Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„N Y I R V I D É K.“ építésének eszméjét. Igen valószínű tehát, hogy e vonal rövid időn egész Miskolczig ki fog építtetni. X A holdmezö-vásárhelyi rendőr kapitány 50 frt. pénzbírságra büntetett közelebb egy aradi borkereske­dőt, aki egy vásárhelyi bormérőnek fukszinos bort szál­lított; a méreg-tartalmú bort pedig kiöntötték. Közöl­jük e dicséretes eljárást tanulságul. No itt nálunk nem történnek ily bírságolások és kobzások; mert mi tiszta bort kapunk korcsmáinkban; azaz bortól teljesen tiszta és mentt kotyvalékot. Azt mondja erre a mi rendőrsé­günk, hogy: ahol panaszos nincs, ott bíróra sincs szük­ség. Tökéletes igazsága van a rendőrségnek. Hanem azért hétfőn, a vasárnap éjjeli korcsmázás után, üresek a műhelyek, s a betegek és nyomorultak száma napon­kint szaporodik a munkás családoknál és a kórházakban. (1) Adóügyi statisztika. Folyó évi augusztusbó vé­gével, Szabolcsmegyében az összes egyenes adótartozás volt: 396,101 frt 71 kr. Befolyt szeptemberbóban (kész­pénzben 79,056 frt. 34'/a kr. törlésekben 1895 frt 25'/a kr.) 80,951 frt 60 kr. Maradt hátralék szeptemberbó vé­gével: 315,150 frt 11'/a kr. = A szabolcsmegyei nyilvános közkórház szeptem­berhavi beteg-forgalmának kimutatása. Augusztushó­napról visszamaradt szeptemberhó elsejére: 43 férfi és 47 nő, összesen 90 beteg. Szeptember havában újon­nan felvétetett: 42 férfi és 40 nő, öszszesen 82 beteg, így szeptemberhóban öszszesen ápoltatott 85 férfi és 87 nő, vagy is 172 beteg. Ezen 172 beteg közzől el­bocsáttatott szeptemberhóban gyógyulva: 26 férfi és 31 nő, vagyis 57 egyén; javulva: 9 férfi és 6 nő, vagyis 15 egyén; meghalt: 2 férfi és 4 uő, vagyis 6 egyén. Egy férfi haldokló állapotban hozatott be a közkórház­ba. A halálozási arány tehát %-ed százalékot tesz ki. Az öszszes fogyaték szeptemberhóban pedig 37 férfi és 41 nő, vagyis 78 egyén. Visszamaradt októberhó else­jére : 48 férfi és 46 nő, összesen 94 egyén. A szeptem­berhóban ápolt 172 beteg összesen 2829 ápolási napot tett ki; igy egy betegre átlag >%-ed ápolási nap esik. Ha a betegek napi létszámát vesszük tekintetbe, leg­nagyobb volt szeptember 10-ikén. E napon a beteg lét­szám : 104 volt. Legkisebb pedig szeptemberhó 20 és 26-dikán 86—86 beteggel. A szeptember havában újon­nan felvett 82 beteg között volt belgyógyászati eset; 35; sebészeti: 21; szemészeti: 2; bujakóros eset: 5; szerzett bujasenyv: 12; veleszületett bujasenyv 7,- igy összesen 24 syphiliticus eset. A halált egy esetben tüdőgümő; egy esetben égett sebek üszkösödéssel; egy esetben brigth kór általános vizibetegséggel; két eset­ben vérhas; és egy esetben »Schock« az egész alsó vég­tag roncsolása miatt. Nagyobb műtétek közzől végez­tetett: öt szem lencse hályog műtété; egy al ajk-rák műtété szájképléssel; három emlő-rák kiirtása az elrá- kosodott hőnalji mirigyekkel együtt; két hascsapolás has viz-kór miatt; al kapocsficzam helyretétele mindkét oldalt; rendellenes húsos szalag szerű szűzőrzőnek (hymen) eltávolitása; két rendellenesen nőtt agyarszerü eb-fog kiirtása; két \ gypsz kötés és egy turó-mész kötés csont­törések miatt. Dr. Lórencz Gyula, megyei kórházi orvos. (’) Brázay Kálmán sós-borszesz hirdetését különös figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak. Ez a legsikeresebb gyógyhatású hazai készítmény szembaj, fej és gyomor­görcs, valamint rheumatikus bántalmak ellen ; mit szám­talan elismerő s hála-nyilatkozatok bebizonyítanak. Kos­suth Lajos nagy hazánkfia Brázay Kálmánhoz Írott le­velében sósborszeszét látereje megerősitőjeként magasz­talja. A szenvedők figyelmébe ajánljuk-, e gyógyhatású szert. Irodalom. Könyvismertetés. (Második közlemény.) Mint említettem, a gyakorlati használhatóság elve az ismert hangoknak, betűknek szókká, könnyű monda­tokká való fűzését kívánja. A Bánkegyi-Gdovin „A B C“ e szempontból kifo­gástalan. Igaz, az első három i, u, ü, betűből nem lehet szót alkotni; sőt e két mondat: „ni úu“ „ml ún“? is erőszakolt, gépies. Azonban a tanítás e fokán nem kell a gépiességtöl egy cseppet sem tartaui; a gyakorlat és készség megszerzése e helyen mindig gépies munka. Az irva-olvasás tanításánál legtöbben azonnal értelmes szók és mondatok alkotásán törik fejőket; sőt képek alkalma­zásával tulságba is mennek, s e tekintetben minden egye­bet alávetnek ; nem gondolván meg, hogy a gyermek gon­dolatai nem annyira az értelemmel, mint a szóban elő­forduló hangok elképzelésével és alakításukkal vannak elfoglalva. Amennyire lehet iparkodjunk értelmes mondatocs- kák szerkesztésén, de ne erőszakoljuk ; mert ez a gépies olvasási gyakorlatok, bőségének és változatosságának ro­vására történnék. Lássuk be, hogy e helyen nem az ér­telem, de a betű ismeret és alakítás a fő czél; a cso­portosítás változatossága, habár eleiutén értelmetlen is. biztos töke, mely busásan meghozza kamatait. Előnye, e könyvnek az is, hogy a szók az első la­pokon tagokra vannak osztva, ami a kezdő olvasó hala­dását nagymértékben elősegíti, könnyíti. Amily gépies ez eljárás, oly mértékben válik megszokásává a helyes szótagolás a nyelvérzéknek; ami e helyen, hol a uyelv- tan szótagolási szabályai úgy is terméketlen talajra ta­lálnak, határozottan előnyös. Oly iskolában, ahol a tanév 7, 8 hónapból áll, e tankönyv rövid és velős tartalma megbecsülhetetlen. Helyes-irástani szempontból ez „A B C“-nek, mint a legtöbb e nemű munkának, habár kis mértékben is, meg van hiánya. Hogy többet ne említsek mindjárt az első lapon ezt találjuk: »írási és nyomtatási betűk« Amint nem mondjuk vágási fát vettem, varrási csizmát hordok, fúrásai kútról hordtam vizet, aranyozási láncz vagy óra sth; ép úgy nem használhatjuk amazokat sem. Itt a jelző melléknévi igenév, mint ilyen 6 , ö, t, tt, andd; ondó, képzővel alakítandó (vonatkozással az időre); tehát-vágott fa, furott kút, aranyozott láncz, óra, írott és nyomtatott betűk. Ugyan itt az egyes betűk sem vo­nás, sem pont által nincsenek elkülönítve; a tullapon stb. ugyan e hiba: az írásjelek alkalmazására kellő gond nincs fordítva. Az „A B C“-nek, általában minden tankönyvnek oly szabatosnak kell lenni, hogy még a sajtóhibák leg­kisebb szeplője sem tűrendő meg benne; annál kevésbé helyesírási következetlenség. (Folyt, köv.) Közgazdaság. Szőlészeti tanulmányok. A must alkatrészei. A must legnagyobb részét a viz teszi, ebben van­nak a többi részek feloldva; ez után jön a czukor tar­talom, melyből alakul a szesz ; a többi alkatrészek ke­vés mennyiségben jönnek elő, de azért nagyon fontosak; mert közre működnek az erjedésre; a leendő bornak szint, izt, zamatot kölcsönöznek; a bort finomabbá, egész­ségesebbé, s tartósabbá teszik. Ha a czukortartalom 16°/o, a szesztartalom 8°/0 leend. A jeles bor 20% czukor tartalomnál, s azon felül várható. Közép szerű bornál a czukortartalom 16,- a viz- rész 76 századrész; a szabadsavak, fehérnye, ásvány félék Bzerves savak és vonat anyagok pedig megköze­lítőleg mintegy 8 századrészt tesznek. A klosterneuburgi mustmérő kellőleg kimutatja a czukortartalmat, a rajta lévő számozott vonalokkal. Must erjedés, A must forrását a levegőben lévő szemmel nem látható szilárd testecskék az úgynevezett csirmagvak, parány gombák, vagy penész gombák idézik elő. Ezek a must fehérnyéjén és czukortartalmán élősködnek, s a mustot elemeire felbontják; s igy azt eszközük, hogy a czukor alkatrészei a szesz és szénsav kiváljanak. Ezért a czukor erjedő képességénél, a fehérnyék pedig erjesz- tői tulajdonságuknál fogva, a penész gombák hatása alatt könnyen fel bomlanak. A csirmagvak a levegő által jutnak a mustba, a must erjedése addig tart, mig a benne lévő czukormeny- nyiség egészen fel nem dolgoztatok, a czukorbóli szesz kifejlődése, és a csereny közreműködése az élesztő sej­teket tehetetlenné teszi, s a seprűre lecsapja. Must erjesztés. a) Kisebb, és hevesebb fokú hőmérsék mellett. Minél nagyobb az erjesztő edény, annál sikeresebb az erjedés, musttal a kád vagy hordó erjesztéshez csak % résznyire töltendő meg. Az erjedés kellő lefolyására 10—15 R. foknyi hő­mérsék szükséges; az erjedés lehet: 1. alsó. 10—15 fokú hőmérsékkel, és 2. felső. 15—25 fokú hőmérsékkel. Az alsó erjesztósi mód sokkal czélszerübb ; mert az igy nyert borok zamatra, erejökre, és tartósságukra nézve sokkal kitünőbbek, mint a felső hevesebb forrás által képződöttek. b) Zárt és nyílt erjesztés. 1. Zárt erjesztés az; ha a hordó szájába, egy hoszába átfúrt lyukba egy lebajütott kétkarú bádog, vagy üvegcső tétetik úgy, hogy egyik vége az akonába légzárólag, másik vége pedig a hordóra, vagy kádra alkalmazott edény vizébe merüljÖD. Az igy nyert borok édesebb és kellemesebb Ízűek, de nem oly erősek, edzettek, mint a nyílt erjesztésen át ment borok; a zárt erjesztésnek még az a hátránya is van, hogy később még erős korszaki források veszélyei­nek vannak kitéve, mert a forraló csővel eszközölt első erjedés kelletinél lassabban történik, s nem mindig tökéletes. 2. Nyílt erjesztés az .* ha a % résznyire megtöl­tött hordót nyitva hagyjuk, legfeljebb az akonáját tesz- szük rá megfordítva, igy az erjedés gyorsabban lefoly. A nyílt erjesztés a homokkerti borokra nézve igen ajáulatos, minthogy itt még ez időszerint, igen sok vegyes fajú, és érésű, és sok silány oly fajok tér meltetuek, melyeknek egyrésze többnyire éretlen marad. A kevesebb czukortartalmu, s igy kevesebb szeszt tar­talmazó mustnak nagyon is szükséges, hogy az erjedé­sen lehetőleg gyorsan át essék. Az erjedés folyama befejeztetett; ha a vízből, melybe a forraló cső vezettetett, az apró lég-hólyagcsák felszállani megszűntek; nyílt erjesztésnél pedig, ha már a pezsgés megszűnt. A forrás a bor erejéhez s az időj íráshoz képes 8—14 napig szokott tartani. Must javítás. Silány években a must aránylag több savanyt- kevesebb czukrot és vizot tartalmaz, mint kellene; mi né) kevesebb a mustban a czukortartalom, annál több a fehérnye féle test. Tehát azt, a mi a mustból a rósz időjárás miatt kimaradt, a hiányzó alkatrészekkel kell kipótolni; hogy a must alkatrészek egymással helyes arányba hozassanak. A czukor tartalomból nyerendő szesz-menynyiség átlagosan a czukormenynyiség felerészének felelvén meg; ha czukormérő szerint, mustunk hectoliterjében, az az 100 literben, csak 10 százalék czukortartalom van; akkor kiforrás után borunk 100 literében csak is 5 százalék szesz lehet; holott, a jó bornak legalább is 8 százalék szeszszel kell bírnia. Egy százalék szesz előállítására 2 kilogramm és 30 decagramun czukor kívántatik. Itt pedig az 5 száza­lék szeszhez, még 3 százalék szesz lévén a hiány; o szerint, 3-szor kell venni a 2 K° 30 decagr: czukrot, azaz 6 kiló 90 dekgr. czukrot kell hozzá adnunk. Ahány 100 liter mustot akarunk javítani, annyiszor kell egy-egy százalék szeszre a 2 K° 30 deca. czukrot hozzá adnunk. A silány must, a sok savany mellett még vízhi­ányban is szenvedvén, szükséges a vizet is pótolni ; hogy a savanytartalom arányba hozassák a czukortar- talommal. Ha a savanytartalom a savmérőn 8 fokot jelez, az azt bizonyítja, hogy mustunk 1000 részében 8 rész sav van jelen. A jó mustban 6, legfeljebb 7 rész az, ami még megtűrhető; a 7 részen túl levő részek pedig már arányba hozandók a must tömegével. Tehát, ha a must 8 fok savanytartalmu, a must minden 10 literéhez még külön-külön l5/io liter vizet; ha 9 fok a savtar- talom, úgy minden tiz-tiz liter musthoz 3—3 liter vi­zet; ha pedig 10 fok a savtartalom, akkor minden tiz- tiz liter musthoz 4 és fél liter vizet kell adnunk. így hozatik arányba a szaporitottt viz által a sa­vanytartalom a mustnak már meghatározott czukortartal- mával. Ez által a bor kellemessége és tartóssága leg­kevésbé sem szenved. A czukormenynyiség az igy meghatározott víz­mennyiségben, porrá törve folytonos keverésközben ol- datik fel, s igy a musthoz kevertetik. tlnc­tura Savmórő. A savtartalom meghatározható az Ott, vagy Mol- lenkopf-féle savmérővel. Ez egy üveg kémcső, fokokkal ellátva; ezen csőbe kék lakmusz tinctura ön­tetik az a vonalig; ekkor a próba mustból annyi öntetik rá, hogy a b vonalig érjen; az öszszerázás után ammonia oldatot csepegtetünk bele. Ha a folyadékba mártott kék kémpapir csak meg pirosodik, akkor folytatjuk a csepeg­tetést mindaddig, mig a kék kémpapir szelet _____ti kék színét teljesen viszszanyerte. Ekkor megnézzük, hány fokig emelkedett a 6-től a folyadék, ? s ha ez a 6 foktól leol­vasva 8 fokig emelkedett, az azt mutatja, hogy 8%-i a savtartalom. A fentirt eljárás mellett, ezen savmérővel pontosan meghatározhatjuk nem csak a must, de a bor savtartalmát is. A vegyi szerek, a savmérő készülékkel együtt, Fromm Antalnál Budapesten megrendelhetők. Az idén a szabolcsmegyei homok kertekben, a sző­lők be nem érése folytán, a czukortartalom alig hihető, hogy 10 százalékon felül emelkedheszék; a savanytarta­lom pedig körülbelül megüti a 10 fokot. Nézzük meg, tegyünk számítást, mily eredményt adhat itt nálunk ez idén a mustjavitás. A 10 százalék czukortartalmu 100 liter musthoz, melyből csak 5 százalék szesz lehet, a 3 százalék szesz kipótlására 6 kilo 90 deca czukor (kilónként a porczu- kor 42 krjával, vagy süvegszámra 45 krjáral, 2 frt 90 kr vagy 3 frt 105/i o kr értékben) kívántatik. A 100 liter must 10 fok savanytartalmának, a 16 százalék czukor tartalommal való arányba hozatalára, a 10 liter must után 45/io liter vizet, szorozva 10-el, «= 45 liter viz szükségeltetik. Ezen szaporulat által a must 145 litert tevén ki, a must többlete 45 liter, 7 krjával számítva 3 frt 15 krt képvisel. Tehát a czukorra kia­dott javítási költség egészen elenyészik; a tiszta nyere­ség pedig az, hogy a különben savanyu gyenge bor helyett, kellemes izü tartós erős bort nyerünk. (Folyt, kov.) K. I. GABONA-CSARNOK. Nvireavháza. 1884. október 18 án. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 6.15 7. ­Rozs » » 5 80 6.35 Árpa » » 5.— 5.50 Zab » » 5.­5.25 Kukorica» 4.60 4.70 Köles » —,— —,— Paszuly » 8 50 8.75 Szesz litk. 30.— 31.— Piaczi árak Borsó » » 18.­Lencse» » —.— 18.— Muud-üszt —.— 20.— Zsemlye » —.— 18. — Búza » —.— 16.— Barna k. —.— 11.— Burguy. 100 ki. uj 1.60 Marha hós l ki 52 Borjú hús 1 ki 52 (Sertés » » » 52 Juh » » »32 •Híj » » — Disznózsír » » 72 Szalouna » » 62 Fagyú (uyers) » » 33 Zöldség » > 6 Paprika » » 80 Irós vaj 1 liter 60 Eczet 1 « 8 Széna 100 ki 2 80 Szlm. (tak)» » —.80 Bikfa 1 köhmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.85 Nyiit-tér.*) Üzleti helyiség változtatás. Van szerencsém a hely >eli és vidéki n. é. közönség becses tudomására juttat ni, hogy az edénypiacz közelé­ben több év óta fenalló fűszer és főzelék kereskedésemet, I. é, Szent Mihály napjától kezdve, a pazonji utczábu Maár Adolf ur hazaba tettem át. Tisztelettel kérem eddigi t. ez. vevőimet, mikép ta­pasztalt bizalmukkal ezen iúl is szíveskedjenek megtisz­telni. Én a jövőben is, mint, eddig, a lehető legjobb minő­ségű czikkekkel fogok szolgálni. Becses pártfogásukat kérve, maradtam tisztelettel WEINBERG IZIDOR, (220—3—2) (bécsi és budai lottó gyűjtő.) 2237/1884 tk Hirdetmény. A n.-kállói kir. jbiróság ii it tlkvi hatóság részéről ezen­nel közhírré tétetik, miként Hrinj a .János végrehajtatónak, Mandel Mórné, mint a pilisi 6. sz. tjkvben foglalt birtok árverésem meg- vevője, de pontatlan fizető elleni visszárverési ügyében vevő háza és költségére, a pilisi 6. sz. tjkvbe foglalt birtok háromnegyed része, 220 frt 85 kr. fizetetten vételár és költsége erejéig, e folyó 1884. évi októberhó 29-ik napján d. e. 9 órakor Pilis község­házánál megtartandó árverésen Decsáron alul is el fog adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett fizetetlen vételár. Árverelni kivánók tartoznak az ingatlan becsárának 10%*ját a kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben, és pedig az első Va az árverés jog­erőre emelkedésétől számított 15 nap, a második J/3 80 nap, az utolsó részlet 60 nap alatt lesz, esedékes 6% kamataival együtt, a n.-kállói kir. adóhivatalnál lefizetendő. Erről az érdekeltek azon figyelmeztetés kapcsában értesit- tetnek, hogy a többi árverési feltételeket akár e hatóság tlkvi hivatalában, akár Pilis község házánál megtekinthetik. Kelt N.-Kállóban, 1884. évi augusztus 23-án. (229—1—1) Jantlld, kir. jbirő. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA E L E H.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents