Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
IV, évfolyam, 40. szám. Nyíregyháza, 1884. október 4. TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben háahoz hordva: Egdsz évre........................................................4 írt. I Félévre ............................................................2 » I Ne gyedévre.......................................................1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre ___ csak két forint. Az e lőfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások . Jóba Elek kiadótulajdonos könyvnyom- i dójához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) | intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) : továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Comp által Hambnrgban.__________ Olv asóinkhoz. Lapunk mai számával beléptünk ez év utólsó negyedébe. Midőn ezt egyszerűen jelezzük, bátrak vagyunk megyénk művelt közönségének becses figyelmét felhívni és kérni lapunk további pártfogására és támogatására. Aki megyénk hirlap-irodalmát különösen a közelebb lefolyt időből figyelemmel kisérte, meggyőződhetett arról, hogy mig egyrészről mindig igyekeztünk a megyei köz és társas élet fontosabb mozzanatait feltüntetni, s a közönséget érdeklő köz- igazgatási ügyeket lehetőleg ismertetni; más részről soha sem tévesztettük szem elől a hirlap-iro- dalmi tisztességet és tárgyilagosságot: amenyiben a személyeskedés lealacsonyító hangját következetesen kerültük. Ez iránytól jövőre sem fogunk eltérni. Tisztelettel kérjük lapunk szives olvasóit, méltóztassanak előfizetéseiket a beállott uj negyedben megújítani, s a hátralékos dijakat posta fordultával kezeinkhez juttatni. Előfizetési föltételek. Postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...........................................4 frt. Fé lévre.................................................2 „ Ne gyedévre............................................1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. A „Nylrvidék“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A cselédek és cselédtartók. II. Ha már a cselédtartók nem is veszik tekintetbe és számba azt, hogy hány darab kenyér, sült és más kész élelmi czikk vándorol ki az étkamarából és konyhából azoknak a bejáró szerető féléknek ; ha már készek feláldozni éjjeli nyugalmukat romlott cselédeik kedvéért: valyon gondolnak-e legalább arra az erkölcsileg kiszámithatlan veszélyes körülményre, hogy a család növendék leány és fiú tagjainak különben is oly igen fogékony szivükbe és lelkűkbe, a uőcselédek eme szeretkezésének közvetlen szemlélése által, mily ösztönök, vágyak és érzelmek plántálódnak át ?! Azt mondhatja erre sok családapa és anya, hogy az ő gyermeke nem oly nevelést kapott, hogy ily egyének példái megvesztegethessék. Megengedem, hogy a nevelés igen sok rósz hajlamot el fojthat, és sok példának ingerét ellensúlyozhatja. Régen, amikor még nem voltak gyermek-szobák, a nevelés kétségen kívül csudákat teremthetett, sőt teremtett is e tekintetben. De ma már, amidőn a gyermekek egész napokon át magokra és a cselédekre hagyatnak a gyermekszobában: a házi nevelés mindinkább kevesebb üdvös eredményeket képes felmutatni. A rósz példák mindig ragadósabbak, mint a jók. így volt ez, az oly sok tekintetben jobb múltban is, igy van az a jelenben, és valószínűleg igy lesz a jövőben is. Hogy mily gyenge eszköz a cselédek rósz erkölcsi magokviselete által elő álló példák ellenében, a családapák és anyák fentebb érintett kifogása és mentegetőzése: egy megkapó hasonlatot, illetőleg esetet mondok el. Élt egykor egy mezővárosban két család. Az egyik egy özvegy anyából, és két erkölcsi tekintetben nem a legjobb hírben levő eladó leányból állott. A másik egy alsóbb rendű tisztviselő családja volt, egy igen okos anyával és egy szellemes növendék leánykával. A két család, illetőleg a két anya és a három leány, a legbensőbb viszonyban voltak egymással. Nem volt egy délután, amelyet együtt nem töltöttek volna. A tisztviselő apa nem a legjobb szemmel nézte a két anya és a három leány barátkozását. Nem egyszer kelt ki hangosan neje előtt a naponkint erősbülő barátság ellen; mig végre egy napon határozottan kijelentette, mikép nem akarja hogy leánya elromolják, ama két leány barátsága által. Az anya mindent elkövetett, hogy férjét az ellenkezőről győzze meg. Az ő leánya nem úgy van nevelve — mondá — hogy a rósz példa, ha mindjárt naponkint látna is olyat, el tudná rontani és félre vezetni a tisztessség útjáról. A férjnek minden ellenvetése hasztalan volt. A feleség folyvást csak a magáét hajtotta. No jó feleség, mindjárt meggyőzlek én állításom helyes és igaz voltáról, — mondá a férj és kiment a konyhára, ahonnan egy darab szenet hozott be, amelyet e szavakkal nyújtott át nejének: itt van e darabka szén, vedd a kezedbe de úgy, hogy ujjaidon egy lehelletnyi feketeség se maradjon. Az lehetetlen, — felelt a feleség és anya. — Lásd fiam ilyen a rósz társaság és a rósz példa — szólt diadal-érzettel az apa — hiábau őrizkedünk tőle; hiúban minden vigyázat és óvatosság, ha egyszer érintkeztünk a roszszal és naponkint szemléljük a rósz példát, magunk is foltosak leszünk tőle; előbb-utóbb nyomokat hagy maga után szivünkben és lelkűnkben. Az apának igaza volt. A rósz példák ragadósak, mint a szén; sötét foltokat hagynak lelkűnkön mint a szén, amelyeket az után koránt sem oly könnyű eltávolitani, mint a szén-okozta foltokat. Ajánljuk e kis erkölcsi leczkét a családos cselédtartó apáknak és mamáknak. Ha már semmi más nem készteti őket a női cselédség mai erkölcsi viseletének szigorúbb házi rendszabályok alkalmazása által való megváltoztatására, és az által saját magok nyugalmának s vagyonának biztosítására: legalább tekintsék ártatlan gyermekeik erkölcsi fejlődését. És ha a rendőri hatóság szemet huny is a cselédek mai nagyon is veszélyes irányt és mérvet vett erkölcstelensége előtt: a cselédtartók beszéljenek össze, és határozzák el magokat, hogy a nőcselédekkel szemben ezentúl szigorúbb és az erkölcsi követelményeknek is megfelelőbb eljárást vesznek alkalmazásba; hogy a szeretők bejárását kitörlik a szegődségi föltételek közzől. Csak az első lépés lesz nehéz, a többi az után magától fog menni. Kmethy István. Szabolcsmegye évncgyedes közgyűléséből. (Vége.) Olvastatott a m. kir. belügyminisztériumnak az aratók félfogadása és szerződtetése körül követendő eljárás szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet módosítását tárgyazó leirata. Minthogy a miniszteri leiratban hangsúlyozott azon elvnek gyakorlati alkalmazása, hogy az aratók félfogadására vonatkozó szerződés és ügylet bélyeg- és illeték- köteles, a különben is jelentékeny köz terheket viselő gazda közönséget fogná sújtani, s okot szolgáltatna arra, hogy a pénzügyi törvények és szabályok nagy halmazával ismeretlen gazda közönség, saját hibáján és akaratán kívül, törvény-sértést kövessen el, s a pénzügyi közegek zaklatásainak legyen kitéve: a miniszteri leirat tudomásul vétetett s a tervbe vett szabályrendel :t elkészítése beszüntettetek. Torontálmegyének a törvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvények megváltoztatása iránt az országgyűléshez intézett felirata tudomásul vétetett. Olvastatott Torda-Arauyos megyének a megyei tisztviselők, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjaztatása tárgyában, az országgyűléshez intézett felirata. Miután Szabolcsmegye közönsége f. é. 112/b. gy. számú határozatával egy bizottságot küldött ki a végett, hogy a megyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet tagjai s ezek özvegyei és árvái nyugdíjazásának kérdésében, véleményes jelentést terjeszszen a közgyűlés elé: a torda-aranyosmegyei felirat, figyelembe vétel végett, e bizottságnak kiadatui határoztatok. Szabolcsmegye számvevősége a megyei gyámpénztár 1883 évi számadási mérlegét, jóváhagyási záradékkal való ellátás és a m. kir. belügyi miniszterhez való felterjesztés végett, bemutatván: a bemutatott mérleg, a jóváhagyási záradékkal ellátva, a m. kir. belügyi miniszterhez felterjeszteni határoztatok. A megyei kórházi választmány, a megyei kórháznak általa megvizsgált 1855 évi költségelőirányzata bemuta- tatváu : az előirányzat, a mellékelt leltár, s a fa szükségletet feltüntető kimutatás és felvilágoBitás kíséretében, jóváhagyás végett, a belügyi miniszterhez felterjesztetni határoztatok. Olvastatott a megye közigazg. bizottságának az rvaügyi felebb viteli küldöttség vidéki tagjai részére mndő napdij meghatározása iránti jelentése. Minthogy a megye közönsége a közigazg. bizottság ilentéséből arról, hogy a közig, bizottság árvaügyi debb-viteli küldöttségének vidéki tagjai az üléseken napdij és fuvar pénz hiánya miatt nem jelennek meg, em győződött meg; minthogy továbbá a megyei ön- ormáuyzat terén veszedelmes kísérlet egy küldöttség igjai részére a fuvar és napdijak randszeresitése; és lintnogy a gyámhatósági tartalék alap, amelyből e iadásokat a közig, bizottság fedeztetni javasolja, nincs iy kedvező helyzetben hogy abból az árvaügyi felebb- Ítéli küldöttség tagjai részére az érintett kiadások kiu- ilhatók lennének: a közigazg. bizottság jelentésében >glalt indítvány nem volt el fogadható. Amenyiben azouban a közgyűlés a közig, bízottig jelentéséből arról győződött meg, hogy az árvaügyi debbviteli küldöttségnek vidéki tagjai, az egyes árvák átrányára, s a közszolgálat tekintélyének rovására, nem ilennek meg az üléseken; felhívja az illető küldöttségi igokat, hogy hivatásuk magaslatára emelkedve, haza- ui kötelességüknek ismerjék az osztályrészükül jutott sladatnak lelki ismeretes teljesítését. Felülvizsgálat alá vétetvén Nyíregyháza város kép- iselő testületének, a helybeli VI. osztályú gymnasium- ak VIII. osztályúvá leedő fejleszthetéséhez kért anya- i segély tárgyában 4741 és 4742/884 számok alatt ozott a Bodnár István képviseleti tag által meg főleb- ezett határozata. : a fölebbezett határozat, indokai alapján, helyben agyatott, s az annak végrehajtásához szükséges törvény• atősági jóváhagyás, az 1871 XVIII. t. ez. 26 §-ára aló hivatkozással, egyhangúlag megadatott. Tárgyalás alá vétetett a községi jegyzők nyugdíj ítézeti választmányának, 202/880 bgy. számú határo- attal alkotott megyei szabály-rendelet 2-dik §-ának lagyarázata és értelmezése tárgyában benyújtott fel- srjesztése. A jegyzői nyugdijintézeti választmány előterjesztett érelme folytán, ezennel batározatilag kimondatik, liszerént a jegyzői nyugdíj és segély alap létesítése tár- yában 202/880 bgy. szám alatt alkotott szabály-rendest 2. §-a aként értelmezendő, hogy a községi jegyzők venkinti nyugdíj tartozása, az 1880 évet megelőző idő- e vonatkozólag is 10 írtban van megállapítva, s az ez rtelmezéssel ellenkező gyakorlati alkalmazás, illetőleg ljárás megszüntetése végett, Kállay Ferencz fő számevő utasittatott, hogy a nyugdíj intézeti tartozásokat, z ez értelmezés által is megállapított összegekben, Írja lő; a már befizetett öregeket megfelelő módon köny- elje el s az eként helyesbitett hfttralóki kimutatást az .lispáni hivatalhoz terjeszeze be. (100.)
