Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

IV. évfolyam,

37. szám.

Nyíregyháza, 1884. szeptember 14.

(SZA BOLCSI HÍRLAP.)

TÁRSADALMI HETILAP.

A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon.

Előfizetési feltételek :

postán vagy helyben házhoz hordva:

Egész évre........................................................4 frt.

Félévre.............................................................2 »

Negyedévre

.......................................................1 »

A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint.

Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások JT óba íEjIcíIc kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők.

A lap szellemi részét képező küldemények, a

szerkesztő czirae alatt kéretnek beküldetni.

Bérmentetlen levelek isi le ismert t kezektől fogadtatnak el.

A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza.

Hirdetési dijak :

Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri

közlése 5 lcr ; többszöri közlés esetében 4 kr.

Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik.

A nyílttéri közlemények dija soronkint lő krajezár.

Hirdetések elfogadtatnak lapunk raszére a kiadó hivatalban .(oagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által liudsipestou. Haasenstein és Yogler _________________irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doni & Comp állal Hamburgban.

A nőnevelés és a városi (“első leányiskola.

Aki figyelemmel olvasgatja a hírlapokat, tapasztalhatja, mily lázas buzgósággal versenyezik egyik nemzet a másikkal: hogy az annyira elhanyagolt nőnevelés a kor kívánalmainak megfelelő legyen. Ha a nő hivatása, családi s társadalmi élete felett gondolkozunk; lehetetlen a nőnevelés égető szükségét be nem látnunk.

A nő eredeti ijs természetes hivatása, hogy feleséggé és anyává legyen, állítják sokan.

Egyoldalú nézet ez, amely igen megnehezíti a nő társadalmi helyzetét. Mennyi boldogtalanságnak, mennyi eltévesztett életnek, mennyi testi és lelki nyomornak kútfeje! ?

A leginagasztosabb hivatás kétségkívül a feleségé és az anyáé; de csak akkor, ha boldogságát feltalálhatja benne s övéit boldoggá teheti általa. Sokakat a kényszerűség hajt a férjhez menetelre, nem lévén más választása. Ha önállóságra, ha társadalmi állásra tehetne szert a nélkül is: iRm választana szive sugallata ellen; nem tenné a kényszerű lépést, mely magát is boldogtalanná teszi, s mások boldogtalanságának is kút. * ll.-l I—1 I^J.A—IDflO /II i.. hnnun/IAIf I • o

forrásává lesz.

A nő eddigi alárendeltsége, szemben a férfivel, szintén az aráuytalanul kisebb szellemi képzettségben keresendő. Nem szükséges, hogy a tudós neje is tudós legyen; de elengedhetetlen feltétel, hogy a nő általános műveltsége kellő arányban álljon a férfiéval.

A nő értékét végtelenül emeli az, ha férje értelmi életét megérti, kiséri; ha az eszmék országában társa tud lenni. A szellemi együttlét, az egymást megértés, a kölcsönös becsülésnek' legbiztosabb záloga. Ha a férfi a nőben törekvései osztályosát, küzdelmeiben kellő mél- tánylót, csüggedésében biztatót, kételyeiben útbaigazítót talál, mily boldogság ez mindkettőre!? De ha a nő előtt egészen idegen ama szellemi kör, melyben férje él és mozog; ha csak bambán kell kisérnie férje szellemi röptét; ha életükből ‘fisak az ágy és asztal közös: ugyan miféle élet ez ?!

Magasztos lélekemelő az anya, a szó nemesebb értellnében vett anya hivatása! Azon anyáé, aki nemcsak szüli, táplálja, kisdedét; hanem annak első nevelője, feáledező szellemének első vezetője.

Mily hatásos, mily befolyásos egy szellemes anyának mint első tanítónak működése; azon tanítónak, akin a gyermek természet-szülte vonzó szeretettel csügg!

Hasonlítsuk össze az anyát, aki gyermekének első tanulmányaiban biztos vezetője, útbaigazítója, magyarázója azon anyával, aki tudatlan mind abban amit gyermekének tudnia kell; akinek fogalma sincs 6, 8, 10 éves gyermeke tanulmányairól; s magát ezekben tudatlannak érzi! E két anya közzül melyik töltheti be jobban hivatását?! Melyik számíthat inkább gyermekének tiszteletére, bizalmára ?!

Kitűnő férfiaknak rendesen kitűnő anyjuk volt. Soha1 sem ismertein jeles embert, akinek korlátolt szellemű anyja lett volna. Még lángeszű atya mellett is nagy befolyással van a gyermekre az anya tudatlansága: mondja a magyar nevelés-tudomány maecenása. Igaza van; az élet, a tapasztalat mellette bizonyit.

Ezekből láthatjuk, mily nagy az anya szerepe a nevelésben; mily döntő befolyású a szellemi fejlődésben. Hazánk köszörűs költője Jókay Mór, azt mondja: „A

nőkben van a nemzetek haladásának emelő pontja.“ Egy nemzet haladását tehát a uőjinek értelmiségéből műveltségéből Ítélhetjük meg.

Rousseau is sokat ád a nő szellemi tehetségére s értelmiségére; ennek hiányában a nő nem élettársa, de rabnője lenne a férfinak. „A testi szépség nem általános, ezer-féle módon eltünhetik, elenyészik; a megszokás gyengíti hatását: az elmésség egyedüli nemtője

e nemnek 1

Nevelést, magasabb általánosabb nevelést és isme reteket nyújtsunk a nőknek. Ez a legbiztosabb üt, melyen hazánk, társadalmi és családi életünk közös boldogságát elérhetjük.

A felső nép és polgári leányiskolák vannak hivatva, hogy az elhanyagolt női nevelést a más országokban elért magaslattal kellő színvonalra emeljék

Ezen tanintézetek czélja: alkalmat nyújtani arra, hogy bennük társadalmunk női tagjai nemük sajátla- gossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget szerezzenek, amely egyfelől élethivatásukra szükséges és másfelől megfelel azon általános műveltségnek, mely elősegíti a nőt őletezéljai elérésében.

A leánygyermekek otthoni elszigetelt nevelése a leggondosabb utánjárás mellett is, sok hibát fejleszt a lélekben! A szeszélyesség, makacsság, fejessóg, hivalkodás, fecsegőség, kiváncsiskodás, ni vagy az elké- nyeztetésből, vagy az értelmi kég ^yatékosságából erednek, csaknem elmaradhatlai^g^’J^iAzi neveléstől.

A lányoknak legalább a 10-ily 0 kr. Az dve; jobb a nyílla

.................„ix-. • n emlélcszá, A

"V

aiiua íöivuiái tara a a ^^t'a íiazá. aí. j^UiÖIíuOZG

természetű és tehetségű társüJskgt yaló érintkezés helyesebb ismeretre vezeti a növendéket; értelmiségben pedig a 10—15 évek közti iskolai oktatásai sehogy sem pótolhatja a házi nevelés.

Ezen sarkigazságokból alapelvekből kiindulva, gon ■ doskodott maga az állam a nők felsőbb általánosabb neveltetéséről; gondoskodtak egyes városok; ezek közzé tartozik városunk Nyíregyháza is.

A felső leány iskola még ifjúnak tetsző intézmény. Talán épen ebben leli magyarázatát az, hogy más városok ily nemű iskoláihoz hasonlóan fel nem karoltatik.

A földmivelő osztály ez intézetről hallani sem akar ; az iparosok egyrésze is fölöslegesnek tartja; a művelt osztály nagy része pedig nem ismeri az intézet tan-rendszerének alapelveit, szervezetét; nem a különbséget az újabb keletkezésű és a régi intézetek között

Városunk felső leányiskolája nem polgári, hanem felső népiskola; amaz hat, emez két osztályból áll. A polgári iskolában a felvételhez elég az elemi iskola 4-dik osztályáról szóló bizonyitvány, esetleg ennek megfelelő tantárgyakból való felvételi vizsgálat ; inig a felső népiskolánál elengedhetlen kellék az elemi iskola hatodik osztályának hiteles bizonyítványa, vagy ily értelmű felvételi vizsgálat.

A felső leányiskola az egyedüli városunkban, mely a lányok felső, továbbképzésére van felállítva. A magánnevelő intézetek, melyeknek tanítói, tanítónői (tisztelet a kivételeknek) nagyon tévesen a 4, 5, 6-ik osztályban középiskolákra szóló, ujjnyi vastag, tömött irályu tankönyveket használnak, tulajdonképen elemi iskolák, melyek mint ilyenek az elemi iskolákra kiadott miniszteri tantervhez tartoznának alkalmazkodni s a felsli népiskolát nem pótolhatják.

A felső leányiskola nem leánygymnazium, mint sokan hiszik. A gymnázium középiskola, középlépcső a magasabb tudományokhoz; a felső népiskola-felső leányiskola befejezése az általános népnevelésnek. Tantárgyai is ilyenek, ily értelemben vannak szerkesztve tankönyvei, ezt igazolja a következő dióhéjba szorított tanterv is.

1. Hit és erkölcstan.

A népoktatási törvény 57. §. szerint a hit és erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek gondoskodnak.

2. Anyanyelv.

I. osztály. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás. A nyelv rendszeres alaktana, szoros figyelemmel a szóképzésre és helyes-irásra. A közéletben leggyakrabban előforduló ügyiratok készitése. II. osztály. A magy. nemz. irodalom története. Szemelvények értelmezése. Költemények.

3. Német nyelv.

I. osztály. Olvasmányok fordítása és értelmezése. Nyelvtani elemek. II. osztály. Olvasmányok fordítása. Nyelvtan.

4. Számtan..

I. osztály. Az egész számokkal való négy alap- mivelet, a közönséges és tizedes törtek. Arányok, egyszerű kamatszámítás, a pénzek és mértékek ismertetése. II. osztály. Összetett hármas szabály, batáridő számítás társaság és vegyítés szabály, láuczszámitás, egyszerű könyvvitel.

5. Mértan...

I. osztály. Mértani elemek s ezek természetbeni alkalmazása. II. osztály. Terület számítás, gyakorlati felmérések.

6‘. Történelmi tárgyak

a) Földrajz. I. osztály. Magyar ország és Eutópa országainak ismertetése, térképrajzolás II. osztály. Ázsiat Amerika, Afrika Ausztrália földrajza. Mértani földrajz,

b) Történelem I. osztály. Egyetemes történelem. II osztály. Magyarország történelme, c), Hazai alkotmány. II osztály-TAközségeit,Tüztörvényhatóságok rendezésének, az államkormányúak, az országgyűlésnek s általában az alkotmánynak ismertetése.

7., Természettudományi tárgyak,.

a) Természetrajz. I. osztály. Télen ásványtan, őszszel és nyáron növénytan. II osztály. Állattan. Konyhakertészet. b.) Természettan. I. osztály. Az életben előforduló természeti tünemények. II. osztály. Az életben előforduló természeti tünemények ismertetésének befejezése. c) Vegytan II. osztály. A (vegytan azon főbb tételei melyekkel a gadasszouykodási és főzési foglalatosságokat fel lehet világosítani.

8. Női kézi munkák.

I. II. osztály. Kötés, horgolás, ruhabélyegezés, hur- Uolás és fehérbimzés, foltozás, díszmunkák, és a varrásnak különféle nemei.

9. Éneklés.

I. II osztály együtt. A zene elemei, 1 2 szóllamu

éneklés.

10 Rajz.

I. II osztály együtt. Diszitmények, tájképek, virágok Meander szalagok rajzolása.

11 Torna.

I. II. osztály együtt. Szabadgyakorlatok.

íme ezek a nyíregyházái felső leány népiskolában a törvény által előszabott tantárgyak.

Az Amerikába való kivándorlás.

(Folytatás.)

Sok papirt és tentát elfogyaszthatnék, ha az ily utazás alatt előforduló miudon egyes mozzanatot részletesen és kimerítően akarnám tárgyalni.

De ki is tudná mindama boszantó és mé, 9 nevetséges episodok mindegyikét emlékében megtan ni, melyeket egy ily vízi utazás oly bőven uyujt az eu bernek —- szórakozásul.

így pl. milyen boszantó az, midőn az általános »passangerek« (utazók) nem és kor különbség nélkül bimlőbeoltásuak vettettnek alá ; nehogy feltartóztatást szenvedjenek az amerikai quarantainén. Azt már természetesen nem kérdi a t. bajó Orvos ur, hogy az ide- oda hánykódó hajón kellemes-e a sebes karokoni nyugvás? Hisz ez is szórakozásul tekinthető az egyhangú hajós életben.

Avagy nem mulattató-e azt nézni, mint hengergőznek az egyensúlyukat fentartani nem tudók a fedélzeten előre bátra; néha minden etikai szabály ellenére férfiak nők, ifjak és leányok egymás hátán keresztül kasul?

Vagy a többek között, milyen pompás mulatságot szerzett egy anyókának a hajón levő összes szépnem holtra ijesztése ; aki midőn észrevette, hogy a legénység a mentő csolnakok meglazult kötelékeit ismét megerősíti, boltra rémülve futott le a hajóközre torka-sza-