Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
NYIRYIDÉ Ti.“ kiirata, mely szerint a kisvárdai járáskör az iránt keresi ; fel a központi választmányt, hogy a jövő egyesületi nagy j gyűlés Kis-Várdán tartassák. Ezen megkeresést készség- ' gél veszi a központi választmány, s pártolólag terjeszti be a nagy gyűlés elé. 8. A megyei kir. tanfelügyelőség utján a Szabolcs- megyei tanitó-egylethez érdemleges bírálat végett küldött Doboczki Lajos által szerkesztett »Kertészeti és Gazdaságit füzetek, továbbá Bartók Béla nagy-szent-miklósi földműves iskolaigazgatója által szerkesztett »Gazdasági tanügyi havi folyóirat! - czimü müveket a központi választmány, saját kebeléből kiküldött bizottság által megbíráltad a, 8 a bíráló bizottság kedvező bírálata folytán, mint igen hasznos műveket a könyvtár részére megrendeltetni határozta, s azokat a nagy gyűlésnek is pártolólag ajánlja. 9. Kegyeletes oselekményt is gyakorolt a központi választmány, amenyiben Yarga Antal helybeli tanító és egyleti tagnak, ki 40 éven át érdemeket szerzett a tanítói pályán, a nagy gyűlés alkalmára ünnepélyt rendezett. (Vége következik.) Az Amerikáiba való kivándorlás. (Folytatás.) Irtózatos szép látványt nyújt a tenger vihar alkalmával. Képzeljetek magatok elé mozgó hegyeket; hegyeket, melyek most ÍBZonyu magasra tornyosulva csak azért omlanak ősze, hogy a másik pillanatban tizszer1 százszor magasabbra korbáesoltassanak. Képzeljetek egy tintafekete beláthatlan terjedelmű — folyadékot, mely zúgva, bömbölve hömpölyög előre-hátra az összegyűlt tajtékot maga előtt tolva mindaddig, inig a minden pillanatban elenyésző és újra támadó vizhegyek tetejét el nem éri I Mily kirívó ellentét I Fekete, sötét hullám-homlo- kán a hófehér habkoszoru I Ki tudja, hány boldogabb hazába vágyónak képeztétek ti szép, fehér, de mébetukben halált rejtő habok a szemfödelet? Ki tudja, hány lélek lelte már sírját ama özetek bensőjében, melyek most is hiuz szemekkel leselkednek a bajóból kivetett zsákmány után? íme a haragra gyűlt tenger 1 Az ember e parányi féreg térdre omolva hajlik meg az Isten végtelen hatalma előtt s mégis daczol vele! Gyenge naszádon (mert mi egyéb az óriási hajó a végtelen tengeren) indul olyan útra, amelyen ezer halál környezi. Magát s nem ritkán egész családját hetekig teszi ki a valóságos nyomornak. S mindezt csak egy bizonytalan jövőért! Talán még egy küzdeletn-és nyomorteljesebb élet osztályrészül nyeréséért, mint aminő őt hite szerint honából, szülőföldéről száműző. Szegény elvakitott emberiség I * * ifi * így telt el az Óceánon az első nap. )■ E rettenetes napnak fájdalom 1 meg voltuk áldo- atai is. Három jóreményben levő nőnek magzatai a hajón láttak napvilágot; de kik közziil egy magyarországi nő gyermekével együtt életét veszítő. Ezenkívül egy 3—4 éveB fiúcska a hajó hánykódása következtében ágyából kivettetvén, nyakát szegé. ' Ha az ember egy gyászmenetet, a mi mindennapi eset, megpillant, különben is elszomorodik; hát az »miként hathat valaki kedélyére, ha végig nézi, miképen adják meg a marczonu tengerészek a hajón kiszenvedetteknek a végső tiszteletet. E haláleseteket a hajón, a már úgy is rémületbe sett népség kedélynyugalmáuak megőrzése végett ttokban tartották. Mindazáltal sikerült nekem e hiob irt megtudnom. Bármenyire irtóztam e temetési szertartás végig- ekintésének gondolatától, még sem engedett a kíván óság niugodni. Késő éjig maradtam a fedélzeten s ár szempilláimra ránehezedett az álom, midőn tőliein ivés távolságban támadt nyüzsgés vonta magára figyelemét. Néhány matróz egy zsákba csomagolva cztpelte I a halottkamrából a szerencsétlenek földi maradvá- jait. Mások használbatlan vasdarabokat hordottuk ssze, melyeket nehezékül bocsátottak a zsákba. Ezzel l csomagot a karfán keresztül a tengerbe dobták. Egy locsosanás, a felcaapódó vizcseppek millió villanyos szikraként fénylő világa jelölé azon helyet, hol a szerencsétlenek alamerültek s aztán csendea lön minden. \ A vihar már harmad-nap óta dühöngött s még is Iáiig veszített erejéből valamit. Sok ember kapott ez alkalommal olyan sérüléseket, melyeknek jegyét nehány ’tg|tig viselé. Bármenyire megBZomoritja az embert, midőn e tehetetlen embercsoportot elszédült legyekként jobbra- balra dülöngeni látja, még is elég gyakran fordulnak -olyan esetek elő, melyek jól mulattatják azt. Egyet a többiek közül megkisérlek leírni. Azt mindeuki el fogja képzelni, hogy az első és második napon akármi egyéb eszébe juthatott az embernek, csak az evés nem. Nem csoda hát, ha a harmadik napon igen soknak gyomra kipótolni igyekezett az eddig elmulasztottakat. Hanem most már meg az volt a bökkenő, hogy a har oly erővel dühöngött, mikép a hajószakáesok a gjobb akarat mellett sem teljesitheték kötelességeiket, z edények, melyek az ételt tartalmazók, daczára a gnagyobb elövigyázatnak, felborultak, s igy akarva- m akarva bele kellett nyugodni a változtathatlauba s •elemmel rágódni a vajnak keresztelt »aleo marga- jimon.í fo Egy magyarországi tót fiú azonban nem látszott jti eledellel megelégedve lenni, mert a nagy lárma rósz ellátás miatti méltatlankodás után vévé ved- az étel 12—14 személyre felosztott szakaszok ré- i nagy bádog vedrekben osztatik ki), egyenesen a vbába kacsázott, mitsem törődve a fedélzeten dü- "3 széllel, mely minden lépten nyomon ki akará ke- az edényt ragadni. Nem ludom jó, vagy bal szerencse érte e, anjnyi ’ tiiünH valahogy ugv félvn.i.;"- U:vei,re s egy darab tán harmadnapos húsra tenni. Nagy diadallal is ment terhével a hajóközre. Dj alig érte el az odavezető lépcsők felét, midőn egy óriási hullám rohant a hajó haloldalának, melynek erejétől a hajó egy pillanat alatt jobb oldalára dőlt. Az atyafi, ki nagy örömében elfeledett magára vigyázni, e hatalmas lökés következtében hanyat-bomlok rohant le a lépcsőkön ; még pedig oly szerencsétlenül, hogy a veder tartalma fején elkezdve egész testén végigömlött s a veder maga csákóként foglalt fejéu helyet. Osak a padlón állapodott azaz, hogy ülepedett meg. A szegény darab hús meg épen »ülőszerkezete« alá került. Minthogy pedig a kényszer csákótól nem is láthatott; de meg a hajó gyors ide-oda rengése nem engedő, hogy valamely tárgyban megfogozhassék: iszonyú lárma, átkozódás és segély utáni kiáltozás közben indult meg a vándorútra a hajó egyik szélétől a másikig csúszkálni, ugyancsak súrolva maga alatt a padlót, mely műtétnél természetesen a darab bus vivé a surlókefe szerepét. Nevetni csak nevettük a szegény kelepczébe jutott, ember helyzetét; de megmentése végett helyét oda hagyni senkinek som juthatott eszébe. Végre mire a súroló kefe elkopott, a holtra ijedt atyafi is támpontot lelt, melyben megfogózva kimenoküll kellemetlen helyzetéből. Annyi bizonyos, hogy a padlózat azon része, melyen a leves után vágyó atyafi hömpöly- gött, kréta fehérré lön tisztítva. Do nem is láttuk őt többet a konyha körül. »Nye chzem meszot, ez volt ezentúl jelszava. (Folytatása következik.) Köz ügyek. (A magyar igazságügyi miniszter) egy körrendeletét intézett a megyékhez, amely körrendeletben felhívja a megyék figyelmét az ez év január 1-én Aszódon berendezett és husználat alá bocsátott javító intézetre. Ez intézetbe befogadtatnak: a) oly ifjú egyének, akikre az 1878. évi Y. t. ez. 42., 84, vagy 85. §§-i; vagy pedig az 1879 évi LL. t. ez. 19., 65 és 66 §§-i nyernek alkalmazást. b) Gyámhatósági ajánlat alapján oly, erkölcsi romlásnak indult vagyontalan és életkoruk 18-ik évét még túl nem haladott egyének, akiknek szülei elhaltak vagy hoszabb fogság büntetést szenvednek, avagy akik erkölcstelen életmódot folytató szülők, vagy rokonok gondozása alatt állván, ezek által erkölcseikre nézve elhanyagoltainak. ej A lehetőséghez képest bofogadtatnak akár az atyai hatalmat gyakorlók, akár pedig más illetékes egyének, vagy kormáuyhatóságilag engedélyezett társulatok kérelmére oly életkoruk 18-ik évét még tül nem haladott egyének is, akiknek rósz erkölcsökre való hajlandósága, a javító intézotbeu való neveltetést kiváuatossá teszi, d) Az aj és b) alatt említett egyének az intézetben ingyenes neveltetésben részesülnek; a ej alatt említettekért azonban, külön rendeletileg megállapítandó ellátási dij fizetendő. Ugyaucsak az a) és b) alatt érintett alapon, csak abban az esetben következik be a befogadás, ha az ennek kieszközlésére hivatott hatóság, egyén, vagy társulat határozottan, kijeleuti, hogy a befogadásra ajánlott ifjú egyént legalább is 2 évig az intézetben hagyja ; az elboosátás idejét pedig átalában az intézeti igaz gatóság belátására bízza, ej 7 éven aluli gyermekek a j ívitó intézetbe egyátalábau nem fogadtatnak be, s ugyanott 20 évnél idősebbek visza nem tartatnak. Nem fogadtatnak be továbbá siketek, némák vagy hülyék, fj A befogadás igazságügy miniszteri engedély alapján történhetik. Ez engedély közvetlen kieszközlésére az aj pont alatti esetben az a hatóság vau hivatva, amely a beszá- litandó egyéu felett első fokban Ítélt; a bj pont alatti esetben, az illetékes gyámhatóság; a c) pout alatti esetben pedig a fizetést teljesítő egyén nagy társulat van hivatva a befogadási kieszközölni. A befogadás tárgyában teendő előterjesztéshez vagy kérelemhez keresztlevél, személy leírás, orvosi, előéleti, családi és erkölcsi bizonyítvány szükségesek. Ellátási dij egy évre 120 frt. Teljes vagyon- talauság esetében, különös figyelemre méltó körülmények között, kivételesen felére, vagyis 60 írtra szállittatik le az el látási évi dij. Ez intézet feladata: a kebelükbe fogadott egyéneket vallásosságban, és polgári erkölcsökben nevelni, elemi oktatásban részesíteni, s őket a komoly munkássághoz és illemes magaviselethez szoktatni. A fősuly azonban a valláserkölcsi oktatásra fék tettetik. (A közigazgatási tisztviselők) fegyelmi ügyében Torontál és Aradmegyék közönsége mozgalmat indított meg; amenyiben a belügyi minisztériumhoz feliratot intézett. A feliratban azt kérelmezik, hogy a közigazgatási tisztviselők fegyelmi ügyeikre vonatkozó szabályok a büntető törvény-könyv szakaszaival öszhangzásba hozassanak. (Az illetékkiszabási hivatalok megvizsgálása.) A pénzügyminiszter szoros kötelességévé tette a pénzügy- igazgatóságoknak, hogy a jövőben minden egyes alárendelt kir. illetékkiszabási hivatalok rendszerént legalább egyszer minden évben behatóan vizsgáltassanak meg. Ez alkalommal a kiküldött tisztviselőnek a hivatal ügykezelését minden részleteiben alapos vizsgálat alá kell vennie, 8 különössen arról kell meggyőződnie, valyon az illeték kiszabása a kívánatos gyorsasággal, pontossággal és szakavatottsággal eszközöltetik-e? Rendetlenségek vagy mulasztások esetében, a kir. pénzügyigazgatóságnak kötelessége intézkedni az iránt, hogy a hiányok azonnal pótoltassanak. (A szolgabirák lakhelyére) vonatkozólag, a belügyminiszter közelebb mindazokat a megyei hatóságokat, amelyekben a szolgabirák, egy vagy más okból, még nem laknak a szabályrendeletileg megállapított helyen, felhívta hogy az illető szolgabirákat a járási székhelyükön való lakásra utasítsák, (Az njonezok berendelése) tárgyában a közös hadügyi miniszter rendeletet tett közzé, amely szerént a hadseregnek az idén tényleges szolgálatra bevonuló ujonozai részben f. é. októberhó 6-odikán, részben 11-edikén kötelesek az illető hadkiegészítési kerületek főhelyein jelentkezni. Október 1-én csak is azok az ujonezok hivatnak be, akiknek ezredeik Boszniábau, Herczegovinában, vagy Dél-Dalmácziábau állomásoznak. Tanügy. É r t e s i t é 8. A nyíregyházai ág. hitv. ev. VI. osztályú népiskolákban a beiratások szeptemberhó 10 —15-ig, a rendes előadások pedig szeptemberhó 15-én veszik kezdetűket. Mi is az érdekelt szülők becses tudomására hozatik. Szénfy Gyula, e. évi igazgató. Ipariskolai értesítés. A nyíregyházai alsófoku ipariskola osztályaiba tartozó tanköteles tnnonezok fölvétele és beirat,ása f. é. szeptemberhó 14-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik, szeptember 21-én folytattatik, a midőn egyszersmind a rendes tauelőadások is kezdőtöket veszik. A fölvételek és beiratások az ág. ev. uépiskolák IV és V-dik fiúosztálya tantermében történnek; ahol is a kezdő tanonezok szigorú fölvételi vizsga alá vétetnek ; a múlt tanévben járt szorgalmasak pedig, magasabb osztályba helyeztetnek át. A fölvételnél minden egyes tanouez nyomtatott fölvételi jegyet kap, melyet főnöke, illetőleg mestere aláírni tartozik, s csak eunek megtörténte után vétetik föl az ipariskola rendes tanulói közé. Ez alkalommal tisztelettel figyelmeztotnek az iparos mester urak az 1884. évi XVII. ipar-törvény czikk- nek a tanonezok iskoláztatására vonatkozó némely pontjára, nevezetesen a 60 §-ra, mely is eképen hangzik: »Gyermekek kik életűk 12-ik évét még be nem töltötték, tanónczokúl fel nem vehetők«; 62 §- c) pontjára: »az iparos köteles tanonczát ott, ahol tanoncziskola van, a tanoncz iskolába járásra szorítani«; a 82 §ra: »a ta- noncz mindaddig, mig tauidejo az iparosnál tart, köteles ipariskolába járni; a 157 §-ra:« 20 írttól 200 írtig terjedhető pénzbírsággal büntetendő: a) »aki ezeu törvéuy- nek a segédek és tanonezok felvételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeletéit áthágja, vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti.« Kelt Nyíregyházán 1884 év szeptember 4-én. Bazár István, ipariskolai igazgató. ÚJDONSÁGOK. + A gabona alacsony ára miatt általános az el- csüggedés és aggodalom. Termelők és kereskedők egyformán sújtva vannak; mert még igy sincs kivitel. A külföldi nagy gabona termelő államokban jó termes volt, és olcsón szállítják a piaczokra. Triesztben már idei indiai búzát árulnak ; amely olcsóbb árért szállíttatott, miut ameayiért mi szállíthatunk. Az orosz búzának, Odesszából Triesztig, méter mázsáját 80 krajezirért szállítják; mig mi 1 Irt. 40—50 krajezár inellett szállíthatjuk. Tehát még a szállítási árban sem versenyezhetünk a külfölddel. A gazdák aggodalma és elcsüggedése tehát nagyon is alapos. (d) Gamberszky József a nyíregyházai m. kir. do- uány-beváltó hivatal III. oszt. vezetője, az aradi m. kir dobány-beváltó hivatalhoz léptettetett elő II. oszt. fokozattal. Nyíregyházára Berstein Antal faddi m. kir. do- háuy-beváltó hivatal II. oszt. vezetője helyeztetett át, hasonló minőségben. (§) A nyíregyházai ág. hitv. ev. tanítókor f. é. augusztushó 31-én tartotta meg tisztújító gyűlését, moly alkalommal elnök-igazgatóul Szénfy Gyula, jegyzőül Andrásy Sámuel, pénztárosául Stoffan Lajos, könyvtárnokul llabzsuda Dániel tanító urak választattak meg. (§) Kéj-vonatok Budapestre. A holnapi vagy is a ,kisasszony napi1 üunep, és Munkácsy Mihály »Krisztus a Kálvárián« czimü nagy festményének kiállítása alkalmából, a magyar kir. államvas-utak városi menet-jegy irodája által, kéj-vonatok indíttatnak Budapestre.A visz- szautazás f. é. szeptemberhó 7-én délutántól kezdve, bármely személy,- vagy omnibusz-vonattal (kivéve a gyors vonatokat), bezárólag szeptemberhó 15-ig történhetik. A vitel dij Nyíregyházától Budapestig és vissza: II. oszt. 13 frt. 80 kr. III. oszt, 10 frt. Azok az utasok, akik oly állomáson szállnak be, amely mérsékelt menet-jegyekkel ellátva nincs, figyelmeztetnek hogy az ily jegyek birtokábau levő legközelebbi nagyobb állomásig csak közönséges menetjegyet váltsanak. Az utazók belépti jegyet kapnak a jegyváltás alkalmával a »Krisztus a Kálvárián« világ íirü kép megtekintéséhez; ezen kívül mérsékelt belépti dij mellett mehetnek a népszínházba, a városligeti és fővárosi színkörökbe, a svábhegyi fogaskerekű vasúton, a Bellevue nyaralóba, a Rácz-filrdöbe és a Lukács- fürdőbe. V A járdák monopolizálása ellen egy igen éles czikk küldetett be szerkesztőségünkhöz; amelyet azonban egész terjedelmében közölni még most tartózkodunk. Annyi bizonyos, hogy a megyeház és a Gredig-féle épület mellett a közlekedés, az ott ácsorgó és fecsegő publikum miatt, csaknem lehetetlen aunyira, hogy nem egy tisztességesen öltözött hölgyet és urat láttunk már a kövezetről letérni néha a sárba, és úgy folytatni útját. Ezt ugyan már rég meg kellett volna észlelnie a rendőrségnek. Ez azonban legfeljebb akkor lép fel ellene, ha esetleg ő van akadályozva a járás-kelésben. E bizony nem nagy rendre mutat. Megrovás alá eső figyelmetlenség továbbá a női nemhez tartozó úgynevezett nagy gyermekeknek sokszor nyégyesével is egymás karjába való kapaszkodása a járdán; amely miatt, csak egyetlen ünnepi napon, százszor is az utczaközepére kell kitérnünk. Ebbe már a rendőrség, kivéve talán a szobacziczus speczíese- ket, nem igen avatkozhatik. De igen is avatkozhatik a rend és illem iránti tisztelet, — A telhetetlen gózeséplőnek ismét egy ember esett áldozatul. Folyó hó 2-áu ugyan is, Vasmegyeren Vécsey- Oláh Károlyné birtokán Desser Mór orosi lakos cséplő gépje mellett működő gépész Liptai László, kezelési munka közben, a gép dobján szándékozván átlépni, megbotlott s jobb lába a ezomb tövéig elszakadt és ezer darabokra szakgatva hullott ki a törekkel együtt a gép hátulján. ö maga, vagyis a megcsonkított t >st K. Enyedi Miklós munkás karjaiba hanyatlott. A szerencsétlen ember azonnal beszállitatott a megyei hórházba, ahol is megvizsgáltatván, a has fal is megsérültnek, általában az egész test-szervezet úgy találtatott, hogy életéhez remény nem köthető. Ez már a nyolezadik eset, és egyszersmind az első, amely halállal végződik.