Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„N Y í ti V I I> i<: rí.“ A mi tótjaink azonban sokkal praktikusabbak, „ mintsem egy ily oklevél megszerezhetése végett fára­doznának. Neki indulnak ők a nagy útnak a nélkül is. De hogy még se legyenek egészen puszta kézzel, olyanformán segítenek a dolgon, hogy egyik születési, másik esketési bizonyítványát viszi magával; sőt volt egy olyan is, ki egy pár szarvas jószágra, névszerint: »Csákó«, »Bimbóra« kiállított marhalevelet vitt el magával okmányként. A hajóra szállásnál a inarhaleveles atyafi passusa végett szóliittatván fel a gendarm részéről, holtra ijed­ve uyujtá át a »rédiát«. A biztonság őre retteuetes furcsa képet vágott az okmány átvizsgálásakor; miuden szótag hyeroglifként tűnvén fel előtte. Végre nagy fáradság után kisilabizált annak tartalmából valamit, s bosszús hangon mordult a levél tulajdonosára : »Heissen Sie Csákó-Bimbó?« (Csákó-Bimbó a neve ?) •A- A szegény atyafi sejtett annyit, hogy a marczona pol porosz neve után tudakozódik s fogvaczogva monda rá ti a Németországon keresztüli utazásában megtanult egyet- jé* len szót; a »ja-t«. »Jut, jut, passiert, [jó jó, mehet.] Szólt ismét a zöld frakkos, s tolta maga előtt a halába aggodulmak közt Binlődőt, ki o biztatásra mázsáuyi terhet érzett leesni szivéről. A mint később a számlálásnál kiderült, ezerötszá- s,i zan foglaltunk az óriási nagyságú hajón helyet. Hogy e temérdek ember nem helyezkedett egyhamar el, köny- nyen elképzelhető. Végre pár.órai lárma, zavar, hurczol- kodás és a nem igen kényelmes nyughelyét ígérő ágyak elfoglalása után, elcsendesedett az uj hajlék lakossága. , Eleinte tűrhetően szórakoztató volt az utazás, egy­részt azért, mert mindig partvidék mellett haladtunk az Elbe folyón; másrészt, mert a mellettünk előre-hát- ra czirkáló hajók űdvsipolásai s végre a hajónkon ben­nünket egy durabig kisérő zenészek figyelmünket min dig ébren tárták. Csak nehány órai evezés után jutottunk az Elb< j bői az Éjszaki tengerbe. A c/.irkáló hajók mind gyi rebbek lettek s a part is mind távolabb maradt e , hogy végre mint keskeny fekete Bzalag tűnjék el sze­meink elől. i Az idő, daczára annak hogy november elején j indultunk útnak, rendkívül szép és tiszta volt; a I. tenger felszíne mint a legsimább üveglap terült el z szemeink előtt. A hajó népsége a legkicsapongóbb öröm- 3í nek engedte át magát, dalolt, mulatott, tánczolt s egy m sem gondolt arra, hogy rövid két nap múltával képes i lesz a tengeri utazást szivéből elátkozni. ft: Harmadnap delén, miután az angol és franczia ®z partok közt elterülő La Manche csatornába, a tenge- •tj részek által legveszélyesebbnek tartott helyre értünk, °k ismét földet láttunk. A gőz sip folytonos süvöltése elég- jeligé megmagyarázta a tengerészek aggodalmát s a hajó ósodydjáu szüntelenül Őrködő kapitányt figyelemmel kisérve, k nanindenkit borzadás futott el. Reszketve gondolt min­it“ r<len egyes az e csalfa csatornában elmerült s annyi. va,b íaberélstet—magával temetett »Oymbria« sorsára visza., Havre, Francziaország határvárosa, ez nln,tt mindinkább ). kibontakozott .előttünk s délutáni egy óra tájon hor- ~ gonyt vetettünk. Bal Mialatt a hajó legénysége az atlanti Oczeáuon túl rvám izállitandó áru czikkeknek, és a kazán fűtéséhez szükségelt ó hálőszénnek a fedélzetre hozatalával volt elfoglalva, nekünk íztus oegengedtetett a városbaui széttekintés. 1 község Havréról nem sokat lehet megemlíteni. Egy min- >g adatn rend és Ízlés nélküli épülethalmaz a város nagyobb Mirőlsze. Hegyes kőkocdta burkolatain a járkálás annyira ittetnek.-sztó, hogy fél órai bolyongás után az ember töké­lői hivatsep kimerül. Balkán Feltűnő az az ellenszenv, melylyel a francziák a így Jőzündprlók ellenében. viseltetnek. Ők u. i. minden egyes jegyző, indorlóban poroszt vélnek felismerni s innen magya- íató emez ellenszenv. 'anul. A német nyelv nem is visz a havreikuél (szerepet, a néniét ajkú embernek egyetlen kalmár sem árusít V) házn*tSem sz'vesen' , ' Miután a város némely utczáit bebarangoltam !Ot végzőül, valami nevezetesebbet felfedezhettem vol­.0S0l)Cn,vis8zatéftem a kijóra. Ott az előbbi aggodalom már ^szen elenyészett s helyét a féktelen jójcedv foglalta Ki hitte volna, hogy ez örommámoros népség bol­ha' c,~ Mouisieur Brasseur felszerelvén magát esernyővel s köpenynyel s egy mestiz kezébe adván az élelmi sze rekkel ellátott táskát megindult Lord White után a hegyekre. Franczia volt. Érdokelte őt a kaland. És midőn ő ellentéte volt Lord Whitenak, tehát nagyon szeretett ggpsfecsegni. Nem lévén más mellette, mint Obico a ineatiz . gyöjvezető, tehát beszélt vele. aáfcf Chico félvér lévén indián anyától, sokat tudott az diánok szokásai felől; de az indiánok a félvért maguk t»ól ízül kizárták, azért az indiánok titka őt nőm köte- tekinteUO. A franczia mérnök pedig azt akarta, hogy miüél többet tudjou meg az indiánok titkai ködül. — Tudod-e Chico, hogy nekem is vau Nagualom, nem csak az indiánoknak. Obico megrémült. Volt is oka. Hiszen az indiánok sem a vegyvérrel, sem a fehér Craollal nem közük titkaikat, annál kevésbé tiszta fehér vérrel,'miként jut­’ V ...hatott tehát e fehér ur a Naguálhoz. Tudom én azt jól, hogy vannak emberek, ikik yäjaagukat átváltoztathatják, s tetszésük szerént mogjelen hetnek, a hol akarnak l&thatl-unul. Folyamokat, hegye­ket, palotákat varázsolhatnak oda, ahol előbb rónaság -állott. Folvagdalhutják az embert, sőt meg is ölhetik és ismét megeleVenithetik. Többet tehetnek mint a nyilvá­nos Ouvanderók, és Záhorik, e bűvész vagy boszorkány mesterek Látod Chico, én ezt mind tudom, azért előt- eszélhetsz, s no tarts semmitől, ha én (63—*-18)- jl*® •friha tud mindent, hát akkor ne menjünk p- vidékére. ^V«y Ruyudeja arcza elborult, Rayudeja k, s ^ .unja szelleme erős. Nemde Obico, a Rayudeja sziklái között i tehuantepeki varázsnők az ő Schabbathjaikuf. nap félhalottként fog nyughelyén fetrengoni. Magam előtt is nevetségesnek tüut fel az első tiszt intő szava, ki mosolyogva kiáltott le a kajóhidról: »Jauchzett nur Leute, morgen werdet ihr ohnehin nicht jauchzen können!« (Vigadjatok emberek, holnap úgy sem fogtok tud­ni vigadni!) Szava beteljesedett. Még ugyanazon éjjel a nyilt tengerre bocsátkoz­tunk. A hullámok mind nagyobb erővel csapódtak a hajó oldalához. Néha-néha egy roppant víztömeg, elérvén a tenger színétől mintegy 4—5 ölnyire kiemelkedő fe­délzetet, iszonyú zugás közt ünté le azt egész hosszában. S habár a hajó közép ajtajai le voltak zárva s ponyvák­kal oltalmazva a betörő viz ellen ; még is nem egynek kijutott a szerencse, a hideg tengeri fürdőben része­sülni. A hullámok roppant ereü rohamai következtében, az eddig könuyü sirályként tovasikló óriási hajó (hosz- sza közel 700 láb volt), mely hol előre, hol hátra, hol egyik oldalára, hol a másikra billent, a hullámok gyenge já­ték szerévé lön. Ez volt előjátéka a másnapi borzalmaknak. Reggelre kelve, mindnyájunk feje sóbálváuynyá változott. A gyomor émelygése, a hányásra erőltetés: mind a tengeri betegség előjeleiként léptek fel. Ehhez járult még a rettenetes erővel kitört vihar, mely mind­járt az oczeán elején üdvözölt bennünket. És megnyildnak az emberi állatok bensejének csa­tornái. Mintegy jeladásra kezdette meg az ilyen jelene­tekhez még nem szokott népség kicsinye nagyja, véne és ifja a »gyomor-kiürítést.« Velőt rázó bégetés tört elő minden zugból, melyhez hasonló hangokat a legna­gyobb falka juhnál sem vagyunk kepések hallani. A mekegés és bégetés, aztán a háuyás által, elfoj­tott hörgéssé változott. Leírhatatlan ama helyzet, melyben a tengeri be­tegség kitörésekor minden egyes sinlődik. Ha azt né­mely fiuyá9 hölgyecske előre tudhatta volna, miként fog majd ágynak gúnyolt kis katulyájában Önmaga készítet­te fürdőjében fetreugeni; ha azt tudhatta volna, mikép az ő fekhelye felett szállást foglaló, elég udvariatlan lesz őt tetőtől-talpig »leönteni«: bajosan bocsátkozott volna az ily absurdualis tengeri útra. Mindezt pedig ott meg kell próbálni. Szerencse, hogy a hajó-közön szüntelenül őrködő matrózok a pár óra alatt undokká vált lakhelyet szünet nélkül füstölik, tisztogatják; máskülönben alig lenne a hajó népsége valamely ragályos betegségtől megoltal­mazható. Önmagától értetődik, hogy azok, kiket a tengeri betegség még ágyhoz nem szegezett, siettek a fedélzet­re. Itt, habár egyonesen állani a legnagyobb művészethez tartozott, mégis szabad levegőt lehete szívni. E kevesek közt voltam magam is. Lábaimon alig állhatva, minden megfogható tárgyba kapaszkodva bá­multam, csodáltam az tengert, a vihartól fo)korbácsolt, bőszszé vált elemet. (Folyt, köv.) Alispáni körrendelet a cséplő gépek ellen­őrzése tárgyaiban. A megyei kórházi orvostól beérkezett jelentések szerént, 1884-ben már 7 oly szerenosétlen vétetett fel a kórházba; ápolás végett, akik a cséplő gépek mellett dol­gozván; azoknak áldozatai lettek. Miután a megye közönsége még 1872-ben, 201 szá­nni szabályrendelete által, intézkedett az iránt, hogy a cséplő gépek dob-üregje korláttal láttassák el, ezen sza­bályrendelet végrehajtásának biztosítása tekintetben a következő eljárást rendelem el: 1. a gép tulajdonos, mielőtt gépjével munkáját egyik vagy másik határban megkezdené; erről az illető közsé­gi főbírót értesíteni, Nyíregyházán a polgármesterhez jelentést tenni tartozik. 2. A községi főbíró, vagy akadályoztatása esetében enuok törvényes helyettese, Nyíregyházán a tanács által e végre kirendelt eliiljárósági tag, a gyártulajdonostól vett értesítés után, a gépet azonnal megvizsgálja; s ha en­nek dob-üregje a szabályrendeletnek megfelelően korlát­— Az lehetséges Sounor; mert a Rhajudeja sok­szor morog, lehet hogy akkor a szellem beszél .föld- rengető hangon, s a varázsnokok értik a beszédet. — De hát Ohicó, mit tartasz he Didjáza felől ? Chico ismét megrémült, s nem szólt semmit. — Ő is varázsnő, ugy-e ? — Didjáza hatalmas. Minden indián meghajlik előtte. Az ő intése parancs. Az ő szava töévéuy. — Hát ki ő? — A Rayudpja meuyaszonya, s övé a szellem hatalma. Sonnor, kerem, ne beszéljünk róla. Ő hall mindent, ő tud mindent. Jjij annak, ki haragjával talál­kozik. Mi a Yaguár haragja az ő haragjához ? — Fényesen öltözködik, honnan jőpek fedező forrásai ? — Sonnor, ő a Rayudeja menyasszonya. — Azt mondják, hogy a városi előkelők bőséggel ellátják öt pénzzel ? — Minek látnák el Senuor. Nincs neki senkire szüksége. Ö a Rayudeja menyaszonya. — Azt akarod-e avval mondani ravasz Chico, hogy ő ismeri a Rayudeja és Guicagula‘begyek kin­cses rejtekeit. — Hát Senuor, régen volt az, nagyon régen, hogy C-mdoy indián király, Montezuma kincséuok örökösei futott üldpző ellenségei olől. A csatát elvesztette, azután menekült megmaradt népével és kincseivel, kifáradtan eljutott azon hegyekhez vert táborával, s azután eltűnt s mikor a spanyol harczosok megérkeztek, már nyoma sem volt sehol az eltűnt, tábornak, azt is megsemmisítet­ték A szent hagyok megpyiták a mouotyttlők előtt karjaikat, s az üldöző idegeneket fojtó füsttel fogadták. (Folyt, köv.) tál el van látva, akkor a gép működésének megkezdésé­re engedélyt ad. Ha pedig a dob-üreg korláttal ellátva nincs, akkor a gép működését mindaddig megakadályoz­za, míg a gép a hiáuyzó korláttal ellátva nem lesz. Felhívom a tekintetes szolgábiró és polgármester urat, hogy e rendeletem végrehajtását a legnagyobb szi­gorral ellenőrizze, s ezt járása minden községében, ille­tőleg a város területén, a legkiterjedtebb módon köz­hírré tegye; s a községi elöljáróság, illetőleg a városi rendőrség utján a géptulajdonosoknak, lehetőleg közvet­lenül is tudomására juttassa. Ez alkalommal figyelmeztetem az érdekletteket a bün­tető törvény azon §-ára, mely szerint 1 hónapig terjedhe­tő elzárással, és 200 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki a gőz vagy más gépekre, mozdonyok­ra vonatkozó, s az életbiztonság és az egészség oltalma tárgyában kiadott rendeletet, vagyis szabályrendeletet megszegi. Zoltán János, alispán. Tanügy. Értesítés. A nyíregyházai városi felső leányiskolában a be­iratások, f. évi szeptemborhó 1-től 10 ig, az intézet he­lyiségében, dél előtt 9 órától 12-ig történnek. A felvételi és javító vizsgák f. évi szeptemberhó 10-én tartatnak. A rendes tanórák 11-én kezdődnek. Az elnökség. ÚJDONSÁGOK. □ Szabolc8megye állandó választmánya, az e f. é. szep­temberhó 16-ik és következő napjain megtartandó bizot- sági közgyűlés előkészítése czéljáb'ól, f. é. szeptemberhó 9-ik napján d. e. 10 órakor, a megyeház kis termében, ülést tart. + A kisvárdai gazda-kör, önállóvá léteiének al­kalmából, f. é. szeptemberhó 2-án, az ottani várrom alatti térségen, mulattató verseny-futással , és gazdasági álla­tokra, czikkekre való sorsolással egybekötött népünnepélyt rendez. A rendezés éléu a kör lelkes elnöke gr. Forgách László Öméltósága áll. Az ünnepély után, amelyben az ottani önkéntes tűzoltó egylet is rész vesz, este fáklyás zene, és a várkert termében tánczvigalom leend. (Hymen.) Déry Emma kisaszony, Déry Dániel hely­beli polgár kedves leánya folyó augusztushó 17-én vál­tott jegyet Vályi István s.-a.-ujhelyi kereskedővel. Ál­dás frigyükre. (§) A nyíregyházai idei kisasszony-napi fóvásár, a kettős ünnep miatt, folyó hó 9-én tartatik meg. A gyülekezés 8-án törtédik. (I) A köz egészség érdekében, dr. Józsa András megyei főorvos ur indítványa folytán, a közigazgatási bi­zottság utasította Nyíregyháza város polgármesterét és a járási szolgabirákat, hogy a hatóságuk kerületéhez tar­tozó korcsmákat, vendéglőket, élelmi czikkeket árgló ke­reskedéseket, mészárszékeket, czukrászdákat, kávéházakat és a piaczokat személyesen vagy a szakközegek, járási esetleg kör orvosok által, haladék nélkül vizsgálják meg; az egészségre nézve ártalmasoknak bizonyult élelmi czik­keket kobozzák el; azok árulását tiltsák be; s a köz egészségügyi törvéuyek ellen vétkezőkkel a legnagyobb szigorúsággal járjanak el; végül a rendelkezésük alatt álló közegeket eme vizsgálatnak rendszeres gyakorlására kötelezzék.-1- Az ez idei lótenyésztési jutalomdijak kiosztása alkalmával, amely f. é. augusztushó 16-án tartatott meg Nyíregyházán, a következő lótenyésztő gazdák részesültek jutalomban. Szopós csikókért: Marsaiké Géza (Nyíregy­háza) 9 darab, Barzó János (Nyíregyháza) 6 darab, Nádasy Lajos 4 db., Nádasy József i db., Kiár Jfezs'ó (Sima puszta) 3 db. aranyban. Három éves tenyész kan- czákért: Marsalko Géza 6 db., Stern Emánuel (Nyíregy­háza) 8 db., Andrejkovics János (Nyíregyháza) 5 db., arany­ban. Egy éves kancza.csikókért: Frank Imre (Szt. Mihály) 2 darab aranyban. Összesen elővezettetett 37 darab. Dijt kapott 9 darab. (=) Kisvárdán a kincstár egy dohány raktárt szándékozván épittetui, 19,500 frt. kikiáltási ár mellett árlejtést hirdetett. Az árlejtésen, 36%-i leengedés mel- lőtt, tehát 12.300 írtért, egy kisvárdai Rtisman nevű vállalkozó nyerte el az építkezést. Ha a kikiáltási és a vállalkozási árt összehasonlítjuk, lehetetlen megütközés­sel nem kérdezni: tehát az állami mérnök urnák nsm tudnak számitanitan ? 1 Mert az csakugyan lehetetlen, hogy amely épületre 19,500 frt'-Wányoztatik elő, az 12,300 írtból előállítható legyen. Tehát vagy az állam, vagy a vállal­kozó; de az egyik swindler I (II) Feliczián Aurél járásbirósági kiadó és vizsgá­zott pénzügyőri biztos-jelölt, ‘közelebb a birtfai pénzügy­őri biztosi állásra kineveztetvón, Nyíregyházáról, ahol auyi szép, időket élt és boldog családot alkotott, nemso­kára végleg eltávozik. Kisérje uj- állásában a végre felé hajolt szerencse ép megérdemelt boldogság I — (A csépié? újabb áldozata.) A megyei kórház­ba augusztpshó 23-ikáu Téglásról egy 15 éves Szilágyi Gábpr nevű napszámos szállíttatott be, akinek baloldali alsó végtagját egészen a térdizületen felül a gőz cséplő gép öszszeroncsolta. A csonkolás a baloldali ozomb kö- J zepén dr. Lórencz kórházi orvos által azonnal végezte­tett. Ez már a 7-ik áldozat. Valamenyi életben maradt. A csontok gyógyulása örvendetesen halad előre. Az utol­só esetnél ít szerencsétlenség Tégláson történt, gróf De­genfeld Gusztáv ur Ö méltóságának uradalmában. A osép- lő gép az uradalomé volt. (II) Egy érdekes irodalmi újdonság jelent meg a napokban e lap tulajdonosának nyomdájában ; amelyhez hasonló ritkán kerül ki a vidéki nyomdákból. A könyv teljes czime a következő: »A magyar helyesírás rend­szerének alapvonalaié. Iskolai és magáip használatra, a gyors és gyakorlati elsajátításra való figyelemmel irta s a, magyar tudományos akadémia nyelv- és széptudo­mányi osztályának ajánlja: Kmethy István. Szerző tu­S na. Nyíregyháza. Nyomatott Jóba Elek könyvnyom­dán * 1 1 884. Ára 50 ltr. Az a szoros öszeköttetés, amely eme mű szerzője és a »Nyirvidók« közt már évek óta fen áll, nőm engedi, hogy a szerkesztőség e műnek ko­.Qí»Uí>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents