Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„IN Y í B V I D É K„­mily kezelés mellett megy át a legtöbb caffein az italul szolgál kávéba. Auber szerint, az erős pörkölésnél veszendőbe megy ugyan a caffein egy része; de ily babbal a forró viz többet von ki, mint a gyöngén pölköltből úgy, bogy a kétféle kávé egyenlő menyiségeiből készült forrázatok köz- zől, az erősen pölkölt babé tartalmaz több caffeint. E különbségek azonban oly elenyésző csekélyek, hogy bátran mindegynek tarthatjuk akár erősen, akár gyengén pörköljük a kávét; vagy akár csak lefor rázzuk,akár pedig kifőzzük: minthogy aki vonható anya­gok legnagyobb része (V« —Ve) egyszerű átszürés által is nyerhető. A szokásos adagokat elemezve, Aubert egy 17 5 grm. (1 lat) kávébabból készített csésze kávéban O'l—0-12 grm caffeint talált. Azonban már e vizsgálatnál az tűnt ki, hogy a tiszta caf­fein hatása más, mint a kávé-forrázaté. Későbben Dehnnel úgy találta, hogy a kávébabnak, nem kü­lönben a forrázatnak hamuja is ugyanazt a hatást gyakorolja a szív működésére, mint a kálisók, me­lyekből a forrázat, chólkálira számítva át, 2%-ot tartalmaz. A kávé tehát hatását nem a caffeinnak, hanem a kálisó tartalmának köszöni. És igy a mérleg rudja mégis inkább az erősen pörkölök ol­dalára billen; mivel a fekete kávészemekből, a forróviz több sót von ki, mint a barnákból. Veszély azonban egyáltalában nem fenyegeti a szervezetet, a kávéban foglalt kálisók részéről sem; mivel egy adagba alig veszünk fel többet 2 grammnál, amely­től csak a kálisók éltető, serkentő és az anyagfor­galmat előmozdító hatása jut érvényre. Szabolcsmegye tanügyi viszonyai az 1883—1884-dik tanévben III. A nyíregyházai ágost. hitv. evang. elemi iskolák. A nyíregyházai ág. evang. népiskolák, 12 év óta a törvény követelményei szerént vezettetvén, azokban a szellemi elöhaladás évről-évre fokozatosan észlelhető. A földmives osztály, amely a város lakosságának zömét teszi, örömmel nézi éB érzi, miként nevelődnek gyermekei életképes, és munkaBzerető honpolgárokká. Hogy mégis nem olyan az eredmény, mint azt sok vérmes reményű és szigorú igényű tanügy-barát szeretné, annak oka ma­gukban az adott viszonyokban rejlik; de amely ok las­sanként el fog enyészni. Ahol ugyanis 21 tanulónak 1390 tanuló gyermeket kell hazafias szellemben, értelmes mun­kás és hasznos polgárokká nevelni, és ez 1390 tanulónak majd fele-részét tót ajkúak teszik úgy, hogy ezek az iskoláz­tatás első éveiben alig beszélnek néhány szót magjaiul; de akik mikorra a népiskolát bevégezlék, teljesen elsa játitják zengzetes nyelvünket: ily viszonyok közt roha­mos huladásról még cBak álmodni sem lehet. A tanítói karnak üdvös működése, a népiskolai ta­nításon kívül, még rendes havi tanácskozmányaiban is nyilvánult. Jelesen a múlt tanévben a népiskolákat illető nevelés-oktatásra vonatkozó ügyeket 11 rendes havi ta- nitóköri értekezleten, 55 pontbau tárgyalta. Nevezetesen : javaslatokat készített a tankerületek beosztása, az osz­tályt ismétlő tanulókra nézve; újból kidolgozott tanter­vét az iskolatanács elé terjesztette; az egyháztanács utasítása szerént a szegénysorsu tanulók tanszereiről gondoskodott; a népiskolák czélszerü berendezése, és a néptanítók anyagi helyzetének javítása ügyében egy ki­merítő javaslatot dolgozott ki és terjesztett a t. egy­háztanács elé. Az önképzésre nagy súlyt fektetve: múlt év nov. 4-ki tanitóköri értekezleten Andrási Soma tanító az irva-olvasásból tartott gyakolati előadást; f. é. áprilhó 6-án Mácsánszky Lajos tanító pedig a földrajz oktatá­sának történetéről értekezett. Tanítói és népiskolai könyvtárát rendezte, amely 185 kötet nevelészeti és ifjúsági könyvekből áll. A ti­szai kér. prot. árvaház javára, a tanulók között, 12 frt 55 kr. gyűjtést eszközölt, s az országos tanítói árvaház asszonyaink a háztartás ügyességét. Nem szorulunk reájuk semmiben, s ők kiszorítva vannak minden térről. Győztünk. Didjáza királyi arcza sugárzott a diadaltól. — Legyőztük ellenségeinket, s most midőn derülni kezd előttünk a jövő, jöttek a nagy sós vizek túlsó partjáról más emberek vas akarattal és vas karokkal. Eget vívó óriások. Ha azt mondják a folyamoknak ; nem akarom, hogy ezentúl is erre járj, a folyamok engedel­meskednek, s elhagyják keletkezésükkor ásót ágyaikat. Ha azt mondják a hegyeknek: utamban vagytok, akarom takarodjatok innen, s a világ ezen százezer éves csont­jai kimozdulnak helyeikből. Ha azt moudjuk az égnek: add át villámaidat, ön gondolatainkat akarjuk szállítani a villám szárnyain egyik világrésztől a másikig; akarjuk megölni az időt és a teret. Az ég engedelmeskedik, s átadja nekik villámait. Eget vívó óriások ezek. Ki győz­hetné le ezeket? De ezek jámbor, jó akaratú emberek, a legjobb barátai e drága vidéknek. Hazánkat a világ - kereskedés és forgalom utjává akarják tenni. Ketté akarják vágni Amerika ős földét, s két nagy szigetet csinálni belőle, s egy csatornával összekötni a két világ­tengert. Uj ágyat ásnak az ooeánnak. Ők megtehetik ezt is. Oly ember a vezérük, ki nem tudja, mi az aka­dály, mi a félelem. Soha sem számlálta meg ellenségeit midőn velők összecsapott az olasz földön; csak mellette álló magyarjait, s ezeknek rohamával áttört minden ellenhatáson. És most azt mondja, Rayudeja bércze utamban áll, ahol azon szikla van, ott a tengernek kell állani. Ez megteszi ezt is. Da Rayudeja ami őseink sírboltja, nemzeti isteneink temploma, s a montezumáktől a nemzetre hagyott kincsek rejteke. Ezen hegyet meg kell mentenünk. Szándékom alkudozásba bocsátkozni ha kell, egy millióig, hogy a tenger útját vezessék más felé. De mivel a siker előttem nem bizonyos, tehát mindenek előtt be kell tölteni a kicstár ajtaját úgy, hogy senkise gyanítsa, ha a hegy ezen részét lerontanák is, hogy ott tovább egy nemzet százados kincse rejtőzik. A mun­kához tehát. Tegyétek ismeretlenné a kincstár be- (Folyt, kflv.) alapjára gyűjtött 54 forinthoz, a tanitóitestület 12 frt 35 krral járult. A szegény sor&u tanulók részére kiosztatott a tan év elején: 150 db. magyar tankönyv, 690 db. irka s egyéb iró eszköz, 61 frt 16 kr. értékben; két városi és két tanyai iskola részére 4 példány Gönczy-féle uj fali olvasó tábla szereztetett be 42 írtért s egy példány Gönczy-féle lapgömb 5 frt 80 kr. értékben a felső osz­tályok részére. Tankönyvekre és tanszerekre kiadatott összesen 108 frt 96 kr. mely összeget a Szilágyi-Anda- házy alapítvány kamatai fedezték 109 frt. erejéig, 3 frt 96 krt az egyházi pénztár pótolt. Ruhanemüekkel segó- lyeztetett a szegény tanulók közzől 37 gyermek; kiosz­tatván 12 felöltő, 25 pár csizma, 83 frt 65 kr. érték­ben ; mely összeg a nyíregyházai takarékpénztár 50 frtot, Krasznay Gábor polgármester ur 8 frtos és az egyház pénztárának 25 frt 05 kros adományból fedeztetett. E tanév nevezetesebb mozzanatai közzé sorozható a nagy reformátor dr. Luther Márton 400 éves születési évfordulójának kegyeletes megünneplése. A téli vizsgák febr. 11—22-ig, a nyáriak juniusbó 19—25-ig terjedő időközben tarlattak meg, mindkét al­kalommal a templomban. Ösztöndíjban részesült: Mráz Károly veterán ügy- buzgó tanító, aki a boldog emlékű Zsedényi Ede által tett örökbecsű alapítvány kamataiból 100 frtuyi jutal­mat nyert. Az évi zár vizsgákon a szorgalmas tanulók közt kiosztatott Nikelszky Erzsébet-féle alapítvány kamatai­ból 26 frt 25 kr 4 felső osztálybeli szorgalmas leány közt. A Hudák ÁJua-féle alapítványból 11 frt 64 kr. két fiú és két leány közt oszlott meg. A Éarbaky és Jurá­nyi-féle alapítványból 10 frt 34 kr. 4 fel- 6 osztálybeli fiúnak adatott ki. Egy a felső fiúosztályból a gymná- siumba át ment kitűnő tanuló 5 frttal jutalmaztatott egy lelkes tanügybarát adományából. A tanköteles gyermekek száma a városban és a ta­nyákon: 740 fiú és 746 leány, tehát 1486 gyermek volt. Iskolába feljött: 653 fiú és 645 leány, összesen 1298 gyermek. Nem iskoláztatott: 87 fiú és 101 leány, össze­sen 188 gyermek. E tanévben iskolába járt: 714 fiú, 679 leány, összesen 1393 gyermek. Vallásra nézve, ágostai helybeli 1294, vidéki; 4 helvét. 41; rám. kath. 21; gór. kath. 16; izraelita'. 17. (Vége küv.) Köz ügyek. (A hivatalból való vadászat elrendelése.) A hi­vatalból való vadászatok engedélyezésére feljogosított közigazgatási bizottságok, a vad disznók elleni hajtó va­dászatok engedélyezésénél, számos esetben elmulasztják az 1883. XX. t. ez. 13-dik § ában előirt intézkedések foganatosítását. A belügyminiszter, akihez a törvény értelmében a hivatalból való vadászatok engedélyezésé ről minden egyes esetben jelentés teendő, ennek folytán szigorúan utasította őket; hogy mielőtt a vad disznók ellen hajtó vadászatot engedélyeznének, azoknak a batár­idő alatti elpusztítására az illető vadászterületek tulaj­donosait vagy bérlőt hívják fel, s csak a határidő el­mulasztása esetében eszközöltessék a vad disznók elpusz­títását hivatalból elrendelendő hajtó vadászat utján. (Ő felsége a magyar király) és osztrák császár legmagasabb kéziratával elrendelte, hogy jövőben a szent István, Lipót és Yaskoronarend adományozásával járni szokott rangemelések megszűnnek. Ezen legmaga­sabb intézkédésnek nyilván azon demokratikus háttere van; hogy az egyszerű polgár, ha érdemei folytán ki­rályi kitüntetésre tesz is szert, ne legyen kénytelen tisz­tes polgári állását felcserélve, nemessé válni. (A korcsmái üvegedényekkel) történő visszaélések megszüntetése tárgyában, az orsz. iparegj-esület azon kérelmét terjesztette a belügyminiszter elé, hogy utasítsa az összes magyarhoni üvéggyárosokat, miszerint az ür- mérték jelzésével ellátott korcsmái üvegedényekre, a mérték helyességének garancziájául, ezégjegyüket bemu­tassák és hivatalosan bejegyeztessék; a közigszgatád közegeknek pedig hagyja meg, hogy az italmérői helyi­ségekben csak ilyen czégjegygyel ellátott üvegedényeknek használatát engedjék meg. Ez által megszűnnék nemcsak a visszaélés, de a verseny is, amely millió számra impor­tálja az ily üvegeket Magyarországra. (A katona tisztek házassága és családja.) A katona tisztek özvegyeinek és árváinak ellátásáról uj törvény javaslat készül; amely szerént a tisztek özvegyei épen úgy nyugdíj-képesek, mint az állami tisztviselőké. Az uj törvényjavaslat szellemében fog készülni az a szabályzat is, amely a honvédségre nézve lesz érvényes. A házas­sági óvadék öszegét nem a kor, hanem a rang fo^jn meghatározni. így a hadnagy menyaszonyának óvadéka 25,000 frt; a főhadnagyé 20,000; a 2. oszt századosé 15,000; az 1-ső oszt. századosé és az őrnagyé 12,000 forint lesz. Az ezredestől fölfelé meg lesz engedve a házasság óvadék nélkül. (A megyei ügyészek) magán ügyködése tárgyában az 1883. évi 14, t. ez. szellemének megfelelőleg, a belügy­minisztérium rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. Most újabban arról tesznek említést a fővárosi lapok, hogy a belügyminiszter záros határidő kitűzésére uta sitotta a megyéket, amely alatt a megyei ügyészek a magán ügyködést beszüutetni, és folyamatba levő ügye­iket befejezni lesznek kötelesek. Tanügy. Iskolai értesítés. A nagy-kállói állami főreáliskolábau az 1884/5-iki iskolai év szept. hó 1-én nyittatik meg; a tanulók sza­bályszerű fölvétele aug. hő 30-án és 31-ikén történik; később jelentkezők csak felsőbb hatósági engedélylyel, és csak azon esetben vétetnek föl, ha elkésésöket 50 kros bélyeggel ellátott folyamodvány, és esetleg 50 kros bé­lyeggel ellátott orvosi bizonyítvány alapján, elfogadható okokkal igazolni képesek. A tanulók a fölvételre szülőik, vagy ezek megbi zottainak kíséretében, tartoznak megjelenni. Az első osztályra jelentkezők hiteles születési bizo­nyítvány előmutatása nélkül nem vétetnek föl. A magán vizsgálatok augusztusbó 28 án és 29-én fognak megtartatni. Nagy-Kállóban. 1884 augusztushó 13. Scliurina István, íőreálisk. igazgató. Értesítés. A nyíregyházi ág. h. ev. hat osztályú gymuasium- bau a beiratások f. évi augusztushó 30. és 31-ik és szeptember első három napjain történnek d. e. 9—12 és d. u. 3—6). Ugyanakkor tartatnak a felvételi, pót-és javí­tó vizsgák. Minden, az I. osztályba lépő tanuló életkorát hiteles születési okmánynyal igazolni köteles. Egyéb szükséges adatok bevallása czéljából, kéretnek úgy a ren­des, mint a magántanulók t. ez. szülői vagy gyámjai, hogy fiaik beiratásáuál személyesen megjelenni szíves­kedjenek. A gymn. tápintézet szeptember 1-én nyittatik meg, ahol is az ebéd és vacsoráért járó 50 frtnyi évi dij két részletben félévenkint előre fizettetik. A rendes tanítás September 4-én veszi kezdetét. Nyíregyházán, 1884. aug. 16-án. Chotvács Ágost, e. é. igazgató. Értesítés. Van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönsé­get, hogy 6 osztályú leánynevelő intézetemet a jövő 1884/5 iskolai évben is fenntartom. A kezdet nehézségeivel e vá­rosban már megküzdöttem b több jeles tanerőt intézetem­nek jövőre is megnyertem. Az idegen nyelvek elsajátítá­sa végett, az iskolai év elejétől kezdve, állandóan egy tel­jesen idegen ajkú, a német és franczia nyelvet alaposan bíró nevelőnőt fogok alkalmazni a bécsi hernalsi képez- déből. Őszinte törekvésem, hogy Nyíregyháza város és kör­nyéke miveit közönségének igényeit, e tekintetben, teljes mértékben kielégítsem; miért is teljes pártfogásukat to­vábbra is kérem 1 ' üzv. Latinak Jánosáé, oki. tanítónő. ÚJDONSÁGOK. X A löldmivelési miniszter felhívja mindazokat a lótenyésztőket, akik a jövő födöztetési idényre az állami méutelepokből mént bérelni kívánnak, hogy ebbeli szán­dékukat, az illető mén vagy mének megnevezésével vagy kijelölésével, legkésőbb f. évi október hó 1-ig, akár ezen ministeriumnál, akár az illető méntelep parancsnokságá­nál bejelentsék; minthogy ezen határnap után beérkező jelentkezések figyelembe nem vétetnek. (!) Ma egy hete, vagyis augusztushó 10-én este 8 és 9 óra közt sajátságos égi fénynek voltunk szemtanúi. Az égnek nyári délpontja táján ugyanis, egyszerre egy üstökös alakú féuysúgár gyuladt ki, s pár másodpercz- nyi futás után, hirtelen megállapodott az ég-táj legma­gasabb pontján, ahol az után lassanként kialudt. = A nyíregyházai ügyvédi kar figyelmét és könyö- rületét, egy véginségre jutott, halálos ágyhoz szegezett kartársukra hívjuk fel az emberbaráti szeretet nevében. Ő maga, nője és 14 éves fiú gyermeke már hetek óta nyomják az ágyat. Egyetlen 18—20 éves hajadon leányuk viraszt é3 küzd mellettük a nélkülözés kínos fájdalmaival, munka, tehát kereset nélkül. Még a legközönségesebb ételeket is nélkülözniök kell a szerencsétleneknek; nem hogy betegeknek való ételnemüekbez juthatnának. E szánalomra méltó családapa és ügyvéd: Schloff János. Ne mérlegeljünk, ne itélgessünk; hanem segítsünk a nyo­morban kiulódókon 1 f Szűk Endre gégényi ref. lelkész, egykori nyíregy­házai segédlelkész, hoszas lassú szenvedés után folyó évi augusztushó 9 én jobb létre szenderült. Koporsója fölött nt. Lukács Ödön esperes ur emelkedett szellemű imát, a sírnál Molnár Ferencz karászi segédlel kész-tanitő ur megható gyászbe szélet tartott. Áldás és béke a ko­rán elköltözött lélek földi maradványaira I (1!) Dobocsányi Gyula közkedvességben álló komi­kus színész, jutalomjátékát holnap, hétfőn veszi ki. Sziure kerül »Stern Izsák« vagy egy a mi népüukből. Mint halljuk, Dobocsáuyi több korszerű és helyi érdekű couplet-teeket is szándékozik bemutatni a közönségnek. * Gazdasszonyainkat nagy bálára kötelezné a vá­rosi rendőrség, ha egy kevés időt, és fáradtságot nem sajuálna, és a heti vásárok alkalmával ellátogatna a ba­romfi és gyümölcs-piaczra; hogy tudomást szerezzen magának ama vNzaélésekről, amiket a kofák bevásárlá­saiknál elkövetnek. (!) A tartalékos katonák, akik tavaly az őszi gya­korlatokra behivattak, nagy részben a délutáni órákban jelentkeztek a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ez idén fi'yelmeztetnek a gyakorlatra behívott tartalékosok, hogy mindenki a behivó jegyen kitett bevonulási, illetőleg je­lentkezési nap reggelén, és pedig legkésőbben 10 óráig köteles jelentkezni az illető parancsnokságnál; mert az igazolás nélkül dél után jelentkezők, a legszigorúbban fognak büutettetni. (—) A színházak államosítása mellett tör koplyát Németországban a »Deutsche Bühne« czimü színházi ügyekkel foglalkozó lap; amely a belépti jegyeknek el­törlését sürgeti. A mutatvány számban a többi közt eze­ket is mondja: »A lelkész is üres padoknak hirdetué az Isten igéit, ha belépti dijt szednének a templomban. A művészetet csak az állam mentheti meg az elpusztulástól. Állami vallás! Állami művészet! Egyházi adó! Színházi adó 1 A legöbb színház ma nem a művészet temploma ; hanem üzleti helyiség, még pedig gyakran a legaljasabb. Le velők! Államosítani kell a színházakat«. íme igy gon. dolkozik és ir a német sajtó a színházakról. Tehát Né­metországban is sülyedő félben vannak a múzsák temp­lomai!? Németországban, ahol egy nyelv terjeszti a nem­zeti közművelődést! Mit szóljunk mi akkor magyarok ? ! Ha valahol szükség van a színházak államosítására: bi­zonynyal szükség van arra nálunk, ahol anyi idegen nemzetiségű aspiráczió zavarja a köz művelődés egy­öntetű és irányú fejlődését. Ha Magyarországon minden megyében egy-egy állami színház állana fen és hirdet- tetnék benne a magyar nyelv és hazaszeretet: egy fél­század alatt tiszta magyarok lennénk. Vegyük csak Nyí­regyházát. Miért nem tarthatja fen magát itt egyetlen színtársulat sem? Azért, mert sem az iparosság, sem a jobb módú gazdálkodó nép nőm bírja a magyar nyelvet; nem érzi szükségét a nemzeti művelődésnek. Igen ter­mészetes tehát, hogy ily körülmények közt sem a szín­házba nem jár, sem magyar lapokat és könyveket nem olvas; tehát nem művelődik. Valyon nem guay-e ily.vi

Next

/
Thumbnails
Contents