Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Közügyéit. (A budapesti országos kiállítási hivatalhoz) folyó évi juliushó 1-ig az ip^ri csoportokra nézve, az egész országból öszesen 3340 kiállító jelentkezett. Ezek közt van a fővárosból 774, vagyis az öszes bejelentők 23%-ja. A bejelentések oly tér-igényekkel nyujtattak be, amelyek­nek egy tekintélyes részét kénytelenek voltak az illető bizottságok, tekintettel a rendelkezés alatti területre, redekulni. Kétségtelenül örvendetes jele ez annak az ér­deklődésnek, amelyet a közönség ez első nagyobb szabású magyar országos kiállítás iránt tanúsít. (Azokra a megyei tisztviselőkre nézve), akik a megyék újabb szervezkedése következtében, szolgálati állásukat elvesztették, a belügyminiszter kimondotta, hogy: »Az élet fogytiglan kinevezett közigazgatási tiszt­viselők csak anyiban tarthatván igényt állandó szolgá­latra, amenyiben és ameddig az általuk betöltött állomás fen tartartalik, azoknak további alkalmaztatásra való igényük, állásuk megszüntetésével, el esik; tehát ez okból őket szolgálatból lett kimaradásuk esetében, semmi nemű végkielégítés meg nem illeti. E tekintetben egyéb­ként sem törvény, sem szabályrendelet nem intézkedik; következés képen ily természetű kiadások fedezetéről sem a megyék, sem az állam költségvetésében gondos­kodva nincs. ÚJDONSÁGOK. *** A szabolcsmegyei tanköteles gyermekeknek öszeirása felsőbb helyről elrendeltetvén, a teljesített ösz- szeirás a következő eredményt tünteti fel. A tanköte­les gyermekek száma 6 évestől 12 évesig: fiú 10,667, le­ány 10,451; 13 évestől 15 évesig: fiú 4,881, leány 4710; öszesen 30,709. (I!) Pénzügyi törvényeink és az ide vágó miuiszteri rendeletek hiányos és méltánytalan volta, talán sehol sem t int fel úgy, mint a nyíregyházai jogföldek megszázalé- kolásánál. Illeték dijakat vetuok ki a földbirlalókra oly földek után, amelyek az illetőknek még nem is tulajdonuk. Ez még csak megjárná. De a földeken tetemes teher van; a földek a város, mint erkölcsi testület nevén álla­nak. Ha a város elmulasztja a részletfizetés teljesítését, a baDk rá teszi kezét és eladatja. Hova fordulnak ekkor a mostani birlalók, a már befizetett illetékek kárpótlá­sáért? A városi képviselet meg tette ugyau illető helyen a szükséges lépéseket; de mint halljuk ez úttal is siker nélkül, Különben a fa lombok azt is susogják, hogy a pénzügyi felsőbb hatóság titkos utou lett volna figyelmez­tetve a jogf öldek látszólagos eladására ; tehát megfiuáu- czoltatáaára. Részünkről ajfeljelentést a legnagyobb fentar- tással közöljük; mert nem tudjuk feltenni, hogy akadjon tisztviselő olyan, aki ily jollemteleuségre tudna vetemed­ni. De ha még is akadt, akkor mi is azt módjuk, hogy »el az árulóval«. (§.) Nyíregyházán, a közelebb megtartott pótsoro- zásnál, öszesen 280 hadköteles állott elő. Alkalmasnak azonban csak 7, mondd hét szál legény találtatott. Biz ez nem igen örvendetes jele az időknek. A modern civi- lizáczió, a hamisított étel- és italnemüek ugyancsak érez­tetik hatásukat. Ha ez igy megy, megérjük, hogy Ma gyarországon a katonának való egyén oly ritka lesz, mint a fehér holló. Ekkor az után jöhet a muszka . . , Mit muszka ? jöhet az oláh, a szerb és Montenegró. Kardosapás nélkül el foglalhatja a Hunyadiak, Zrínyiek, Rákócziak sat. hazáját akár melyik ‘pirinyi fejedelemség. De azért nem törődünk a néppel, az ország tulajdonké- peni véderejével; hanem veszni hagyjuk őket az egész­ségtelen, elsatnyitó pálinka- és bor-félék, s a mérges növény-gyökerekkel kevert liszt mellett. Majd meg bánja ezt még valaki\ De már akkor későn lesz. — Petőfinek Fehéregyházán, ahol utoljára volt még látható a láng-lelkű költő és példány-szerű hazafi, emléket emelnek. Eddig mintegy ötezer forint gyűlt ősze a nagy czélra, amely a segesvári takarékpénztárban vau elhelyez­ve. Ajánljuk a hazafias cselekményt a szabolcsmegyei honleányok és honfiak meleg figyelmébe. (§) Az úti átalánynya! ellátott megyei tisztviselők, és pedig a központiak az egész megye; a járásiak pedig saját járásuk területén teljesített hivatalos eljárásukért, egy legújabb belügy miniszteri rendelet folytán, a házi pénztár irányában, sem fuvar költséget, sem napi dijat nem számíthatnak fel. — Feat László helybeli kereskedő boltját folyó hó 29-re virradóra ismeretlen tettesek éjjel feltörték s az üzletben talált készpénzt (30 — 40 írt) olvitték. Egyéb kárt nem okoztak. Minden-esetre feltűnő, hogy a város központján ilyesmi megtörténhetik. De ha figyelembe vesz- azük, hogy az ily betörők az éjeli őröket rendesen ki­lesik és megkerülik, nincs mit csudálkozni rajta. Végre is a hatóság nem állíthat minden egyes bolt mellé egy-egy őrt. Czél-szerü lenne tehát, ha a kereskedők közösen fo­gadnának fel éjeli öröknek: akiknek fizetéséhez a városi pénztár is járulhatna valamivel; mivel kétségtelenül a városnak is tennének szolgálatot a folytonos ébren lét és ügyelet által. X Zajácz József Nyíregyháza város köz gyámja, roncsolt egészségének helyre állítása végett, 4 hétre für­dőre távozván, hivatalát Déry Károly fő számvevő vette át ideiglenesen. Zajácz József családjától fájdalommal értesültünk, hogy a fürdői kúrának még eddig semmi ha­tása sem mutatkozik. Igen valószinü tehát, hogy a beteg aligha fogja a 4 hetet fürdőben eltölteni, hanem rö­vid időn sietni fog övéi körébe. Vajha a derék munkás tisztviselő teljes jó egészségben térne haza, s hivatalát tovább is vezethetné 1 f Uray Miklós keresi birtokos múlt hó 25-én, reg­geli 5 órakor életének 59-dik évében, számos tagból álló családja, kiterjedt rokonai és számos tisztelői nagy fáj­dalmára, Kevesen elhalván; benne a közügyek, különösen pedig a megyei ellenzék egy kitűnő, bajnokot és vezért vesztettek. Áldás és béke hamvaira ! X A nép-kertben felállítandó vas padokra, mint halljuk,igen szépen folynak a gyűjtések. Eddig már 120 forint van együtt, A gyűjtés körül dicsérotes buzgalmat fejte­nek ki : Bencs László városi tanácsnok és Szigetvári László. — Az ivó viz fontosságáról a belügyminiszter meg­győződvén, rendeletet intézett a hatóságokhoz, hogy a kutak tartalmát vizsgálják meg, s a rosznak talált ivó vi­zeket csak átszürés után engedjék élvezni. Az átszürésre nézve, a miniszter ajánlja, hogy a szűréshez oly hordót „IN Y I R V I 1> É K.“ használjanak, amely alul likacsos, belseje pedig félig fel­váltva kavics és homok réteggel ellátva legyen, s a viz ez ! után öntessék rá. (!)A mezei termények adás-vevési ideje bekövetkez­vén, már is egy-mást érik a panaszok, hogy a termény- kereskedők sok eladót megkárosítanak a bemérésnél. És ez igy van Nyíregyházán évről-évre, és úgy lesz mind­addig, amig úgy a termény kereskedők, mint az eladó termesztők köz akarattal oda nem hatnak, hogy a város háza udvarában egy hitelesített mázsa állíttassák fel, a közönség rendelkezésére, illő dij mellett; mint ez más városokban már rég-óta gyakorlatban van. Ezt különben a hatóság saját kezdeményezéséből is megtehetné; ame­nyiben egy ily köz mérőmázsának felállításával, nem csak a gazda közönségnek, hanem a városi piac:: jó hir-nevének megszilárdítása körül is hasznos szolgálatot tenne. (!) Lászyék tehát még sem mennek. A városi ta­nács többségének, helyesebb irányt -yett felfogásából ki­folyó határozata folytán, egész szeptember végéig kö­rünkben maradnak. Nem akarjuk el hinni, hogy a tanács nézetét az igazgató, illetőleg a színtársulat érdekében a közönség körében megindult mozgalom és erős interpellá- cziók változtatták volna meg; nem. A nemes tanács maga is átlátta, hogy ha Lászy társulatától az előadási enge­délyt, a színi időszak lefolyása előtt, megtagadja; ame­nyiben Lászy az igazgatósággal szeptembor végével kü­lönben is véglegesen felhagy: a társulat egyes tagjai egész október elsejéig kereset nélkül maradnak. Ez pedig iszonyú sors lett volna rájuk nézve. No de ez most már mind nem következik be. Ezért fakadtunk ki köze­lebb oly erősen azok ellen az urak ellen, akik Lászytól minden áron el akarták vonni az előadási engedélyt. »Ende gut, alles gut«. Tehát spougyát a »volt«-ra! — A szomszédos tokaji hegyet egy még eddig soha nem látott madárfaj a szó szoros értelmében meg­szállotta és pedig oly csapatokban, hogy szemtanuk állí­tása szerént, egy hegyoldal termésének megsemmisítésé­re 24 óra is elég; és igy a raj látogatása a hegyaljai borvidékre végzetessé válhatik. Bár még most érin­tetlenül hagyják a szőlőt ; de a szőlős gazdák rémülete egyre tart, mert úgy tapasztalták, hogy a madárseregek az érett gyümölcsre törnek, a menyiben Kistokajnak tömérdek eparfáit48 óra alatt mindenestül lekoppasztot- ták, és igy a szőlő megérésekor a pusztítástól tartanak. A megfigyelők a következő leírását adják emez, a köz­nép által sáskamadárnak nevezett szárnyasoknak. Nagy­sága a veréb és szarka között áll, begye piszkos rozs­dás szinü, feje szürke, szárnyai és farka feketék, merész­ségben és szemtelenségben a verebet felülmúlják ; mert ha egy fáról többszöri lövés elriasztja a csapatot, a raj a legközelebbi fára száll és onnan azonnal visszatér. Az éneklőkhöz tartozhatnak, mert folyvást hallatják ri­kácsoló hangjukat. Tojásaikat tömérdek menyiségben a legmélyebb és kozzáférhetleu kőhasadékokba rakják a szőlőhegyben. 1-2 napra egyik helyről eltűnnek és az tán ép oly csapatban kerülnek vissza. Minthogy határo­zottan ki van zárva a seregélylyel való összetévesztés, a jelenség az ornithologusoknak is érdekes anyagot nyújthat. Legelőször a múlt heti nagy melogben mu­tatkoztak. © Az oly rósz hírre vergődött »Sziávia« biztositó intézel végre uj kikötőbe készül. Mint a bécsi lapok Írják, e Prágából mint központból működő intézet, másik két­esek biztositó intézettel fuzionálni akar. (Mezőgazdasági statisztika.) Ez idő szerént a mező- gazdaságnál el van foglalva hazánkban 4 millió 520 ezer ember; nevezetesen 1.451,000 földbirtokos; 23,000 haszon­bérlő; 11,000 gazdatiszt; 554,000 évi szolga 771,000 me­zei munkás; 35000 zselér; 698,000 "családi kisegítő. Az iparral csak 788,000, a kereskedelemmel pedig 185,000 ember foglalkozik. * Kérelem az 1848 — 49 iki honvéd tiszti karhoz. »Magyar hadsereg tisztikara 1848—49« ctímíí munka, 14 évi folytonos adatgyűjtés mellett,„immár annyira haladt, hogy annak első kötetét Dudás Ödön, a müirója, a lega közelebbi napokban sajtó alá bocsátja. Pelkéri ennél fogva a szabadságharoz életben levő törzs- és főtiszteit, az el­haltak rokonait s egyáltalán mindazokat, akik ide vonat­kozó adatokkal birnak, hogy azokat hozzá (Paciér, Bács- megye) mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Az »Ország Világ« XV-ik füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: A báróué halotti kön­töse. P. Szathmáry Károly-tói — Az aszszony fürdőre megy, Vulcan József-től. — Most folyjon a bor. (Költe­mény.) Szabó Endré től. — A havasok királynője. Tör­téneti regény. P. Szathmáry Károly-tól. — Az ábránd útja. Elbeszélés. Majthényi Flórá-tól. — Egyedül. (Köl temény.) Ebeczky Bélá-tól. — A romok virága. Spanyol elbeszélés. Caballero Fernand tói. — Házasság szerelem­ből. Kászonyi Dániel-től. — Hewett tengernagy az ab- binsiniai királynál. (Képpel.) — Távol. (Költemény.) Csengeni János tól. — A hangversenyző táviró sodronyok. Baer M.-től. — A versengés. (Képpel.) — B ... né í albumába. (Költemény.) Hiador-tól. — Boldog halál. (Románcz.) Varsányi Gyulá-tól. — Jakab-uapkor a Ba­latonon. Úti töredék. Lindenthal József-től — A szin- gálok Budapesten. (Képpel.) — Egyedül boly.ongok. (Köl temény.) Lévay Sándor-tól. — Az »Octava« gőzös égése a fiumei kikötőben és tengerészetüuk hadgyakorlata Fi­úméban. (Öt képpel.) Egyesy Gézá-tól. — Két szobormű. — A hét története. Camille d' Eperuay-tól. — Irodalom. — Színház. Művészet. — Kiállítás. — Fürdők. — Ke­gyelet. — Hölgyek naplója. Sport. — Katonaság. — Hy meD. — Gyászrovat. — Jog és rend. — Különfélét;. — Sakk. Rejtvények. — Naptár. — Hirdetések. A tarta­lomból láthatják olvasóink, hogy a Dagré Alajos által szerkesztett fényesen kiállított szépirodalmi lap nélkülöz- hetővé teszi a hasonló külföldi vállalatokat. Ára egy év­re 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Mutat­ványszám kívánatra ingyen és bérmentve küldetik. Elő­fizethetni legcélszerűbben posta utalványuyal az »Ország- Világ« kiadóhivatalában Budapest, gránátos utcza 6. sz. — Mi mindenre jó a petroleum! Tapasztalásból mondhatjuk: hogy azon testrészt, moly bárhol is meg­fagy, kenje be az illető petróleummal és nem fog sem nagyon fájni, sem pedig kipattogoi. És ha jókor lett a baj észlelve, alig észrevehetőleg dagad meg a fagyos rész. Azonban nemcsak a fagyos tag bekenésére igen jó a petróleum ; jó ez és hasznos többfélére is. Például én meghallván azt, hogy a petróleum a hidegleléstől is igen jó: : egy 3 évig hideglázban sinlndő béresemmel ezt itattam, í és csakugyan elhagyta tőle a hideg. A jószág körül — jelesen felfuvás, dugulás és szélkólikáuál — nagy sikerrel lehet a petróleumot alkalmazni. Ugyanis egy iteze vizbe egy negyed iteze petróleum vegyittetik ; ezt jól össze kell keverni és a szenvedő állatba betölteni. Ha fél óra alatt nem működik, újra ismételni. Csak nagy ritkaság, hogy az első adagra ne csillapojdék a baj. Szilikor. * Juliushó 26. Szombat: »Borgia Lucreczia«, tra- gödia, 3 felvonásban, irta Hugó Viktor (nem pedig Vik­tor Hugó, mint a sziulapon állott.) Régi iskolából való szellemes mű, amely még mindig képes hódítani; kivált ha a fő szerepek oly kezekben vannak, mint Lászyné (Lucréczia), Kövy Ede (Don Alphonsó), Peterdy (Gennaro kapitány) és Moori Sándor (Gubetta). A mellék szerep­lők kellő gonddal és figyelemmel működtek. * Juliushó 27. Vasárnap : »A toloncz«, népszínmű 3 felvonásban, irta Tóth Ede. Az előadás köz és fény­pontját Nikó Lina aszouy (Angyal Liszka) képezte. Vi­hari/ Elemér Mrawcsákja nagyon halvány volt. Dobocsá- nyi Lőrincz e, különösen pedig magán dalai, illetőleg rögtönözései nagy derültséget és tapsvihart keltetek a kö­zönség körében. A népszínművek keretébe semmi képen sem illő couplette-it csak azért nem támadjuk meg egész komolysággal, mert zsidót személyesített. Egyébként az előadás végig vonzó és élénk volt. * Juliushó 29. Kedd; »A betyár kendője« nép­színmű, 4 szakaszban, irta Abonyi Lajos. A komoly kri­tika előtt, több tekintetben hiányos mű előadása igen kellemes hatással volt a közép számú, de válogatott közönségre. Nikó Lina (Zsófi) asszony ma csupa tűz volt. Szerelmi nyilcánulásai, dalai, élénk és heves játéka: mind gyújtottak. Eszéky Emma k. a. (Örzsi) meleg és érzelem-teljes játéka, mély fájdalmának szelíd színezése : szép tanulmányra és önkorlátozásra vallanak. Dobocsá- nyi (András) nem saját légkörében mozgott ez este- Különben az előadás szabatos és kielégítő volt. Közön­ség kevés. * Juliushó 30. Szerda: »Bozóthy Mártka« színmű 3 felvonásban, irta Csiky Gergely. Egyes részleteiben hatásos, korszerű és tanulság-teljes « mű ; azonban ma­radandóbb élet nélkül. A szereplők valameuyien kifo­gástalanul játszottak ugyan; de ha igazságosak akarunk lenni, ki kell mondanunk, hogy a férfi szereplők közt, úgy felfogás, mint kivitel tekintetben, legszerencsésebb volt Moori (Mancs). Sok és finom komikai elemmel ren­delkezik. Csak kedvezőbb viszonyok kelleuek, és Moori, kellő tanulmány mellett, szép helyre küzdheté fel ma­gát. Mi szivünkből kívánjuk ezt neki! Eszéky Emma k. a. (Vilma) ma ismét fényes eredményt mutatott be átgondolt és meleg játékában. Minden tekintetben sike­rült előadás, eléggé hálás közönség előtt. * Juliushó 31. Csütörtök: »Nők az alkotmányban«. Vígjáték, 3 felvonásban, irta Tóth Kálmán. Kitűnő, folyvást mulattató vígjáték, amely sok ideig fen fogja magát tartani a játékrendben. A rendezés, a szereplők ősze vágó játéka: mind méltó volt a műhöz, amely sem­mit sem vont le értékéből. A szereplők közzől, minden mellék gondolat vagy czélzás nélkül, Kaczér Ninát (Ilka) emeljük ki; aki különösen ma este megnyerő kedvességgel, megkapó igazsággal és valódi bensőséggel játszott. Kü­lönben a tisztelt kisasszony egyike a társulat legrokon­szenvesebb és legosinosabb alakjainak; akit kedves meg­jelenése, kellemes hangja és érzés-teljes játéka eddig is kedvenezévé tettek ami kényes közönségünknek. Moori (Szlankaraényi) ma ismét kitünően alakított. Irodalom. •— A »Magyar Salon« augusztusi filzetében az or­szágos ünneppé vált szent István napja alkalmából, Mol­nár Antal jeles történettudós ügyes czikket ir. György Aladár alaposau és hévvel értekezik nőnevelésünkről. Fa­lusi álnévvel, egy poéta levelet intéz Dóczi Lajoshoz, vá­laszul ennek húsvéti episztolájára. Falusi szatírája talá­ló vonásokkal és élesen festi mai irodalmi viszonyainkat, a félszegségeket és kinövéseket. Vajda Jánostól, legna­gyobb élő lirikusunktól egy mély, eszméivel és hangula­tával frappáló dal van e füzetben. Koroda Pál pedig Vajda egyéniségét s költészetét méltatja szép czikkben. Reviczky Gyula századunk pesszimizmusáról ír nagyon érdekesen, sok szellemmel és zsenialitással. Jókúthy Já­nos nemzeti színházunknak ád praktikus és figyelemre­méltó tanácsokat drámairodalmunk jövője érdekében. Jó­kai és Borostyám regényeiket folytatják. Hevesi szép rajzzal, Szabó Endre költeménynyel, Gabányí humoros apróságokkal van a füzetben képviselve, írtak bele to­vábbá: Kenedi Géza, Tábori Róbert, Hentaller Elma, Dr. Weisz I, Körösi Sándor, Hidassi Pál, stb. stb. S ha még hozzá teszszük, hogy eredeti képeket és illuszt- rácziókat Jankó János, Paczka Ferencz, Greguss Imre, Aggbázy Gyula, Pataki László, Mednyánszky László bá­ró, Margitay Tihamér, Szemlér Mihály, Mesterházy Kál­mán, Jókai Róza, Dörre Tivadar, Stetka Gyula, Kim- nach László, Szécby Gyula, Balló Endre, Mirkovszky, — stb., tehát csaknem az összes kiválóbb magyar festők rajzoltak a »Magyar Salon« számára : nyiltan kijelent­jük, hogy ily derék folyóirat még aligha jelent meg ma­gyar nyelven. A »Magyar Salon« hivatva van a hason­ló irányú külföldi folyóiratokat hazánkból teljesen kiszo­rítani; hivatva van szépirodalmunknak uj lendületet ad­ui 8 e tekintetben igen nagy szolgálatot tehet a magyar irodalomnak. Akit költészetünk, elbeszélő szép prózánk, eszthetikai, tudományos irodalmunk és képzőművészetünk élete érdekel: leghívebben találhatja azt visszatükröztet- ve a »Magyar Salon«-bau ; amely e mellett divatezikei- vel, bumuroa apróságaival, szellemes talányaival, fejtörő rejtvényeivel, a könnyedebb szórakozást kivánók igényeit is kielégíti s egyaránt díszére szolgálhat a leggazdagabb könyvtárnak, és a legelőkelőbb szalon asztalának.

Next

/
Thumbnails
Contents