Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
TV. évfolyam. 31. szí? ni. Nyíregyháza, 1884 augusztus 3. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAPA SZABOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 3ST" IMegjeleniU hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre........................................................4 frt. Félévre.............................................................2 » Negyedévre........................................................1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások «Tóba Elelc kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak isinertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler irodájában Bőcsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az ember lelki, erkölcsi kozása. és testi táplálA tápszerek között első helyet foglalván el a leves, nézzük a leves, és pedig a hús-leves alkat-részeit, annak hatását és befolyását az emberi test-szervezetre. A hús-levesről és újabb időben a hus-kivonat- ról általában az a téves nézet van elterjedve, hogy azok a húsnak tápláló alkat-részeit mind magukban foglalják; holott a bús kevés hideg vizben oldható fehérjét tartalmaz, amely a hus-leves szokásos készítési módjánál a vizben, mig hideg állapotban van, fel is oldódik. Mihelyt azonban a viznek hőmérséke a 60°-ot túl haladja, megolvad és mint bab leszedetik a szűrő kanállal. Igaz ugyan, hogy a kifőtt búst maga Liebig sem tartotta táp- dúsabbnak a kavicsnál; újabb kísérletek azonban kiderítették, bogy a búsmaradék igen czélszerűen értékesíthető, ha bele adjuk azokat a sókat, amelyek a levesbe mentek át. A bús-kivonat, Liebig szerént nem egyéb, mint a zsir-részek eltávolítása után méz sűrűségig b.epárolt erős bús-leves, amely különösen sókat és kivonat-anyagokat (Kreatin) tartalmaz. Zsír-részeket és fehérjét azért nem szabad tartalmaznia, mert ezek a kivonat eltarthatóságát gátolják. A bús-kivonat főleg kálisót tartalmaz. A Líeótí/-féle bús-kivonatban, Dehn szerént, 8-3078% tiszta káli foglaltatik. Keller szerént a bús-leves hamu- alkatrészeinek majdnem 90%-át káli-sók képezik. A bús-kivonat nem föltétlenül pótolja a bust; sőt Kemmerich méreg-anyagokat fedezett föl a húskivonatban; amit utána több oldalról megerősítettek. A bús-kivonat tehát, az újabb észlelések szerént, nem a tápszerekhez, hanem a fűszerekhez tartozik, mint a kávé, thea és a szeszes italok. Óvatos alkalmazás mellett azonban, nem kell félni hogy mérgező hatása az embernél kifejlődjék. Egy adagra 2-5 gm. (kis kávés kanállal) vehető, s napi adagul, betegség folytán elerőtelenedett egyéneknél, 5 gm. elegendő; a legnagyobb menyiség pedig, ameddig egy napon emelkedni tanácsos, 15 gm. Szem előtt tartandó, bogy a sók nagyobb mérvű felhalmozódását kerüljük. Azért jobb, ha kisebb adagokat gyakrabban alkalmazunk. Liebig egészséges embernél 4 fontra becsüli a bús-kivonat halálos adagát; Bange pedig azt állitja, hogy egy 65 kilo súlyú egyént 215 grm. kálisó megölne. Ily nagy adagokat azonban fel sem is vehetne a szervezet; mert a gyomorból még felszívódásuk előtt kihányatnának. Alaptalan volt tehát Kemmerich által felköltött ama rémület; mintha a bús-kivonat hatására nézve, azonos volna a kálisókkal. De bogy a laikus olvasók fogalmat szerezhessenek a kálisókról, azok hatásáról és alkatrészeiről, nézzük mi a kálisó tulajdouképen ? A káli sókat, chemiai tekintetben, sok ideig azonosoknak tekintették a nátron-sókkal; s mint ilyeneket az állati szervezetnél egymással helyet- tesithetőknek találták. Először Blake vette észre, bogy a kálisók gyors halált okoznak, ha nagyobb menyiségben fecskondeztetnek be a vissz-érbe ; mig a nátriumsók ilyenkor hatástalanok. Később Zimmerman úgy találta, bogy a salétrom-savas kálium hathatósan gátolja a vér megolvadását, illetőleg feloldja a fibrint; mig a megfelelő nátronsónak nincs meg ez a hatása. Későbbi észleletek és kísérletek nyomán, a kálisók hatását a következőkben állapították meg. A kálisók ugyanis, ha nagyobb menyiségben szivatik fel a bélcsatorna által; vagy ha a bőr alá fecskendeztelek: a szív öszebuzódását ritkítják és a vér nyomását az üt-erekben alá szállítják. E hatást gyorsabb, és kisebb adagok is előidézik ; ha a befpcskendés egyenesen valamely vissz- érbe történik úgy; hogy ha az adag elég nagy volt, a szív verése megáll s az élet, nehéz légzés és rángások közt, megszűnik. Ha a hatás hoszabb idő alatt fejlődött ki, a vég-tagok megbénulnak. Kivételt e tekintetben csak azok a kálisók képeznek, amelyeknél a vegyidet másik componense sokkal hamarább öl, mintsem a káli hatása kifejlődhetnék ; mint pl. a cyankáli. A kálisók bemutatása után, menjünk át a sókra, mint az állati táplálék egyik igen fontos vegy- részére. A sók, újabb kutatások által, igen fontos tényezőknek bizonyultak a táplálkozásnál. Az ember ugyanis, tudva-levőleg, a mindenevők (omnivora) közzé tartozik; tehát táplálékát úgy az állat-, mint a növény-világból egyaránt meriti. A táp-anyagokat, amelyek a külön-fóle tápszerekben találhatók, fel szoktuk osztani szervi és szervetlen táp-anyagokra. A szervi táp-anyagokat ismét csoportosítjuk nitrogén tartalmuakra, és nitrogén nélküliekre. Nitrogén tartalmúak a fehérje-félék, vagyis a pro- tein-vegyek és származékaik a protein-derivátok; pl. a csont- és porcz-enyv. Nitrogén nélküliek a zsir-neműek, és szén-hyáratok. Ez utóbbiak oly szervi vegyiUetek, amelyek a szénen kivid, hydrogént és oxygént is tartalmaznak. Ezekhez tartoznak a keményítő- és czukor-félék is. Szervetlen táp-anyagok a viz és ásványi alkatrészek, vagyis ásványok. Forster a szervezetben talált sók között azokat, amelyek a szervi vegyek- hez kötve, a vér- és szövet-elemek alkotásában közvetlen részt vesznek, megkülönbözteti azoktól,amelyek csak oldott állapotban foglaltatnak a szervezet A „NYÍRVIDÉK* TiROZÁJA. Didjáza, A tehuantepeki királynő. (Folytatás.) íme uraim az európaiak a királyok dethronizá- lását itt Amerikában kezdették meg az Inkák és Mon- tezumákkal; az után folytatták e bátor munkát otthon Európában ia a Whitehallbau, azután Páriában, azután Hradehinban. Végre az utóbbi napokban Stambulban, Vájjon bele uutak-e már önök e különös mulatságba, azt a jövő matatja meg. Annyit mondhatok, hogy az európaiak uraim igen szívós természetűek. Tehát az Oaxákában végzett munka uem volt meddő, mint soha sem; az a Nemesis. Amerika, s az elpusztított iudián civilisatio és nép átka áthatott a világ teugeren. Az Ooeán sem bírta megállítani. Ez ueküult indiánoknak uraim nagy elégtétel—jmondá Avendanó, lázasan dörzsöl- gette kezeit, és kajánul mosolygott vendégeinek arczaiban. — De hát minő bort parancsolnak uraim, fehéret vagy verest? Szívesen szolgálok. Az európaiakat fehér arezoknak »frala face« s az indiánokat veres bőröknek »redskin« nevezik ott Amerikában, s Avendano ur elemében, vala osufolódott. — Sennor Avendano jól tudhatja ön, hogy nálunk annyi veres bor terem, a mennyi fehér — jegyzé meg Kővári — a mi egyiránt kedveljük mind a kettőt. Kérem legyen szives hozatni mind a kettőből. Avendáno szívesen mosolygott, s intett indián pinezérjének. — És most kérjük az érdekes történet folytatását; mert hiszen az nem tehető fel, hogy a kegyes spanyol urak megelégedtek volna csupán avval, hogy a nemzeti fejedelmet egyszerűen letették. — Valóban megelégedtek most az egyszer. — Hiszen ez uram egészen csudálatos. — Azaz uem annyira csudálatos az uraim; mert hiszen nem csak azon kitűnő intézményuyel, melyet Auto *) Lásd: u 27-vdik számot. Sz. da Fe-nek neveznek, lehet e hitbiráknak az embert kivégezni. Az ilyen ember-pecsenye szerintük nem mindig kedves az égnek; hanem csak annak idején és helyén. A főtiszteleudő Visitador szakácskönyvében más szerek is fel vannak jegyezve, s a szabadon bocsátott fejedelmet a búcsú Jakoma alkalmával rendkívüli eledellel tisztelték meg. 0 evett, s azután elvesztette étvágyát. Mondják, gyomra megromlott. Kétségkívül a fejedelmi gyomrok elkényesztetve vannak, s a Visitador jeles befőzöttje megártott neki. De azt csak az után vette észre, midőn már szeretett népe közé jutott. Volt öröm, s ujjongás ismét. Mindenkinek tele volt a szive, csak a fejedelemé volt megtörve. Száműzték saját országába. Éljen ott porig alázva, a hol király volt, ha tud. De ő uem tudott. Tehuautepek kapujában kiadta nagy lelkét, de utolsó szavaival azt mondá siró híveinek: »A nyilvános királyság bevégződött, maradjon fen a titkos, a Naguil-cultussal egyetemben. Utódaim mind a két nemen legyenek főpapjaitok, s királyaitok. Úgy legyen veletek a nagy szellem. így halt meg, s igy lett a Nagu- alhit titkos iudián szövetséggé. S miutáu most köztársaság vagyunk ; ezt többé nekünk senkisem tilthatja el. De az marad azért örökké titkos. így akarta ő az utolsó nyilvános király, s igy fog lenni uraim. Most már tudnak mindent, amit e tárgyban tudni lehet. Jó éjt uraim! Bocsánat. Én távozom. II Don Juan Avendano fogadója gyülhelye lévén a város nevezetességeinek, alkonyi érákban, midőn a tropikus nap hevét veszteni kezdé, s a tenger lehellete a tikkasztó léget felüdité ; itt valóban kellemes elszorodá9ra találtak mind a váro3 lakói, mind azok, kiket a tenger ide hozott. Lehet látni itt Tehuantepak virágait is, a szép eleven creol nőket. De smkisem vonta magára a közfigyelmet annyira, mint egy Zapoteka indiánnő. Sajátos bronz szinü ovál arcz, kékbe átmenő fekete hajakkal megkoszorúzva, oly vonásokkal, melyek az ős egyptomi típust képviselték. A nyílt homlokkal egyenes irányban haladó orr, eleven piros ajkakkal, melyek a legfehérebb gyöngysorokat takarók. Felséges nyúlánk termete, komoly öuérzetes mozgása, azon hires Kleopatra királynőt juttatták a nézők emlékezetébe, ki Caesárt, diadalmaiban megállító s a világuralkodás felett Actiumnál Antonius által Augusztussal koozkázott. Feltűnt az, hogy különösen az indián előkelők fejedelmi tisztelettel fogadók mindenütt, a hol C9ak megjelent. Egész lényét sajátos rejtély fede- zé. Közönségesen szép Didjázának nevezték, az idegenek pedig Kleopatra névvel tisztelték meg. Szoborszerü alkatát ízléses tenger-zöld selyem öltöny fedezé, melyet drága arany öv szorított karcsú derekához. Junói nyakáról finom arany lánczon csudás tüzü opál ereszkedett finom csipkékkel eltakart mellére. Tökéletes Isis alak az indiánok földén; mintha élő bizonyítékkal akarna szolgálni a régészek ama nézetének, melynek Sélon adott elsőben kifejezést, azon társalgás folytán, melyet az ős egyptomi papoknál élvezett; hogy t. i. túl a herkulesi oszlopon nagy világrész rejtőzik, melyet az egyptomi kereskedők jól ismertek, s talán a hős Szeszasztrisz, midőn óriás hadseregével a világot meghódította, ott gyarmatokat is hagyott. Annyi mindenesetre igaz, hogy a mexikói ős építészet, nagyban hasonlított az egyptomi sajátos építészethez, s a papi kaszt, ünnepek, s népszokások szintén azon hasonlatosságot mutatják fel. Diodorus Siculus szintén emlékezik bizonyos Atlantis szigetről, mely egykor Spanyolországhoz közel feküdt, de utóbb veszélyes földrengések elszakították, s az ooeán a többi világ szemei elöl elrejtette. A szép Kleopatra rejtelmes lényét sajátos ábrándozás, és sötét szemeinek koronkénti villámlása megfog* hatlan tárgyává tette. Sokan úgy vélekedtek felőle, hogy nincs mindig magánál. Lelke eltávozik a szép hajlékból ismeretlen világokba. Azonban mások bizonyosak voltak a felől, hogy Kleopatra büvésznő, s a Naguálokkal vagyis Rayudeja hegy szellemeivel összeköttetésben élne. Igaz, hogy gyakran eltűnt, s a vadászok és touristák látták őt olykor eltűnni Rayudeja sziklái között; de senkinek sem sikerült nyomába jutni. Lord White fiatal angol tourista
