Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„IN Y I K V I D É2 K.“ Közügyek. (Kolerás idöbeu,) A kolera nostras esetek beje­lentéséről a belügyminiszter, a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: »Az ország különböző vidékein, különösen a melegebb évszakban, leginkább gyümölcsérés idején, majdnem éveukiut hányszékelési tü­netekkel is járó egyes heveuy gyomor és bélhurutos be­tegülések, sőt némelykor teljesen kifejlett cholerin és cholera nostras esetek is szoktak előfordulni. E betegü­lések rendes egészségi viszonyok között, a lakosság egész­ségi állapotára nézve aggodalmat nem keltenek; most azonban a Francziaország déli vidékein fölmerült kole­ra járványnyal szemben, nemcsak nagyobb jelentőséggel bírnak, b igy keletkezésük, jellegük, lefolyásuk s egyéb viszonyaik a legbehatóbb szakszerű megfigyelést igény­lik, hanem egyszersmind a legéberebb figyelmet s a leg­nagyobb óvatosságot is követelik. Minthogy pedig a leg­nagyobb súly arra fektetendő, hogy a kolerának első esetei teljesen elkülönittessenek: ennélfogva inkább fordí­tandó a szükségesnél nagyobb eljárás a netalán mutatkozó cholera nostraB eseteire is; sem hogy ázsiai kolerát no tán kolera-nostrasnak tartva, enyhébb eljárás által a fertőzés elterjedése lehetővé váljék. Ebhez képest szigo­rú kötelességévé teszem a törvényhatóságnak, hogy ha ezentúl a törvényhatóság területén netán cbolora-nostras eset felmerülne, minden igyekezetét arra fordítsa, hogy azon helyiségnek, a melyben a betegség előfordult, ese­tei, a lehetőség szerint, kielégitőlog elkülöuittessenek; tiszti főorvosát pedig a helyszínre azonnal küldje ki oly czélból, hogy a beteget maga vizsgálja meg, a kór jel­legét tüzetesen és szakszerűen állapítsa meg, s hogy a hatósági óv- és gyógyintézkedések azonnali megtételéről s pontos foganatosításuk szigorú ellenőrzéséről, felelős­ség mellett gondoskodjék s minden irányban járjon el, a kór tovaterjedbetése, melytől biztosabban meggátol­tassák ; azon esetre pedig ha a beteg meghalna, a boncz- jegyzőkönyv is melléklendő. Végül azon esetre, ha va­lahol alaposabb gyanú merülne fel arra nézve, hogy a betegség ázsiai cholera, az haladéktalanul táviratilag hozzám bejelentendő.« (A kedvezményes ipari vállalatok adóvallomása.) A pénzügyminiszter, az 1881. évi XLIV. törvényezikk alapján állami kedvezményben részesült nyilvános szá­madásra kötelezett vállalatoknak adóvallomás szolgál­tatása iránti kötelezettségük tárgyában, a következő kör­rendeletét intézte valamenynyi kir. adófelügyelőhöz : »Tapasztaltatott, hogy a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1881. évi XLIV. törvényezikk alapján, állami kedvezményben részesült nyilváuos szá­madásra kötelezett vállalatok adóvallomás, illetve az 1875. évi XXIV. törvényezikk 10. §-a értelmében mér­leg (nyereség- és veszteség-számla) s közgyűlési jegy­zőkönyvi kivonat szolgáltatására hivatván fel, e felhí­vásnak azon körülménynél fogva vonakodtak megfelelni, mivel a szóban levő adóvallomás szolgáltatását épen a nyert adókedvezménynél fogva szüks“gtelenuek tartották. Ezen felfogás azonban nemcsak merőben téves, ha­nem határozottan a törvénybe is ütközik. Ugyanis a no- vezett vállalatok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai, valamint tisztviselői is a nekik kifizetett jutalé­kok után járó III. osztályú keresetadó alól a fennidé­zett 1881. évi XLIV. törvényezikk által fel nem men­tettek; és merülhet fel azon eset is, hogy a szóban le­vő vállalatok részéről elsőbbségi vagy jelzálogkölcsön vétetik föl, melynek Kamatai után a tőkekamat és jára­dékadó, a vállalat szavatossága mellett előírandó; moly körülményeknél fogva tehát, az adó:állomásnak, illetve mérlegnek szolgáltatása oly anynyira szükséges, mint az az illető vállalatoknak törvényszerű kötelessége ,isj; mi­után ezek e részbeni, a fenn idézett 1875. évi XXIV. illetőleg XXIX. t. czikkeken alapuló kötelezettségük alól nyert adómentességüknél fogva, törvényileg fel nem mentettek s igy szabályszerű adóvallomást adni köte­lesek.« Tanügy. A szabolcsmegyei általános tanítói egylet központi választmánya Nyíregyházán, Leffler Sámuel elnöklete alatt, f, é. julius 19-én tartá évnegyedes gyűlését. Leffler Sámuel első alelnök előadja, hogy a választ­mány tagjait, az alapszabályok 9 §-a értelmében, különö­sen a közgyűlést megelőző sorrend szerint kitűzött tár­gyak feletti tanácskozmányra hívta egybe, felhívja a vá­lasztmány becses figyelmét és szives részvétét ezen fon­tos tárgyak elintézésére Ezek után a gyűlést megnyitja. A múlt választmányi gyűlés jegyzőkönyve felolvas­tatván, hitelesíttetett. Elnök örömmel jelenti, hogy a vidéki tanítókhoz általa tett felhívás folytán, a szabolcsmegyei tanító egy­letbe rendes tagokul újból 24-en jelentkeztek; kik az egylet irányában kezök aláírásával is kötelezték ma­gukat. Elnök ezen jelentése örvendetes tudomásul vétetett s ezen uj tagoknak névsora és az általuk kiállított köte­lező nyilatkozatok, nyilvántartás czéljából, az egyleti pénz- tárnoknak átadatott. Vonatkozólag a múlt választmányi gyűlés jköuyvé- nek 1-ső sz. d.) alatti pontjára, elnök sajnálattal jelenti, miszerint az általa megbízott, sónként is vállalkozott vá­lasztmányi tagoktól, a Il-ik országos képviseleti gyűlésre kidolgozandó paedagógiai tételek közül, eddig még egy munkálat sem érkezett be hozzá. A szabolcsmegyei központi választmány megillető- dését fejezi ki a felett, hogy az illető megbízott választ­mányi tagok ily fontos dolgokban mulasztást követnek el, s egyszersmind felelősség terhe alatt meghagyja, mi­szerint a megbízott s önként is vállalkozott választmá­nyi tagok a kidolgozandó kérdéseket a legrövidebb idő (10 nap) alatt adják be. Elnök jelenti, miszerint a nagy gyűlésen tartandó módszertani értekezletre ketten jelentkeztek, s küldték be értekezésük tárgyának czimét az elnökséghez; és pedig Kuthi Zsigmond választmányi tag szóbeli gyakorlati elő­adást fog tartani: Az elvont fogalmak szemléltetése, a IV-dik vagy V-dik osztályban Gáspár János olvasó köny­vének az e tárgyra vonatkozó alkalmi olvasmány nyomán, még pedig az »akarat és vágyé kapcsolatban a czél és eszköz fogalmának szemléltetésével. Macsánszki Lajos helybeli tanító élőszóbeli értekezést fog tartani követke­ző thema felett: »Jelen korunkban vájjon párhuzamban fejlődik-a a nevelés a haladással« ? Leffler Sámuel elnök megszomorodott szívvel jelenti tanítói egyletünk egyik választmányi tagjának Kerner Janka helybeli városi felső leányiskola igazgatónőnek, f. ó. márczius 25-én történt elhunytát; nem kevésbé fájda­lommal jelenti néhai Kurách Simon helybeli tanító tag­társunk f. é. májushó 28-án történt meghalálozását. El nők az elhunytaknak végtisztelet adására körlevél utján hívta össze a választmányi tagokat, kik az egyletet szép számban képviselték megjelouésök által. Ezzel kapcsolat­ban elnök bemutatja az »Aradvidéki tanító egylet« el­nökségétől hozzá küldött nekrológot, melyben bánatos szivvol jelentik kedves tagtársuk Nagy Jdzse/-nek, mint az egylet 11 éven át volt lelkes elnökének f. é. márczi­us 17-én történt elhunytát. Ugyancsak ezen alkalommal indítványozza az elnök, hogy habár az alapszabályokban nem tétetik semmi in­tézkedés arra nézve, ha az egylet választmányának va­lamely tagja elhaláloznék ; olnök még is szükségesnek látja a választmányt felhívni, miszerint sz elhunyt vá­lasztmányi tag Kerner Janka helyébe választmányi ta­gul ajáuljon egyet, a nagy gyűlésnek megválasztás végett. A boldogult tagtársak elvesztését szomorodott szív­vel veBzi tudomásul a választmány, s az irántuki kegyelet teljes háláját jegyzőkönyvileg határozta megörökíteni. Béke lengjen poraik felett! Néhai Kerner Janka választ­mányi tag helyébe pedig Mráz Károly helybeli tanítót ajánlja a nagy gyűlésnek megválasztás végett. Leffler Sámuel elnök által bemutatott, s Dobocz- ki Lajos által szerkesztett »Kertészeti és Gazdasági füzetek« pártolólag fognak a tanító egyleti nagy gyűlés figyelmébe ajánltatni. Tárgysorozat szerint folbozatván a következő me­gyei tanítói nagy gyűlés ideje és mikénti megtartása, olnök az időre nézve véleményezi, hogy addig, inig gróf Dessewffy Aurél elnök ő méltóságával érintkézésbe nem teszi magát, a nagy gyűlés megtartási ideje függőben tartassák. Ami a nagy gyűlés mikénti megtartását ille­ti, elnök igen óhajtaná, hogyha az, mint más megyei tanítói nagy gyűléseknél, a legnagyobb ünnepélylyel foly­na le; azért azt indítványozza, hogy az egyleti nagy gyűléssel kapcsolatban, az egyleti segélypénztár gyara­pítására, egy hangverseny is rendeztessék, s a helybeli különféle hivatalok tisztviselői, a városi és megyei elöl­járóság és tauügybarátok úgy a nagy gyűlésre, mint a gyűlést követő közebédre meghivatnának, s azon remé­nyének ad kifejezést, hogy városunk nemeseu gondolko­dó intelligentiája sziveseu fog résztvenui a megyei taní­tóság összejövetele alkalmából rendezett ünnepélyen. A nagy gyűlés megtartásának idejére nézve meg- bizatnak az elnök és jegyző, hogy a nagy gyűlés idejét tűzzék ki, s a nagy gyűlésre szóló program mot készít­sék el; a pénztárnok pedig a meghívók kinyomatásával és szétküldésével bizatik meg. Az indítványozott concert eszméje elfogadtatik, s rendezésére indítványozó elnök kéretik fel; a választmány pedig készséggel felajánlja támogatására szolgálatát. Az előleges költségek fedezé­se egyleti pénztárból eszközöltetik. Ami pedig egyéb, a nagy gyűlés ünnepélyes megtartására és lefolyására vonatkozik, ezen teendők elintézésével a helybeli járás­kor bizatik meg; miről a jelen levő járáskor elnöke ezennel értesittetik. A gyűlés folyama alatt özvegy Csukás Jánosné kisújszállási tanitónó könyöradományért folyamodott a központi választmányhoz. Tekintve özvegy Csukás Jánosné 80 éves aggko­rát, továbbá szegény elhagyatott állapotát, a választ­mány az egylet részéről anyagi erejéhez képest 2 frt. segélyt nyújtott neki s azt az egyleti pénztárnok által azonnal ki is adatta. Elnök itt megjegyzi, hogy a con­cert jövedelme főleg ily segélypénztár javára lenne for- ditandó, amely megjegyzése örvendetes tudomásul vétetett. Vonatkozólag a múlt választmányi gyűlés jegyző­könyvének 3-dik pontjára, elnök örömmel jelenti, hogy az Eötvös alap központi kezelő és felügyelő bizottsága által, az 1884-dik évre kitűzött ösztöndíjakból Szabolcs- megyéből a központi választmány által ajánlott Pazár István helybeli tanítónak Budapesten magyar kir. egye­temen első éves joghallgató kitűnő szorgalmú fia Zoltán 100 forintban részesült. Pelolvastatott »Szabolcsmegye földrajza a III dik osztály számára« czimü pályaműnek bírálata. A pályamű, Mráz Károly elnöklete alatt, Stoffan Lajos és Kuthi Zzigmond bíráló bizottsági tagok által külön-külön behatólag megbiráltatván, a bírálatból ál­talán kitetszik, bogy a szerző igen szép szakismerettel bir, s hogy nagy szorgalommal s ügybuzgósággal dol­gozott müvén ; s ha az egyes felsorolt hibákat kijavítja mint vezérkönyvet, s mintegy általános megyei földrajz megírásához bő kutforrás gyanánt szolgáló müvet a köz­ponti választmány elfogadja, s tekintve azon nagy mun­kát és szorgalmat, melyet szerzőnek ezen mű szerkesz­tése és megírásánál kifejtenie kellett, ezen muukát ju­talomra érdemesnek tartja, s a pályadijat a szerzőnek kiadatni határozza. A jeligés levél felbontása és a pá­lyadíj kiosztása nagy gyűlés idejére halasztatik. A második pályaműre nem érkezett bírálat. Olvastatott Pazár István és Stoffan Lajos bizott­sági tagoknak Varga Antal nyíregyházi, érdemekbeu megőszült veterán reform, tanító 40 évi tanítói műkö­désének évfordulójára a közgyűlésen rendezendő ünne­pélyről szóló javaslata. A bizottság által beuyujtott és felolvasott vélemé­nyéé javaslatot a választmány . elfogadja, s az egész ügy rendezésével ugyanazon bizottságot teljes hatáskörrel bízza meg, s egyszersmind az egylet részéről a választ­mány 5 irtot utalváuyoz. Bartók Béla nagy-szentmiklósi földműves iskola igazgatója által szerkesztett »Gazdasági Tanttgy« havi folyóirat, az egylet részére megrendeltetni határoztatott. A könyvtár és pénztár átvizsgálására egy bizott­ság neveztetett, s ugyancsak a könyvtár átvizsgálásával megbízottak, az egyleti könyvtár gyarapítására, uj pae- dagogiai könyveket is fognak szerezni. Hahzauda Dániel, t. e. jegyző. ÚJDONSÁGOK. (—) A jegyzői nyug-dij intézeti választmány, folyó évi augusztushó 18-án gyűlést tart a megyeház kis termében.-4- A helybeli ág. evang. egyház jubiláris alapjának javára, az e f. é. augusztushó 20-án tartandó egyházke­rületi gyűlés alkalmából, hangverseny rendeztetik, Szénffy Gyula ur vezetése alatt. Előre is figyelmeztetjük a n. é. közönséget emez élvezetes estére. (§) Az aratás, a hivatalos jelentések szerőnt, az egész országban vége-felé jár; sőt a rozsot már le is aratták. A rozs, ka menyiség tekintetében nem igen fényes is, de minőség tekintetéban kielégítő. A búza­termés belyenkint várakozáson felül ütött ki. Vaunak vidékek, abol a vetések, mint Szabolcsban is, megdől­tek ; több helyütt pedig, különösen a későiek, a nagy hőség miatt, szemben meg is szorultak. Itt-ott üszög is mutatkozik; de a kár, aránylag véve, nem nagy. Az árpa közép termést Ígér. A zab vetések általában jó­nak nevezhetők. A kapás növények, az utóbbi esőzés következtében, többnyire szépen fejlődnek. A szőlőt, több helyen, virágzásában baj érte ugyan ; de azért még ed­dig jó Bzüret várható. = Oly erős vihar dühöngött Nyíregyházán folyó hó 19-edikén dél után 5 órakor, hogy a határban és kör­nyékén keresztbe, kazalba és boglyába rakott terménye­ket mind felforgatta; a fákat tövestől tépte ki; végre óriási rohammal alá hulló záporral fejezte be pusztító munkáját. Esti nyolez órakor kettős szivárvány tűnt fel a keleti láthatáron, s az átellenben lenyugvó nap visz- fénye ritka szép látványt nyújtott a szemlélőknek. De csakhamar ismét erős esőzés állott be, amely még más­napon is folyvást tartott, erős villámlás, menydörgés és szél közt. Eddig mintegy 90,000 frt, dohány-kár jelente­tett be. A királytelki uradalomból magából 25,000 forint. (--) A helybeli felsó leányiskola tanítójául Simko Endre nyírbátori elemi tanító választatott meg egy próba évre; oly föltétel mellett azonban, hogy ez év alatt kö­teles a felső-iskolai képességi bizonyítványt megszerezni. — A Szabolcsmegyei lótenyésztés emelésére en­gedélyezett jutalmak a megye két pontján fognak ki­osztatni: u. m. Nyíregyházán és Kisvárdán; Nyíregy­házán f. é. augusztusbó 26-án, Kisvárdán f. é. szeptem- berbó 2 kán. Jutalomban fognak részesülni a sikerült szopós csikóval bemutatott auya-kanczák. Nyíregyházá­ra az első dij 10 db. magyar aranyban, a második díj 8 db. aranyban, a harmadik dij 6, a negyedik dij 4, az ötödik dij 2 db. aranyban ; Kisvárdára az első dij 6 db. magyar aranyban, a második dij 5 darabban, a harmadik dij 3, a negyedik dij 2 db. aranyban álla­píttatott meg. Jutalomban fognak továbbá részesülni a kitűnő tenyészképességet Ígérő 3 éves kuncsa-csikók. Nyíregyházára az első dij 8 db. magyar aranyban, a második dij 6 dban, a harmadik dij 5 dban, a negye­dik dij 3 dban; Kisvárdára az első dij 6 db. aranyban, a második dij 4 dban, a harmadik dij 2 db. aranyban állapíttatott meg. A minden tekintetben kitűnő mén és kancza csikók, a kitűzött dijakból, pályázaton kívül is dijaztatui fognak. Ez állami dijakra minden szabolcsme­gyei lótenyésztő pályázhat, ha elüljárói bizonyitványnyal beigazolja azt, hogy a szopós csikóval bemutatott anya kancza, már a csikó világra-jötte előtt, sajátja volt; vagy pedig hogy a kiállított 3 éves kancza csikó egy, az elles idejekor birtokában volt anyától származik, és általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva. Aki a nyert arany dijat, a köz­ügy érdekében, a hely színén újólag pályázat alá kíván­ná bocsátani, kitüntetésül a dijak szerént, fokozatosan osztályozott arany, ezüst és bronz disz-oklevelet fog kapni. (e.) Az itt Nyíregyházán nem rég megszűnt Leff- kovíts-féle leánynevelő intézet helyébe, egy újabb hason­ló intézetnek berendezése válván szükségessé; Roth Ma thild és Frohnmeyer Amália ekleveles tanitó-nők a na pókban kapták meg az engedélyt, egy 6 osztályú leány nevelő intézetnek felállítására. A nevezett kisaszonyok f. é. szeptember 1-én már meg is nyitják intézetüket, vett értesülés szerént, az edéuy-piaczon fekvő Sir-féle liázlan. Felvétetnek az intézetbe 6-tól 14 éves leány­kák, vallás-különbség nélkül; a rendkívüli tantárgyak­ra idősebbek is. Elöadatnak, a törvényekben megható • rozott tantárgyakon kívül, a német és franczia nyelv, zene, rajz, nlii kézi munkák, esetleg táncz. és ruhaszabás. Taudijak lesznek: az I. II. III. osztályban havonkint 3 frt. a IV. V. VI. osztályokban 4 frt. a franczia nyelv tanításért 2 frt. zongora tanításért 3-szor heteukint 5 frt. Tanuló leánykák benlakásra és ellátásra is fel­vétetnek, 300 forint dij fizetés mellett. Miután az ez évi nyári vizsgákból meggyőződtünk, hogy az említett tu­lajdonos kisaszonyok, teljesen birtokában vannak mind­azoknak a képességeknek, amelyek egy ily leánynevelő intézet sikeres vezetéséhez megkívántainak: a legmele­gebben ajánlhatjuk őket és intézetüket, az illető helybe­li és vidéki szülők figyelmébe. (I!) Szabolcsmegye tanfelügyelője a következő fel­hívást intézte a megyei tanítói karhoz: »A kolera-ve­szélyről szárnyaló rémhírek oda kényszerítenek bennün­ket, hogy a hozzánk is elérkezhető eme veszélyes baj ellenében magunk, családunk s nemzetünk iránti kötele­zettségűnknél fogva, mindannyian idejében megtegyük óvintézkedéseinket. Ugyan azért szeretettel h vom fel önöket mint a nép nevelőit, tanítóit, tanácsadóit, hogy hivatásuk nagyságát, nemes voltát jól felfogva, kellőké­pen s hasznosan betölteni ez alkalommal is készséggel igyekezzenek. Önöket, mint kik a nép között élnek, velők naponta érintkezhetnek, különösen kívánom utasítani hogy, — miután a veszélyes járvány leginkább ott fészkeli meg magát, hol kicsapongó élet, hiányos rósz táplálkozás, szeuy és piszok honol, — a községi elöljárókkal egyetértve, igyekezzenek a lakosokat mind ezekre figyelmeztetni s őket a mérsékelt élet megtartására, maguk, ruháik és lakásaik tisztántartására ösztönözni. Az ez iránti jótaná­csaikat s gondozásukat még házról-házra monve is meg adhatják a családoknak; a midőn a lakások gyakori szel­lőztetését, az udvarok s egyéb helyek fertőztelenitését ajánlani el ne mulaszszák. Járjanak elül a nép előtt édes barátaim jópéldával, okos tanácsadással, s töltsék be nagy hivatásukat lelkiismeretes pontossággal. — Lebegjen foly­ton szemük és lelkök előtt nz, hogy a tanító nem csak

Next

/
Thumbnails
Contents