Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

IV. évfolyam. 2d szám. Nyíregyháza, 1884. junius 29. VIDÉK. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hon. .a: Egész évre ...................................................4 frt. Fé lévre........................................................2 » Negyedévre......................................... . . 1 > A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Megjelenik lietenltint egyszer vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlásak Jóiba Eleit kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - debreczeni - utcza 1561. szám); intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek estik ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden » gyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 i •; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 lcrajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. _______________ Olvasóinkhoz. A már holnapután beállandó uj félév alkal­mából, nem mulaszthatjuk el figyelmeztetni a n. é. közönséget és lapmik régi pártolóit: az előfizeté­sek szives megújítására. Ami a mi feladatunkat s a n. é. közönség­gel szemben tartozó kötelességünk teljesítését, és feladatunk megoldását illeti: jövőre is törekedni fogunk, lapunk szerény keretéhez mértten, hogy lehetőleg hű kifejezői lehessünk társadalmi életünk mozgalmainak, s az eseményeknek pontos és gyors tudósitóji. A megyei köz ügyekre mint eddig, úgy ezentúl is különös súlyt fognak fektetni. Bizalommal kérjük azért megyénk müveit és a köz ügyek iránt érdeklődő közönségét, hogy la­punkra előfizetni s az által bennünket feladatunk megoldásában elősegíteni kegyeskedjék. Az előfizetési föltételek maradnak a régiek. A kiadóhivatal és szerkesztőség. A kormány pograimuja. Csak ritkán nyílik alkalom arra, hogy a nem­zet, a küszöbön levő országgyűlés kuliszái közzé tekinthessen; s a kormány által előterjesztendő törvényjavaslatokat, tehát a kormány programmját még csak sejthesse is, a bársony székektől nagyon is távol álló plebs. Ivánka Imre Szabadka város képviselőjének köszönhetjük ma, hogy ez időt, ez alkalmas per- czet megértük. Programm-beszéde alkalmat szol­gáltatott arra, hogy a jövő országgyűlés kuliszái közzé pillanathassunk, s képeket alkothassunk a kormány által előterjesztendő javaslatokról. Ivánka Imre országgyűlési képviselő ugyan­is, Szabadkán történt megválasztatása alkalmából, választóihoz intézett beszédében, több oly dologra mutatott, amik a szeptemberhó 25-én megnyitandó országgyűlési uj cziklus alatt valószinüleg szőnyeg­re fognak kerülni. E föltévésben meggyőz benőnket az a körülmény, hogy Ivánka egyike lévén az or­szágos szabadelvű párt befolyásosabb tagjainak; különösen pedig a kormány-elnök szivéhez legkö­zelebb álló bizalmasaknak: az ő szájából jöttek egyátalában nem lehetnek üres és alaptalan frá­zisok. Épen ezért kell, hogy Ivánka szavainak na­gyobb fontosságot tulajdonítsunk, mint bármelyik képviselő programm-beszédjének. És ezt Tre- fort Ágost poszonyi beszéde is megerősíteni látszik. Ivánka szükségesnek látja, a többi között, a választási törvény revideálását; az incompatiblitás szigorú distingválását és alkalmazását; a képviselő ház szabályainak revideálását; a sajtó vétségek közül a személyes bántalmazást, és a családi élet szentélyének megsértését, a rágalmazást és becsü­let-sértést tárgyazó vétségeknek a rendes bíróság elé való utalását; és végül a főrendi háznak a kor igényeihez mértten leendő rendezését. Mind fontos és a köz szabadságot közelről érintő kérdések, amelyeknek megoldási miként­je minden honpolgárt kivétel nélkül érdekel. Én azonban ez úttal, Ivánkának csupán a főrendi ház rendezésére vonatkozó enuncziáczió- jával kivánok foglalkozni nem csak azért; mert a rendezés módozatait is érinti; liauern azért is, mert meg vagyok győződve, hogy a honpolgárok leg­nagyobb része, épen a főrendi, vagy felső házzal annak szervezetével, közjogi természetével és felada­tával van legkevésbé tisztában. Ivánkának ugyan is, a főrendi ház rendezésére vo­natkozó szavai igy hangzanak: „A főrendiház a kor igényeinek megfelelően rendezendő, ha lehetséges a főrendiház beleegyezésével, a történelmi jogok tisz­teletben tartása mellett; ha igy nem lehetséges, és ismét ugyan azon alakok hátráltatják a refor­mot, amelyek 1832-től 1848-ig minden reform keresztül-vitelét, az urbériség megszüntetését csak úgy, mint mindent, ami haladás, csökönyös ta­gadással gátoltak, — akkor mondjunk le a re­ményről és térjünk át a választott szenátus al­kotására. Ivánka tehát két rendezési módozat segélyé­vel kívánja a felső ház rendezését keresztül vinni; t. i vagy a történelmi jogok tiszteletben tartása mellett, vagy választás utján. Mit kell a két módozat alatt érteni: kifejtem. Mielőtt azonban ezt tenném; szüksé­ges, hogy a felső és alsó házról egyet-mást el­mondjak. A képviselő testület, a legtöbb alkotmányos államban, két kamarából vagyis házból áll; u. m. a felső és alsó házból. Vaunak azonban oly or­szágok is, ahol csak az egyes kamarai rendszer fogadtatott el; de leginkább csak a kisebb államok­ban, gazdálkodási szempontból. Tagadhatatlan, hogy az egyes ház-rendszer mellett, a nemzeti akarat könyebben egyesülhet; a törvények gyorsabban hozathatnak; de meg az egyes ház-rendszer a polgári egyenlőség elvének is in­kább megfelel, mint a kettős kamarai rendszer. Az is igaz, hogy a felső ház tagjai már előjo­gaiknál fogva is, ellentétes állást foglalhatnak az alsó házzal szemben; ami az után a köz meg­állapodást s a reform-eszmék érvényesülését na­gyon megnehezíti. A gyakorlati élet azonban, mégis a kettős kamarai rendszernek ad előnyt az egyes fölött, nem csak azért; mert az előterjesztendő törvény- javaslatok több oldalról és érdekből vitattatván meg, helyesebb megoldást nyerhetnek, hanem azért is; mivel a felső kamara természetes mérsékelt- sége, sokszor üdvös irányt adhat az alsó ház ne- taláni rohamos törekvésének. Két kamarai rend­szer áll fen, Bulgária, Görögország, Luxenburg Oláhország és Szerbia kivételével, az európai ösz- szes államokban; nem különben az amerikai Egye­sült Államokban, Braziliában, és Mexicoban. A felső háznak, az egyes államok külön-féle közjogi fejlődése szerént, tagjai lehetnek: az ország mágnásai; a főpapok; a főnemesek; a főhivatalno­kok ; az uralkodó ház nagy korú herczegei; a hit- bizománynyal biró nagyobb földbirtokos családok első szülöttei; a király vagy császári kinevezettek; a legtöbb adót fizetők, a lovagbirtokosok, az egye­temek, a kantonok, a törvényhozó testületek, a megyék, a gyarmatok, a tartományok és a választó i polgárok választottaik; s az alsó ház által saját ! kebeléből megválasztott érdemesült hazafiak. A felső ház elé, legtöbbnyire csak az alsó J házban már keresztül ment törvényjavaslatok ter­jesztetnek. (Van azonban példa arra is, hogy a 1 felső ház is bir inditványozási joggal. Ilyen a porosz felső ház.) A javaslatok az után, a felső ház által, vagy elfogadtatnak, és ez esetben a fejedelemhez terjesztetnek fel; vagy elvettetnek; avagy visszaküldetnek, módosítás végett, az alsó házhoz. Ez utóbbi esetben a két kamara üzenetek által érülközik egymással. Fontos ügyekben a két ház tagjai vegyes ülést is tartanak; amikor ren­desen a szavazatok többsége dönt. Törvény-erőre azonban, csak a miud két kamara által elfogadott s az uralkodó által szentesített határozat emelkedhetik. Kik tagjai ma a magyar felső háznak, és miként állanak a viszonyok e tekintetben más európai és uj világrészi államokban: legközelebb elmondom. A tiszalöki választó kerület t. választóihoz. A midőn a választó kerületben a jelöltséget elfo­gadtam : tettem azt, mivel hazafiul kötelességet véltem teljesíteni, a hat év óta reám ruházott bizalomnak meg­felelendő agy az engemet felhivók tekintélyes száma, mint a választókerület értelmiségének zöme felszólítá­sának engedni. Az e hó 13-án megejtett választás azt eredmé­nyezte, hogy az absolut többséget elnyernem nem sike­rült, és hogy azt kelletett következtetnem, miszerint kö­vetkeztetéseimben csalatkoztam, és hogy a kerület ér­telmiségének egy része irányomban valé pártolásában meglazult, s ép választóim egy biztosnak vélt része fordult el tőlem. Ily körülmények között el kellett határozni ma­gamat a jelöltségtől való visszalépésre; nehogy választá­si rendszerünkben dívó vesztegetési módokhoz kellessen fordulni, vagy az ellenpártok ellenem együttesen felhasz­nált fondorkodásait kellessen méginkább tapasztalnom, vagy a magam részéről különböző kézalatti fusionalis ajánlatokhoz járulni legyek kényszerülve. Mit a midőn jelezni kívántam, mély köszönetemet és hálámat fejezvén ki mindazoknak, kik engemet jelölt­ségemben oly kitartó buzgósággal pártolásukbon része, siteni Bzivesek voltak, bazafiui üdvözlettel maradtam tisztelőjük. B.-Sz,-Mihály 1884 junius 21. Dessewffy Aurél, a t. löki választó kerület volt képviselő jelöltje. Közügyek. (Gazdáinknak.) Az orsz. lótenyésztés egyik leglé­nyegesebb érdekét, kétségen kivül az képezi, hogy a te­nyésztők, minél több irányú biztos vásárt találjanak. Az illetékes minisztérium tehát elhatározta, hogy a hadse­reg számára szükséges lovakat, ezentúl közvetlenül a gaz­daközönségtől Ó3 nem a lókereskedőktől fogja besze­reztetni. (Választók száma az országban.) A választók névsora tudva levőleg évenként állittatik össze. Mindenesetre érde­kes körülmény, hogy míg 1883 ban az összes választók száma 818,133 volt; addig a rákövetkező évben e szám felrúgott 841,609-re, s igy a szaporodás csak egy év alatt 23,476 választó. A jelen évi eredményt véve fölemlíthet- jük, hogy a 841,609 választó választói jogosultsága a kö­vetkező alapokon nyugszik. Régi jognál fogva választó: 79,906; földbirtok alapján választó 556,384; házbirtok alapján választó 22,379; az együtt vett föld és házbir­tok alapján választó 5564; jövedelem alapján választó 114,767; értelmiség alapján választó 59,111; végre az üstök után községi képviselet alapján választó 3498.

Next

/
Thumbnails
Contents