Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

földbirtokosokra nézve is, a le nem foglalható holdszám- menyiséget. Ezt hozza magával az osztó igazság. A mű­velt osztályok nem tartják fenn az állomot és a nem­zetiséget ; ha a nemzet magvát képező s egyedül a hazá­ban és hazának élő földmives és birtokos osztály, a hamis eskük, a vdltóvali csalások, és a törvények mos- tohasága következtében, el vész és megsemmisül. Van még egy és a felhozottaknál talán sokkal veszélyesebb körülmény társadalmunkban, amelyről a törvényhozás, úgy látszik egészen megfeledkezett. Pedig ez a legtöbb öngyilkossági esetuek okforrása volt a múlt­ban, az a jelenben, és lesz a jövőben is mind-addig; amig a törvényhozás komolyabb figyelmére nem méltatja. E veszélyes körülmény, a törvényhozásnak abban a mulasztásában található fel, amely szerént az elcsá­bított, elhagyott, s ennek következtében erkölcsileg elve­szett nőket, nem veszi köteles védelme alá; sőt, ha az ily boldogtalan teremtés, a szégyen és a boszu érzetétől zaklattatva, magzata vagy csábitója ellen büuös me­rényletet kísérel meg, vagy követ el: csaknem hasonlóan sújtja, mint bármely közönséges büuöst. Vagy ha eny­hébben büuteti is; de a főbüuöst, a csábitót — futni hagyja. Ha Fraucziaországban az elcsábított nő csábító­jára lő, vagy vitriollal önti le arczát, avagy megöli: a jury egyszerűen fölmenti. Nálunk 3—4 évi börtönre Ítéli a törvény. Ez nem igazság. Vagy sújtsa a törvény a csábitót érdeme szerént; vagy ne büntesse a csábítás következményeiből ki folyó bűnös cselekményekért az úgy is eléggé bűnhődő, szégyenében magára hagyatott nőt. Ha a közönséges kodifikált bűntényeknél, az orgazdát és értelmi bün-szerzöt elitéli a törvény: sújtsa a csábitót is, mint aki a legtöbb esetben bünösebb, mint gyenge áldozata. Ha a törvény ekként járna el, bizonynyal több erény és élet mentetnék meg, és több házasság köttetnék sze­rencsétlen hazánkban. A törvény-hozásnak nem szabad oly törvényeket alkotni, amelyek mig az állam-polgárság egyik részének nagyon is sok és könnyű alkalmat nyújt saját érdekeinek előmozdításához; addig az állampolgárság másik részét, martalékul engedi a gonoszabbak és hatalmasabbak lel- ketlenségének. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (Májushó 27.) Olvastatott a belügyminiszternek, az 1883-ban tel­jesített fősorozások alkalmával fel merült költségre vonat­kozó leirata. E leiratban a miniszter a fősorozásnál működött polgári elnökök napdijai és költségei czimén kiadott 171 frt, 60 krajczárnak, az 1883-dik évi házi pénztári hiány fedezéseczéljábólkérelmezett kiutalását megtagadván; azt a Szoboszlai Pap József és Pschérer József volt polgári elnö­kök által illetéktelenül felvett 6 frt. 7Gkrajczárt behajtatni rendeli, és tüzetes felvilágosítást kiván annak felderítése végett, hogy mily alapon lett az úti átalánynyal ellátott főjegyzőnek 36 frt napdij kiutalványozva és kifizetve ? Végül figyelmezteti a miniszter a megye közönségét, hogy miután az úti számlákon a kiküldetés szükségességét és megtörténtét; valamint az eltöltött napok számát bizo nyitó alispáni igazolás in okvetlenül megkivántatik: kel­lő ügyelettel legyen arra, hogy jövőben, a számvevőség által, csak is oly költségjegyzékek érvényesíttessenek, amelyek a fenjelzett igazolással el vannak látva. Minthogy a megyei 1883-ik évi pénztári zárszá- modásban, a hiány gyanánt feltüntetett 556 frt. 21 kraj- czár fedezésére kijelölt tételekből (lásd a múlt számban a zárszámadásról szóló tudósítást), a házi pénztár teljes fedezetet nyerend, a belügyminiszternek a 171 frt. 60 krajczár kiutalását megtagadó intézkedése tudomásul vétetik. Zoltán János alispán ufasittatik, hogy a minisz­teri intézvéuyben jelzett 5 frt. 76 krajczárt Szoboszlai Papp József és Pscherer József polgári elnököktől vegye be, a megyei pénztárba fizesse be s a miniszterhez eljárá- rásáról tegyen jelentést. XJtasittatik továbbá az alispán és számvevőség, hogy jövőre a költségjegyzékek érvényesítésénél, a belügy miniszteri intézvény rendelkezéséhez alkalmazkodjanak. Végül a belügyminiszterhez felvilágosító jelentés határozatott iutéztetni annak igazolásául, hogy 1883-ban a megyei főjegyző a sorozásokra, a honvédelmi minisz­ter beleegyezésével, a megye közönsége által lett kiküldvo; reudkivüli kiküldetéseknél pedig a megyei fő jegyzőnek Szabolcsmegye közönsége által, szabályrende- letileg 4 frt. napdij lett rendszeresítve: tehát Bégányi Ferencz megyei főjegyzőnek napdij-számlája a szabály­rendeletnek megfelelőleg lett kiállítva s napdija kiutal- ványozva és kifizetve. Olvastatott a pénzügyminiszternek 22003/884 számú leirata, amelyben értesíti a megye közönségét, hogy a meleg ágyakban találtató dohány plánták körüli eljá­rást szabályozó miniszteri rendeletnek oly módon való kiegyenlítését, miszerint a növény ágyakat csak is két községi elüljáró közbejöttével lehessen megvizsgálni, föl­kutatni, s ezek belátásához képest a további eljárást megindítani, el nem rendelheti. Gróf Dezsewffy Aurél javaslata alapján, a minisz­teri leirat másolata, újabb orvoslati mód és ut alkalma zásba vétele végett, áttétetett a Tiszavidéki gazdasági egyesület elnökségében A földművelési miniszternek az a leirata, amely­ben értesíti a megye közönségét, hogy a marhasónak lehető olcsó áron való árulása tárgyában hozzá intézett felterjesztése, nem vehető tekintetbe mindaddig, amig nem találtatik fel mód a sót emberi használatra alkalmat­lanná tenni úgy, hogy azt az állatok még is élvezhes- hessék, tudomásul vétetett. „IN Y í R V I D É K.“ Olvastatott az állaudó választmánynak, az 1883. XV. törv. czikk alapján a megyei pótadó kivetése, kezelése és behajtása tárgyában alkotott szabályrendeleti javaslata. A javaslat következőleg hangzik. 1 §. Szabolcsvármegye, a már fenálló törvények alapján kivethető postádon kívül, közigazgatási, közleke­dési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági czé- lokra 3%-tólit meg nem haladó pótadót vethet ki. Ezen pótadó a földadó, házandó, kereset adó, nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, tőkekamat és járadék adó czimeu fizetett, egyenes állam- adók után százalékban vettetik ki (1883. XV. t. ez. 9. §.) 2. §. Az 1. §-ban, illetőleg az 1883. évi VX t. ez. j 9 §-ban körvonalozott 3% os pótadóu kívül, az ott jel- ! zett czélokra, a megye közönsége még 2% ot vethet ki í a belügyi és pénzügyi miniszterek előleges engedélye mel- j lett (1883. XV. t. ez. 13 §). 3 §. A pótadó igénybe vétele és mérve iránt, a : törvényhatósági bizottsági közgyűlés, reudszeréut előre, a költségvetés megállapítása alkalmával, határoz. Ezen közgyűlésnek határnapját 15 nappal megelőzőleg, a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjához külön meghívó intézendő, amelyben azon kívül, hogy a köz­gyűlés első tárgya a költségvetés megállapitása lesz, az is kiteendő, hogy pótadó kivetése szándékoltatik-e, s ha igen, minő czélra (1883. XV. t. ez. 10 § ) A pótadó kivetése iránt, ha elemi csapások, vagy más előre nem látott események ezt igénylik, a megye, a belügyminiszter jóváhagyásával, az év folyama alatt is hatátozhat; az eljárásnál, ez esetben is, e szabályreude- letbon foglalt intézkedések az irányadók. (1883. XV. 11 §) Azon esetben, midőu pótadó kivetése határoztatik, érvényes határozat hozatalára, a közgyűlésen jelen levő tagok kétharmadának névszerénti szavazás utján, és a szavazatoknak jegyzőkönyvbe vétele melletti hozzájáru­lása szükséges. (1883. XV. t. ez. 10§ ). 4 §. A pótadó azou időre, melyre annak igénybe vétele elhatároztatott, s azon mérvben, melyet a közgyű­lés elrendelt, Szabolcsmegye fő számvevője által, mint reudes kiadási czim, Nyíregyháza város és a községek költségvetésébe felveendő. A községenként való kivetés alapján, az egyéni kivetést, Nyíregyház város polgármestere s a községi elöl­járók foganatosítják. 5 §. Az egyéni kivetés községenkint előre ihirde- tendő, s 8 napon át, köz szemlére kiteendő ; e kitétel után 8 Dap alatt a magát tul-terholtnek vélt fél, a köz- igazgatási bizottságnál felszólalhat, moly ezen felszóla­lások felett, az 1883. XV. t. ez. 12 §.-nak megfelelően alakított küldöttségében, végérvényesen határoz. 6 § Nyíregyháza város polgármestere és minden községi elöljáróság, illetőleg l'őbiró és jegyző, az egy évre kivetett pótadónak első felét, minden év juliushó 1-ső napjáig, a második felét pedig minden év október I-ső napjáig behajtani s az alispáni hivatalhoz befizetni tartozik. Minden egyes péuzküldeméuiröl, a községi elöl­járóság egyideüleg a járási szolgabirónak is jelentést tesz, aki e pótadó behajtását és szabályszerű befizetését ellen­őrizni köteles. A szolgabirók azon alapról, amelyre pótadó vette­tett ki, a m. kir. belügymiuiszter által a számvitel és pénzkezelés tárgyában kiadott szbilyzat 102. §-nak meg­felelően, külön nyilvántartást tartoznak vezetni. 7 §. A megyei pénztárban, azon alap, melyre pót­adó vettetik ki, elkülönítve kezelendő s ezen alapról, úgy a pénztárban, mint a számvevőség által, külön főkönyv vezetendő. A szolgabirák és Nyíregyháza váro9 polgármestere felhivatnak, hogy ezen szabályrendeletet járásuk és a város területén azon megjegyzéssel tegyék közhíré, hogy az ellen 30 nap alatt bárki felfolynmodással élhet s fel folyamodását közvetlenül az alispáni hivataluál benyújt­hatja Olvastatott az országos magyar vadászati védegylet igazgatóságának megkeresése, amely szerént az orv-va­dászat és tiltott vadárulás ellen ellensúlyozására vonat­kozó 1883. XX. t. ez. 38 §-nak végrehajtását illetőleg, a végrehajtás feletti szigorú felügyelet gyakorlását foganatosítani kéri. A szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere utasittatnak, hogy az orv-vadászatot és tiltott vad-árulást, miuden rendelkezésükre álló eszközökkel, megakadályoz­zák s az 1883. XX. és XXIII. t. ez. ellen vetőket szigorúan megbüntessék. — y — Tanügy. Értesítés. A nyíregyházai alsó fokú ipariskola nyilvános zár­vizsgái f. é. jun ushó 28 és 29 én fognak megtartatni a következő rendben: Juniushó 28-án, esti 7 órától 9 óráig az előkészí­tő osztályé; juniushó 29:én d. e. 9 órától 12-ig az első osztályé; délután 3-órától 6-ig a második osztályé. Ezen ipariskolai zárvizsgákra a nevelésügy párt­fogói és barátai tisztelettel megkivatnak. Pazár István, . ipariskolai igazgató. ÚJDONSÁGOK. (§.) A képviselő választás alkalmából, felmerült az a kérdés, ha vájjon a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítélt, de vagy tévédé,bői a választók névjegyzékébe fölvétettek, vagy politikai joguk gyakor­latától, a névjegyzék összeállítása után függesztettek fel, bocsáthatók-e szavazásra vagy sem ? E kérdésre vonat­kozólag, a m. kir. belügyminiszter annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy akik jogerőre emelkedett íté­lettel, politikai joguk gyakorlatának felfüggesztésére Ítél­tettek, ez ítélet hatályának tartama alatt, az 1878. V. t. ez. 56 §-a értelmébeu, semmi nemű politikai jogot nem gyakorolhatnak. *** A helybeli nőegylet által rendezett tavaszi mulatság, folyó hó 7-edikén szép érdeklődés és siker mellett tartatott meg, a »kuglizó« helyiségében. A mulat­ság anyira látogatott, tehát népes volt, hogy a tánezolók alig tudtak mozogni. Ez azonban egy-általában nem feszélyezte a mulatókat; úgy anyira nem, hogy a kedé­lyesen hangolt közönség csak hajnali 3 óra után oszlott 9zét. Benczy Gyula és zenekara nem csak játszott, de a figyelmes szemlélőnek és hallgatónak arról kellett meg­győződnie, hogy mulatott is; illetőleg együtt vigadott I a közönséggel, amelyet bűbájos zenéjével egészen átva­rázsolt. A mulatság sikeréhez nem kis mérvben járuit a kitűnő és párját mesze földön ritkító konyha is, amely­nek mestere Karabélyos Péterné volt. Szóval a juniális minden tekintetben kitünően sikerült. Reméljük, hogy az anyagi siker is méltó hozzá. Végül nem hagyhatjuk említés nélkül a nőegylet elnökségének azt a buzgalmát és fárad hatlan erélyét, amelyet e mulatság rendezése ób silcerdus volta körül anyi figyelemmel, előzékenységgel és nedvességgel kifejtett. (I) A nyíregyházai műkedvelő társulat által folyó hó 5 ödikére hirdetett színi előadás, egyik közreműködő hölgy családját ért gyász-eset miatt, f. hó 6-odikán tartatott meg oly fele-ház és tetszés nyilvánulás között, aminőhöz hasonlót csak Prielle Kornélia nagy szabású művészetének sikerült előidézni. A tele házat megérde­melte a czél, t. i. a nőegylet és a gimnázium alap-tőké - jének gyarapítása; a ritka alakban nyilvánult tetszést és koszorü-záport, a közreműködők elegáns megjelenése, szabatos játéka és példás buzgalma. A közreműködők névsorát ide iktatjuk a jótékony művelet megörökítéséül és másoknak buzdításául. Közreműködtek ugyan is: A »Fiatal kereszt-anyában«: Kovács Etelka úrnő, Szeszich Ida kisasszony, Kálnai Sándor, Maurer Károly és Péchy Gyula urak; az »Élet-mentőben« Andráscsik Anna, Korányi Anna kisasszonyok, Hitdák Károly, Maurer Károly, Pólyák Lajos és Trajtler Soma urak. (*) A debreczeni ág. ev. Egyház által saját czél- jaira rendezett sorsolás, folyó hó 20-adikán fog megtar­tatni a hatóság jelenlétében. A nyeremények, a húzás után 10 nappal, az eredeti sorsjegyek felmutatása és visszahagyása mellett, az ág. ev. Égvház felügyelője ál­lal fognak a szerencsés nyerőkvek kiszolgáltatni. Ha valaki a nyereményeket maga át nem vehetné, vagy át nem vétethetné; a sorsjegyet bérmentve az ág. ev. Egy­ház felügyelőjéhez beküldhel , aki a sorsjegy valódisá­gáról meggyőződvén, a nyeremény-tárgyat a beküldőnek kellő óvatosság mellett, azonban minden további fele­lősség nélkül, postán küldendi meg. A húzás megtörténte után, a kihúzott sorsjegyele és nyeremények jegyzéke hír­lapok utján fog közöltetni Azok a nyeremények, amelyek a hu/.ás után három hó alatt bár mily okból át nem vétetnének az e vállalat által kitűzött jótékony czélra fog fordittatni. Szükségesnek találtuk olvasóinkat e sorso­lásról értesíteni annál inkább ; minthogy Nyíregyházán számos ily sorsjegy árusittatott el. (*) A helybeli felső leány iskolában az ez évi zá­ró vizsga, folyó hó 27-én a dél előtti és dél utáni órák­ban fog megtartatni az iskola helyiségében. (—) Özvegy Latinak Jánosné helybeli leánynövel- déjében, az év-záró vi zsga folyó hó 28-adikán fog megtartatni. (b) A balkányi olvasó egylet folyó hó 25-dikén, a • Balkány és Szakoly közti erdőben, zárt körű tánczvigal- mat rendez saját pénztára javára. Személyjegy 1 fit. Osaládjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete dél után 4 órakor. Jegyek előre válthatók Balkánybau : Szilágyi és Kádár urak üzletében. (§) Ismételve figyelmeztetjük olvasóiukat, hogy a régi keletű bankjegyek közül az 1 forintosak, f. évi szep­temberhó 30-ig csak kicserélés végett fogadtatnak el az állami hivatalokban. A 5 forintosokkal még jövő 1885 évi deczemberhó 31-ig, az 50 forintosokkal pedig egész 1885 évi májushó 31-ig lehet fizetéseket teljesíteni. E határnapokon túl, egy egész évig azonban, csak is csere­képen fogadtatnak el. + Liszkay Ferencz okleveles gyógyszerész Nyír Ácsodon gyógytárt szándékozik felállítani. Az engedély kieszközlése iráuti kérvéuyét, Szabolcsmegye közgyűlése, ajáujólag terjesztette fel a belügyminisztériumhoz. Nyír- Acsád tehát valószínűleg gyógytárt nyer, ami arra a vidékre nézve, valóságos áldás lesz. A Hackel József által Karászon, Thasson, esetleg Patrohán berendezendő gyógytár engedélyezését azonban, a közgyűlés elejten- dőnek véleményezte. — Ujfehértó közönsége egy községi állatorvosi állomást rendszeresített. Ujfehéx-tó község csak saját érdekében cselekedett, amidőn ez állomás rendszeresíté­sét elhatározta. Vajha több népesebb község is követné e dicséretes példát! (— »A Magyar háziasszony« czim alatt Buda­pesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, amely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre egy frt, 50 kr. Elő­fizethetni legczélszerübben posta utalvány állal, a »Magyar Háziasszony« kiadóhivatalánál (Budapesten Váczi-körut 20.) Mutatváuyszámok ingyen küldetnek mindazoknak, akik ez iránt a kiadóhivatalhoz forduluak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg: A fürdők és a nők, dr. Télfitől. A szoba nyáron, ifj. Varga Istvánnétól. Háztartás, Németh Dezsőnétől. Divat, Guil- lomette kisasszonytól. Konyhászat, Hasznos tudu vaólk Külön-félék. Irodalom és művészet. Színház és zene sat. Tárcza : Hervadj sietve .... (vers) Petrikás Mórtól. Bécsi levél, Szalmás Arnoldtól. A krinolin Története. (— A Szabolcsmegyei Takarékpénztár-egylet 1884 évi május havi forgalmának kimutatása. Bevétel. Át­hozott készpénz 1884 april 30 ról 11812 frt. 35 kr. Betét 10146 frt. 19 kr. Visszafizetett váltók 150789 frt. leszá­mítolási kamat 4425 frt, 77 kr. Késedelmi kamat 303 frt, 96 kr. Könyvecske-dij 2 frt, 60 kr. Bélyeg 84 frt, 52 kr. '/2 évi lejáratú ingatlan kölcsön 100 frt. Ha­zai pénzint elb. tőke.9000 frt. Hazai pénziut elh. ka­mata 32 frt, 02 kr, Összesen 186696 frt, 41 kr. Kiadás. Visszafizetett betét 13874 frt, 66 kr. Folyó kamat 110 frt, 08 kr. Váltó 160891 frt. Tisztfizetés 524 frt, j 98 kr. Költség 216 frt, 38 kr. Napibiztosi dij 52 frt. I Osztalék 105 frt. Adó 750 frt. '/a évi lejáratú ingatlan

Next

/
Thumbnails
Contents