Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

fentebb felzett irányban, a választók felvilágosí­tása által; de mert a fővárosi lapok nem juthatnak el minden faluba; és mert a vidéki lapok nagyobb | része nem foglalkozik politikával: a tanulatlan és járatlan választó előtt nincs más mód. mint egyes kortesek rábeszélése után indulni el a választási urnához vezető rögös útra. Szerencsés választó az, aki pusztán természetes eszével is,meg tudja külön­böztetni a csókát a varjútól, és szavazatát arra a jelöltre adja, akit ismer is, becsül is, tisztel is. Ily képviselőt válaszszon Szabolcsmegye és Nyíregyháza város választó közönsége is; tartoz­zék, az az ellenzéknek bármelyik árnyalatához;avagy, ha a választó közönség többsége úgy akarja, akár a kormány-párthoz. Ne ütközzenek meg a szives olvasók e sajátságosnak látszó enuncziáczión. Indokolom állításomat. Oly országban ugyan is, ahol az államélet, vagy is a nemzeti önállóság minden föltételeinek birto­kában van a nemzet; és azok sem kétségbe nem vonatnak, sem mesterséges utakon meg nem keritl- tetnek: nem nagy baj, ha a pártküzdelem a kor­mányra juthatásért is folyik. Nálunk azonban nem igy állván á dolgok, az a kérdés, hogy ki legyen a kormányon, csak másod­rendű. Első sorban minden pártnak oda kell töre­kedni, hogy a magyar állam közjogi önállása, ezred­éves alkotmánya, területi sérthetlensége és épsége, tisztán magyar jellege és tekintélye: sértelenül feun- tartassék, megvédessék és nemzetközileg is elis­mertessék, s mint ilyen tiszteltessék ben és kin egyaránt; mind ezeknek koronájául pedig, az ország szellemi és anyagi ereje tovább fejlesztessék. Amelyik képviselő-jelöltnek programmjába mind ez fölvéve vau; arra minden igaz hazafi bátran szavazhat! Kmethy István. Szabolcsmegye évnegyeiles közgyűléséből. (Májushó 27.) Az állandó választmány által a megye házi pénz­tárának az 1883-dik évről szerkesztett zárszámadása és véleménye» jelentése előterjesztetvén : a zárszámadás helyeslő tudomásul vétetett s a szám­adási okmányokkal felszerelve, jóváhagyás végett, a belügyminiszterhez felterjesztetni határoztatott; a felter­jesztésben feltüntetendő lévén, hogy az 556 frt. 21 kr. pénztári hiány fedezetéül a következő tételek szolgálnak. 1. A központi választmányi nyomtatványokért, ál­tala f. é. 17811. sz. a. megtérített 33 frt. 46 kr. 2. a 11262/IH. b. számú intézvény folytán Szo- boszlai Pap József által befizetendő 4 kr. és Pschever Jó­zsef által befizetendő 5 frt 72 kr. 3. A gyám-pénztári tartalék-alapból megtérítendő 62 frt. 32 kr. 4. A községek által utóállitási költség fejében megtérítendő 121 frt 78 kr. 5. Az éBzak-keleti vasuttársulat által megtéríten­dő 62 frt. 68 kr. 6. A tisztviselői előleg czimén kiszolgáltatott 100 frt., valamint a n.-kállói megyeházra tett 152 frt. ki­adás is törlesztve lesz, az illető tisztviselő fizetéséből le­vonandó részlet fizetésekből és a n.-kállói ez évi 300 frt. bérilletményből. A megyei közigazgatási pénztár állása az 1883-dik közig, év végével következő állapotban találtatott. I. A házi pénztár bevétele volt; 7372 frt. 243/« kr. Kiadása; 5019 frt 82/6 kr. Maradvány; 2353 frt. 1676 kr. II. A közmunka pénztár bevétele; 7360 frt 283/e kr- Kiadása: 1253 frt 404/6 kr. Maradvány: 6106 frt 875/c kr. III. A jegyzői nyugdíj intézeti pénztár bevétele : 19521 frt. 783/c kr. Kiadása 50 frt. Maradvány: 19471 frt 78a/6 kr. IV. A betegápolási alap bevétele; 29831 frt 794/6 kr. Kiadása: 1557 frt 74 kr. Maradvány ; 28274 frt 54/6 kr. V. A kórházi pénztár bevétele: 2236 frt 612/e kr. Kiadása: 14035 frt 71«/« kr. Hiány: 11799 frt 103/c kr. VI. A letéti pénztár bevétele: 1520 frt 11 kr. Kiadáta : 466 frt 32 kr. Maradvány: 1053 frt 79 kr. VII. A katona leszállási alap bevétele: 2133 írt 31 3/g kr. Kiadás semmi. VIII. A járási kórház alap bevétele : 263 frt 34 kr. Kiadása: 47 kr. Maradvány : 262 frt 87 kr. IX. Régi letétek 7287 frt 823/6 kr. Tehát a közigazgatási pénztárban összesen 55144 frt 574/6 kr. vau. A számadási előterjesztés tudomásul vétetett. . Olvastatott a m. kir. pénzügyi miniszternek 18936/884 számú leirata, amelyben az 1884—1886 évekre alakítan­dó egyenes adó felszólamlalási bizottsághoz szükséges tagoknak megválasztatását hagyja meg. Ezen felszólamlási bizottsághoz rendes tagokul Mezlissy László és Palánszky Sámuel, póttagokul Török Péter és Nádasy Mihály bizottsági tagok megválasz­tattak. Olvastatott a m. kir.-közmunka és közlekedés-ügyi minisztériumnak 13682/884 számú leirata, amely a t.-fa- red-t.-dobi távirda-vezeték felállítása végett az érdekelt községek által kötelezett hozzájárulást tartalmazó, s Hujdumegye közönsége által Csege és Egyek községek képviseletében 146/884 b. gy. szám alatt már jóváha­gyott jkönyvet tárgyalás alá vétetni rendeli 8 az em­lített távirda vezeték felállítását megyei közmunka se- gélylyél is előmozdittatni ajánlja. Ezzel egyideüleg tár­gyalás alá vétetett a kir. mérnöknek 207/884 számú je­lentése, amelyben az említett czélra, Polgár község 1884. „N Y I R V I D É K.“ évi megyei közmunkájából 100 kétfogatu igás és 150 kézi napszámot véleményez fordittatni. Minthogy a felállítani szándékolt távirdai össze­köttetés, közigazgatási, közbiztonsági, közgazdászati és árviz-védelmi szempontokéi is, felették kívánatos; mint­hogy továbbá a Polgár község részéről önként felaján­lott hozzájárulás ellen, e megye közönségének kifogása nincs: a t.-füred- t.-dobi távirdai össszeköttetés létesíté­sére vonatkozó Csege, Egyek és Polgár községek hoz­zájárulását tartalmazó, Csegén 1884 évi márcziushó 24-éu felvett jkönyv, szabolcsmegyei Polgár nagy község képvi­seletében, jóváhagyatik s ezen jegyzőkönyvre a következő jóváhagyási záradék: »a t.-füred-t.-dobi távirda vezeték felállítására vonatkozólag, ezen jegyzőkönyvben részlete­zett készpénz és természetbeni hozzájárulási ajánlatok teljesítése, Polgár nagy község törvényhatósági képvi­seletében, jóváhagyatik«, reá vezettetni rendeltetik; va­lamint az említett vezeték felállításához 100 két fogatú igás, és 150 kézi közmunka napszám, Polgár köz­ség 1884. évi természetben leszolgálandó közmunká­jából, ingyen átengedtetik, s e körülmény a folyó évi közmunka-tervezet megállapításánál figyelembe vétetni rendeltetik. Olvastatott a m. kir belügyminiszternek 16896/884 számú leirata, amelyben a megye közönségének, 55/884 b. gy. sz. a. hozott, hivatalból felterjesztett s az árvaszéki ; szükséges nyomtatványok és könyvkötői munkálatok költ ségeinek, évi 200 frt erejéig, a gyám-pénztári tartalék- alapból leendő fedezésére vonatkozó határozatát azo- változtatással hagyja jóvá, hogy a tartalék-alapból igény­be veendő összeg, a megyei házi pénztárba bevételezen­dő s ezen pénztár számadási során elszámolandó lesz. A felolvasott miniszteri leirat tudomásul vétetett, s szabályszerű végrehajtás végett, Zoltán János alispán­nak kiadatik. Olvastatott Ung megye közönségének 17 b. gy. számú átirata, amelylyel az országgyűlési képviselő ház­hoz intézett s a főrendiház reformját sürgető leiiratát, pártolás és hasonló szellemű felirat intézése végett megküldi. Az átirat egyszerűen tudomásul vétetett. Olvastatott a belügy miniszternek az a leirata, amely­ben értesíti a megye közönségét, hogy: amenyiben a megyei személyzetnek, valamint azok özvegyeinek és ár­váinak ellátásáról, több megye nyugdíj szabályzatot alko­tott, amelyeket a miniszter már jóvá is hagyott; és mert a miniszter arról győződött meg, mely szerént a jelenleg fen álló megyei rendszer keretébe is lehetséges egy élet­képes megyei nyugdíj-intézmény létesítése; és minthogy nemcsak a méltányos követelményeknek megfelel, hanem a közigazgatás érdekében is fekszik az, hogy az elag­gott, vagy munka-képtelen megyei személyzetnek s azok özvegyeinek és árváinak ellátása iránti intézkedések Sza- bolosmegyében is megtétessenek: felhívja a törvényható­ságot, hogy a nyugdíj intézmény létesítését, hatásköré­ben, szintén megfontolás tárgyává tegye, s a megállapo­dást jóváhagyás végett hozzá terjeszsze fel; irányadóul egy már általa jóváhagyott alapszabály-szervezetet is küldvén le. Az állandó választmány a miniszteri leiratban ki­fejtett nézeteket és intencziót elvben elfogadja, s küldött­ség megbízatását javasolja; amely küldöttség utasítandó lenne az ügy alapos tanulmányozására; valamint arra is, miszerént teljes figyelembe vételével annak, valyon a je­lenlegi viszonyok között, a megyei nyugdij-iutézmény, Szabolcsmegyöben létesithetö-e, egyúttal véleménye» je­lentőst, esetleg alapszabály-tervezetet terjeszszeu a leg­közelebbi évnegyede» közgyűlés elé. A küldöttség elnö­kéül Zoltán János alispánt, tagjaiul a főjegyzőt, főügyészt, | füszámvevöt, föpénztárnokot, továbbá Bodnár István, Borbély Gáspár, Bleuer Miklós, gr. Desewffy Aurél, gr. Forgách László, Gaál Elek, Gencsy Bertalan, Harsányt Menyhért, Kállay Jenő, Liptay Károly. Meslco László, Miklós Ferencz, Oláh József, Pilissy László, Pscherer j József, Szentmarjay Dienes és gr. Vay Adóm bizottsá­gi tagokat hozza javaslatba. Az állandó választmány véleményes javaslata egész terjedelmében egyhangúlag elfogadtatott s a határozat annak értelmében mondatott ki. (Vége köv.) Közügyek. (A Budapesten 1885-ben tartandó) nemzetközi idő­leges állatkiállitás ügyében, a kiállítás országos bizott­sága felhívást intézett Magyarország állat tenyésztőihez, hogy hazafias kötelességet teljesít minden egyes tenyész­tő, aki részvétele által elősegíti a vállalat sikerét. E kötelesség teljesítése nem csak erkölcsi elismerésre, vagy­is a kiállításon való kitüntetésre, s jelentékeny pénz­díjak elnyerésére nyújt kilátást; hauein az állatok kö- nyebb és előnyösebb értékesithetésének ez utón remélhető előmozdítása által, úgy az összes hazai állattenyésztés­nek, mint az egyes kiállítóknak anyagi hasznot is bizto­sit. Az állatkiállitás részént a város ligetben, részént (hízott sertések) Kőbányán tartatik meg. A kiállított és jutalomra méltatott állatok, külön kibocsátandó jury- szabályzat értelmében, pénzdíjakban és bronz érmekben részesittetnek. A kiállítandó állatok részére, a közleke­dési vállalatok jelentékeny kedvezményeket nyújtanak. (Az ipartörvény életbeléptetése.) A kereskedelmi minisztériumban már megtörténtek a szükségesnek mu­tatkozó intézkekések az ipartörvény életbeléptetését sza bályozó rendeletek kidolgozásához. Legelsőbben is a mérnök és épitészegyesület kapott felszólítást, hogy ad­jon véleményes jelentést ama szabványokról, amelyek az építőmesterekre vonatkozólag megállapitandók volnának. Felszólittatnak továbbá az ország valamennyi keres­kedelmi és iparkamrái s iparegyesületei: hogy adjanak véleményt amaz iparágakról, amelyek az uj ipartörvény értelmében kézművességnek jelölhetők és mint ilyenek minősítési kimutatást igényelnek, és ez indokolt véle­ményt nyújtsák be a kereskedelmi minisztériumhoz. Vé­gül Magyarország valamennyi hatóságai felszólittattak az engedélyezett iparokra vonatkozó szabályzataik bekül­désére ; hogy a minisztériumban ez adatok alapján, a hatóságok részére, az engedélyezett iparra vonatkozólag egy mintaszabályzati javaslat készíttethessék. Tanügy. A nyíregyházai ág. ev gymnasiumi nyári szigorlatok és közvizsgák sor-rendje. Hétfő junius 16-án: I. osztályban: Német nyelv, II. oszt. Mértan, III. oszt. Mértan, IV. oszt. Történet, V. oszt. Latin nyelv, VI. oszt. Történet. Kedd junius 17-én: I. osztályban: Számtan, II. oszt. Német nyelv, III. oszt. Magyar nyelv, IV. oszt. Mértan, V. oszt. Mennyiségtan, VI. oszt. Latin nyelv. Szerda junius 18-án : I—II. osztályban : Vallástan, III. oszt. Természettan, V. oszt. Ásványtan, VI. oszt. Magyar nyelv. Csütörtök junius 19-én: I. osztályban: Mértan, III, oszt. Német nyelv, IV. oszt, Vegytan, V. oszt. Történet, VI. oszt Növénytan. Péntek junius 20-án: I. osztályban: Magyar nyelv, II. oszt. Történet, IV. oszt. Német nyelv, V—VI. oszt Vallástau. Szombat junius 21-én : I. osztályban: Földrajz, II. oszt. Magyar nyelv, III—IV. oszt. Vallástan, V. oszt. Német nyelv, VI. oszt. Mennyiségtan, 11 órakor Fran- czia nyelv az I. osztályban. Hétfő junius 23-án: I. osztályban : Állattan, II. oszt. Latin nyelv, III. oszt. Latin nyelv, IV. oszt. Magyar nyelv, V. oszt. Görög nyelv. Kedd junius 24-én: I. osztályban: Latin nyelv, II. oszt. Növénytan, III. oszt. Történet, IV. oszt. Latin nyelv, V. oszt. Magyar nyelv, IV. oszt. Görög és német nyelv. A közvizsgák junius 25. és 26-ik napjain tartat­nak meg, és pedig: Szerdán junius 25 kán délután 4 órától az I és II. osztály vizsgája a templomban. Csütörtökön junius 26-kán 8 órától a III. IV. V. és VI. osztály vizsgája a templomban; ugyanott. Zárünnepély 1. Üdvözlő dal. Énekli a gymu. dal­kör. 2. Igazgatói jelentés. 3. Szavalatok. 4. Ösztöndíjak kiosztása. 5. Bucsu-beszéd. 6. Hymnus. Zárünnepély után az összes ifjúság testgyakorlati vizsgája következik. Ügy a szigorlatokra, valamint a közvizsgákra és a zárünnepélyre az iskolai elöljáróság, a szülők, a tanügy és nevelés barátjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Nyíregyházán, juniusbóban. Lefiler Sámuel, e. é. igazgató. Értesítés. A nyiregyházsi ág. ev. elemi összes népiskolák ta­nulóinak nyári közvizsgái, f. é. juniushó 19-től bezárólag junius 25-ig fognak megtartatni; miről a t. szülők és a népnevelés ügybuzgó pártfogói tisztelettel értesittetnek. Az ág. ev. népiskolák közvizsgáinak sorrendje. 1. A tanyai népiskolák tanulóinak: juniushó 19-én délelőtt 8 órától 10-ig Manda tanyai iskolá-é, 10—12-ig N.-Cserkesz tanyai; délután 2-4-ig Súlyán, 4—6-ig F.-Badur tanyai. Juniushó 20-án d. e. 8—10-ig Ujteleki, 10—12-ig Racskó tanyai; d. u 2—4-ig Henzsel, 4—6-ig Autal tanyai. Juniushó 21-én d. e. 8—10-ig Kis-Cserkesz tanyai iskolának. 2. A városi népiskolák tanulóinak; juniushó 22-én, délután 3 — 4 ig együttes ének vizsga tartatik a felsőbb osztálybeli népiskolai tanulókkal; 4—6-ig a nádor-utezai I. II. vegyes osztály-é. Junishó 23-án d. e. 8—10-ig III. leány osztály, 10—12-ig III. fiú osztályé; d. u. 2—4-ig alvégi L-II. leány osztályé, 4—6 ig buzatéri I.-II. vegyes osztályé. Juniushó 24-éu 8—10-ig IV. leáuyosztályé, 10—12-ig IV-dik fiúosztályé; d.u. 2 —4-ig alvégi I. II. fiúosztályé, 4—6 ig felvégi I. II. vegyes osztályé. Juniushó 25-én 8—10 ig V. VI. leányoszlályé, 10—-12,ig V. VI. fiuosztály-é; d. u. 2—4-ig központi I. II. vegyes osztálybeli tauulók-é. Közli: Pazár latrán, e. é. népiskolai igazgató tanító. ÚJDONSÁGOK. — A pünkösti ünnep, a szokott isteni tiszteletek utáu mint mindig, ez idén is a szórakozásnak és mu­latságnak szolgált alkalmuk Az üunep második napján igen sokan a Sóstóra rándultak ki, hogy a zöldben ked­ves mulatozással fejezzék be az ünnepet. Egy váratlan rettegett vendég azonban, amely az ily kirándulásoknál ritkán szokott elmaradni: »Jupiter pluvius«, ez idén is megzavarta a mulatságot. Oly erős záporeső volt, hogy akik fedél alá nem juthattak, a szó szoros értelmébeu kényszer-fürdőt vettek. *** József főherczeg, a honvédség főparancsuoku kassa dabruezeni útjában, ma egy hete Nyíregyházát is érintvén, a főispánon, a helybeli katonai hely-őrség parancs­nokán, a megyei és városi tiszti karon kívül, megszámlál- hatlan néptömeg fogadta az indő-ház udvarában. A hely­beli tűzoltó-egylet, élükön Sztárok Ferencz főparancs­nokkal, szintén kirukkolt. A főherczeg katonásan Udvözlé a tisztelgőket, s Sztárek Ferenczczel néhány perczig igen nyájasan beszélgetett. Kíséretében voltak báró Nyáry főudvarmester, Graef adlatus, Becker ezredes, Dorner és Lázár segédtisztek. (§) Vidliczkay József nyíregyháza város képviselő­je, ma egy hete tartotta beszámoló beszédjét a szabó- színben. Utána n. t. Bartholomaeidesz János helybeli ág. ev. esperes-lelkész vette át a szót s kérte fel Vidlioz- kayt a jelöltség elvállalására; amit is felfogadván, a közönség eloszlott. Másnap azonban Vidliczkay egy levelet intézett a párt elnökségéhez, amelyben kijelenté, miszerint tekintettel a függetlenség kebelében személyi tekintetekb il felmerült szakadásra; nehogy a párt ő miatta, tömörségéből veszítsen, megköszönve az eddigi bizalmat, a további jelöltségről lemondott. A párt még az nap Somogyi Gyula kir. közjegyzőt léptette fel független­ségi jelöltül. Megválasztatásához, daczára a 2 ellen-jelölt­nek, nagy a remény.

Next

/
Thumbnails
Contents