Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

.NYIBVIDÉ H.“

Bodnár István azért w helyén valónak találja a jutalmazást, mert a rendszeres díjazás nagyon sovány. Megszavazza a 100-100 forintot.

Meskó Pál küldöttséget kíván megbizatni a jutalom meghatározásával.

Török Péter a küldöttséget szükségteleunek találja, mivel épen ő, mint a számvizsgáló küldöttség egyik tagja, tette a jutalmazási indítványt; és mert elvben a díjazást valamenyien elfogadták.

Kovács Gero a jutalmat akkor szeretné meghatározni és megszavazni, ha az 1882 és 1883-diki árvaszámadások is elkészülnek.

A határozat ez értelemben mondatott ki.

Polgármester bejelenti, miszerént Fodor József kövezeti vállalkozó, a soraos-ujfalusi kő elfogadása mellett kikötött 15%-i kevesbletet, illetőleg árleszállítást elfogadván, a kövezetnek tovább folytatására utasitta- tott.

A jelentés helyeslő tudomásul vétetett azon megjegyzéssel, raikép utasittassék a küldöttség, hogy a kövezés befejezésének zár-határidejéül f. é. juliushó 1 -ét tűzze ki, s erről Fodor József vállalkozót értesítse.

A város tulajdonához tartozó császár szállási földek és Dessewffy Ottó Butyka nevű pusztája közti mss- gye vonalak szabályozása tárgyában megbízott küldöttség és szakosztály által benyújtott javaslat, mielőtt a képviselet annak részleteibe bocsátkoznék, kiadatott a jogi szakosztálynak, jogi vélemény adás végett.

Olvastatott a tanács és a gazdászati szakosztálynak a császárszállási földek kezelése tekintetében nyerendő utasítás iránt beadott jelentése.

Amenyiben a jelentésből az tűnt ki, hogy az idén sok marha jelentetett be legeltetés végett úgy, hogy az eddig legelőnek len tartott terület a nagy létszámot nem képes befogadni, némi vita után, amelyben Gruden Emii, Bodnár István, Somogyi Gyula, Sexty Gyula és Bencs László vettek részt, akik az eddigi rabló gazdálkodást egyáltalában nem találják a jövő ben követendőnek, egy küldöttség bízatott meg, amely a hely színére kimenve, határozzza meg a legelőül kihasítandó terület térfogatát, a bérleti összeget és a szántás alá hagyandó terület kiosztási kulcsát úgy azonban, hogy a jövedelem lehetőleg csoukulást ne szenvedjen s a kiosztási rendszerben lényeges változás ne történjék.

E küldöttségbe beválasztattak: Krasznay Gábor elnöklete alatt, Bencs László, Török Péter, Zajácz József, Nád,isi Mihály, Zomborszki János, Barzó János, Bátby Károly, Lipták Dániel, Kpvács András lovas, Dóry Dániel, Ba- bicz András, Andráscsik József, Szesztay Károly, Sütő József, Kovács Gerő, Horváth Gyula, Belfi András, So mogyi Gyula és Sexty Gyula képviseleti tagok.

E határozat szintén hitelesítettnek mondatott ki.

1 Olvastatott a szegények menházának létesítése és a házankénti koldulás megszüntetése tárgyában készült szakosztályi véleményes javaslat.

A javaslat lényege, t. i. a szegény menház mielőbbi létesítésé elfogadtatott; kimondatott továbbá, hogy a létező alapok igénybe fognak vétetni, de a szükségletnek a javaslat szerénti kivet’se, amenyiben arról a községek rendezéséről szóló törvény világosan intézkedik, elvette- i tik; és hoszszu, sok tekintetben a tárgy komoly és nemes voltához nem illő hangon tartott pró os contra tanácskozás után, leginkább Bodnár István és Somogyi Gyula, urak valóban humánus érvelései alapján elhatároztatott: hogy a szegény menház létesítéséhez s a szegények ellátásához szükséges költségek már az 1885-diki költség- előirányzatba felvétessenek.'hogy igy a menház 1885-ben felállittatha8sék s a koldulás megszüntettessék.

(yyy-)

Közügyéit(A középiskolai törvény életbeléptetéséhez.) Mióta az 1883. XXX. t. ez. életbeléptetése elrendeltetett, az adminisztratív intézkedések egész sorozata került szőnyegre a vallás és közoktatásügyi minisztériumban. Egyik legsürgősebb feladat, t. i. a törvény által megszabott 15 tan- kerület szervezése, mely sok körültekintéssel és még több munkával jár, már befejeztetett ugyannyira, hogy a szentesítés, valamint a kinevezések már a napokban megtörténnek.

keresvényei szintén nem foganatosíthatók. Kelt Budapesten, 1884. évi márczius hó 20-án. Dr. Pauler Tivadar s. k.«

(Kik alkalmatlanok a katonai szolgálatra ?) A honvédelmi és a közös hadügymiuiszterek között az a megállapodás jött létre, hogy az egyik vagy másik hüvelyk ujj végső (köröm) porczának a hiánya, hadiszolgálatra mindenkorra alkalmatlané tesz; ellenben a jobb kéz mutató ujja végső (köröm) porczának hiánya miatt a kötelest, ha különben egészséges, be sorozhatják a tüzérséghez, szekerészeihez, élelmezési és ruhakezelési osztályokhoz.

(A szabadalmazott osztrák- magyar államvasut-tár- saság) magyar vonalainak szolgálati körében, ezen év folyama alatt, az alant kimutatott állások, melyek az 1772. évi II. törvényezikk értelmében elbocsátási okmány - uyal ellátott állandó hadseregből, hadi tengerész ;thől és a magyar kir honvédségből kilépő altisztek számára vannak feutartartva, következőképen töltendők be: 16 dij- nok, tiz állomási felvigyázó, 6 rakodó felvigyázó, 12 váltóőr, 8 vonatinálházó, melynek betöltésére vonatkozólag ajánlatok legkésőbb f. é. juuiushó 10-éu, továbbá 2 pálya felvigyázó, 5 pályaőri állomásra, melynek betöltésére az ajánlatok legkésőbb f. é. májushó 27-én a szab. OBzt- rák-magyar államvasut-társaság igazgatóságánál Budapesten benyújtandók, ahol időközben a közelebbi feltételek is betekinthetők.

(A bor, hús, ezukor és sör fogyasztási adók) czi- mén felszaporodott hátralékok behajtása tárgyában, a pénzügyminiszter elrendelte, hogy az oly átaláuyak behajtására nézve, amelyeket a községek, megváltási szerződések vagy fogyasztási adók beszedésének hivatalos rá- utálása folytán, fizetni kötelesek, ha azon hónap végéig, melyben az átalány esedékessé vált, a község egész havi tartozását be nem fizette, azon királyi adóhivatal, melynél az átalány előírásban vau, köteles az illető községet hátralékban maradt tartozásának nyolez nap alatti lerovására, Írásbeli megintés utján, felhívni. Ha a községek a megváltási átalány-hátralékot, a megiutésben kitűzött határidőn belül le nem fizették: a hátralékok a járási szolgabirónak, a végrehajtás eszközlése végett, azonnal kimutatandók. Ebben az esetben a beszedési jutalék csak akkor fizethető ki, ha a község nyugtáján az illetékes szolgabiró bizonyítja azt, hogy a község azon adóhátralékát, ainoly utáu a beszedési jutalékot igénybe veszi, a zálogo- lási eljárás megindítása előtt fizette be.

Műkedvelői előadás.

A helybeli iparos ifjúság segélyző és örképző egylete folyó hó 4 edikén ismét egy élvezetes színházi estélyt rendezett, saját pénztára javára.

Az előadás a színkörben folyt le nem egészen tele ugyan, de ami a sikernek szintén fényes jele, a szó szoros értelmében válogatott és müveit ház előtt.

Ez úttal két rövid, de eléggé szellemes, egy-egy felvonisos vígjáték került színre, »Szórakozzunk« és »Váró teremben« czimmel. Közreműködtek ez alkalommal Andráscsik Anna és Fedor Mariska kisasszonyok, Kálnay Sándor, Juhász Lajos és Flegler János urak.

Az előadás, különösen a szellemtől szikrázó » Váró teremben« czimü- vígjáték, a siker legmagasabb fokáig elragadó volt.

A müértő és hálás közönség együtt lászott játszani a lelkes műkedvelőkkel. Az előadók a közönség tetszését, a közöuség pedig az előadók kedvét, még eddig alig tapasztalt mérvben emelték.

Volt még ez előadásnak egy fénypontja. Andráscsik Anna kisasszony szavalata.

Az úgy költői, mint lélektani uüánszoktól ragyogó »Holló« czimü költeménye Poe Edgárnak, ez úttal valóban megillető kezekben volt Andráscsik Auna kisasszonynál, aki azt a lelkesedés leghevesebb kitörései s a tet- szésés bámulat legmagasabb fokú nyilvánulásai közt, szivekig és velőkig ható melegséggel és erővel szavalta; a költő borongó lclkületét és gondolatvilágát a leghüvebben tükrözvén vissza, előadói képességének értelmes, érzelmes és fenkölt szárnyalásában. (a—b.)

(Szőlőmivelésünk) egyik általános ismert sarkalatos hibája az, hogy a legkülönbözőbb szőlőfajok, tekintet nélkül arra, hogy mennyibeu felelnek meg az illető hely éghajlati és talaj-viszonyainak, minden megválasztás nélkül termeltetnek. Ezen segítendő, a föld- mivelési miniszter összeállittatta azon szőlőfajok jegyzékét, melyek az egyes borvidékeken termesztésre a legalkalmasabbak, s azokat tekintettel érési idejükre, mi- velési módjukra, úgy a talaj fekvésére, mint minőségére, osztályokba Boroztatta. Az ekként összeállított jegyzék a hozzátartozó magyarázó Útmutatással ki lett nyomva s az érdeklődőknek rendelkezésére áll.

(Az állami távirda-hálózat kibővítése). A közműn ka és közlekedési minisztériumban tárgyalás van folyamatban, az állami távirda-hálózat lehető kihasználása és rendszeres fejlesztése czéljából az iránt, hogy azokban a községekben, amelyekben az állami és közigazgatási érdekek követelik, távirda, vagy telephon állomások rendszeresítessenek.

(A m. kir igazságügyminiszter) f. évi 9016. szám alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi királyi törvényszékhez. »Egyik hazai birÓBág a belföldi közadós Francziaországban levő ingó vagyonának leltározása végett, az 1881. évi XVII. t.-cz. 75. §-a alapján, az illetékes franczia bíróságot megkeresvén, a megkeresés foganatosítása megtagadtatott azon okból, mert a franczia törvények értelmében az ottani bíróságok a külföldi bíróságoknak Ítéleteit csak azon esetben hajthatják végre, ha a végrehajtandó Ítélet valamelyik franczia bíróság által a végrehajthatósági záradékkal elláttatott. Erről a királyi törvényszéket azon hozzáadással értesítem,hogy a fent hivatkozott szakasz értelmében a viszonosság elve lévén alkalmazandó, a franczia bíróságoknak a hazai bíróságokhoz netalán intézendő hasonló megÚJDONSÁGOK. 1

(—) A felsó szabolcsi tiszaszabályozó társulat f.

é. májushó 19-én délelőtt 10 órakor Kisvárdán, a nagyvendéglő termében, közgyűlést tart. A közgyűlés főbb tárgyai lesznek: I. Igazgatói jelentés : a teljesített mun kilátókról, a pénzügy állásáról, az uj kataszteri adóügyek állásáról, a kataszteri ártéri telekkönyvezés módjáról, és más foutosabb társulati ügyekről. II. Választmányi javaslat a még hátralevő munkálatok miképeni keresztülviteléről, és azok feletti határozat. III. Az alapszabályoknak az áj törvény értelmében szükségelt módosítása. IV. A választmánynak a törvény és az alapszabályok értelmében való megújítása, V. Az alapszabályok értelmében beérkezett ügyek tárgyalása. A tárgysorozat érdekes volta remélni engedi, hogy e fontos gyűlésre és határozat hozatalra, a törvény és alapszabályok értelmében jogosult ártéri birtokosok és a községi megbízottak teljes számban fognak megjelenni.

+ A debreczeni kerületi kiállítási bizottságnál, Szabolcsmegyéből a mezőgazdasági csoportba' Jármy Ödön, Bleuer Mór, Bleuer S. és Groák Zs. id. gróf Dessewjj'y Miklós, Schwartz Sámuel, Mandel Ede és társa ; az élő állatok csoportjába Bleuer Mór, gr. Dessewffy Miklós, Mandel Ede és társa-, a vegyészeti ipar csoportjába Mandel Ede és társa; a borszeszes italok csoportjába Mandel Ede és társa; a vas- és fémipar csoportjába Neubauer testvérek és Schmotzer János-, a járművek csoportjába Pivnyik István, Pivnyik András, Kuhorek Sámuelba gépipar csoportjába Hisenkampf Ernő jelentkeztek mint kiállítók az országos kiállításon.-+- h közlekedés érdekében óhajtandó volna, hogy a járdákon való ácsorgás, valamint azokon több egyénnek egy sorjában, karon fogva való sétálása, nem különben a viz és teherhordás:; betiltassák. Mindezt ajánljuk a városi rendőri hivatal figyelmébe.

— Löfkovics Ignácz magán leánynövelő intézete, Vel- key Pál tanfelügyelő ur intézkedése folytán, folyó hó

5-ödikén hatóságilag bezáratott, a tulajdonos által a növendék leánykákon elkövetett erkölcstelen kísérletek miatt. A megbotránkozás és elkeseredés nem csak az illető szülők, hanem az egész város lakossága közt általános mérvet öltött magára. A megyei közigazgatási bizottság folyó hó 8-adikáu tárgyalta e botrányos ügyet; amely alkalommal a tanfelügyelő eljárása helyben hagyatván, az ügynek a bünfeuyitő bírósághoz való juttatása iránt, a szükséges lépések azonnal megtétettek.

X Az, öreg Táncsics Mihály részére, mint már említettük, az agg iró 86-ik életévének megérése alkalmából, Tolnay Sáodorné asszony is gyűjtött. Ivén a következők adakoztak. Tolnay Sándor 50 kr, Mailár János 10 kr, Antal Mihály 10 kr, .Misek András 10 kr, Kolosai Károly 20 kr, Eszéky Ödön 20 kr, Begela Albert 15 kr, Tóth Péter 10 kr, Váczy Ágoston 60 kr, Rótta- ridesz 10 kr, Bencs Pál 10 kr, Kacska Sámuel 10 kr.

Prok Károly 20 kr, N. N. 10 kr, Lényey D. 20 kr,

Pivnyik Audrás 10 kr, Pivnyik Jáuos 20 kr, Flegler János 20 kr, Sesztay Pál 20 kr, Szrdobala Jó/.sef 10 kr, Bencs János 10 kr, Darócz József 20 kr, Helmeczy 20 kr, N. N. 20 kr, Amor 20 kr, Major István 50 kr,

N. N. 1 frt, Pecze Károly 1 írt, Hegedűs József 20

kr, Sebők 10 kr, N. N. 20 kr, Hibján Dani 10 kr, Prok Mihály 10 kr, Kazár Márton 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, J. A, 10 kr, K. B. 20 kr, M. J. 40 kr, M. L. 20 kr, Valaki 20 kr, V. L. 20 kr. Összesen: 9 frt. 35 krajezár. Megjegyezzük itt, hogy úgy ez valamint a Dilln- berger Lajosné asszony által gyűjtött 6 forintnyi összeg egyenesen Táncsics Mihályhoz czimezve küldettek el.

(!) Zoltán János Szabolcsmegye alispánja folyó hó 7 edikén tartá egybekelési ünnepélyét Bay Amála Ur- hölgygyel, Debreczenben. Áldás frigyükre I

— Az iskolás gyermekek tavaszi mulatsága, kedvező idő esetében májushó 15-én, esetleg 19-én vagy 20-án okvetlen meg fog tartatui.

(•) Nyíregyházán a rózsautezai és az úgynevezett Csiucse vízálló helyeken összegyűlő vizek levezetésére szükséges csatornamunkálat árlejtésénél Guttmaun Samu, Führer Zsiga, Kovács P. Pál és Toletti Domokos jelentek meg és tettek ajánlatokat. A legtöbb árengedményt (5075 frt. 86 kr költség előirányzatból 25 százalék) Kovács P. Pál és Toletti Domokos társ-vállalkozók tévén, velők a szerződés már meg is köttetett.

— A köztisztaság előmozdítása szempontjából, nem ártana ha a háztulajdonosok, esetleg azok helyettesei köteleztetnének: hogy a házak előtti járdák minden nap a reggeli órákban meglocsoltassanak és lesepertessenek.

V Postai takarékpénztárak lépnek életbe nem sokára nálunk is. Egy közelebb tartott miniszteri en- quette-ban az erre vonatkozó törvényjavaslat alapelvei is megállapittattak már. A legkisebb betét 50 krt tenne s a kamatositás egy forintnyi betétnél kezdődnék. A betétek maximuma még most nem állapíttatott meg. Egyelőre csak a kincstári posta hivatalok jogosittatná- uak fel ily betétek elfogadására ; és pedig nem egyszerre valamennyi, hanem úgy, hogy 3 év alatt 400 postahivatalnál volna posta takarékpénztár. A kamatlábat

3 ‘/a százalékban állapították meg, de csak 1000 frt. tőkéig. Az ennél nagyobb összegek másutt helyezteti - nőnek el. Igen valószínű, hogy 1885 ben már életbe lép ez intézmény.

(*) Leszállított áru czigarette-ek. A m. kir. pénzügyminisztérium intézkedése folytán, a Hungária és Stam- bul szivarkák, f. é. májushó 1 tői kezdve a következő leszállított áron áruitatnak. A Hugária szivarkák 100 da- rabonkint az árusok részére 2 frt 80 kr, a fogyasztók részére 3 frt, daraboukint 3 kr. A Stambul szivarkák 100 darabonkint az árusok részére 2 frt 45 kr, a fogyasztók részére 2 frt 50 kr, darabonként 2'/a kr.

— A hírlapok mellett szétküldött magán hirdetések dijja, az osztrák postaigazgatósággal egyetértőleg, f. évi május hő 1-től kezdve a belföldi forgalomban következő képon változtatott meg. Mindennemű külön mellékletek, melyek akár hírlap szerkesztőségektől, akár más egyénektől erednek, úgy szintén magán hirdetésekért, melyek összehajtva, fűzve, vagy kötve, a következő súly szerinti dijak szedetnek: ha egy darab melléklet súlya 2 gramig terjed 50 kr, 25 gramon felül 50 gramig 1 frt, 50 gramon felül 75 gramig 1 frt 50 kr, 75 gramon felül 100 gramig 2 frt, 100 gramon felül 125 gramig 2 frt 50 kr, 125 gramon felül 150 gramig 3 frt, 150 gramon felül 175 gramig 2 frt 50 kr, 175 gramon felül 200 gramig

4 frt, 200 gramon felül 225 gramig 4 frt 50 kr, 225 gramon felül 250 gramig 5 frt. Oly mellékletek, melyek egyenként, vagy ha többfélék, együttesen egy-egy hírlapoknál, 250 gramot meghaladják, mint hírlap mellékletek nem küldhetők, valamint önálló hírlapok sem, még ha azok egy és ugyanazon kiadónál jelennek is meg.

— A Szabolcsmegyei Takarékpénztár-Egylet 1884 évi április havi forgalmának kimutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1884 márezus 31-ről 24017 frt, 27 kr. Betét 32216 frt, 79 kr. Visszafizetett váltók 127189 frt. Leszámítolási kamat 3672 frt, 14 kr. Késedelmi kamat 247 frt, 17 kr. Könyvecske-dij 2 frt, 06 kr. Részvény átirási-dij 2 frt. Bélyeg 80 frt, 96 kr. >/» évi lejáratú ingatlan kölcsön 3100 frt. Hazai pénzint. elh. tőke 17000 frt. Hazai pénzint. elh. kamata 30 frt. Össz. 207557 fr. 39 kr. Kiadás. Viszafizetett betét 46119 frt, 41 kr. Folyó kamat 275 frt, 83 kr. Váltó 134726 frt. Tisztfizetés 524 frt, 98 kr. Költség 109 frt, 82 kr. Napibiztosi dij 46 frt Osztalék 700 frt. */2 évi lejáratú ingatlan kölcsön 3100 frt. Bélyeg 143 frt. Hazai pénzint. elh. tőke 10000 frt. Pénztári maradvány 1884 április 30-án 11812 frt, 35 kr. Összesen 207557 frt, 39 kr. N.-Kálló 1884 april 30-áu.

—A Képes Családi Lapok 32-dik számának tartalma :

A »Kő Úristen« ; elbeszélés, irta Majthényi Flróra. (folyt köv.) — A mezőben, költemény irta Thuróczy Endre.

— A fehér rózsacsokor; elbeszélés, irta Borostyám Irma, (folyt, köv.) A bús dalnok; beszély irta Kőszeghy Géza (vége köv.) — A falszekrény rejtelme; elbeszélés, irta Lithvay Viktória, (folyt, köv.) — Heti tárcza. Egy a sok közül; (a kávéházi élétből) irta Szukáts Lajos. — Hogy lettem én filoszemitává? Emlékezés régi időkre Jókai Mórtól. A magány; rajz, irta Guy de Maupassant i