Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-18 / 7. szám

NTÍBVIDÉ K“

A törvényliozás kétségen kívül maga is elismeri az ipartörvény revíziójának égető voltát. Úgy látszik, csak abban nincs tisztában, ha vájjon az az iparszabadság korlátlan alapján vitessék-e keresztül, vagy az újabb iránynak hódoljon? Az iparkamarák és iparegyesületek adhatják meg a leghelyesebb irányt a törvényalkotásnak. Siessenek tehát megmenteni a magyar ipart és kereskedelmet, s kövessenek el minden lehetőt, a törvényes korlátokon belül, hogy eme czél mielőbb eléressék.

Kmethy István,

A községi takarékpénztárakról, i.

»Pénzügyi helyzetünk reformját czim alatt, egy igen életre való emlékirat jelent meg közelebb Takácsi József tollából, a Pest-Pilis-Solt-Kis Kun-megye közönségének ajánlva.

Ez emlékiratot Takácsi József ur 1883. év május 18. és 19-én Kecskeméten, a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun-me- gyei községi és körjegyzők egyletének közgyűlésén elő- legesen bejelentette, melyet a közgyűlés örvendetes tudomásul vett.

Nagy elvi jelentőségű és nemzetgazdasági kérdésnek megoldásán fáradozik Takácsi József ur e müvében, amely kérdést ha megoldani, illetőleg hazánk községeiben meghonosítani sikerülend: ezen emlékiratával maradandó emléket hagy maga után, amelyért az utókor csak hálával tartozand.

Lapunk szűk tere nem engedi, hogy az emlékiratban foglaltakat részletesen s terjedelmesen ismertethessük; mindazonáltal közöljük abból a legfontosabbakat, amelyek a községek pénzügyi helyzetének mikénti javithatására- vonatkoznak.

»Az állami pénzügyek szabályozását mindaddig sikerrel keresztül nem lehet vinni, mig azt a községi pénzügyi és hitel viszonyok rendezése meg nem előzi. *

»Ez életkérdést képez nemzetünkre nézve, mert megoldásától függ anyagi fejlődésünk és alkotmányos intézményeink is.

Ez uj pénzintézeti hálózatot kell tehát megteremtenünk, hogy általa és adóképességünk helyreállításával megfelelően átalakuljunk.

Ha az ország bármely vidékén széttekiutünk ; ha látunk szépen rendezett falvakat külföldön ; ha az uuio farmjain jártunk s az angol községek munkás részétől elkülönitett, anyagi jólétből épült, csin-és elegautiával ellátott lakosztályaiban megfordulunk; vagy Franczia- országban avagy Németországban rendezett provinciális helységek utczáira térünk, szép müizlésBel épült gyümölcsfák és kertekkel környezett házsorok elé elvonulunk a kis és nagy gazdaságok mellett; ha persze már szét néztünk előzetesen hazánkban, utána pedig ismét egy kis gazdasági utazást teszünk, de nem többé külföldön, hanem hazánk határain belül, több vidéken hogy az adott viszonyokat jól öszszehaBonlithassuk, és benyomásunk ne legyen egy oldalúlátni fogjuk, hogy községeink önkormányzatában hiányzik valami, ami a szellemi és anyagi fölvirágzásnak lüktető erejét képezi: a pénz.

»Nem vagyok materiálista, de nem tehetek róla, hogy korunk ezen ördöngös eszközének oly nagy fontosságot tulajdonítok nem magam részéről, de küzjólétünk emelése czéljából, habár a pénz még nem legnagyobb kincs a világon, csak egy korszerű eszköz, melylyel soha sem elégíthetjük ki az élet valódi gyönyöreit, nem hevíthet nagy tettekre, egyházi államférfim méltóságra, had- vezéri hős tettekre, vitézségre és bátorságra, nem tudomány és bölcsességre, nem láng szerelemre, de még az egyszerű szeretet barátság és rokonszenvre sem; még kevésbbé képes igazi megelégedést nyújtani sem a királyoknak, sem a császároknak; s a polgári családok bármelyikének, kiknek boldogsága inkább erkölcsi feltételt igényel.

Mást kiván a legszegényebb ember, kinek a gondviselés erőt adott, hogy a föld titkait kikutassa, fölfedezze, megmunkálja és ne nélkülözzön. Lehetne ugyan párhuzamot vonni a pénz előnyei és hátrányai között; azonban kérdés, hogy az igazság mérlegcsészéjében melyiknek súlya szállna alább, mert mindannyi szenvedély, melyet korszakunk fölszinre vet, fényűzés és rangvágy, nagyobb kényelem és nagyravágyás, restség és tétlenség, kártya, szenvedély és egyéb fogyatkozásunk ismét a pénz érdekre vezethető vissza.

A pénz eszközül szolgál, melylyel a munkát jutalmazzák, és eszközül arra nézve, hogy a munka tökévé alakuljon, álljon a munkából, földművelésből vagy iparból, az ismét eszközre szorul: a pénzre, t. i. hogy a kultiválás fenakadást ne szenvedjen.

A pénznek tőkévé való átalakítása alkalomra vár, a hol ez hiányzik, ott a pénz hamar elfogy, mivel ki lesz adva; nyújtsunk tehát alkalmat, miszerint megtakarított tőkéinket minden fáradtság nélkül a legközelebb fekvő helységekben, magukban az egyes községekben elhelyezhessük.

Egyáltalában nem lehet mondani, hogy a rósz anyagi viszonyok a vidéket sújtják legkeményebben, amin a községi pénzügyek rendezése által könnyen segíthetnénk. Szépség, tisztaság és rendozett állapotok jelzik a külföldi községeket: mig a magyar falvak ezektől hátra vannak. Fölsegélyezésük állal jobban segíthetünk rajtuk, mint bármely közigazgatási reformmal.

Mit ér az első pesti hazai takarékpénztár tizennyolcz Wertheim szekrényében heverő hatvan millió, holott az: elhelyezve a községi pénztárakban, kiadva a lakosok közt, nagy eredményt mutatna. A nyomort az egyes községektől összevetve, támad az országos nyomor, ép oly sarkigazság, minthogy az egyes községek jóléte szüli a nemzeti jólétet«.

Financiális szempontokból nem lehet direct rámutatni, hogy az állami pénzügyek felvirágozására irányult koncrét tervezetekből egyik vagy a másik a községekre esnék. íme tehát a kormányintézkedések pénzügyi tekintetekből meg sem közelitik a községek érdekeit; ami azon sürgős következtetésekre Bérként, hogy részben ismét csak az önkormányzat — selfgouvernementre szorulunk : az önálló pénzügyi alkotás és beavatkozás szelleme szerint lehetőleg távol tartózkodva mai szédelgős korszakunkban a privát intézetek financiális befolyásától, de nem mellőzve a szolid intézetekkel való összeköttetést.

(Folytatása következik)

Vidéki levelezések.

Tisztelt szerkesztő úr!

Alig van vidékünkön oly város, amelynek lakossága, a közművelődés és közboldogulás, tehát a haza és az emberiség érdekében, társadalmi utón annyit tenue és annyit áldoznék, erejéhez mérten, mint N-Kálló város fenkölt lelkű, miveit közönsége általában tesz ésáldozik.

Nem is említve a megyei közkórház megalapítására, a társadalom nyomorék tagjainak ápolása végett, tehát a legdicsőbb keresztyéni erény gyakorlása szempontjából hozott áldozatokat; mellőzve a reálismeretek terjesztése s a reális irány meghonosítása és a közművelődés érdekében a n-kallói állami VIII. osztályú föreáltanoda létesítésére tett adományokat (22,000 frt): csak egy-két közelebb alakult jótékony czélu egyesületet említek meg, levelem első poutjában mondott állításom beigazo- lása végett.

Az 1878 dik év tavaszán alakult a »nagy-leállói állami füreáltanodai segély egyesülete ; amelynek czélja a szegényebb sorsú tanulókat pénzzel, könyvekkel sat. segélyezni. Tőkéje felül van 8000 írton. A folyó iskolai évben segélyez pénzzel 22 ifjút, 10, 20, 30, 40, írttal előmenetelük s magukviselete szerént. Tervben van, hogy tápintézet létesittessék a fent jelzett alapból.

Az 1879-dik év őszén vettetett fel a műkedvelő- társulat szervezésének eszméje. 1880 telén már ez is megalakult. Ozélja: a müveit közönséget, felolvasási estélyek rendezése s színdarabok előadása által, a téli estéken szórakoztatni; az Ízlést fejleszteni; a hasznos ismereteket terjeszteni. Működése e lapokból ismeretes. Pénztőkéje felül van 600 írton; azon kívül, a megyei vizkáro- 8ultaknak s más jótékony czélra is egyszer-máskor tetemes összegeket adott.

Figyelmen kívül hagyva a kaszinó és az olvasóegyesület, mint ismerst-terjesztő s nemes szórakozást nyújtó egyesületeket; a korcsolyázó társulatot s az ifjúsági egyesületeket (Toldy kör sat), amelyek gyakran rendeznek ünnepélyeket, felolvasásokat szavalatokkal: meg említem csak a múlt év őszén, egy gyermekkert (kisdedóvoda) felállítása czéljából szervezkedett nőegye- sületet; amely a kezdeményezők s a szervezőbizottság lelkes fáradozásai következtében, ide s tova már ezer (1000) frt felett rendelkezik. Remény van a második ezer írthoz is. Az intézők már is óvodai helyiség vásárlásáról gondolkoznak ; számítván a berendezésnél az országos kisdedóvó egyesület támogatására is.

Minden gondolkodni szerető s érezni tudó ember figyelme, ez idő szerént, városunkban, a kisdedóvoda felállítását tervező nőegyesület működésén függ. E uemes czél előmozdítása érdekébén rendezett batyubált f. évi februárhó 3-án a nagy-kállói fiatalság is, mely hogy mily szépen sikerült, az igen ügyesen volt megírva e becses lap előző számában. Nem is lehetett másként. Ahol a rendezőség oly őszintén s egész odaadással buzgólkodik, mint e batyu-bál előkészületei körül a rendező »nagy- kállói fiatalság i: ott a kedvező, több a fényes siker kimarad - hatlau. A siker valóban fényes volt minden tekintetben. A | mulatság kivilágos kiviradtig, sőt némely jó vérüésjó kedélyű, | meg jó lábú embereknek délutáni 2 óráig tartott. A házi asszony (özv Ferenczy Alajosné, nőegyesületi eluöknő) előzékenysége, gondossága, tapintatos bánása következtében mindenki othonosan érezte magát; s ezért ő Kiss Rezsőné társaságában nemhiában fáradozott. A tiszta készpénz bevétel volt a nőegyeBület alaptőkéjének növelésére- 102 frt 90 kr. Felülfizetés által járultak az egyesület alaptőkéjének növeléséhez e következők : dr. Jósa András 8 frt; Ferenczy Alajosné, Kállay, Ubul, Leszich Barnáné (Miskolcz), Hvezda Károly, Rácz Sáudor, Sza- mntz Márk, Kállay Jenő, Balog Istvánná (Geszteréd), Máár Adolfné (Nyíregyháza), Kállay Akosné 3—3 frt; Id: Novák József, dr. Grün Zsigmond, Potásy János, Petrovics Gyula (Oros) 2—2 frt; Koczogh Ferencz, Schurina István, Fekete Istvánné (Nyíregyháza), Madarász Gusztáv egyenként 1 frt 60 kr; Hvezda Pál, Kiss Rez-äö, Sepsi István, Gyüre István, Szukovszky Mihály, Novák Ferencz, Beretőy János, dr. Lóreucz Gyula, Tokár Tamás, Piringer és Jóba (Nyíregyházáról) 1—1 frtot; Mandel Rezső, Halasi Simon, Terecskei Pál (Debreczenben), Nyíri János (Geszteréd) ifj. Novák József, (Debreczen), Pethő András, Béress Gyula, Meskő Elek, -Járosi Lajos (Debreczen) Jakabos István, Lauren- szki István, Halasai Lajos: (Ujfehértó), (Szamecz Ignácz, Németh Illés, Wiegh Béla, Ferenczy Bertalan, Buko- veczky Sándor, Novák Gyula (Nyíregyháza), Piutér Imre, Erdődy Sándor, (Ujfehértó) Simák István (Napkor), Dózsa József (Napkor), Jámbor Pál (Geszteréd), Nagy Sándor (Kálló-Semjén), K“ti Zsigmond, Virágh Aladár (Nyíregyháza), Szentmarjai Gyula (Nyíregyháza), Kállay Gusztáv, Francsics Vjncze, Divizy LajoB, 50—50 kr; Kern Sándor 10 krt. Németh Illés gyűjtött a szünóra alatt 13 frt 40 krt; együtt: 90 frt 59 kr.,

A megnevezettek fogadják a nyilvánosság előtt, előre is, a nemes czél érdekében, az egyesület hálás köszönetét.

Ha valaki azt kérdezné: mire való az a sok egyesület, mi a haszna, czélja és értelme e nagy mérvű egyesületi működésnek és mit bizonyitson ez ? . . . Azt felelnők, hogy e mozgalmak, az egyesületi működések nyilván hirdetik, hogy itt minden egyes ember, mint társas lény, fel tudja fogni mi kötelességei vannak az egyeseknek az összes, a társadalom iránt. Itt minden egyes igyekszik emberi mivoltának magaslatára emelkedni, emberré lenni s emberül élni a szó igaz értelmében. És ez nagy szó! ... Az ember nem csak azért él, hogy egyék és igyék ! . .

Nagy-Kálló, 1883. februárhó.

megbízásból: Görömbei Péter,

a nőegyesület szervező bizottságának ideigl jegyzője.

l

Nyilvános köszönet, és jelentés.

Folyó évi január 27-én, a helybeli nőegylet kezelése és felügyelete alatt levő árvaház javára, megtartott reunió jövedelméből öszvesen 281 frt, 25 kr. folyt be, amelyből levonva a kiadott költségeket 169 frt, 50 krt. az árvaház felsegélésére maradt tisztán 111 frt, 75 kr. Az árvák segélyezését szivükön viselő n. é. közönség részéről következő felülfizetések történtek: Fejér Imre

1 frt, Freischberger J. 2 frt, Kerekréthy Miklós 2 frt, Hudálc Károly 50 kr, Sztárek Ferencz 7 frt, Kranzthor Soma 50 kr, Trajtler Soma 50 kr. Péchy Gyula 50 kr, N. N. 50 kr, Péchy Béla 50 kr, Jánószky András 2 frt, Haas Mór 2 frt, Haas Ignácz 1 frt, 50 kr. Kiár Gusztáv 1 frt, 50 kr. Polatsek József 1 frt, Maár Adolf 7 frt, Jármy Vincze 1 frt, 50 kr. Bencs László 50 kr, Czincz Jenő 1 frt, 50 kr. Király Imre 3 frt, Déri Dániel 2 frt, özv. Hudák Sámuelné 50 kr. Ondre Sámuel 50 kr. Yass Mihály 50 kr. Kovács Soma 1 frt, N. N, 50 kr, Róseberg 50 kr. Ferenczy 1 frt, Tester Lajos

2 frt, Burger Mór 2 frt, Stern Ignácz 1 frt, 50 kr., Cseugeri Sámuelné 5 frt, Benczy Gyula 5 frt, Forstner Sáudor 1 frt, Vojtovic3 Bert. 50 kr. Jakabfalvai László

1 frt, 50 kr. N. N. 1 frt, 50 kr. Palugyai Sándor 5 frt, 50 kr. Rózsakerti József 25 frt, Kovács Endre 50 kr. Benedikty Béla 1 frt, 50 kr. Sóvágó Gábor 50 kr. Bodnár István 5 frt, Kertész Berti 50 kr, ifj. Czukor Márton 1 frt, Egy gombostű 25 kr, Bleuer Sámuel 5 frt, dr. Flegmán Jenő 1 frt, 50 kr. Toperczer Jánosné

2 írt, Máujik Józsefné 3 frt. A felül fizető urakésasz- szonyságok kegyes adományaikért fogadják a nőegylet nevében hálás köszönetemet.

Nyíregyházán 1883 február 7-én.

Krasznay Gáborné, e. alelnöknő.

ÚJDONSÁGOK.

© Szabolcsmegye törvényhatósága ez évi első közgyűlését, nem mint lapunk közelebbi száma tévesen hozta februárhó 17-edikén, hanem 27-edikén fogja megtartani az ideiglenes megyeház helyiségében.

X A nyirvizszabályozó társulat folyó februárhó

26-odikán délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a megyeház nagytermében.

(Közegészség.) A közegészségi viszonyok múlt januárhóban kedvezőtlenebbek voltak, mint az azt megelőző deczember hónapban a nélkül azonban, hogy ezen roszabbulást, az egyes kórok nagyobb szaporaságán kívül, valami uralkodó járváuy idézte volna elő. Az oly nagy port vert vajai himlő járvány januárhóban végkép megszűnt. A heveny fertőzési kütegek januárhóban nagyou szórványosoknak mondhatók.Auagyobb betegségi mozgalom, mint a hurutos, csuzos lobok, leginkább a légző szereket ostromolta Nyíregyházán magában 36 halálos lobbos eset fordult elő. Az emésztési szervek csak kis mérben szenvedtek.

(!!) Nyíregyháza város képviselete folyó iebruárhó 23-adikán közgyűlést tart a szokott helyiségben.

(Időjárás.) Az időjárás f. é. januárhóban igen ingatag magatartásu volt. Az első langyos ködös esős nap után, csakhamar kiderült és a hó közepéig erős fagygyal, száraz télies jelleget öltött magára. Az után ismét olva dással, köddel, faggyal váltakozó szak állott be, erős délnyugati később északi szelekkel. Végre a hónapot pár napi havazás zárta be.

(Megyei és árvaügy.) Az 1882-dik évi deczember - hóról átjött 1410 ügydarabhoz januárban érkezett 1009. Ebből elintéztetett 1004 szám. Átmeut februárhóra mint elintézetlen 1415 szám. Az elintézettekből előadott Bástby Barna ülnök 110 —, Péchy Gyula ülnök 264 —, Böszörmény Kornél 220 —, Okolicsáuyi Géza kisegítő ülnök 260 —, Novák Gyula előadó jegyző 150 számot.

f Patkó Tamás helybeli törvényszéki jegyző családját mély gyász érte, atyjának Patkó Audrás kiérdemült ref, lelkésznek végzetszerü halálával. A már második gyermekségének napjait élő 86—88 éves aggastyán, teljesen leroskadva az élet súlya alatt, folyó hó 12-edi- kén a lakásuk udvarában levő kútba ugrott, hogy véget vessen kínlódásainak. Mint halljuk, már kétszer kisérlé meg az életunt öreg a kútba ugrást; de mindauyiszor megmentették. Harmadszor azonban csakugyan elérte czélját. Hült tetemei folyó hó 14-edikén takarittattak el a minden kint és fájdalmat eltakaró temető hantjai alá élénk részvét és megható tiszteség-tétel mellett.

□ A szabolcsi hitelbank rendes évi közgyűlését folyó februárhó 28-adikán délután 2 órakor tartja meg Nyíregyházán saját helyiségében.

(Bűnügyi statisztika) A nyíregyházai kir. törvényszék központi börtönében múlt januárhóban le volt tartóztatva: 224 egyén, kik közöl elitéit volt 89, fölebbezés alatti 80, vizsgálati 55. Nemre nézve 215 férfi, 9 nö. A nagy-kállói kir járásbíróságnál letartóztatva volt: 3 elitéit és 15 vizsgálati fogoly. A kisvárdai kir járásbíróságnál le volt tartóztatva 67 egyén. A nyírbátori kir járásbíróságnál 32.

(Jubiláris mulatság) A folyó hó 10-ediki díszes közönség által látogatott fényesen sikerült estély alkalmával felülfizettek: Vidliczkay Józsefué őnagysága 1 frt 50 krt, Hvezda Pálné őnagysága 50 krt, Bogár Lajos úr 50 kr, Bencs Pál úr 30 krt és N. N. 10 krt. Fogadják a t. felülfizetők szives jótéteményükért köszönetünket. A legközelebbi mulatság, a szokott belyiségben, folyó februárhó 24-én, szombaton lesz, amelyre a n. é. közönség tisztelettel meghivatik. Kezdete a mulatságnak 7 '/a órakor. Betépti dij személyenként 50 kr. A rendezőség.

(!) Palaticz Lajos közigazgatási gyakornok, a központi árvaszéknél a jegyzői teendőkkel bízatott meg. Kapcsolatosan megemlítjük, hogy Kállay Elek és Móes Béla ügyvédjelöltek közelebh neveztettek ki gyakornokokul a megyéhez. A két utóbbi folyó hó 16-ikán tette le a hivatalos esküt. Egyelőre ők is a közponban lettek alkalmazva.

X Tatlitók figyelmébe. A közoktatási minisztérium felhatalmazta az adófelügyelőségeket arra, hogy azoknak a tanítóknak, akik a tauitői országos nyugdij-alapba még tartoznak, hátralékaiknak részletenkint való törlesztésére, kívánatra, engedélyt adjanak.