Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
15. szám. Nyíregyháza, 1884 ápril 13. V. évfolyam. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉG JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE, SS®?' jVAegj elenilx hetenkint egyszer vasárnapon, -<9® Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...................................................4 frt. Fé lévre . . . . ..............................2 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jól>a ELeli kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a .szerkesztő czirne alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldet nek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer lmsábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr : többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Egy társadalmi betegség. v. Az öngyilkosság indokai közt. nem utolsó helyet foglal el a rósz és hiányos nevelés is; amelynek szomorú és leverő következményeitől, fájdalom a magyar társadalom sem egészen ment. A családi élet, őszintén szólva, hazánkban is veszélyben forog. A társadalmi lazultság ide is bevette magát. Pusztító viharok dúlják azt a meleg fészket, ahol a jövő nemzedék csemetéi plántáltat- nak és idomittatnak. Különösen rósz irányt vett napjainkban a házi nevelés. A gyermekek általában korán kezdenek érni. Pedig a siető kor mindig meghaladja önmagát; tulfesziti az idegeket; többet fogyaszt az egyénből, mint amenyit, normális viszonyok közt, növelni képes. így az után aki nem bírja a terhet, elbukik, időelőtt elsatnyul, vagy megőrül es lesz öngyilkos. És ez igen természetes. Valamint a gyorsan fejlődő növények előbb hervadnak el; és csak a lassan, de folytonosan képződő és erősödő tölgy képes daczolni az idők viharával: úgy az ember is, mint természeti lény, alá van vetve a természeti fejlődés törvényeinek. Minden tennészet-ellenesség meg- boszulja magát. Vigyázni és őrködni kell tehát a gyermek fejlődésére, elkezdve a bölcsőtől a férfi kor hajnaláig. Az emberiség legelső iskolája a család. Itt szívja magába a gyermek mind azokat az elemeket, amelyekből azután az ember, vagyis a férfi és a nő, a férj és a feleség, s az anya képződnek. Nagyon természetes, hogy amilyen az iskola, olyan a növendék. A házi nevelésnek pedig egyedüli tényezői és intézői a szülák, s legelső helyen az anya, a no. Úgy van! A család sorsa a nő kezében van. Tudták ezt már a rómaiak is. Azért borította fátyol a fórumon Modestia szobrát. Ez a lefátyolozott nő lett később Fortuna-, mert a római fogalom, az anyák erényében látta letéve a nemzet szerencséjének alapját. E felfogás helyes voltát igazolja az is, hogy a családi élet szétbomlásával. Róma is megbukott. A család összekötő kapcsa, lelke, mozgatója, vezetője és sorsának intézője a nő lévén: első helyen arról kell gondoskodni az államnak és társadalomnak, hogy jó anyákat neveljen a következő nemzedéknek. Igen helyesen fogta fel a nők befolyását a férfiakra, s ezek által a társadalomra és államra a hires Shei'idán, aki látva mily kevés gond fordifc- tatik Angliában a nők neveltetésére, azt az indítványt tette, miszerént állítson az állam egy nemzeti nőnöveldét. Tervét elküldte a királynéhoz azzal a kérelemmel, hogy álljon ez intézetnek élére. Indítványát és kérelmét következőleg indokolta: „Minket a nők kormányoznak, igyekezzünk őket tökéletes- biteni; mert minél tökéletesebbek lesznek a nők, annál fölvilágosodottabbak leszünk mi. A férfiak bölcsesége, a nők szellemi művelődésétől függ. A természet a férfi szivébe a nő kezével ir.“ Nagyszerű eszme, amelynek üdvös eredménye bizonynyal nem maradt volna el, ha az akkori kormányférfiak által föl karol tátik. Hiában hánytorgatják a férfiak, hogy ők urai a társadalomnak, az országnak. Nincs igazságuk. Bármilyenek legyenek az ország szokásai és törvényei: az erkölcsöket a nők határozzák meg. Legyenek szabadok, vagy alárendeltek: azért ők uralkodnak a családban és a társadalomban. És e befolyás abban az arányban válhatik üdvössé, vagy átkossá: amely arányban megbecsüljük, vagy alárendeljük a nőket. Legyenek a nők bál- ványaink, vagy társaink, barátaink vagy rabszolgáink: azért ők azzá tesznek benőnket, amik ők maguk. Igaza volt annak az Írónak (neve nem jut eszembe), aki a nőnövelésről va-ic1'beszélgetés közt igy nyilatkozott: „Adjátok kezembe a nők nevelését, és átalakítom a társadalmat.“ Az örök igazság törvénye szeréut, a férfi nem aljasithatja le a nőt a nélkül, hogy vele maga is alá ne sülyedjen; viszont ha fölemeli, az által maga a férfi is emelkedik. A férfiak vagy elbutulnak a nők karjai közt, vagy lábaiknál művelődnek. Az anyai kebel az, amelyen első álmunkat alusz- szuk; az anya tekintete kiséri legelső lépési kísérleteinket, gyengéd kezekkel adva meg lábainknak az irányt; az anya az első oktató, amely a legelső szóra megtanít benőnket. De ki is taníthatna meg inkább benőnket arra, hogy a becsületet a vagyon fölébe kell tenni; hogy embertársainkat szeressük; a szerencsétleneket segitsük; lelkünket a szép, és igaz forrásához emeljük: mint az anyai? A tanító csak emlékező tehetségünket fejleszti és ismereteinket szaporítja; az anya, amit el akar velünk hitetni, előbb megszeretteti s igy vési szivünkbe az erény szeretetét. Az anya befolyását a gyermekekre nem lehet megváltoztatni. Az edény megtelt, a szövet megkapta rajzát . . . anyánk szenvedélyei természetünkké válnak. íme ez az az erő, az anyai szeretet ereje az, amely boldogságunkat vagy szerencsétlenségünket létesítheti. És mégis, a nevelés hiányos és téves volta miatt, ez az erő maradt parlagon és vezér nélkül a társadalomban. Ha valamely népnek politikai és erkölcsi életét akarjuk megismerni: nézzük a nők helyzetét. A nők befolyása az egész életre kiterjed. Feleség, anya, szerető! E három szó az emberiség üdvét foglalja magában. A „NYÍRVIDÉK“ TÁBCZÁJA, Eladó leányok: Irta: Castor. Csillogó Hereto vonzó képnek. Tarka bokréta, melyben a feslö ibolyák és a nyíló rózsák mellett elfér a hervadó georgina is. Csábos fogalom, jól roszul kidolgozott tárczák hálás tárgya; ifjúi képzeletnek természetes eszménye. Fiatal falusi leányok, akik még nem eléggé okosak; a szépség fogyatkozásain segitni tudó nagyvárosi kisasszonyok, akik már nagyon is okosak : a szerencse ingyen jókedvéből kövesebb, vagy több ideig — eladó lányok. Az élet, a bonyodalmak nagy mestere közülök veszi vigjátékainak mosolygó alakjait; innen kerül ki any- nyi megrendítő dráma hősnője, családi tragédiák indító oka, cselekménye. — Jó ismerősük a holdsúgár, a suttogó szellő; barátnőjük valamenyi virág; szövetségesük meg a szerelem: ez láthatatlan mozgató ereje gyengének, erősnek, tudatlannak, bölcsnek; testvére a hűségnek, közei rokon a boszuval, valójában pedig a végtelen bölcse- ségnek legremekehb alkotása. S ha nem illúzió még a boldogság, ennek is a lényege — a szerelem. Ezzel a nagy hatalommal királynői lehetnek egy egész világnak. Kis világ a szív világa, nekik való világ. A melyik nőnek nincsen története, az itt uralkodott. A »legszebb emlékkel oly nő neve bir, kiről semmit sem jegyzett fel a hir«. . . Ki tudna eladó leányokról lelkesedés nélkül írni!? Nagy a választás, szép szójáték, odavetett gondolat, megszokott képek közt, de kévés az igaz hang, mely szívből jőve szívhez szólni tud. Nem válogatok belőlük, udvarolni most nincs száudékombau ; azok az úgynevezett szép mondások roszabbak a leírások közhelyeinél is. Érdek nélkül, önkéntelen fakadt jó tanács akar ez lenni, a jövő asszonyaihoz, jövő reménység1 dolgában, jövendő férjtől. Szomorú fejlődése volna a közviszonyoknak, ha szeutirásként vehetnénk könnyel uü Írók azon mindennapos sóhajtgatását, hogy : nincsenek többé igazi házias, feleségnek termett jó leányok, kiknek fórjkezmenetelé- nél el lehet mondani, hogy romlatlan szive melegét viszi oda, hol szex-elem várja ; a kiket áldás kisér szeretet fogad . . . Tudjuk azt, hogy az egyedüliség elzüllött élethez vezet, pedig Isten az embereket egymás gyönyörűségére teremtette; ismerjük a családi élet ethikai jellegét, s ideál ma is a csendes boldogság — úgy, amiut az a költő álmában született. Szerető feleséggel bírni hát irigylendő állapot! Csuk a választás ne volna olyan rettenetes nehéz ; vagy arról biztosítanának, hogy az oltár előtt elhangzó eskü, mélyen átérzett megfontolás igaz kifejezője ! Abban az esküben hűséget fogadnak egy egész életre; vágyak, remények közösségét állapítják meg Ennyi lemondásra csak a legtisztább jóindulat képes. Az az eskü, ha őszinte volt, két fényes álom beváltott Ígérete ; ki is merne ünnepélyes pillanatban ellenkezőre gondolni ? De mikor aztán a vőlegényből férjem uram lesz, akiben felesége csak szépsége kármentőjét, hiúsága eszközét, gavallér tánezosát s nem élettársát kereste ; vagy mikor a csacsogó kis leányban önállótlan, duzzogó feleselő, érzéstelen teremtésre ismerünk — döczögősen indul a családi szekér, hej pedig hosszú még az ut innen a halálig! A házasság nagy kötelességekkel járó életviszony s apró örömek forrása. Akit szenvedély nyugtalanít, nem való erre, s szentségtörő az, ki rokonérzések teljessége nélkül más ábrándjai kincstárába lép! A házasság a férfi életében is határozó forduló pont, leányoknál egész változás. Aki jól vau nevelve, érzi s megérti hivatását, könnyű feladat szerető szívnek boldoggá tenni a férfit, bogy általa maga is boldog lehessen. A boldogság nem czifra templom, melyben a kevélység, vagyon, fenn'uéjázás felemelt fővel gúnyolják a hitet ; — a megelégedés testetlen imaháza az, melynek üde levegőjét nem hamisítja tömjén, füstölő; ebben talál uj erőt a küzdő ember, midőn az élet bajai közt elfáradt léleknek önérzetre van szüksége 1 . . . Az elmondott dolgokról sokat és sokan beszéltek, de mindenkit legközvetlenebbül érdekelvén — sohsem lehet elégszer emlegetni. Tanácsot ígértem, ahhoz nem vagyok elég tapasztalt, irányadásul csak annyit jegyzek fel, hogy : önző érdekből, hiúságból férjhezmenui szerencsétlen elhatározás ; mert nyomorult az, ki érzelmeit áruba bocsájtja. A »szerencsés« házasságokról sokat tudna az az öreg bíró mesélni, aki a törvényszéknél a válópereket referálja i Dalos pacsirta, bus gerlemadár 1 ti tanítsátok meg a lányokat igazán szeretni. Bujdosó hold, öreg hárfása a szerelmesek éjszakájának, te beszélj nekik állandóságról ! Kis hajnali csillag emlékeztesd őket a rendre, mely a te pályádnak is kiméri határait 1 Búvó ibolya, rejtező gyöngyvirág, szoktassátok szerénységre, gyöngédségre 1 És ti általam annyira kedvelt szép eladó leányok ! legyetek engedékenyek, szorgalmasak, vidámak és ezen elsorolt tulajdonságok megszerzése méltó jutalmául megőriz majd a jó sors — az ostoba férjtől 1 !
