Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„NY ^ B V I D É 1C.“ tói jogosultsághoz megkivántató kellékekkel bírnának is, az 1874. XXXIII. t.-cz. 10. §-a szerént a válasz­tók közzé fel nem vehetők. 7. Az, hogy a fölszólaló fél adóval megróva lenne és mindamellett adóját le nem fizette volna, nem állít­tatván : nem tartozik azt igazolni, hogy a múlt évről adóhátraléka nincs. 8. Felebbező a temesvári magyar kir, cataszteri igazgatóságnál a járási földadó bizottság által megvá­lasztott járási becslő, mint ilyen, Aradmegye alispánja és a temesvári magyar kir. catasteri igazgatóság átira­tai értelmében, nem állandó fizetést húz az államtól, hanem csak havi átalányban részesül működése idejére ; igy tehát nem tekintethetvén köztisztviselőnek: őt, az 1874. XXXIII. t. ez. 7. §-a alapján, a választói jog nem illeti. »E részben a múlt évi curiai határozat«, amely felebbezőnek akkor, ugyanazon minőségben, a választói jogot megítélte, sem szolgálhat felebbezó fél javára azért, mert annak alapját az e föltevés képezto, hogy fölebbező fél állami tisztviselő. 9. Habár a választói törvény 38. § a szerint az, aki nem rendes lakása helyén, hanem ingatlan birtoka után, más választó kerületben óhajtja választói jogát gyakorolni, a névjegyzékbe csak saját kivánatár.* vétet­hetik fel; ebből nem következik, hogy aki ily alapon van felvéve valamely választó kerület választói közé, ezen kivánatát minden évben tartozzék ismételni; mert a név­jegyzék hivatalból lévén kiigazítandó, abból csak azok hagyandók ki, a 39. §. értelmében, akik meghaltak, vagy időközileg választói jogosultságukat elvesztették. 10. P. ügyvéd a választók névsorából kihagyatni rendeltetik, mert a felmutatott adókönyvecske szerint P. ügyvédi keresménye és háza után lévén adóval meg­terhelve, az összesített adóért még abban az esetben is felelős, ha a ház, amelynek adójával megterheltetett, telekkönyvileg nem az ő, hanem neje nevén áll. P. ügy­véd a reá vetett egész adót törvényes időközben ki nem fizette, és azt sem igazolta, hogy adóelengedésben ré­szesült volna; igaz ugyan, hogy 1882-ben többet fizetett, mint amennyi kereseti adóval megterhelve vau; ugyde abból még azt sem lehet következtetni, hogy kereseti adóját egészben lefizette volna, miután az adóköuyvecske szerént, a fizetés általában s nem csak a kereseti adó törlesztéséül nyugtáztatott, hitvesének ellenkező beis­merése pedig bizonyítékul el nem fogadható. Szabályrendelet a nyíregyházai vásárvám tárgyában. 1- 8zör. Akik áruezikkeiket Nyíregyháza városa terű létén eladás végett bárhol ki teszik, a szabályszerű hely­pénzt vagy vásárvámot megfizetni kötelesek. 2- szor. Azok, kik a város határában, vagy va­lamely Nyíregyháza városához közigazgatásilag csatolt pusztán laknak, az ezen területen termelt vagy előállí­tott áru-czikkek után helypénzt nem fizetnek; a másutt termelt vagy máshonnan szerzett áruezikkek után azon­ban, kivéve a kis ipar köréhez tartozó életszükségleti czikkeket, ha városi területre eladás végett kitétetnek, a szabályszerű vásárvámot ezek is megfizetni kötelesek. 3- szor. Az adásvétel megtörténte után, a városi te­rületre szállított akár a vasútnál beraktározandó, akár a városban magán helyen beraktározott czikkek után, helypénz csak akkor követelhető, ha eladás végett köz­helyre kitételnek. 4- szer. A helypénz fizetésére kötelezettek a szabály­szerű helypénzt a városon kívül, a napokra való tekintet nélkül, mind annyiszor megfizetni tartoznak, valahány­szor áruczikkeikkel a városi területet igénybe veszik. 5- ször. Országos vásár alkalmával, ha az eladó több napig árul is egy helyen, a vásár tartamára a szabályszerű helypénzt csak egyszer köteles megfizetni. 6- szor. A szabályszerű helypénz az eladási hely elfoglalásakor azonnal lefizetendő. 7- szer. Attól, ki a szabályszerű helypénzt le nem fizeti, a tulajdonos város, esetleg ennek a képviseletében a bérlő, kézi zálogot vehet, melyet azonban további el­járás végett, a városi kapitányi hivatalnak azonnal be­szolgáltatni tartozik. 8- szor. Ha ezen szabályrendeletnek, a megyei ha­tóság által 1861 márczius 14-én 11 szám alatt kiadott dij-szabályzatnak, mely ezen szabályrendelet 10-ik pont­jában egész terjedelmében foglaltatik, rendelkezéseit akár a helypénz szedésre jogosított, vagy közege, akár a helypénz fizetésére kötelezett megszegné: kihágást kö­vet el, s első Ízben 1 frtól 10 írtig, 2-od ízben 11 írttól 15 írtig 3 ad Ízben 16 írttól 20 írtig terjedhető birság­gal sújtható. 9- szer. Ha helypénzfizetésre kötelezett sujtatik birsággal, ebből a szabályszerű helypénz lovonaudó s rendeltetési czéljára CBak a fenmaradt öszveg fordítható. A hetivásár vám tarifája Egy kártonos sátortól 34 kr, egy sáfrányoB és csipkés sátor 63 kr, egy kalmár sátor 17 */* kr, egy gyólesos sátor 42 kr, egy hátas gyolcsos 21 kr, egy sip­ka áruló sátor 31 kr, egy pántlika áruló hátas 8 kr, egy kép áruló hátas 8 kr, egy gyűrűs 8 kr, egy kendőt áru­ló hátas 10 kr, egy vasat áruló szekér 31 kr, egy va­sat. áruló gyalog 10 kr, egy béklyót és kést áruló hátas 4 kr, egy ócska ruhás és vásznáé hátas 8 kr, egy mézeB kaláesos hátas 10 kr. Egy szappanos és gyertyás láda 21 kr, egy debreczeni szappanos szék 21 kr, egy kés- müves vagy lakatos hátas 8 kr, egy üveges vagy por- czellán szekér 31 kr, egy szappanos vagy gyertya áruló gyalog 10 kr, egy cseh üveges hátes 8 kr. egy czinön- tő hátas 8 kr, egy lengyel esztergályos szekér 17 >/2 kr, egy cserép áruló hátas 4 kr, egy rostás szitás hátas 10 kr, egy gubás 21 kr, egy szürszabó 17 '/a kr, egy pe- recz áruló hordó 21 kr, egy fehérkenyeret áruló szekér 10 kr, egy fehér kenyeret és kalácsot áruló hátas 8 kr egy kalácsot áruló szék lO.kr, egy sót áruló szék 21 kr. Minden marha és lóbőrtöl l'/a kr, minden csikó és bornyu bőrtől 1 kr. Juh bőr darabjától ‘/a kr, irha és hasi bőrtől 10 dbig, és alul 1 kr, azon felül 20 dbig 1 V» kr, és igy tovább minden 10 dbig 1 kr. fizetendő. l38/ioo rész hektoliter pálinkától, ha itt eladatik, 35 kr. Faedényeket áruló szekér 14 kr. Egy szekér üres hordó 42 kr, egy abrancsot áruló szekér 42 kr, egy cserép edényes szekér 14 kr, egy fenyőfát és fenyő desz­kát áruló szekér 14 kr. Tiszaháti faragott fás, gyümölcs, szenes, léczes szekér 10 kr. Egy szekér óldallal, kerek bődön és gyékénynyol 10 kr. Egy kérges szekér 21 kr, egy hátas fa edényes 4 kr, egy nádas, szalmás, szénás tíizifá.8, korezvesszős szekér 10 kr, egy szekér kender, len 10 kr, egy hátas kender vagy len 4 kr. egy hátas tálas 2 ki-, egy szekér gyapjú 10 kr, egy szekér élet 10 kr, egy szekér mész 28 kr. «'/ioo rész hektoliter vált- sága mészhez 10 kr. 15/ioo rész hektoliter váltBága mész- hez 10 kr. Egy marha vagy ló 4 kr, egy db sertés vagy juh 2 kr, egy halas szekér 14 kr, egy hordó esik 10 kr, egy káposztás szekér ha egyéb vau is rajta 14 kr, egy pár apró marha 1 kr, egy szekér gömölye vagy egy hordó túró 17 */2 kr, egy hátas gömölye áruló 7 kr, egy gyalog olaj áruló 4 kr. egy tonna olajtól sze­kerén 10 kr, egy dekeczes vagy kulimázos szekér 10 kr. 3 y,oo rész hektoliter váltsága 10 kr. ’Vioo rész méter váltsága 4 kr. Egy szekér papiros 10 kr, egy hátas pa­pirost áruló 4 kr,, egy kásás, gerslis, gesztenyés szekér 21 kr, egy köszörűs egy napra 2 kr. Közügyek (Miniszteri körrendelet.) A kihágási ügyek harmad fokú elbírálása alkalmával, ismételten előfordult, hogy az elbírálás tárgyát képző kihágás, az eljáró hatóságok­nak késedelmes eljárása vagy mulasztása folytán, mint­hogy a kihágás iránt a megindított ügyben hat hónapi időközön belül, semminemű intézkedés nem tétetett, a a kihágásokról szóló büntető törvény 31 -ik szakasza, illetve a most említett törvény 12. §-ából kifolyólag, a b. t. 108. §-ának második pontja alapján, elévültnek volt kimondandó, s vádlottak ellenében a további eljárás, vétkességük kétségtelen volta daczára, elévülés miatt, a b. t. 105 § ának 3 pontja alapján beszüntetendő. A ha­tósági tisztviselők ilyetén mulasztása által, a törvények, rendeletek és szabályrendeletek büntető határozmánya- inak hatálya, valamint az említett büntető határozmá- nyokba ütköző cselekményeknek törvényszerű megtorol- hatása meghiusittatik. Ily esetek megakadályozása czél- jából, szükségesnek tartom fölhívni a törvényhatóságot, hogy szigorúan intézkedjék az iránt, miszerint hivata­los kötelesség elmulasztása által elévült esetek elő ne forduljanak. Azon esetre nézve pedig, ha ez jelen ren- deletem s a törvéuyhatóságnak e rendelet alapján tett megfelelő intézkedése daczára, a jövőben netalán mégis megtörténnék: ezennel elrendelem, hogy az illető sze­mélyesen felelősségre vonassák, s ellene a fegyelmi el­járás megindittassék, amely eljárásnak eredménye, a ve- vezetésem alatt álló belügyi m. kir. minisztesiumnál mindenkor bejelentendő leend. Elvárom a törvényható­ságtól, hogy ez ügy fontosságát és horderejét kellőleg méltányolva, jelen reudaletem pontosan végre fog haj­tatni. Budapest, 1884. febr. 9. Tisza s. k. (A szolgabirák és a vásárok.) A földmivelési és keresk. miniszter a következő rendeletet intézte a tör­vényhatóságokhoz. »Miután az 1883. évi XY. t. ez. élet­be léptetése óta, a szolgabirák most már valamenynyi megyében megfelelő fizetéssel és külön úti átalánynyal is javadalmazva vannak; továbbá miután kétségbe nem vonható, hogy a szolgabirónak a vásári bizottságban va­ló megjelenése, nem kizárólag a vásártartásra jogosult fél érdekében, hanem közrendészeti szempontból is szük­séges : ennél fogva, az 1882 évi február 6-án kiadott rendeletet, a belügyi magy. kir. miniszter úrral egyetér- tőleg, ezenuel oda módosítom, hogy a szolgabirák a vásári bizottságokban való közreműködésért, a vásártar­tásra jogosult fél terhére ezen túl, sem napi dijat, sem pedig fuvar-költséget felszámítani jogosítva nincsenek. Erről a törvényhatóságot tudomás és közhírré tétel vé­gett oly megjegyzéssel ertesitem, hogy hivatkozott ren- deletemnek a vásári bizottságokban működő állatorvo­sokra vonatkozó és az 1874. XX. t. ez. 21. §-ára álla­pított rendelkezése érintetlenül marad. Kelt Budapesten 1884. mircziushó 23. Széchenyi 8. k.« (Marha-állományi statisztika.) Az ország marha- állományának egészségi állapotáról, a földmivelési mi­niszter tudomást szerezni óhajtván ; körrendeletileg hív­ta fel a hatóságokat, hogy az összes létszámot, a téli állásokból a legelőre való kibajtás előtt, lehetőleg állat- orvosilag vizsgáltassák meg, s a vizsgálat eredményét legkésőbb f. é. májushó 1-ig hozzá felterjeszsze. ÚJDONSÁGOK. — Aki választási jogosultságát érvényben kívánja tartani, és a választók lajstromába be akar jutni, igyekez­zék múlt évi adóját folyó hó 15 ig teljesen lefizetni. Nyír­egyháza város polgárai még azért is igyekezzenek adó tartozásukat lefizetni; mert a városi választások is a küszöbön vannak. (!) Épen midőn mai vezérczikkünket szedés alá ad­tuk, olvastuk a hirt, hogy Nyitra város képviselő tes­tületének, a vasárnapok és ünnepek megszentelését tár- gyazó javaslati határozatát, a nyitramegyei állandó vá­lasztmány elfogadandónak véleményezte. Ez eddig ren­dén van. Most jön a java. Az állandó választmány ezen határozata villámként futotta be a várost és a városi kereskedők még ugyanaz nap tanácskozást tartottak, hogy miként akadályozhatnák meg eme szabályrendelet­nek a törvényhatóság részéről leendő jóváhagyását; és hogy esetleg mit tegyenek a törvényhatóság jóváhagyó határozata ellen. A nyitrai kereskedők e tette, a legfé­nyesebben igazolja a társadalom mai erkölcsi sülyedtsé- gét. Tehát egy városi képviselő testület, egy megyei törvényhatóság csak oly piscus masculus, hogy azoknak legüdvösebb intézkedése ellen néhány bors-áruló is fel­léphet, s propagandát csinálhat a köz-erkölcstelenedés­nekl? íme ide jut a társadalom: ha annak minden egyes tagja, nem egy és ugyan azon erkölcsi elvek és társadalmi erények kultusza és befolyása alatt áll. (§) A közelebbi honvéd-tiszti kinevezések alkalmával, Nyíregyházáról Kertész Bertalan és Kállay Elek szabad­ságolt állományú altisztek, a 6-dik zászlóaljnál hadna­gyokká neveztettek ki. (Egyszer már egy jó hir is.) A belügyminiszter, f. évi márczius hó 21-edikén 6276 szám alatt kelt ren­deletével, meghagyta a törvényhatóságokna», hogy az elaggott és munkaképtelenné vált tisztviselőkn ek illetőleg azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról gondoskodja­nak ; e tárgyban nyugdij-szabályzatot alkossanak, s azt, jóváhagyás végett, hozzá mielőbb terjeszszék fel. X Jungmann Géza helybeli ág. evang. segédlelkész, a napokban Felső-Kemenczére lett megválasztva rendes lelkészül. Kisérje szerencse lépteit ! (§.) A nyíregyházai függetlensögi kör ma délután 4 órakor közgyűlést tart a szabó-társulat áru-csarnoká­ban. E gyűlésen, mint a »Közlöny« írja, Lukács Ödön elnök, Török Péter alelnök, és Maurer Károly jegyző nem csak eddig viselt tiszttükről, de »elvüket fentartva, a mérkőzés teréről is lelépnek, és semleges állást fognak elfoglalni.« Még az illetők le sem mondtak, a közgyű­lés el sem fogadta lemondásukat: már is uj jelölteket emlegetnek. Biz ez nem igen fényes jele a bizalomnak. * Az állam tulajdonához tartozó javak eladásáról szerkesztett kimutatás, szerkesztőségünkhöz is beküldet­vén ; abból, mint megyénket érdeklőt, a következőket közöljük. A,kimutatás szerént, ez évben, ismételve eladás alá kerülnek Szabolcsmegyében: a timári korcsm. ital­mérési jog 1.090 □ öl belsőséggel, 17,373 frt. 60 kr. becs­árban. A rakamazi határban az alsó bereki szántó,rét,földek, tavak és erek ; a töltések közti rét, ér és árok ; a fel­ső berek, legelő; a felső bereki regáléval kiadott rét, tiszti legelő, tavak, erek, szakadások és iszapolás ; az aranyosi szántóföldek, utak és árkok; az irtás földek, a juhász és a strázsa-domb, a volt ispán kert; a tiszt­tartói volt illetmény, az akáczos és strázsa-domb ; az utak tavak sat. ; a rakamazi fél Tisza és aranyosi árok 1888 hold 562 □ öl területben, 328.386 írt 30 kr. becs-értékben. (!) A belügyminisztérium Szabolcsmegye törvény- hatóságához körrendeletét bocsátott ki, amelyben a czeglédi botrányos kihágásokból folyólag, rendeli, hogy : a hatóságok mindenütt a legéberebben ellenőrködjenek affelett, hogy megfélemlítések s fenyegetések által, senki véleményének a törvény által megengedett módon való kifejezésétől és követésétől visza ne tartassák; tettleges- ségek, erőszakoskodások elő ne forduljanak. Az a ha­tósági közeg, aki ez irányban mulasztást követ el, fe­gyelmi vizsgálat alá vétetik és komolyabb eseteknél hi­vatalától felfüggesztetik. X A földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszté­rium a bormérő helyeken a hamis jelzésű, avagy a hi­vatalosan előirt jelzéssel ellátva nem levő boros palacz- kok, és sörös poharak elkobzására, valamint az e te­kintetben szükséges felügyelet és ellenőrzés gyakorlására hívta fel közelebb az illető hatóságokat. Nagyon helyén volt ez intézkedés ; mert hát nálunk is el kelne e tekin­tetben egy kis utánnézés. — Tenyész-juh vásár rendeztetik Budapesten folyó évi áprilhó 19, 20 és 21-én és pedig díjazással egybekötve. Közgazdasági tekintetben igen kívánatos volna, ha a szabolcsmegyei juhtenyésztésnél foglalkozó gazdák nem csak megtekintenék ez állatvásárt ; hanem szereznének is a majdan kitüntetendő nemesebb fajú juhokból. (—) Az 1885 dik évi orsz. kiállítás bizottsága az állatok bejelentési idejére nézve, végleges és a gazdákra nézve előnyös határozatot hozott. Gazdáink és marha-tenyésztőink ugyan-is, eddig abban a hit­ben voltak, hogy a bejelentéseket a múlt év utol­só napjáig, vagy az ipar-czikkek bejelentési ha­táridejének meghoszabbitásaig kell beadni. Ez azonban a kiállítandó állatokra nem vonatkozik; mert az állat-cso­port szakbizottsága közelebb véglegesen elhatározta, hogy a nagy házi állatok 1884 szeptemberig és októberig, a sertések pedig 1885 áprilhóig jelenteudők be. Az állat­kiállítási térdijak és az erre vonatkozó szabályzat, csak később fognak mogállapittatni; addig tehát a bejelentések elhalasztandók. □ Az agg Táncsics Mihály egészségi állapotában roszabnulás állott be; ami annál kellemetlenebb rdá nézve, mivel eddigi gyámola, ueje szintén fekvő beteg. Ismételten felhívjuk olvasóinkat, szíveskedjenek bármily csekély adományaikkal is a derék iró-hazafi nyomorá­nak enyhítéséhez j írulni. Adományokat szerkesztőségünk is elfogad és reudeltetési helyére juttat. (Dij leengedés az állami vaspályán.) A magyar államvaspálya igazgatósága értesítette az ötvösmükiál- litás központi bizottságát, hogy a húsvéti ünnepek al­kalmából, áprilishó 11-én, 12-én és a reggeli órákban 13-án bármely személyvonattal (a gyorsvonatokat kivé­ve) II. vagy III. osztályú utazók részére, 50%-nyi ár- leengedést engedélyezett úgy, hogy a fent említett na­pokon váltott menettérti jegyekkel április 14 tői bezá-, rólag 18-ig bármely személyvonattal visszautazhatnak. Beleegyezett továbbá abba is, hogy nagyobb állomásain ötvösmákiállitási belépti jegyek 50 kron legyenek kap­hatók. E jegyek miudenkor érvényesek úgy este, mint forintos napokon. Ehhez hozzájárultak még az északkeleti, kassa-oderbergi, alföld-fiumei, budapest-bécsi,és a nyu- goti vasutak. Az osztrák magyar államvaspálya és a déli vasúttársaság igazgatóságaival most folynak a tárgya­lások. A fenemlitett vasutak eddig 5200 belépti jegyet kértek elárusitás végett.-+- A tartalékos tisztek és katonák, valamint a szabadságolt állományú honvédtisztek és honvédek fo­lyó évi fegyvergyakorlata tekintetében, a magyar kir. honvédelmi miniszter ur, az eddigi vonatkozatos utasító szabályzatnak némi módosítását tartalmazó körrendele­tét bocsátott ki f. évi februárhó 25-én 7821. XIV. szám alatt, melyben felhívta a törvényhatóságokat, hogy a járási tisztviselőket ezen körrendeletében jelzett hivata­los teendőik végrehajtására, s egyszerrmind a községi

Next

/
Thumbnails
Contents