Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Mindkét főorvosi javaslat másolata oly felhívással küldetik ki Szabolcsmegye közegészségügyi bizottságának elnökéhez, hogy azonnal egészségügyi bizottsági ülést tartson, s a két határozati javaslatot tárgyalás alá vévéu, e határozati javaslatokra vonatkozólag, Szabolcsmegye egészségügyi bizottságának véleményét, ezen határozat kézbesítésétől számítandó négy nap alatt, Szabolcsmegye alispánjához beterjeszsze, aki az egészségügy érdekéből utasittatik, hogy ha a határozati javaslatok, az egészség- ügyi bizottság által, elfogadandóknak véleményeztetnek, akkor azokat, hatáskörében mint közigazgatási bizottsági határozatokat, azonnal foganatosítsa.

Pscherer József közgazdasági előadó előterjeszti Szabolcsmegye tenyész szarvas marha- és tehén-állományának kimutatását, s egy úttal 39 községbe felülvizsgáló bizottságot indítványoz kiküldetni.

A közigazgatási bizottság, a 167/b.gy. számú megyei szabály-rendelet alapján, a községek és közbirtokosságok által tartott apa-állatok megvizsgálására ^ megválasztott bizottságok kiküldését szükségesnek találván: utasítja a szolgabirákat, hogy e bizottságok működés: tervét, az illető küldöttségi elnökökkel egyetértőleg elkészítsék, s a bizottságokat a közgazdasági előadó által kijelölt községek meglátogatására, és az idézett szabály- rendelet szigorú és pontos alkalmazására felhívják.

Utasittatnak továbbá Jármi Jenő és Káliay Zoltán szolgabirák, hogy az e tárgyú jéleutéseikkel ez ideig hátrányban levő Viss, Zalkod és Szalmád községek elöljáróit, a szarvas marba- és sertés- állományról szóló kimutatás elkészítésére, és 8 nap alatt leendő boterjesztésére utasítván, a jelzett községek elöljárói ellenében, az érintett kimutatások beterjesztése körül általuk tanúsított mulasztásért, felelősségre vonják, s ellenükben a foganatosítandó vizsgálat eredményének megfelelőleg járjanak el.

Vidéki levelezés.

B.-Sz.-Mihály, 1884. márcz. 18.

Hogy régen nem tudósítottam már Tekintetes Szerkesztő urat községünkből egyről-másról, annak oka abban keresendő egy oldalról, hogy én nem tévesztem szemem elől soha ama jelszót: „a rendetlen levelezőnek is jó néha-néha hallgatni«; más oldalról pedig abban, hogy azok az elhallgatott dolgok, ha papírra letéve megörö- kittettek volna, csak társadalmi betegségünk megszokott állapotáról tanúskodnának, s lehet hogy a kedélyeket is elkeserítették volna. De térjünk a dologra.

Márczius 15 megünnepléséről akarok elsőben is szólani. Helységünkbe:: az Elöljáróság, különösen pedig az önvédelmi harezban részt vett Sándor András derék községi hiró igen czélszerü felhívására, már az előző napokban a készületek e nap méltó megünnepléséhez megtétett.ok.

Márczius 15 -én reggel a »nagy harang« szokatlan hangja fejezte .ki elsőben is azt, hogy e nap nagyeseményeknek napja; hogy e napon minden honfi elsőben is az Ur,házába menjen, sott kérjen hazájára, áldást és minden jót az egek urától. Nem is volt ez pusztában elhangzó szózat. A reform, templom 15 perez alatt zsufulásig megtelt áhitatos honszeretö polgárokkal, minden rang és vallás külöubség nélkül. Az előÓDeklés után nagytiszt. Tóth Miklós érdemekben megőszült lelkipásztor lépett fel a szószékre, s buzgó imában hálát adva a népek és nemzetek sorsát bölcsen vezérlő isteni gondviselésnek, áldást s jobb jövőt kért amaz égi atyától, aki segített bennünket mindenkor annyi vészszel teljes századokon keresztül. Isteni tisztelet után a lakosság nagy része a piaczon gyűlvén össze, ott Sándor András helység bírája röviden, érthetően megmagyarázta: mi az a márczius 15. Utánna H. Pethe Károly fejtegette sziutén a nagynap jelentőségét, s ez után a körmenet megkezdődött. Estve H. Pethe Gábor vendégszerető házánál banquette tartatott, amelyre a helység magyar érzelmű férfiai meghivattak, ahol is toaszt közben közakarattal elhatároztatott, hogy hazánk nagy és dicső fiához Kossuth Lajoshoz távirat küldettessék a polgárság nevében; majd ifjú Dobó Sándor helybeli reform, tanító hazafiui szeretettől áthatva: felhívta a megjelent polgárok figyelmét Táncsics Mihály hazánkfiára, s kérte, hogy tőlük telhetőleg e nyomor fiának felsegélésére áldozzanak. Táncsics Mihálynak másnap 14 forint 95 krajezár küldetett el.

íme igy ünnepelte meg Szent-Mihály hazafias érzelmű polgársága márczius tizenötöt; igy tette emlékezetessé eme nagy napot Szabolc3tnogyében az a nép, amely egykor valóban érezte és hordta a jobb jövő reményében a jobbágyság nehéz terheit.

Másnap a helységházánál a választó polgárság közül miután többen összegyűltek, kinyilatkoztatták, hogy ők a majdan következendő képviselő választásnál; ellenzéki, még pedig a függetlenségi párthoz csatlakoznak, s képviselő-jelöltnek csakis függetlenségi elveket valló hazafit óhajtanak felléptetui.

De térjünk át most már a községünkben alakulni akaró takarékpénztárra is.

A »Büd-szent-mihályi segélyző népbank«, ez évi februárhó 25-én tartott rendes évi gyűlése jegyzőkönyvének 6-ik sz. a. hozott egyhangú határozatával kimondotta: hogy ezen pénzintézetet, 600 darab 100 forintos névértékű részvényekre való emelése által, takarék-pénztárrá óhajtja átalakítani, e bejegyzett ezég alatt: »Büd- szent-mihályi segélyző népbank és Takarékpénztár.« A részvényekre való aláírási ivek, a bank részéröl, már vidékre is elküldettek. 600 drb. 100 forintos értékű részvény bccsáttatik ki a pénzintézet részéről, 50 forint elő- leges részenkénti befizetéssel.

A részvények kelendőségnek örvendenek; többen aláírtak már a felhívási Ívnek. E takarékpénztár a jövő évvel fogja megkezdeni működését.

Adja isten, hogy ez egylet minél előbb elérhesse czélját 1 Sőrés János.

Tanügy.

A szabolcsmegyei általános tanító-egylet központi választmánya f. é. márcziushó 15-én tartotta gyűlését Nyíregyházán Leffler Sámuel elnöklete alatt.

Jelen voltak: Pazár István, Szabó Endre, Or- sovszki Gyula, Varga Antal, Stoffen Lajos, Rúzsa Endre, Ruhman Endre, Sesztai János helybeli—, Délczeg Sándor Ligethy György, Kuthi Zsigraond vidéki tanítók.

„N Y í B V I D É K“.

Leffler Sámuel alelnök szívélyesen üdvözölvén az egybegyült tagokat, lelkes felhívást intézett a szellemi munkára való részvételre; az után röviden indokolta, hogy ezen gyűlést, melynek ugyan még január 1-én kellett volna megtartatnia, leginkább a márczius l-ére beérkezendő pályaművek miatt halasztotta mostanra.

A múlt választmányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után, annak következő pzntjaira vonatkozólag tétettek jelentések :

a. ) A közgyűlésekre menendő vidéki tanítók utazási átalánya és napidija tárgyában jelenti az alelnök, hogy, kedvező viszonyok hiánya miatt, még eddig nem sikerült kieszközölni a vidéki tanítók utazási átalányát és napi- diját ; habár már érintkezésbe tette magát úgy az egyházi, mint a közigazgatási közegekkel; azonban reményű, hogy ezt még keresztül fogja vinni.

b. ) A portómentesség a bizottság újbóli intézkedésére bizatik, 8 utasításul adatik a jövő III-ik országos tanítói képviseleti gyűlésre kiküldendő képviselőnek, hogy ezen ügyet az illető heiyen kérelmezze, s keresztül vigye.

c. ) A pályázatokra nézve jelenti az alelnök, hogy mind a két pályázatra érkeztek hozzá pályamüvok.

Az egyik pályamű: »Szabolcsmegye földrajza,« »Hass alkoss gyarapits, a haza fényre derül,« jeligés levél kíséretében; a másik pálymü : »A földrajz tanításának módszere és tananyaga osztályonként megállapítva osztatlan népiskolában,« »Glóbusz« jeligés levél kiséreté- beu küldetett be.

Ezen pályaművek ruegbirálása egy hat tagból álló bizottságra bízatott.

d) A Il-ik országos képviseleti tanítói gyűlés álta* kitűzött pontok közül, a választmányi tagok között, a következő pontok osztattak ki kidolgozás végett: 1. »A terméuyrajz tanításának anyaga és módszere a népiskolában«. 2. »Milyen legyen az ismétlő iskolások tankönyve falun, s milyen a városokban ?« 3. A törtek tanítása a népiskolában.«

Ezen pontol.ra a munkálatok a jövő nagy gyűlést megelőző választmányi gyűlésre fognak beváratni.

Hogy a nagy gyűlés vonzza a vidéki tanítókat: ahol tapasztalást szerezzenek és gyakorlati eredményre jussanak, e végett módszertani előadások tartására több kartárs ajánlkozott, kik előadásuk tárgyát a jövő választmányi gyűlésig az alelnöknek tartoznak bejelenteni.

• Jelentés tétetett arról, hogy az Eötvös-alap központi bizottsága, az 1884 ik évre is ösztöndíjakat tűz ki az egyetemet hallgató, valamely felsőbb insézetbe járó kitűnő tanulók között, akik oly tnniiókuak fiai, akik az Eötvös-alap gyarapításához évenként 1 írt tagsági díjjal rendesen járuluak.

A központi választmány készséggel használja fel a a kedvező alkalmai, s ezen ösztöndíjra Szabolcsmegyéböl Pazár István helybeli ügybuzgó és lelkiismeretes tanítónak Budapesten az egyetemet hallgató kitűnő fia, Zoltán fog partolólag a központi gyűjtő bizottság elé fel- torjesztetui.

Pazár István a Bzabolcsmegyei Eötvös-alap gyüjtö- bizottság elnöke, aki egyszersmiud az »Országos tanítói árvaház« alaptőkéjének gyarapítására kinevezett gyűjtő- bizottságnak is elnöke, jelentést tesz, miszerint az Eötvös-alap központi bizottságától egy gyűjtő-ivet kapott, melyen eddig az »Országos tanítói árvaház« javára a helybeli pénzintézeteknél és az egyes tanítóktól összese u 40 írt 35 krt gyűjtött.

Még ezeken kívül több kisebb egyleti folyó ügy in- téztetett el, s azután a gyűlés befejeztetett.

Habzsuda Dániel, t. e. főjegyző.

UJDUftSÁtiOK.

(!) Márczius 15-Ölükét a nyíregyházai hazafias polgárság, alkalmas terem hiányában, több csoportra oszolva ünnepelte meg; ameuyiben több helyütt rendezett közvacsorát. A szónoklatokkal, dallal és szavalattal ösze- kötött üunepély azonban együttesen tartatott meg a szabó ipartársulat áru-helyiségében. Az ünnepélyt nt. Lukács Odón függetlenségi párt-eluök nyitotta meg magvas és hazafias szellemben tartott alkalmi beszéddel. Majd dr. Mesko László ismertette az 1848-iki inárcziusi napok történetét. Vass Mihály helybeli reí.-segédlelkész pedig Lukács Ödön »Márczius 15.« czimü költeményét szavalta el a jelen voltak lelkes éljenzései közt. A »Kotnló-hoz czimzett vendéglőben öszejptt polgárság lakomáján az első lelkö8zöutőt Lukács Ödön ref. lelkész és esperes mondta Kossuth Lajos hazánk nagy fiára, amelyet a hallgatóság felállva hallgatott. Vidliczkai József ország- gyűlési képviselő a függetlenségi elvekért, dr. Trajtler Soma a 48-as honvédek jelen volt tagjaira, Kálnay László ügyvéd a hazáért emeltek poharat. Kossuth Lajoshoz táviratot intéztek a lakomából. A »Huszár« czimü vendéglőben rendezett lakomában szintén számosán vettek részt, leginkább polgárok. Ez alkalomból és helyből a következő távirat intézletett Kossuth Lajoshoz: »Meg- illetődve azon mély érdeklődés által, melyet hazánk nagy fia az elmúlt évben, megyénk alispánjához intézett, mely hazafias sorai által, úgy megyénk, mint hazánk jóléte iránt kifejezett: a mai. napon öszegyült függetlenségi elvet valló polgártársak, Öunok tartós boldogságot, hazánk szebb jövőjének megértetését szivből kívánjuk, és őszinte jó érzelmeinket e nagy nap emlékéből tolmcsolni óhajtjuk. «

(Időjárás.) Februárhóban, mint a főorvos: havi jelentés jelzi, derült tiszta napok, borulttakkal váltakoztak s átalában oly enyhék voltak, hogy a tavaszi időjárásnak feleltek meg. Tiz nap verő fényes, 10 derült-borúit, 8 pedig borult volt. Az egész hóban mind ősze 18 nap volt állandóan esős; 2 napon csak mutatkozott; 2 napon llő is szélűn gózott.

(Egészség-ügy.) Daczára a derült és enyhe időjárásnak, februárhóban a hurutos bántalraak általában nagyobb menyiségben fordultak elő, mint januárbóbau. Különösen a légző szervek hurutos bántalmai tüdölob mutatkozott nagyobb számban. Ellenben a rheumatikus bán- talmak és a váltóláz kevesbedtek, N.-Kálló kivételével, ahol

a váltó láz inkább növekedett. Skarlát járvány csupán T.- Dobon fordult elő; ahol íb 24 megbetegült egyén közzől meghalt 5, meggyógyult 1, kezelés alatt maradt 18. A nyíregyházai vörheuy járvány teljesen megszűnt. Fertőző kórok előfordultak még szórványosan: skarlát Nyir- Bátorban 3 eset, Bogdánybau 2 eset.

— „A közjogi alap bukása“ czim alatt, egy 328 lapra terjedő politikai röpirat, hagyta el a sajtót a hét folyamán. Ára 2 írt 40 kr. Kapható: Piringer M. könyvkereskedésében Nyíregyházán.

**• Adóügyi statisztika. Folyó évi januárhó végével hátralékban maradt 462,470 frt. 37 kr. Ehhez utólagosan előiratott 183, frt. 83 kr. Lett az adótartozás462,654 frt. 20 kr. Befizettetett februárhó folyama alatt a) készpénzben 115,502 frt. 41 kr. b) törlésekben 1,544 fit. 12 kr. öszesen 117,046 frt. 67 kr. Maradt februárhó végén tartozás: 345,607 frt. 67 kr.

(—) Büd-Szent-Mihályon, mint levelezőnk írja, folyó hó 12-én tanügyi czélokra tánczvigalrnat rendeztek, amely 40 forint tiszta hasznot eredményezett. A rendezőség 5 forintot az »Országos tanitó-árvaház« alapjának nevelésére azounal felküldött; 5 forintot két betegségben sin- lődő tan férfi segélyezésére fordított. A megmaradt 30 forint pedig az ottani izraelita iskola hiányos felszerelésének pótlására fog fordittatni.

(Halálozási esetek.) A nagy-káliéi járásban Bököny, Acsád, Fehértó és Balkány községekből öszeállitott főorvosi táblázat szerint, 14,707 síélek közül meghalt 47 egyén, és pedig 1 hónapos korig 10, tehát 22%-ja az öszesnek; 1 hótól 5 éves korig 8, tehát 17% -i. Ezekből gyógykezel- tetett8, nem kezeltetett 39. A kisvárdai járásbanKisvárda, Karász, Komoró, Jéke, Papp, Thass, Litke, Dögbe, Pát- roha, Petneháza és Kékese községekben 16799 lélek közzől elhalt 56. Ebből 1 hónapos koráig 15. 1 hőtől 5 évig 13. Az összesből 7 éven alul nem orvosoltatott 24, 7 éven felül 14. Ebből az tűnik ki, hogy épen abban a korban vétetik legkevésbé igénybe az orvosi segély, amidőn arra, tekintve a gyermekek gyámoltalanságát, legnagyobb szükség lenne. Kitűnik továbbá az, hogy a nép még manapság sem fordul szakavatott egyénekhez, hanem vagy egy átalában nem, vagy pedig, mint tudjuk, kurozFolókoz folyamodik.

Az egy éves méncsikó vásár f. é. márcziushó 19-én, a délelőtti órákban tartatott meg Nyíregyházán a város háza udvarában. A minisztérium részéről Tanfy Gusztáv miniszteri osztály-tanácsos ur, Kelemen János mező- hegyesi állatorvossal, volt vásárló biztosul kiküldve. A megyét Miklóss László főjegyző, a várost Bencs László tanácsos képviselte. Összesen 6 darab csikó vásárolta- tatott meg. Magán mén-tulajdonosok részéről 12 tenyész ló mutatót be a küldöttségnek. A miniszteri biztos teljes megelégedését nyilvánította ki a magán mén-lovakra nézve.

(Bűnügyi Statisztika.) A nyíregyházai kir. törvényszék börtönében februáihőban le volt tartóztatva 192 egyén.Ebből elitéit volt 118,fölebbezés alatti 37, vizsgálati 37. AJnagy-kállói kir. járásbíróságnál letartóztatva volt 74 íegyencz. A kisvárdai kir. jár. bíróságnál 39. A nyir- báthori kir. jár. bíróságnál 13.

(§) Szabolcsmegye árvaszékénél f. é. janunrhő végével elintézetlen ügydarab volt 965. Ehhez februárhóban beérkezett 1356. Ebből februárhóban elintéztetett 1487 darab. Elintézetlenül át ment márczius hóra 824 darab. Az elintézett 1487 darabból előterjesztett: Péchy Gyula ülnök 351,— Okolicsányi Géza 469,— Böszörményi Kornél 345,— Novák Gyula jegyző 322 darabot. Az irodában múlt januárhóban kiadmányozatlanul .maradt 925 darab. Ehhez beérkezett februáriéban 1487 drb. Ezekből februárhóban levéltárba adatott 1496 darab. Feldolgozatlanul maradt 916 db. Az árvák követelése február hóban 524,723 frt. 25Ve kr. volt.

□ Az »Amerikai Nemzetőr« c-imü magyar nyelvű lap nem igen vonzó hangon ir a magyarok kivándorlásáról. »Az Ameribába érkező hajó, Írja a nemzet lap, tele van magyar emberrel; tehát a magyar emigráczió napról-napra nő. Pedig a kivándorlás nem igen sok rózsát terem. A kivándorlónak nélkülözőnek, vas akaratunak és szorgalmas embernek kell lennie. Szükséges továbbá, hogy becsületes, munkás és ne here legyen. A talpra esett paraszt jobban boldogul, mint a müveit ember. A tudomány és művészet embereinek is van ugyan tere; de megjegyzendő, hogy az álmüveltségnek hamar nyomára jőnek Amerikában. Ami az anyagi sikert illeti, sem mind arany, ami fénylik. A fizetés nagyobb, mint Magyar- országon ; de nehezebb is a munka és drágább az élet. így ir az »Amerikai nemzetőr« a magyarok kivándorlásáról.

(1!) Midőn a Sack-féle szántó ekékre vonatkozó hirdetésre, a t. ez. olvasó közönség figyelmét felhívjuk, nem hallgathatjuk el ama szép és jelentőségteljes méltatást, amelyben ez ekék, Ordódy Lajos kitűnő gazászati Írónk által, a »Földmivolési érdekeink« czimü lap hasábjain részesülnek. Ordódy ez ekének előnyeit a következő 6 poutban öszegezi.« 1) A von-erő iránya alig van meg törve, az eke-gerendély közepére erősített vonó lánoz által; aminek mechanikai következménye az, hogy az eketest talpán jár, bármily szokásos mélységre igazítás mellett is, s a von-erő ennek folytán nagy mértékben meg- takarittatik s a munka-eredmény viszonylag a legnagyobb. 2) A szántás mélységének tetszés szerinti könyü és biztos szabályozása, a far-sróf teljes mellőzésével a nélkül, hogy az előbbi pontban emlitett talpon járás általa álteráltatnék. 3) A gerendély egyszerű szerkezete, mely az eketestek válthátását és a csoroszlya czélszerü megerősítését teszi lehetővé; ami hazai ekéinknél nem igen sikerült. 4) A rendkívül leleményesen szerkesztett önvezető lánczok, amelyek az eke járását biztossá teszik, hogy a szántónak tartani is alig szükséges az eke szarvát. 5) A könyü közép kötöttségű és uezéz talajokra külön szerkesztett eke-testek jelenléte, melyeket az igények szerint lehet a gerendőlyhez alkalmazni. 6) Az ek.'-taligának a szántás, a talaj felszín alakzati és szállithatás igényeinek egyaránt megfelelő szellem dús szerkezete.«

(’) Brázai Kálmán sósborszesz-hirdetését különös figyelmébe ajánljak t. olvasóinknak. Ez a legsikeresebb gyógyhatású hazai készítmény szembaj, fej-és gyomor- görcs, valamint rheumatikus báutalmak ellen ; mit számtalan elismerő s hála-nyilatkozatok bebizonyítanak. Kos-