Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

NYIBVIDÉ K.“

Piricséről, Vonza József Nyír-Bátorból. Nyíregyháza területére Bencs László és Nádassi Mihály.

Olvastatott a felső tisza vidéki gazdasági egyletnek, a megye közönsége 238/883 számú határozata folytán, a dohány plántákkal való elbánás tárgyában készített felirati javaslata.

A beterjesztett felirat elfogadtatván, az a magyar kir. pénzügyminiszterhez felterjesztetni s a dohánytermeléssel foglalkozó Tisza melléki törvéuyhatóságokkal kö- zöltetni határoztatott oly megkereséssel, hogy ezen feliratot hasonló felirattal pártolni szíveskedjenek.

Olvastatott Győrinegyének az olcsó marha-só áruba bocsátása tárgyában kelt átirata.

A földmivel, ipar és keresk. miniszter feliratilag megkerestetni határoztatott, miszerint a marhatenyésztés érdekében méltóztatnék a minisztériumnak oda hatni, hogy olcsó marhasó hozassák forgalomba.

Olvastatott a közigazgatási bizottságnak f. é. 140 szám alatt kelt határozata, melyben felkéri a közgyűlést, hogy hatalmazza fel az alispánt arra, miszerént az árvaszéki irodában, a felmerülő szükségnek megfelelőleg, a gyámhatósági tartalék-alap terhére esetről-esetre egy napdijas Írnokot alkalmazhasson.

Miután a közigazgatási bizottság jelentésébő 1 arról győződött meg a közgyűlés, hogy az árvaszéki irodában, a januárhóban feldolgozott ügy-darabok közül, február 1-én 925 darab volt leiratlan; nehogy hasonló esetek felmerülése által az árvák ügye, a késedelem miatt, szenvedjen; és nehogy az a kedvező lendület, amelyet ujobb időben az árvaügyek elintézése nyert, akadályokba ütközzék : az alispán felhatalmaztatok, hogy a felmerülő szükséghez képest, az árvaszéki irodában, a gyámhatósági tartalék-alap terhére, 1 frt uapdij mellett, időről- időre írnokot alkalmazzon.

Jármi Jenő szolgabiró, Szabolcsmegye közönségének múlt évi 168 számú határozata folytán bejelenti, mikép T.-Eszlár, Rakamaz és Nagyfalu községek, gátvédelmi szempontból társulattá alakulni nem kívánnak; miután az alakulás következtében elő állandó költségek a haszon által nem fedeztetnének. Ennél fogva azon kérelemmel járulnak a közgyűlés elé, hogy a gátvédelmi ozélokra; illetőleg tiszai védgátjaiknak, a folyammérnöki tervezetben feltüntetett méreteknek megfelelő kiépítésére, segély gyanánt, mind a három községnek 10 — 10 évi közmunkája engedtessék át.

Miután a magyar kir. közmunka és köziek, ügyi miniszter múlt évi 8512 sz. a. kelt intézvényében, a folyam mérnöki hivatal által szerkesztett gátvédelmi tervezetekre vonatkozólag, az általa kijelölt irányban tanulmányozást rendelt el: az öszes ügyiratok Koczok László kir. mérnöknek oly felhívással adatnak ki, hogy a tervezeteket áttanulmányozván, azokra vonatkozólag és az érdekelt községek értekezletéről felvett jegyzőkönyvben kifejezett kérelem tárgyában, a legközelebbi közgyűlés elé véleményes jelentést tegyen.

Előterjesztetik Nyíregyháza város képviselő testületének, az italmérési jog gyakorlása tárgyában alkotott szabályrendeleti javaslata.

A nyíregyháza város tulajdonát képező italmérési jog gyakorlására vonatkozó szabályrendelet, a következő kiigazításokkal bagyatik helyben:

a) Az I. rész 6. pontja, az eredeti szöveg teljes mellőzésével, ekképen módosittatik.

»A regále jogok megsértéséből felmerülő ügyekben a panasz megvizsgálására, és elsőfokú elintézésére, a városi hatóság van hivatva; amely e hatáskörét, az e czélból állandóan megbízott elüljárósági tag által gyakorolja, aki az ügyet, a vizsgálat befejezésétől számítandó 8 nap alatt, érdemleges határozattal ellátni köteles.«

b) A 8. pont ezen szavai: »a) pontjában említett eseteket kivéve, araikor hivatalbeli eljárásunk van helye«, kihagyatnak.

Ugyan ezen pontnak utolsó kikezdése helyett, a következő szöveg Írandó: »Az elmarasztaló végzésbe világosan befoglalandó, hogy a tulajdonos, illetőleg a bérlő szenvedett káraira és költségeire nézve, keresetével a törvény rendes útjára utasittatik.«

A vásárvám tárgyában alkotott szabályrendelet a következő módosítással hagyatik helyben.

a) A szabályrendelet eredeti szövegében használt czimirat mellőzésével, a szabályrendelet cziine lesz: »Szabályrendelet a nyíregyházai vásárvám tárgyában.«

b.) A szabályrendelet 8-ik pontjában e szó után: »díjszabályzatnak« a következő szöveg állapittatik meg -. »mely ezen szabályrendelet 10. pontjában egész terjedelmében ben foglaltatik.«

Ugyan ezen pontban e szavak után : »kihágást követ el« az eredeti szöveg mellőzésével, a következő szavak írandók : »20 forintig terjedhető birsággal, esetleg megfelelő elzárással büntetendő.«

c) A dijszabályzat a szabályrendeletbe egész terjedelmében, a 10. pont alatt felvétetni rendeltetik.

Nyíregyháza város polgármestere felhívatik, hogy miután az utóbb említett szabályrendeletnek 8 ik pontja, az 1879. évi XL. t. ez. 1. § ában körvonalozott szabályrendeletet képez, amely az idézett törvény 5-ik §-ának rendelkezéséhez képest, jóváhagyás végett, az alispán utján terjesztendő fel a belügyminiszterhez. Ennél fogva ezen szabályrendeletet, a közgyűlés által helyesbített alakban, 3 példányban Írassa le, és felterjesztés végett Zoltán János alispánhoz küldje be. a. b.

A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet alakuló gyűléséből.

(1884. márcziushó 9.)

Kerekréthy Miklós városi főkapitány, mint a létesítő bizottság elnöke, üdvözölvén a gyűlésen megjelent alapitó, pártoló és működő tr.gokat, a gyűlést megnyitja, s első helyen a múlt 1883. évi szeptemberhó 23-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének felolvastatására és hitelesítésére hívja fel a gyűlést. Ez megtörténvén

Okolicsányi Géza egyleti titkár bemutatja a léte- sitő bizottság által készített, s a novemberi közgyűlés által tett módositásokkal kiegészített alapszabály-tervezetet; amelyet a közgyűlés egész terjedelmében elfogad

ván, láttamozás végett a magy. kir. belügyminisztériumhoz fölterjesztetni határozott; aminek eszközlésével Okoli csányi Géza, minta létesítő bizottság jegyzője, megbizatik.

Kerekréthy Miklós elnök bejelenti, hogy az egylet vagyona, a város által ajánlt s egyszer-mindenkorra fizetendő 2000 frt. s a 3000 forintnyi értéket képviselő tűzoltói szerekkel, az alapitó, pártoló, és működő tagok által aláirt és kötelezett összeggel együtt körül-belül 7000 forintra rúgván: az egylet végleges megalakulását ma már misem akadályozza. Bekövetkezett tehát a kedvező időpont, amikor az egylet megalakultnak nyilváníthatja magát.

A dolgok ily kedvező stádiumában a gyűlés, illetőleg az önkéntes tűzoltó egylet, mint ilyen, magát megalakuljak kijelenti; egyszersmind köszönetét szavaz a városi hatóságnak, nagy lelkű adományáért, nem különben Kerekréthy Miklósnak, mint a létesítő bizottság elnökének, az alapítói, pártoló és működő tagok gyűjtése körül kifejtett buzgó és lelkes fáradozásaiért.

Bencs László tanácsnoknak a beli jelentése,amelyben tudatja a gyűléssel, hogy a városi hatóság megbizásá sából Budapesten Kempelen Béla tűzoltó egyleti főparancsnokkal, valamint Walser gépgyárossal érintkezésbe téve magát, a tűzoltói szerekről elkészített leltárnak közlése mellett, a szervezkedés, illetőleg a felszerelés érdekében véleményüket kikérvén: azok oda nyilatkoztak, miszerint a leltárban jelzett tűzoltó szerek az igényeknek és szükségletnek, még egy 1600 forintos fecskendő beszerzésével teljesen megfelelnek, tudomásul vétetett. Nem különben örömmel vette a gyűlés ama kedves hirt, melyszerént Kempelen Béla tővárosi íőparancB- nők azon biztosítását küldi a nyíregyházai tűzoltó egyletnek, hogy a tűzoltási főbb ismereteknek és gyakorlatnak betanítására, egy szakavatott egyént fog küldeni ; addig is azonban ajánlja, hogy a szükséges katonáB lépésekben, fordulatokban és menetekben gyakorolják magukat az egylet működő tagjai.’ Tudomásul vétetett Walser gépgyárosnak azon ajánlata is, hogy a város tulajdonát képező nagy fecskendőnek részére leendő átengedése esetében, az 1600 frtos fecskendőre csak 800 forintot kér az egylettől.

Hosszas vitára adott alkalmat az a felmerült kérdés, ha vájjon megválaszsza-e az egylet a tisztviselői kart az alapszabályok helyben hagyása előtt, vagy sem. A vitában,pro et contra, részt vettek: Szesztay Károly, Hadak Károly, Sütő József, Kovács Gerti, és Harstein Emil.

Végre is a többség kimondta, hogy igenis megkívánja választani a tisztviselőket, a parancsnok kivételével, mint amely állásra a tűzoltói intézmény érdeke szakavatott egyént kíván.

A. tisztviselők megválasztása elhatároztatván, figyelemmel az alapszabályok 25. §-ára, a választások szabályszerű megejtése czéljából, a kijelölő bizottságba, Kovács Gerő elnöklete alatt, Krasznay Gábor, Szesztay Károly, Bencs László, Kerekréthy Miklós, Meskó László és Sütő József beválasztattak : s a bizottság a következő állásokra a következő egyéneket ajánlotta, illetőleg jelölte ki.

Az elnöki állásra ; Kovács Gerőt, dr. Meskó Pált és Krasznay Gábort ; az alelnökségre : Krasznay Gábort, Bencs Lászlót és Kerekréthy Miklóst; a főparancsnoki állásra : Sztárok Ferenczet, Bencs Lászlót és Ma- [ jerszky Bélát ; a titkári állásra Oiiolicsányí Gézát, Mau- j rer Károlyt és Hudák Károlyt; a pénztárnokságra : Korányi Imrét, Török Pétert, és dr. Gara Leót ; orvosul :

| dr. Baruch Mórt, dr. Trajtler Somát és dr. Roseuberg j Emilt; ügyvédül: dr. Meskó Lászlót, Bogár Lajost és j Márkus Károlyt.

A kijelölttek választás alá bocsáttattván, elnökül Kovács Gerő, alelnökűl Kerekréthy Miklós, főparancsnokul Sztárek Ferencz, titkárul Okolicsányi Géza, pénztárnokul Korányi Imre (egyhangúlag), orvosul dr. Trajtler Soma, ügyvédül dr. Meskó László választattak meg szótöbbséggel.

A többi állások, mint amelyek egyéni ügyességet \ és részben szakképzettséget igényelnek, más közgyűlésen fognak betöltetni.

Kovács Gerő megválasztott elnök elfoglalván az elnöki széket, a gyűlést tovább vezeti.

Ezután a választmányi tagok megválasztása követ kezett.

A kijelölő bizottságot felhívja eluök, hogy hármas kijelölési jogával élve, az alapitó és pártoló tagok sorából 7, a működő tagok sorából pedig 5 választmányi tagra nézve, tegye meg a kijelölést.

A kijelölés után a titkos utú szavazás megtörtént, a beadott 58 szavazatból, az alapitó és pártoló tagok sorából kijelölt egyének közül Somogyi Gyulára 45, Májerszky Bélára 44, Zoltán Jánosra 40, Miklós Lászlóra 36, Krasznay Gáborra 34, Torok Péterre 28, Barzó Jánosra 24, Éles Lajosra 20, Márkus Károlyra 20, Sütő Józsefre 18, Kovács Fcrenczre 14, a működő tagok névsorából kijelölt egyének közül Kerekes Lajosra 49, Bogár Lajosra 34, Hudák Károlyra 30, Maurer Károlyra 29, Oláh Gézára, Vojtovics Bertalanra 27, Pivnyik Istvánra 17 szavazat esvén :

Somogyi Gyula, Májerszky Béla, Zoltán János, Miklós László, Krasznay Gábor, Török Péter, Barzó János, Kerekes Lajos, Bogár Lajos Hudák Károly, Maurer Károly és Oláh Géza választattak meg szó többséggel.

Több tárgy nem lévén, de meg az idő is előre haladván, a jegyző könyv hitelesítésével Krasznay Gábor, Meskó László és Hudák Károly megbizattak s a gyűlést elnök feloszlatta. (—y—)

Közügyek

(A végrendeletek külalakja). A kir. kúria, tekintettel arra, hogy az 1876 XVII- t. ez. világos rendelkezése szerént, az Írásbeli magán végrendelet kül formáinak megtartása, magán az okmányon, t. i. a végrendeleten, tanuk által kell igazoltatni, vagyis hogy az ily végrendeletnek a kül formák tekintetében minden bizonyítékot magán kell hordania, számos Ítéletben kimondotta és most már mint állandó gyakorlatot követi: hogy a kül formákra nézve elkövetett mulasztás vagy tévedés sem tanúvallomások, sem pedig egyéb bizonyítékok által nem pótalható.

(A gazda közönséget) értesítjük, hogy a főldmive- lési minisztérium, a magyar-óvári és budapesti vetőmag vizsgáló állomásokon kívül, ujjabban a kassai, debreczeni, kolozsmonosthori és keresztbelyi gazdasági intézeteknél is állított fel hasonló állomást.

(A földmivelési miniszter) azon a régen érzett hiányon, amely a gazdasági munkával foglalkozó népesség aránytalan megosztása foytán, az ország némely vidékén, a munkás kéz hiányában jelentkezik, segíteni, óhajtván: felhívta a közgazdasági előadókat, miszerint tegyenek hozzá mielőbb jelentést arról, hogy kerületükben mily termésre van kilátás, van-e és hány munkásra szükség, avagy van-e ott fölösleges s ekként másutt alkalmazható munkás kéz és menyi?Bejelentetni kívánja végre a miniszter azon közegek, u. m. szolgabirák, lelkészek községi elöljárók sat. neveit és lakását, akik az ily munkások alkalmazása körül, a közvetítést elvállalnák.

(A gyógyszerészeti czikkeknek) fűszer- és anyagkereskedők által való elárusitását a belügyminiszter még 1875-ben szigorúan eltiltotta. Minthogy azonban e téren viszaélések még mindig fordulnak elő, a belügyminiszter újból felhívta e körülményre az öszes törvényhatóságok figyelmét, s utasította őket, hogy minden egyes füszer- é8 anyagkereskedést szigorúan vizsgáljanak meg, és ha ott orvosi vagy gyógyszerészeti czikkeket találnak, azokat kobozzák el.

(A belügyminiszter) értesítette a törvényhatóságokat, hogy O felsége a külföldön tartózkodó s nem jelentkezés miatt katonai szökevényekké nyilvánított magyar alattvalók számára adott királyi kegyelem hatályát, még hat hóig (f. é. juniushó végéig) meghoszabbitotta.

ÚJDONSÁGOK.

X A nyíregyházai nóegylet folyó hó 9-én tartá tisztújító közgyűlését a polg. felső leányiskola helyiségében. A gyűlést Leffler Sámuel egyleti titkár nyitotta meg és vezette. Az elnöki lelkes és lelkesítő megnyitó beszéd elhangzása után, az egylet tisztviselőinek megválasztása vétetett foganatba. Az eluöki tisztet Kornis Ferenczné ő nagysága nyerte el csaknem egyhangúlag; de aki az egylet bizalmát még a gyűlésből kiküldött 7 tagú küldöttség előtt tett kijelentésében, megköszönvén, azt el nem fogadta. Ez után a többi tisztviselői helyek töltettek be. Megválasztattak ugyanis, első alelnökűl Palánszky Csapó-Ida, másod alelnökűl Szamuely Aurélné, pénztárnokul Májerszky Béláné, szerláruokul özv. Kovács Károlyné, titkárul Leffler Sámuel, a jegyzőségre Hudák Károly határoztatott felkéretni. A választmányba 40 rendes és 10 póttag választatott be. A pénztár vizsgáló bizottságba Palánszky Sámuelné, Okolicsányi Gézáné és Kovács Etelka választattak be. Amenyiben Kornis Ferenzené ő nagysága az elnökséget nem vállalta el ;

f. hó 23-ra uj választás tűzetett ki. Úgy halljuk, hogy a többség Kovács Geröné úrnő körül szándékozik csoportosulni. Előre is gratulálunk, a szerencsés választásért, a t. egyletnek.- A nyíregyházai politikai iskolaszék folyó hó

13-án ülést tartott, melynek egyik fontos tárgyát a helybeli dohányraktárba járó lányok magyarosításának kérdése képezte. Tudva levő dolog ugyanis, hogy eme munkás lányok, munka közben egész napon át folyvást tót nyelven társolognak úgy, hogy magyar szót heteken, hónapokon át nem is hallanak. Az iskolaszék megbízta tehát Sütő József és Leffler Sánjnefiskolaszéki tagokat, hogy a doliányraktári főnökséggel érintkezve, igyekezzenek az iskolaszék ez intenczióját minél előbb keresztül vinni. Üdvözöljük az iskolaszéket eme hazafias gondoskodásáért.

*** A nyíregyházai iparosoknak f. é. márcziushó

9-én tartott gyűlésén Vidliczkay József országgyűlési képviselő is megjelenvén, szóbeli felvilágosítást kért magának a szabolcsmegyei iparosok által e hó 27-én megtartott általános és együttes közgyűlésén, az ipartörvényjavaslat módosítása tárgyában kifejezett javaslati módozatok részleteiről azon czélból, hogy majdan a tárgyalás alkalmával ő is hozzá szólhasson az országgyűlésen. Biztosította a nagy számú jelen volt iparosokat, hogy jogos kivánataikat teljes erejéből és minden befolyásának fel- használásával támogatni fogja.

(!) Moesz Béla közigazgatási gyakornokot, a közelebbi megyei közgyűlésen, főispán ur Ő méltósága megyei tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. Gratulálunk a szorgalmas és munkás tisztviselő-jelöltnek eme kitüntetése alkalmából.

(—) A felső leányiskola helyiségének küszöbén ismét belépett a szomorúság angyala. Kerner Janka kisaszonyt oly súlyos betegség lepte meg, hogy az iskolai szék folyó hó 13-adikáu tartott ülésében, jónak látta az ideiglenes helyettesítésről gondoskodni; megfelelő tanerő alkalmazásával Leffler Sámuel iskolaszéki tagot bízván meg. Tárgyi rokonságnál fogva meg említjük e helyütt azt is, hogy eme tanintézet közelebb teljesen uj tanszerekkel fog elláttatni.

(=) A kártyajáték következménye. Nyírbátorban, amint levelezőnk írja, és amint hivatalos forrásból is tudjuk, Katz (Egri) Samu ottani ideiglenes postakezelő, 3500 forint kincstári pénzt sikasztott és kátyázott el. Tettét jegyzőkönyvileg bevallotta. Nem tudjuk, ha szabad lábon van-e még Katz ; de folyó hó 8-adikáig egyetlen hajszála sem görbült meg a nagyon is kvalifikált sikasz- tás miatt.

(§) A nagy káliéi kir. adópénztárnok, Polónyi 5000 forint pénztár hiány hátrahagyása mellet,a múlt héten nyom- uélkül eltűnt. A hiány már hivatalosan konstatálva van. A szerencsétlen adőpéuztárnok N.-Kállóban köztiszteletben és becsültetésben állott. A sikkasztás alig talált hitelre a városban.