Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

ISY IRVIDÉ K.“

4. Minden szerződés, mely bárhol idegen ugyszin- te honos megyei aratókkal köttetik, az illetékes községi elöljáróságnak még az aratás megkezdése előtt bemutatandó és általa láttamozaudó. Ezen szerződésben világosan ki kell hogy irva legyen:

a) hány hold vetés van learatni való?

b) hány embert szándékozik a birtokos reá fogadni ?

c) menyi időre biztosittatik munka az ar atóknak ?

Ezen biztosított időtartamnak egy fél héttel többel

különbözni nem szabad ; köteles lévén különben a birtokos aratóit a még hiányzó napokra, az eddigi kerese - ti arányban, kártalanítani.

5. Az elöljáróság köteles a szerződés tartalmát az aratók előtt felolvasni, azt megmagyarázni és felügyelni arra, hogy a szerződés megegyező hiteles másolata az arató csapat fejének kiadassák. Ezen szerződések bé lyegmenlesek és megiratási költségei mindenkor a g«:- da által viselendők.

6. Ezen szabályrendelet ellen vétők kihágást követnek el és 10 — 100 írtig terjedő pénzbírsággal, vagy behajthatlanság esetében 1—10 napig terjedő elzárással büntetendők.

7. A kihágások elbírálásánál első fokban az illető járás szolgabirája, másodfokban a megye alispánja, harmad fokban a m. k. belügyminisztérium bíráskodik.

Egyebekben a fennálló törvények szolgálnak zsinórmértékül.

Az egyesületnek ezen említett gyüléséu még a következő érdekesebb tárgyak kerültek szőnyegre. Belátván az egyesület, hogy a nagyobb mérvű tevékenység s fokozottabb érdekeltség kifejthetése végett, mulhatla- nul szükséges egy önálló egyesületi közlöny kiadása, a melynek feladata lenne népszerű nyelven irt, s a gyakorlati életből kimerített tárgyakról írni s a gazdai értelmiséget a nép alsó rétegei körében is terjeszteni. Ezen eszme előkészítése s a foganatosítás mikéntjének megállapítása végett, egy bizottság lett kiküldve, azon utasítással, hogy tervezetét már a legközelebbi választmányi üléshez nyújtsa be.

Az egyesület a nemes vetőmagok terjesztése érdekében ez évben az eddiginél sokkal nagyobb buzgalmat tejt ki s részint gazdaságában, részint vidéki köreihez és tagjaihoz díjtalanul a következő magvakat adja termelési kísérletre: Defiance tavaszbuza ÖO kgr. Champlaine 50 kgr. Jurenák-féle táv. búza 500 kgr. Chevalice árpa 1000 kgr. több faj tavaszi rozs 120 kgr. Kubai zab 800 kgr. Cinquantinó tengeri 200 kgr. Pignolettó 50 kgr. Obern- dorfi sárga répa 300 kgr. 8-féle burgonyából 1600 kgr. Két kaszáé baltaczimbőj 100 kgr. Takarmány borsóból 100 kgr. Poterium sanquisorba takarmányból 50 kgr. Lallemantia Iberika takarmány magból 20 klgrammot oszt ki. Ezeken kívül olcsó áron eladva tavaszszal és őszszel miutegy 100 métermázsa jó minőségű magvat bo csát a közönség rendelkezésére.

A növendék állat díjazást ezen év tavaszán Nyíregyházán, K.-Várdán, Nyir-Bátorban, Szt-Mihályon és Rakamazon fogja megtartani, amely helyeken elismerés és buzdításul 9000 arany frank fog kiosztatni.

A választmány még sok olyan tárgyakkal foglalkozott, amelyek megyénk közgazdasági helyzetére kiválóan fontosak, s különösen a gyümölcsfák szaporítása, olcsón eladása, valamint a homokos és gazdasági mi- velet utján már nem jövedelmező területeknek szőlővel beplántásitását előmozdítani vannak hivatva s a mely intézkedéseket annak idejében nem mulasztjuk el a tisztelt közönségnek tudomására hozni.

Szabolcsmegyc évnegyede« közgyűléséből.

(1884. februárhó 26.)

(Folytatás.)

Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek, a Sza- bolosmegye közönsége által a »Szlávia« biztositó bank ügyében 255/882 sz. a. hozott határozatára vonatkozó leirata; amelyben a miniszter azon nézetének ad kifejezést, miszerént a megyének arra nézve,' hogy ki hol biztositson, joga intézkedni nem lehet; felvilágosítást, illetőleg tájékozást adni azonban emberbaráti kötelessége.

Az állandó választmány a leiratot tudomásul vétetni s a szolgabirákat azonban értesitendőknek javasol— Nem, de Padmáé . . . lénye megsokasodott, Padma hármas alakban jött vissza, mint Brahma, Vishnu és Shiva alakjaiban, az örökké egy.

— Fiam! közötted és Pádma között egy sérthetetlen szent törvény áll. Egy árja sem fogadhatja vissza a nőt, ki idegen gyermekekkel érkezik hozzá vissza.

— E gyermek az én vérem — sóhajtá Padma — de lételöket az erőszak adta, szivem sirt akkor.

— Ekkor ártatlan vagy ugyan és tiszta a bűntől, de a törvény hatalma alá jutottál. Most pihenjetek, s holnap menjetek el a Jadghernaati isteu székéhez, ott a Bramanja megmondja nektek, mit kellessék cselekedni, hogy kiengesztelve legyen az istenek akarata.

Nagy félelem szállta meg az egymást feltaláló szeretők szivét, de a szerelem soha sem mond le a reményről, valami oly isteni, mely biztosuak érzi magát az istenek támogatása felől.

A reményhez csak a gonosznak nincs joga, csak annak homlokára van irva a kárhozat eme szavakkal: Itt nincs helye a reménynek.

Az ártatlanság érezvén kapcsát az Istennel, ezen egység szent forrásából mindig merit fentartó táplálékot.

A remény élő vallástétel az Isten igazságossága felől.

A remény a megnyilatkozott ég az elhagyott ember felett.

A reményben együtt élnek: Isten és az ember.

Soha sincs egyedül, elhagyatva, aki még remélni képes.

Csak az halt meg igazán, csak az Bzámiizött valóban : kinek szemei a remény előtt is becsukódtak.

(Folyt. kiSv.)

ja abban az irányban, melyszerént igyekezzenek oda hatni, hogy a községi vagyonok a Szláviánál ne biztositassanak; mert a biztosítás folytán, a községre háramló minden kárért az anyagi felősség az elöljárókat ille- tendi.

Olvastatott a belügyminiszter múlt évi 35128/III. b. számú intézvénye, amelyben felhívja a megye közönségét, hogy miután az 1878. évben a t. slügyésznek kiszolgáltatott 200 írt előleg az árvaszéki ügyekben folytatott perek alkalmával felmerült költségek fedezésére lett a megyei pénztárból kiszolgáltatva: ezen összeget, amennyiben annak a fél által leendő visszatérítésére még hoszabb ideig nem volna kilátás, a gyámpénztár által, a házi pénztárnak téríthesse meg.

Ezen 200 frt. előleg, a megyei házi pénztár részére a gyámhatósági tartalékalapból kiutaltatik. Az árvaszék azonban utasittatik, hogy ezen összeg a gyámhatósági tartalékalapnak, ama perek befejezése alkalmával a biróilag megállapítandó perköltségekből megtéríttessék, amely perek folytatására ezen előleg kiszolgáltatott, a legéberebb ellenőrzést gyakorolja.

A m. kir. belügyminiszter 299./III. b. számú rendeletével felhívja a megye közönségét, hogy a megyei személyzet által kért fizetési előlegek kiszolgáltatása körül követendő eljárást a megyék háztartásáról alkotott 1883. XV. t. ez. szellemének megfelelő szabályrendeletben állapítsa meg.,; utasítja egyszersmind, hogy a házi pénztári javadalmazás költségvetés szerénti kezelésének kitüntetésére, az eddig beküldeni szokott két havi napló kivonatok helyett, ezentúl évnegyedi napló-kivonatokat ter- jeszszen fel.

A megyei személyzet fizetési előlegeinek kiszolgáltatása körül követendő eljárás megállapítása végett, egy ily czélu szabályrendelet kidolgozása és beterjesztése küldöttségre bizatik, melynek tagjaiul: Zoltán János alispán elnöklete alatt, Szikszay Pál főügyész, Kállay Ferencz számvevő, Megyery Gábor pénztárnok, Kerek- róthy Miklós és Meskó László biz. tagok és Mikecz János aljegyző megválasztatnak.

A m. kir. belügyminiszter az árvapénzeknek magyar földhiteliutézeti záloglevelekben leendő gyümölcsöző elhelyezésének föltételeit, a megye közönségének tudomására hozván azt felhívja, hogy ameuyibeu pénzkezelési rendszere megengedi, vagy a kezelése alatt álló gyámpénztári összegek elhelyezéséről, az 1877. XX. t. ez. 291 §-ábau előirt módon még nem intézkedett: a gyámpénztári pénzkészletnek gyümölcsöző elhelyezése végett a magyar földhitelintézetet keresse meg.

Minthogy a megye közönsége rendszerért a májushavi tavaszi rendes közgyűlésben szokott az árvapénzek mikénti elhelyezése iránt intézkedni: ezen miniszteri leirat érdemi tárgyalása ez úttal mellőztetik s Zoltán János alispán utasittatik, hogy azt a f. é. májusi rendes közgyűlés elé terjeszsze be.

A Nyíregyházán átvonuló megyei kőutakon s a Nyíregyháza városa által készített vagy kiépítendő városi utakon engedélyezendő vámsorompók felállitási módozataira vonatkozó egyezség megkísérlése végett 235/883. bgy. sz. a. kinevezett küldötség, a tanácskozásairól s egyezségi kísérleteiről felvett jegyzőkönyvet, valamint a Nyíregyháza város képviselő testületé által megválasztott városi megbízottak részéről benyújtott egyezségi ajánlatokat azon jelentés mellett terjeszti be, hogy az egyezséget létrehoznia, nem sikerült; bemutatja egyszersmind azon általa megállapított föltételeket, melyek mellett Nyíregyháza városa részére a kövezeti vámszedési és vámsorompó fellállitási jog engedélyezése véleményezendő leend.

Ezen küldöttségi jelentéssel szemben az állandó választmány sem a megyei, sem a városi küldöttek által előterjesztett egyezségi ajánlatokat elfogadhatóknak nem véleményezi ; hanem a bizottsági közgyűlés 98/882. bgy, sz. a. hozott határozatát ajánlja a következő hozzáadásokkal :

1. Nyíregyháza városa a vámsorompókon belül levő üszes megyei kőutakat. jókarbau és saját költségén fentartani, s a vasúti indóházba vezető ut azon részét, mely a »Huszár« vendéglőtől a dohány beváltó hivatalnál fel állítandó vámsorompóig terjed, beszámítás nélkül felépíteni legyen köteles.

2. Bármely vám sorompónál váltott jegy a vasúti indóháztól való egyszeri díjtalan bejövetelre jogosítson.

3. A vasúthoz vezető utón felállítandó »Huszár« vendéglő melletti sorompó csak az indóházhoz vezető utat. zárja el.

4. A vasúthoz vezető ut folytatásán a vámsorompó, a dohánybeváltó hivatal telkének észak-nyugati sarkánál állíttassák fel.

A küldöttségi jelentésben megállapított és az állandó választmány által véleményezett egyezségi föltételek hoszas tanácskozás tárgyává tétetvén, főispán ur O méltósága által, törvényes számú bizottsági tag írásban benyújtott kérelmére, a névszerinti szavazás elrendeltetett s szavazatszedő küldöttség kineveztetvén, a kérdés következőleg tétetett fel: »az állandó választmány véleménye elfogadtatik-e ? igen vagy nem ?«

A szavazatszedő küldöttség jelentése szerént 65 bizottsági tag igennel, 86 biz. tag pedig nemmel szavazván ; s ekként az állandó választmány véleménye el nem fogadtatván: főispán ur Ó méltósága a küldöttségi jelentésben részletezett feltételek elfogadása felletti nyillatko zat tételre hívta fel a közgyűlést, amely azt el is fogadta. E szerént tehát:

Szabolcsmegye közönsége a Nyíregyháza városa által kérelmezett kövezeti vámszedés, és vámsorompó felállitási jog engedélyezését következő feltételek mellett véleményezi.

1. A Nyíregyháza város közönsége által épített vagy épitendő kőutakon szedendő vámjövedelmekből Szabolcsmegye közönsége osztalékot nem követel. Ellenben

2. A tokaji utcza, a n-kállói utoza és a vasúthoz vezető útnak a megye által épített kőutain a vámso- rompők felállítását, csak azon esetben véleményezi en- gedélyezhetőnek, ha

a) a vámsorompók közvetlen a város végén, vagyis a káliéi utczán a városi malomnál, a tokaji utczáu a

kórháznál, a vasúthoz vezető utón közvetlen a »Huszár« vendéglőnél állitatnak fel;

b) a vámszedési jog nyilvános árverésen haszonbérbe adatik, tehát nem házilag kezeltetik;

c) a haszonbéri árverést, a város értesítése mellett az alispáni hivatal tartja meg;

d) a haszonbéri jövedelmeket a város kezeli; a vámszedési jog gyakorlatához szükséges kiadások és utfen- tartási költségek levonása és tényleges kifizetése után tiszta jövedelemként fenmaradó összegből azonban 8/s rész a megyei kzömunka pénztárt, */s rész pedig Nyíregyháza városát illeti;

e) Nyíregyháza városa a megyével közös vámjövedelmekről külön számadástt vezet s azt januárhóban az előző évről a törvényhatósághoz beterjeszteni köteles;

/) a vámszedési jog gyakorlatára s az utfentar- tási kötelezettség teljesítésére vonatkozólag, a törvény- hatóság elenörzési és felügyeleti joga épségben hagyatik.

Olvastatott a felső tiszavidéln gazdasági egylet sza- bályrendeleti javaslata, az idegen megyei aratók félfogadása tárgyában. A szabályrendelet olvasható lapunk mai számában megjelent gazdasági egyleti közleményben.

Tanügy.

JÍH-resitós.

A szabolcsmegyei általános tanító egyesület központi választmánya, az egyleti alapszabályok 9-dik §-a értelmében, f. évi márcziushó 15-én d. e. 10 órakor Nyíregyházán a városi tanácsteremben értekezletet tart, melyre a helybeli és vidéki választmányi tagok tisztelettel raeg- hivatnak.

Tárgysorozat :

1. Múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése s az abból folyó intézkedések.

2. A kiirt pályázatok eredménye, bíráló bizottság meg-alakitása.

3. A IH-dik országos képviseleti közgyűlés által kiirt tételekre vonatkozó előterjesztések.

4. Pénztárnok jelentése.

5. Intézkedések az általános közgyűlés megtartása

iránt.

6. Indítványok és az addig felmerült ügyek tárgyalása.

Nyíregyházán 1884. márczius hó 5-én

hazafiui üdvözletei Leffler Sámuel, t. egyleti alelnök.

Közügyek

(A véderő-törvéuy.) A nagyméltóságu m. kir, honvédelmi minisztérium múlt évi deczember 31-ről kelt 60300/1883. sz. körrendeletében a következőkről értesíti a törv.hatóságokat. A véderőről szóló 1868. évi 40. törvény- czikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás módosítása és kiegészítése tekintetében, a császári és királyi közös hadügyminiszterrel egyetértőleg — a következő megállapodások jöttek létre : u. m. 1. A régibb védtörvényi uta- | sitá8 132. szakaszának 1-ső pontja akként egészittetik ki, hogy egy évi önkénteseknek, akár saját költségükre, akár az állam költségére való felvételére, a hadsereg újabb szervezése alkalmával alakított vasúti é3 távirdai ezred parancsnoksága is fel van jogosítva. Az ezen ezredhez felavatott egy évi önkéntesek pedig, a kik a tartalékos tiszti állást ezen ezredben kívánják elnyerni, azou tudományos képzettséget tartoznak igazolni, amely a régibb védtörvényi utasítás 140 ik szakaszának 1-ső pontja alatt, a hadmérnöki és utász csapatokbeli tartalékos tisztekre nézve van megszabva. 2. a hadsereg és haditengerészet különleges fegyvernemeinek és intézeteinek, a hadkiegészitési kerületek szerint való rendes kiegészítését előtüntetö kimutatásnak helyébe, a mely a régibb védtörvényi utasításnak helyébe II. számú mellékletet képezett, az oda csatolt kimutatás lép hatályba. Eme módosítások és kiegészítések tehát kellőleg közhírré teendők, az összes tisztviselők is ezekhes képest utasitandók.

(A telekkönyvek ujjáalkotása tárgyában) tanácsko zó kormáuy-enquétte abban állapodott meg, hogy a közjegyzői hitelesítési kényszer alá csupán azon telekkönyvi bekebelezést igéuylő okmányok tartozzanak, ha a kikötött érték 1000 forintot meghalad. Az 1000 írtig terjedő értékről kiállított okmányok, úgy mint eddig, ezentúl se tartozzanak a közjegyző hitelesítési kényszere alá. A belügyminiszter ur körrendelet utjáu felhívta a törvény - hatóságokat, hogy a kevésbé ismeretes helységekhez me- neszteudő hivatalos leveleken ne csak a helység neve, de mindenesetben az utolsó posta helye is kitétessék.

(A Tiszavölgyi társulat központi bizottsága) azon- kéreiemmeí fordult a belügyminiszterhez, hogy a Tisza és mellékfolyói által érdekelt törvényhatóságokat utasítaná a részben, hogy a törvény által az alispáni hatáskörbe utalt vizi ügyek gyorsabb és pontosabb elintézésére, mint az már egy-két megyénél tényleg meg is történt, ad hoc alispánokat helyettesitsenek. Ezen kérelemre válaszolva, a belügyminiszter közelebb értesítette a Tiszavölgyi társulat központi bizottságát, hogy habár teljesen méltányolja is a kérelem támogatására felhozott indokokat, s az ellen, hogy azon törvényhatóságokban, melyekben arra valóban szükség van, kizárólag a vizi ügyek intézésével foglalkozandó alispánok helyettesittessenek, elvi észrevétele fenn nem forog; mindazonáltal, minthogy a közszolgálati érdekek által igényelt alispáni helyettesítések kérdésének szőnyegre hozatala, illetőleg az e részbeni kezdeményezés a törvényhatóságok önkormányzati jogkörébe tartozik: azon kérelmet, hogy a törvényhatóságok a jelzett irányban utasittassanak, nem teljesítheti, s felhívta a megkereső társulatot, hogy azou törvényhatóságokkal szemben, melyeknél ilyetén helyettesítéseknek elkerülhetetlen szükségessége forog fenn, részéről közvetítse azt, hogy azok e részben megállapodásra jussanak s a helyettesités iránti határozatukat a belügyminiszter jóváhagyása elé terjeszsze.