Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

let a dohány meleg ágyakban augusztus 1-én túl ápolás alatt talált dohány plánták magsemmisitésére vonatkozik s melynek végrehajtása a termelőkre nézve rendkívüli zaklatással jár. A megye-bizottmányi ülés az indítványt magáévá is tetto s felírt a. m. kir. pénzügyiminiszteri- umhoz a kérdéses rendelet megszüntetése végett; de ké­relme elutasittatott. A megye közönsége a rendkívüli sérelmes rendelet ügyében a kapott válaszszal nem elé­gedvén meg, felhívta a gazdasági egyesületett, hogy ez ügyben az ügy érdemének megfelelő folyamodást szerkesz- szen s azt felterjesztés végett nyújtsa be a februári gyű­léshez. A gazdasági egyesület az ügyet lelkiismeretesen s feladatának megfelelőig tette magáévá s a pénzügyi miniszterhez a következő feliratot szerkesztette: Nagyméltóságu Minister úr! Kegyelmes Urunk ! A Magyméltóságu m. kir. pénzügyi ministerium- nak 1879 évi 4572 számú, és a »Budapesti Közlöny«-ben isj közzétett rendelete megállapítja, miszerint a dohány- termelőknek plánta termelő helyein az ültetést l fenma- radt plánták augusztus 1-sőig elpusztittassanak; mert az azután ápolás alatt talált üzdék, jövedék kihágásnak tekintetnek. Ezen rendelet hihetőleg azon okból vált szükséges­sé, mivel előfordulhatott szórványosan azon visszaélés, mikép egyes dohánytermelők a beültetett terület tér­fogatának hivatalosan megejtett ellenőrzés után újabb ültetéseket tettek és ezzel az engedélyezett területen túl­terjeszkedtek. Nagyméltóságu Minister ur ! Minden oly törvényt vagy rendeletet, amely valamely viszaélés megszűnteté­sére van hivatva: örömmel üdvözlünk; mert a visszaélé­sek nem egyedül a kincstárt, de a jóhiszemű és solid felek érdekeit is csorbítják. Ezen felfogás alapján az em­lített számú rendeletet is indokoltnak ismerjük el, s hogy a nagymélt. m. kir. pénzügyi ministerium 1883. évi 61494 számú becses leirata megyénk közönségét mégsem nyug­tathatja meg, annak oka nem az idézett rendelet szelle­mében, mint inkább végrehajtásában található. A legüdvösebb törvény, vagy rendelet is károssá válhatik s a közönség szükségképeni zaklatását eredmé­nyezheti, ha az fogalmazásánál fogva nem elég szaba­tos s a végrehajtásnál az önkénynek enged tért. Ezen rendeletnek ily önkényes, és tapintatlan végrehajtása miatt vagyunk kényszerülve, hogy e megye dohányterme­lőinek többsége érdekében Nagyméltóságodhoz ismételten alázatos felterjesztést intézzünk. A tényállás, melynek hitelességéről meggyőződni al­munk volt, a következő. Az illetékes pénzügyőri közegek 1883-évi augusz­tushó 1-én a dohánytermelők plántás kertjeit megszem­lélve, a legtöbb helyen az üzdéket s azokon tenyésző plántákat, habár a rendelet értelmében elpusztítva talál­ták, jobb ügyet megillető erélylyel mégis addig kutattak az ily helyeken öles magasságig tenyésző dudva között, mig sikerült nehány elsatnyult, minden ápolást nélkülö­ző s ültetésre semmi esetre nem alkalmas plántát egyen- kint és egymástól nagyobb távolságra összeszedni s ezen tényt aztán jövedéki áthágásnak minősítvén, csupán a nyíregyházi biztosság kerületében 1079 írt 12 krt, a há­rom biztosság kerületében 3000 irtot meghaladó birsag­gal Bujtatott a megye dohánytermelő közönsége. Nagyméltóságu Miniszter ur ! Ismételjük, mikép oly esetekben, midőn hanyagság,roszakarat vagy épen visszaélés forog fenn, a legnagyobb szigort sem tartjuk helytelen­nek; de viszont nem minősíthetjük egyébnek a legkímélet­lenebb zaklatásnál, ha a jóhiszemű és a fenálló törvény­nek s rendeleteknek engedelmeskedő felek idéztetnek pénzügyi hatóságokhoz s rovatnak meg pénzbírsággal teljesen ártatlanul; mert az csak józanon nem állítható, hogy azon 10—20 vagy 100 darab ápolás alatt nem álló és ezért elsatnyult plánta, mely 1 — 4 holdnyi területen a legvadabb dudva közt találtatott, visszaélési czélból tar­tatott meg; sőt egészen nyilván való, mikép az ki lett irtva; hanem, mint gyakran előtordul, uj gyükhajtást bocsátott, amely sem ültetésre, sem más használatra nem alkalmas. Nagymélt. Miniszter ur ! A gazdaközönség vállait máris a leroskadásig nehéz terhek nyomják s azért nem csoda, ha a rárótt méltánytalan eljárás általános vissza­tetszést szült a gazdaközön .ég azon nagy többségénél, mely magát jelen esetben hibásnak nem tarthatja. A törvénynek és rendeleteknek a jogérzetet ily mélyen sér­tő végrehajtása csak arra lehet alkalmas, hogy a tör­vény és annak végrehajtói iránti tiszteletet gyöngítse azon oknál fogva, mert zaklatással találkozik épen ott, honnan védelmet várni jogosult. Mély tisztelettel, kérjük azért ismételten Nagymél­tóságodat, hogy egyrészről a hivatott rendeletnek oly magyarázatát kegyeskedjék a hivatalos közegeknek tu­domására juttatni, melynélfogva, igen is sulytassék a visszaélés, de annak lehetősége ki legyen zárva, hogy a jóhiszemű és törvényt tisztelő fél az eljáró közegek ön­kényének legyen kiszolgáltatva. Másrészről kérjük Nagy- méltóságod: kegyeskedjék ezen rendeletet ilyképen kiegészíteni, illetőleg a pénzügyi közegeket oda utasíta­ni, miszerint csakis két községi elöljáró közbenjöttével vizsgálhassák és kutathassák fel a meleg ágyakat s ha- talmaztassauak fel ezen községi elöljárók arra, hogy Ítéljék meg esetről-esetre, vájjon csakugyan a szabályren­delet elleni kihágás esete forog-e fenn, avagy csak oly helyen találtattak ős olyan minőségű plánták, melyek, a szabályrendelet szelleméhez képest, büntetés és birság alá nem kerülhetnek és csakis azon esetben vehessék fel a pénzügyi közegek a leletet, ha a községi elöljárók azt indokoltnak látják és Ítélik. Az ifjúsági bál. (1884. februárhó 16.) A nagyvendéglő tánczterme ez egyszer kicsinynek bizonyult. Tíz órakor már oly közönség volt jelen, melynél nagyobbat egy-egy bál alig mutathat fel. A kitűzött népszerű czélon kívül, az előkelő világ­ból sok családot vonzott oda a »Lady patronesse« álta­„N Y í B V I D É K“. lánosan tisztelt személye, s hogy a bál ily fényesen si­került, nemcsak a rendezőség buzgalma, mindenek felett az ő hozzá fűződő széles összeköttetésének is köszön­hető. A Lady patronesse szerepét Jármy Mártonná Péchy Berta úrnő volt szives elfogadni, s lekötelező szívélyessé­gével az utolsó perczekig híven megfelelt feladatának. Jó kedvben nem volt hiány, mely később annyira fokozódott, hogy a szünóra utáni csárdás 67 perczig en­nek újrázása pedig, 17 perczig tartott. A bálban képviselve volt a megye épp úgy, mint a város előkelősége, s nem volt hiáuy sem tánczosnő, sem tánczosokban. A Lady patronesse körében ott voltak: Jármy Ödönné; Horváth bárónő, Kornis Perencz törvényszéki elnök neje, Péchy Ilka (Mada) Ibrányi Zsigmondné Em­ma leányával (Kótaj), Tóth Lajosné (Kótaj), Miklós Lász- lóné, Bóuis Lujza és Yatay Verőn urhölgyekkel (N.-falu) Megyery Gézáné, Okolicsányi Gézáné. Jelen voltak ' azen kívül: Beretőiné és Kováosné úrnők Nagy-Kállóból, Kovács Ilona kisaszonynyal; Básty i Barnáné úrnő Básthy Bertha kisasszouynyal; Bőhm Hugóné Adél leányával; Draskócziné úrnő Márki Anna kisasszonynyal; Drágos Irén; Farbaki Józsefné Gizella ieáuyával; Imréné; Halasi Jáuosné ; Holló Károlyné Erzsi leányával (N.-Kálló) ; Janthó Kálmánná, Jéger Józsefné, Lujza és Etelka leányával; Krasznay Péterné, Erzsi leányával (Kemecse); Letfler Sámuelné Gdovin Mariska kisasszonynyal; Láczay Gyuláné; Lehnert Au- talné; Meskő Lászlóné; Marsaiké Károlyné, Ilon leá­nyával; Maár Adolfné Margit és Etelka leányaival; Mandel Árminná (Kótaj); Majerszky Barnáné; Novák Gyuláné; Nádassy Lajosné Irén és Blanka leányaival; Nádossy Jáuosné, leányaival; Pnpp Lászlóné; Székely, ué Kovács Ilon (Dorogit), Henter Ilon, Bégányi Gizella és Grenerczy Ilona kisasszonyokkal; Szeszich Lajosné Ida leányával; Szopkó Alfrédné; Wandrákué Zsanett leányával (Bogdány). Az öltözékek kifogástalan csinosak voltak elanyira, hogy a legszebbet kiválasztani roppant feladat s a rózsa­szín után a kék és fehér volt túlnyomó. A Lady paronesse rózsa koszorúval átfont rózsaszín selyem ruhája kétségtelenül a legizlésesebb volt; a fe­hér öltözékek között Vatay Verőn, mig a kék színben Szeszich Ida urhölgy csipkével gazdagon díszített öltö­zéke foglalta el az elsőhelyet. Az első négyest 48 pár tánczolta, s a kedélyes mu­latság reggel öt és fél órakor ért véget, a negyedik né­gyes után következő csárdással. (rr.) Tanügy.' Minden tanító (lelkész, tanár) s nevelésűgybarát szives figyelmébe. Mélyen tisztelt kartársak! Ismeretes azon terhes feladat fontossága, melyet Magyarország tanítói testületének híven munkálni szent kötelessége; ő reá van bizva a haza ifjúságának testi és lelki nevelése; V reá a haza jövője, mert a jelenben nevelt nemzedék lesz hivatva hazáját jövőben megtartani, azt a szellemi műveltségben és anyagi jólétben emelni, azt virágzóvá tenni, vagy hanyatlását előmozdítani. Ezen nagy feladat megvalósítására az egyes em­ber gyenge; gyakran a kezdet nehézségei, vagy a kö­rülmények mostohasága, nem ritkán az eszközök hiánya vagy épen anyagi, de kipótolható -— fogyatkozások gáto- lólag hatnak ezen czél megvalósításában. Azért alakult ős áll fenn nyolcz év óta a „Szabolcs- megyei általános tanító egyesület“, hogy a körvonalozott fontos czél elérése végett a megyének tanítással és nép­neveléssel foglalkozó egyénei egymással kezet fogva minden lehető akadályt elhárítsanak, mely a tanítót nagyszerű hivatása teljesítésében megakasztja. Azért áll fenn ez egyesület, hogy minden tanító közös kincsévé tegye az iskolai nevelés ős tanításhoz szükséges ismere­teket, a tanítás módszerét megvitatja, az iskolai rend­tartás és fegyelniet tökéletesíteni, a taneszközöket javí­tani, szaporítani, terjeszteni igyekszik; sőt mintaelőadá­sok és gyakorlati tanítás által közvetleu tájékoztatást nyújt tagjainak. Bizalommal fordulunk azért a m. t. kartárs, lelkész úrhoz, miután eddig az egylet tagjai közé még be nem lépett, bizonyosan azért, mivel ennek áldásos s egymásra nézve nagy fontosságú működéséről tudomással nem birt, hogy magát az egylet tagjai közé mielőbb felvétetni s ügybuzgó közreműködésével, tanácsával, részvétével a ta- nitóegylet felvirágzását s ezzel együtt Szabolcsmegye tanügyét emelni szíveskedjék. Az egyes hitfelokezetek házi, szükebb körű egyletei legyenek áldásos iskolái ezen általános tanitóegyletnek; de mivel a tanügy egyetemleges valami, működésűk eredményét hozzák ide be s adják át mindnyájunknak szellemkincseiket 11 Társuljunk és nyerünk erőben, nye­rünk hatalomban! Az egylet alapszabályai szerint minden tag csak 1 (egy) forint évi diját fizet az egylet pénztárába, melyért az egylet összes előnyeiben részesül. — Az alapszabá­lyok egy példánya a belépés után miuden tagnak azon­nal megküldetik. Abban a tudatban, hogy jelen felhívásunkkal a t. ez. kartárs urnák kedves szolgálatot teljesítünk, marad­tunk Nyíregyházán, 1884. évi február hó. hazafiui üdvözlettel a központi állandó választmány tagjai s azok nevében, Leffler Sámuel, a szabolcsmegyei általános tanító egy­let első elnöke. Az általános tanitóegyletbe való belépést minden népiskolai tanítónak melegen ajánlom. Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. ÚJDONSÁGOK. (1! MárcÁUS 15-ödikét, nemzeti ébredésünk s tár­sadalmi újjá alakulásunk e kimagasló napjának évfor­dulóját, mint a fővárosi és vidéki lapokból olvassuk, min­denütt ünnepélyesen szándékoznak megtartani a hazá­ban, A nagyváradi jogakadémia ifjúsága nagy lelkese­déssel készül az országos ünnepélyhez. Vajha a nagy­váradi jogászok példáját több hazai tanintézet is követné. Az ifjúságnak minden nemzeti mozgalomban elül kell járni. A hazafias lelkesedésnek mindig az ifjúság volt a kovásza és kell, hogy az legyen. Nem ártana, ha a nyír­egyházai evang. gymnámzium tanárai is rendeznének ily ünnepélyt. Hazafias irányban csak akkor és úgy nevel­hetjük az ifjúságot, ha az ily országos és nemzeti ünne­pélyek alkalmával mindanyiszor őket is szerepeltetjük. Az ily hazafias tüntetések maradandóbb nyomokat hagy­nak vissza lelkűkben, mint bármi meleg intelem és szó­beli figyelmeztetés. X A megyei árvaszék ügyforgalma és tevékeny­sége január hóban. 1883. deczember végével hátrányban maradt 1466 ügydarab. Ehhez beérkezett 1884 január­ban 1109. Elintézendő lett tehát 2575 szám. Ebből el- iutéztetett 1620. Elintézetlen maradt 955. Az elintézett 1620 számból előterjesztett; Péchy Gyula ülnök 330, Böszörményi Kornél 338, Okolicsányi Géza 602, Novák Gyula jegyző 343, Palaticz Lajgs joggyakornok 7 szá­mot. (!) A pótadó egyénenkinti kivetése ellen beadott felszólamlások tárgyalására, küldöttségi tagokul, megvá­lasztattak : Borbély Gáspár, Böhm Hugó, Gaál Elek és Kállay Leopold. X A vallás és közoktatásügyi miniszter közelebbi rendelete értelmében, jövőre, tehát már az 1884/s-dik tanévben is, a tanköteles korosztályok nem nyáron, mint eddig, hanem a téli hónapokban lesznek összeirandók, még pedig a tavaszi munkaidő beállta előtt. Ez intézke­désről a járási szolgabirák már értesittettek. — A nyíregyházai polgári-olvasó egylet f. é. feb­ruárhó 26-án azaz kedden,farsaug.utolsónapján, könyv­tára gyarapítására, saját egyleti helyiségében (Csen­geni féle ház) egy jótékony czélu tánczvigalmat rende- zend. A t. közönség becses figyelmébo ajánltatik. A ren­dezőség. — Lebészeti észleletek januárhóban. A legmaga­sabb hőmérsék + 4. A legalacsonyabb — 7. (Reaumur fok). Átlagos hőmérsék — 2.3°. Szelek iránya : Déli szél' 10 napon át — K. 7, — E. 6, — Ny. 5, — EK- 1, — DK. 1 napon észleltetett. Szélcsend egy nap volt. A szelek átalában gyengék voltak. Csapadék 23 napon nem volt. 4 napon eső, 4 napon pedig hó esett. (§) A Lónyay-Fráter-féle per, amelyben Lónyayt Komjáthy Béla, Fráter Sándort Friedmann Bernát véd­te, Fráter Sáudor elmarasztalásával a múlt héten befe­jeztetett. Fráter Sándor, a btk. 258 § értelmében, a rágalmazás alól fölmentetett ; ellenben a 261 §-ba üt­köző becsületsértés vétségében vétkesnek mondatván ki, 15 nap alatt fizetendő 300 frt. pénzbüntetésre, behajt- hatlanság esetén 30 napi fogságra és a vádló fél ügy­védjének fizetendő 100 frt. költség megtérítésére Ítélte­tett. Fráter Sándor fölebbezé3t és semmiségi panaszt jelentett be. A magán vádló az ítéletnek azon része el­len, amely vádlottat a rágalmazás alól fölraeuté, szintén fölsbbezést jelentett be. , V A magyar északkeleti vasút vezérigazgatósá­ga tudatja velünk, hogy vonalán f. é. májushó 20 tói a személy-szállító vonatok menetrendét, lényegesen meg­változtatja. Az utazó közönség érdekében, az uj menet­rendről szükségesnek láttunk megjegyezni annyit, hogy az utazás minden vonalon gyorsabb lesz. Nyíregy­házáról indul Kisvárda felé ; dél előtt 8 óra 10 percz- kor, dél után 1 órakor. Kisvárdára érkezik ; délelőtt 10 óra, 18 perczkor, .délután 3 óra 8 perszkor. Kis- várdáról indul Nyíregyháza felé ; reggel 5 óra 42 percz- kor. Este 7 óra 1 perczkor. E változás főleg oda irányul, hogy a vonatok gyorsabb menete és az állomásokon való rövid tarőzkodás által, a fő­várossal való összeköttetés, idő tekintetében, megrö- vidittessék. Az ily menetrendben kiváló gond van for­dítva a helyi viszonyokra, ameuyiben helyi érdekű vona­tok fognak közlekedni oly formán, hogy a magyar észak­keleti vasút mentén fekvő fontosabb kereskedelmi érde­kű városokba kellő időben, reggel lehessen bejutni és délutáu visszautazni. Gondoskodva van továbbá arról is, hogy minden vonal a mellék-vonalokról a fővonalra csat­lakozzék, s igy az utazás bárhonnan és bárhova, megsza­kítás nélkül történhessék. — A tisza-eszlári per összes ügyiratai f. é. február 19-én érkeztek meg, a magán panaszos fölebbezésével együtt,a nyíregyházai kir. törvényszéktől a kir. táblához 5762 ikt. szám alatt. Az ügyiratok az első büntető tanács jegyzőjé­nek dr. Forrásy Ferencznek adattak ki elintézés végett,ahon­nan az iratok a kir. kúria elé fognak felterjesztetni. (B) A »Tisza« biztositó társaság f. é. márcziushó 3-adikára ismét rendkívüli Közgyűlést hivott össze; mi­után a folyó hő 17-re hirdetett rendkívüli közgyűlés ha­tározat képtelen volt. A közgyűlés Debreczenben tartatik meg. Tárgya a felszámoló bizottságnak adandó megha­talmazás, a társaság iugatlauságáuak szabadkézből való eladását illetőleg. fEgézségügy januárhóban). Az elmúlt év végén Bujon uralgott hólyagos himlő-járvány, amely 49 meg- betegült közzül 10-et elragadott, januárhóban megszűnt. A nyíregyházán tavaly keletkezett 53 vörheny járvány­esetből, melyben 20 elhalt, januárhó 20-ig csak 2 ma­radt ápolás alatt; azok is a városon kívül eső tanya kon. A malária (tájkór) januárhóban a szokottnál gyak­rabban fordult ugyan elő, de kevéssé veszélyes alakban. A hasznos házi állatok egézségi állapota jónak mond­ható. (§) A hernyó fészkek szedésének ideje közelegvén, bátrak vagyuuk a járási szolgabirák és a nyíregyházai ren­dőrkapitányi hivatal figyelmét e körülményre felhívni annál is inkább, minthogy a hernyó fészkek leszedését miniszteri rendelet is parancsolja; és mert ha a meleg napok tovább is igy tartanak, a hernyók kova-előbb ki fognak kelni.

Next

/
Thumbnails
Contents