Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Az alapító tagoktól eddig befolyt készpénzben 700 forint, amely összeg a helybeli takarékpénztárban helyeztetett el gyiimölcsöztetés végett.

A tűzoltó-egyletről lévén szó, alkalom-szerűnek találjuk, az egyleti alapszabálynak a tagok minőségét és felvételét tárgyazó szakaszának ismertetését addig is, amíg a majdan felsőbb helyileg megerősítendő alapszabályt egész terjedelmében közölhetjük.

Az alapszabály-tervezet e vonatkozatu szakasza igy hangzik:

9. §. A tagok felvétele a választmány által történik.

a) Alapitó tag mindenki lehet, aki 20 forintot készpénzben, vagy 6°/o'it kamatozó atapitványt kötvényileg az egylet tulajdonául ad.

b) Tiszteleti tagokul azok választathatnak, akik a tűzoltási intézmény körül általában, különösen pedig az egylet irányában kiváló érdemeket szereztek. Ezek az egyleti rendes tagok jogait élvezik, azonban azok terheitől mentesek.

c) Pártolótag mindenki lehet, minden nemi különbség nélkül, aki 3 évre terjedőleg, legalább 2 forint befizetésére kötelezi magát; ha pegig a 3 év lejárta előtt legalább 30 nappal, be nem jelenti, további 3 évre kötelezettnek tekintetik.

d) Rendes működő tag lehet, minden fedhetlen jellemű férfiú, aki életének 18-dik évét meghaladta. Rendkívüli működő tag pedig szintén minden 18 éves fedhetlen jellemű ifjú, aki városunkban legalább már 2 hó óta lakik s a felvételi vizsgálatnál képesnek találtaik. E két rendbeli működő tagok, kifogásolás esetében, a választmány által hozott elutasító határozat ellen, 15 nap alatt, Írásban a legközelebbi közgyűléshez föleb- bezhetnek.«

Ajánljuk az alapszabály-tervezetnek e szakaszát Nyíregyháza város illető lakosságának szives figyelmébe, s az egyletet meleg pártfogásába és támogatásába, amely egylet hivatva van a jövőben, Nyiregyháza lakosságának nyugalma és vagyona fölött őrködni. —y—

A nyíregyházai termény-csarnok kérvénye a m. kir. államvasutak igazgatóságához.

A nyíregyházi termény-csarnok, egyik tapasztalt tagja, Englaender Sámuel ur által nyújtott adatokra fektetett kiválóan közérdekű kérvényt nyújtott be a m. kir. államvasutak Igazgatóságához; amely következően hangzik:

»Tekintetes Igazgatóság!«

A vasúti menetrendek megváltoztatása és illetőleg a nyári mentrendek megállapítása küszöbön lévén, tisztelettel alantirttak újabban bátorkodunk a tek. Igazgatóság figyelmét kővetkezőkre felhívni.

Általánosságban bátorkodunk kijelenteni, hogy a menetrendek egybeállításánál, évek óta nemcsak Nyiregyháza állomására, hanem az egész Debreczen-Szerencs közti vonalra, semmi tekintet nem fordittatott.

Különösen pedig a következőket vagyunk kényte- enek kiemelni.

1- ször Az érintett vidék Szerencstől felfelé és visz- sza nem bir közvetlen összeköttetéssel, sőt Szerencsen ezen vidékbeliek nappal 3—4 órát, éjjel 7—8 órát kénytelenek a vonalra várakozni.

2- szor Az érintett akadályok folytán, nemcsak a Debreczen-Szerencsi vonal menti vidék, hanem a Debre- czenon túli állomások is elszakittattak a Magyar-Gács- országi vonaltól, mely az ország déli vidékét, illetve a nagy alföldet éjszakkal a legközvetlenebbül kötné össze, amely körülmény nemzetgazdasági szempontból is behatóbb figyelem tárgyát képezhetné.

3- szor A Szerencs-Debreczeni vonal és viszont, valamint a Szerencsen túli állomások sem birnak közvetlen összeköttetéssel a Magyar Észak-Keleti vasút Deb- reczen-Szathmár-(] Sziget vonalával. Debreczenben az összeköttetésre, akár Sziget felé, akár vissza Szerencs felé, nappal csak 4 óráig és éjjel csak 7 óráig kell az utasnak várakozni.

4- szer A legtöbb szó fér a Budapesttel való összeköttetéshez, és itt csak azt az egy curiozumot emeljük ki, hogy a Bpestről estve elinduló vonat Debreczenbe hajnalban megérkezve, jobban mondva éjfél után 3 órakor, ott vesztegel 5 órán át: hogy aztán 10órakor délelőtt érkezzék meg Nyíregyházára, a Nyírség kereskedelmi központjára.

Mindez a dolognak oly látszatot kölcsönöz, hogy a mostoha bánásmód, melyben a jelzett vidék évek óta részesül, csak fokoztatnék; mert midőn az egész Tisza-vi- déki vonal az állam kezébe ment át, azon reményben voltunk, hogy ezen bajokon segítve leend, és sajnosán kellett az ellenkezőről meggyőződnünk.

Természetes következménye ennek az üzlet teljes pangása.

Dehát miért részesül ezen vidék, annak kereskedelme és gazdálkodása kevesebb figyelemben, mint más vidék? Hiszen ezen vidék adója sem vettetik más kulcs szerint !

Miért vonatik meg tőlünk a már létező vasutak előnye ?

Mert ha már oly nehézségekbe ütköznék is a Budapest-Debreczen-Sziget, és Bpest-Szerencs-Sziget fővonalok menetrendjeinél rajtunk közvetve segíteni, legkönyebb, legméltányosabb és legigazságosabb közvetlenül segíteni egy Debreczen- Szerencs közti omnibusvonat behozatalával ; arra, hogy a már egyszer adott, de visszavont gyors vonatot visszakapjuk, alig számíthatván.

Végül még egy különösen és közvetlenül Nyíregyházát érintő bajt bátorkodunk felemlíteni, a fuvartételeket illetőleg.

Nyíregyházáról ugyanis Kassára egy kocsi szállítmány 77 írtba kerül. Ugyanily szállítmány Király- telekről Kassára; 51 frtba és Fehértóról 54 írtba.

Hát nem világos megakadályozása-e ez a Nyíregyháza- Kassa közti kereskedelemnek ?

Tudjuk mi azt, hogy a fent jelzett abnormis fuvartételek azon egyezményen alapulnak, mely a magyar Északkeleti vasúttal köttetett. De bátorkodunk azon kérdést felvetni, hogy méltányoB-e az, hogy két oly

„N r f R V I D É K“.

kereskedelmi pont, mint Nyiregyháza és Kassa régi összeköttetése azon egyezménynek áldozatul essék minden recompensátió nélkül.

Ezen nebézményeinket azon reménynyel terjesztjük a tekintetes Igazgatóság elé, hogy a menet rendeknek legközelebbi megváltoztatásánál figyelemmel méltóztatik lenni egy százezreket számláló vidék gazdasági viszonyaira és kereskedelmi forgalmára, és úgy a közvetett vasúti összeköttetés, valamint az omnibus vonat és az abnormis fuvartételek kiegyenlítése iránti kérelmünknek hely adatik.

Maradtunk a tekintetes Igazgatóságnak.

Nyíregyházán 1884. február 12-én, alázatos szolgái Szamuely Aurél, társulati elnök. Dr. Hartstein Emii: társulati titkár.

Küzügyek.

(Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter), az alkalomból, hogy a »fővárosi iparosok köre« küldöttségileg kérte támogatását a hazai ipartermékek pártolása ügyében ; nevezetesen a jövő évi országos kiállítás alkalmából megindítandó mozgalom érdekében, levelet intézett a nevezett körhöz, amelyben elmondja, hogy ami szakoktatás és rajztanitás által az ipar emelésére tehető, azt ő megtette s ez után is meg fogja tenni. Ez azonban nem elég az ipar megteremtésére. Szükséges a hazai ipar pártolása is. Védegyesületet ma nem állíthatunk; mert viszonyaink mások ma, mint voltak 40 év előtt. Azon kell iparkodni, hogy a nyers anyagot itthon dolgozók fel, s a produktumot itthon fogyaszszák el. Ezt pedig társulás által véli elérhetni. Reméli, hogy e czől elérését az 1885-diki kiállítás nagyban elő fogja mozdítani.

(A telekkönyvek reformja ügyében) összehívott miniszteri szaktanáos, febr 8-ánfolytatta a novella részletes tárgyalását. A szaktanácskozmány egyhaugulag kifejezte abbeli elvi álláspontját, hogy egyedül a közjegyzői okmánykényszer rendszere az, mely a jelenleg feltornyosult zavarok és visszásságok bekövetkezésének gyökeresen elejét venné. Különösen a szaktanácskozmány bírói tagjai élénken és gyakorlati példákkal világittoták meg azon helyzetet, melybe telekönyveink, a lelketlen és tudatlan zugirászok működése következtében- jutottak. De ugyanakkor, midőn a szaktanácskozmány feltétlenül a közjegyzői okmánykényszer rendszere mellett nyilatkozott, egyúttal a többség azon aggályának adott kifejezést, hogy ezen rendszer nehezen nyerne törvényhozási elfogadást, és igy rövid idő alatt törvényhozás elé szánt műben ezen rendszert, mely egyedül volna ugyan gyökeres gyógyszer, mással kel pótolni. Ily előzmények után a szaktanácskozmány a hitelesítési kényszert fogadta el de úgy, hogy bizonyos értékmenyiségig (p. 1000—1500 forint) a községi elöljáróságok is feljogosítva legyenek a hitelesítésekre. .— Elfogadta pedig akképen, hogy minden dolog- beli jogra kiterjesztette a hitelesítési kényszert. Természetesen ezen értékig és ezen felül a kir. kezjegyzők birnak hitelesítési joggal. Hosszabb eszmecserére adott alkalmat a kérvények ellenjegyzési kényszere is, melyet azonban a szaktanácskozmány mellőzött ; de kimondatott, hogy mind a közjegyzők, mind a községi elöljáróságok, ha a fél a hitelesítéskor ki nem jelenti, hogy más által kívánja a kérvényt benyujtatni, kötelesek a kérvényt is a telekkönyvi hatósághoz benyújtani.

(A vallás és közoktatásügyi miniszter) az izraelita orthodox rabbik alkalmazhatóságára vonatkozólag, a következő rendeletet intézte a megyei közigazg. bizottságokhoz : »0 cs. és apostoli kir. felsége f. é. fe.bruár hó 2-án Bécsben kelt legf. elhatározásával, az Általa 1871. oktobr. 22-én kelt legf. elhatározásával jóváhagyott izraelita orthodox szervező szabályzat 26-§-ának hatályon kívül tétele mellett, engem felhatalmazni mél- tőztatott legkegyelmesebben a kellő intézkedések megtételére, bogy egyelőre az izraelit, hitközségekben, csak oly egyének alkalmatathassanak rabbikul, akik magyar alattvalók, és akik legalább a gymnazium vagy reáliskola négy alsó osztályát, és esetleg a polgári iskolát sikerrel végezték.

Erről a közigazg. bizottságot szoros miheztartásul, az izr. hitközségekkel leendő közlés végett, oly megjegyzéssel tudósítom, hogy a jeschibák és a talmud-thóra iskolák rendezése tárgyában rendeletemet közelebb veendi.

Budapesten, 1884. februárhó 6. Trefort.

A megyék szervezése érdekében a belügyminiszter a következő körrendeletét intézte a megyei törvényhatóságokhoz :

„A megyéknek az 1883. XV. t.-czikkben elrendelt uj szervezése a legközelebb megejtett tisztujitásokkal immár végleges befejezést nyervén: ha visszapillantást vetek az idézett törvény alapján a megyék által teljesített szervezési munkálatokra, hazafiui örömmel nyilváníthatom elösmerésemet a felett, hogy a megyék teljesen áthatva feladatuk horderejétől, a szervezés nagy munkáját a törvény szellemének, s a közérdek követelményeinek megfelelőleg hajtották végre.

A szervezés végrehajtásával azonban a megyéknek jutott a feladat, még nem nyert teljes megoldást. Hátra van ugyanis az uj megyei szervezet gyakorlati alkalmazása, s miután ezen uj szervezet üdvös hatása csak akkor fog a közéletben nyilvánulni, ha előnyeinek a gyakorlatban is kellő érvény szereztetik; s miután ennélfogva nem kevésbbé fontos s következményeiben ép oly mélyre ható a feladatnak hátra levő része: ezen tudat ösztönöz arra, hogy a törvényhatósághoz az újon szervezett megye működésének kezdetén azon felhívást intézzem, miszerint a törvényhatósági katáskörrel járó hivatás fontosságának a az ebből kifolyó felelősségnek érzetében, eddig is tanúsított hazafiságától vezéreltetve, úgy a köszégi élet, mint s megyei önkormányzat és az állami közigazgatás közvetítésének terén, lelkiismeretes és buzgó működésével a megye uj szervezetéhez kötött várakozásokat teljes mérvben érvényre juttatni, jelesül: a községek feletti felügyelet kellő gyakorlása, s különösen azok háztartásával, illetőleg a községi költségvetésekkel és zárszámadásokkal szemben, a törvény által megszabott hatáskörének megfelelő érvényesítése, továbbá saját közegei eljárásának szigorú ellenőrzése, a természeténél fogva kiváló gondozást igénylő árvaügy pontos ellátására a felügyelet allatt álló megyei vagyon takarékos és gonodos kezelése mellett és általán véve a hatáskörébe eső közszolgálat minden ágában kifejtett ernyedetlen tevékenység által, a megyei közigazgatást mindinkább az újabb kor követelményeinek szinvonálára emelni, illetőleg teljes odaadással azt elérni törekedjék, hogy a megyében a művelt világ igényeinek és az adózó polgárok érdekeinek megfelelő közszolgálat biztosíttassák.

Bízom hazafiasságában, hogy ezen felhívásom visz- hangra talál, s ezen bizalommal üdvözlöm a törvényhatóságot az újjá szervezett megyében, a megkezdett működése küszöbén. Budapest, 1884. évi jan bó 19-én

Tisza s. k.

ÚJDONSÁGOK.

(!) Az adó kivető bizottsághoz az 1884, 1885 és 1886 évi időtartamra, a nyíregyházai adókivető bizottsághoz Ibrányi Zsigmond és Misley János rendes, Bogár Lajos és Glűk Dávid póttagokul, — a kisvárdaihoz Rutkay Károly és Harsányi Menyhért rendes, Bézier György és Rózenblüht Simon póttagokul, — a nagy-kállaihoz Koczogh Ferencz és Kürthy Elek rendes, Kállay Sándor és Deme István póttagokul kineveztettek.

(1) Az uj ipartörvény-javaslat már beterjesztetett az országgyűlésre, amely azt a közgazdasági bizottsághoz utasította. A nagyfontosságu javaslat pár hét múlva már szőnyegre kerül; mert a bizottság lehetőleg gyorsan fogja a javaslatot létárgyalni. Ezért láttuk szükségesnek mi is az e tárgyban egyik munkatársunk által beküldött czikk közlését; habár nem lehetünk is czikkiróval mindenben egy véleményen.

0 A tisza-eszlári bírót, Farkas Gábort »buzgó szolgálata elismeréséül,« a király a koronás ezüst éremmel tüntette ki. E kitüntetés, úgy látszik annak elismeréséül történt, hogy Farkas Gábor minden zavargást megakadályozott Tisza-Eszláron. E tekintetben a magyar nép higgadt kedélye mellett, minden bizonynyal legtöbb érdeme volt Farkas Gábor községi bírónak. Mint halljuk, az ünnepélyes feldíszítés a legközelebbi megyei évne- gyedes közgyűlésen fog megtörténni.

(!) Állami adóvégrehajtókká, Szabolcsmegye terű letére, Eördegh Károly volt bírói végrehajtó, Liszt Géza és Hilvössi Jenő neveztetett ki.

— A czigándi lakodalmas népnek a Tisza jege alá való merüléséről szóló hir, amely oly széles körben lett újságolva, hála égnek nem való. A dologban csak anyi igaz, hogy a lakodalmas népet a hidassal (komp), amelyen a násznép Dombrádról Czigándra volt evezendő, a zajló Tisza jégtáblái majd másfél-mértföldnyire hajtották el a czéltól. A rémülésen kívül nagyobb veszély nem történt.

*** Únody Gézát, akit Szeyfert kir. főügyészi helyettes, a tisza-eszlári per tárgyalásakor, »a köztisztviselő hivatalos működésének akadályozása« czimen beperelt, a nyíregyházai kir. törvényszék fölmentette. A törvényszék a vád elutasítását azzal indokolta, hogy a vádbeli sértés nem a törvényszéki teremben, hanem azon kívül követtetett el, s igy legfölebb becsületsértés vádjának képezheti alapját. A kir ügyész fölebbezett.

— (Értesítés.) A nyíregyházai róm. kath. népiskola osztályaiban az első félévi vizsgák a következő rendben tartatnak meg : jf. hó 20-án délelőtt az I. II. egyesített fiosztályban, délután a III. IV. V. és VI. egyesített fi-osztályban ; 21-én délelőtt az I. II. egyesitett leány-osztályban, délután a Hl. IV.(V. és VI. egyesitett leány-osztályban. Miről az igen tisztelt szülők és tanügy- barátok ezennel értesít tetnek.

! Nyíregyházán ismét pengetik a gőzfürdő létesítését; de csak pengetik. Vájjon fog-e sikerülni : azt a jövő mutatja meg. A Sóstói fürdő még mindig nagy ellensége a városi gőzfürdőnek.

(Beküldetett). Azon hirrel szemben, mintha a f. hó 23-ikán rendezendő nőegyjleti reunió, a múlt hő 31-ikén megtartott reunk” sikerteléjnsége folytán, nem fog megtartatni : sietünk kijelenteni, hogy azt meg fogjuk tartani, s egyúttal felhívjuk a nőeg'jvlet tagjait és a nőegyleti intézmény pártolóit, hogy eziui mulatságra minél többen megjelenni szivoskedjepek. 'Tisztelettel a rendező-bizottság.

— Alföldi Károly táncütanitó a napokban városunkban járt a táncztanitás inegkezdéséhez szükséges előleges lépések megtétele végett. A tanítást márczius hóban fogja megkezdeni. Előre- felhívjuk e tanfolyamra a közönség figyelmét.

0 Az ezredéves ünnep időpontjának meghatározása tárgyábau, a magyar tud. akadémia részéről kiküldött albizottság, mely állott Ipo lyi Arnold osztályelnökből, s Pesty Frigyes és Tnaly Kálmán rendes tagokból, a napokban tanácskozott e jeílentős nemzeti ügyről, s történelmi kútfők alapján indo kolt véloményt dolgozott ki; továbbra is ragaszkodván afi'hoz a javaslathoz, hogy az ezredéves emlékünnep az ].894-ik évben tartassák meg, minthogy hazánk állandó liplfoglalása a 894-ik évben már Pannóniának is meg szállásával befejeztetett. A bizottság e véleménye febrfuár 8-án terjesztetett az az akadémia tört. osztálya s u£;y a közgyűlés elé.

— Szabolcsmegyére nézv e a magyar tud. akadémia februárhó 11-iki ülése, ig<sn érdekes volt. A most nevezett napon a történelmi osztál y ülésezett, amelynek második tárgyát Kandra Habosnak, Szabolcsmegye története Írójának »Szabolcsmegye alakulása« czimü értekezése képezte, amelyet Pesty Frigyes ol vásott fel. Kandra Kabos a megyebeli helynevek után ifndul a múlt vizsgálatára. Szabolosban a helynevek nagyobb része magyar, ami azt mutatja, hogy Szabolcsmegye, a honfoglaláskor a magyarok által megszállott és be -népesített területté vált. A helynevek arra is utalnak, ho. ,gy nagyobb bessenyői had tanyázott itt. A beBsenyőkről ' azt hiszi Kandra, hogy a sokat vitatott várrendszerne. k egyik jelentékeny kiegészítő részét képezték; valamir it a székelyek is, akiket külön nemzetnek Kandra sem j tart, hanem inkább egy hadosztálynak. A megye ősi cs. aládjainak festésénél emliti) hogy a Kállay család nem s/zabolcsi, hanem szatmár^ ere. detü. Az értekezés általába^ nem csak mélyen, de sojf