Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

NYÍBVIDÉ K.“

I. Fejtmt. Az ipar megkezdéséről.

Az önálló ipar megkezdésére nézve jelenleg érvényben levő, elvi határozmányok érintetlenül hagyatnak; a gyámsági törvény értelmében már a 18 éves kor jogosít fel, az atya vagy gyám beleegyezésével, az iparigazolvány megszerzésére. (Az iparigazolványért Budapesten 10 frt, 10.000-nél több lakossal biró városokban 5 frt, másutt 1 frt dij fizetendő.) Igen lényeges ujilásképen behozatik ellenben az engedélyezett iparágak categóriája. Engedélytől tétetnek függővé, a következők: szállodák, vendéglők, korcsmák, pálinkamérések, kávéházak és kávémérések tartása, a zsibáruskodás, a foglalkozást közvetítők üzletei és a cselédszerzés, a kéményseprés, rendes járati időhöz kötött személyszállítás, azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják, mint: hordárok, bérszolgák stb. az építészeti ipar, a mérges anyagok és gyógyszerek készítése és az azokkal való kereskedés.

A törvényhatóságok kötelesek, a törvény kihirdetés után hat hó alatt, az engedélyezett iparágakra nézve az iparhatóság meghallgatása után, szabályrendeletet alkotni, amelyet jóváhagyás végett be kell mutatniok a földmi velés-, ipar és kereskedelmi minisztériumnak. A szabályrendeletek megállapításánál többek között a következő elvek veendők tekintetbe: a szállodák, vendéglők, korcsmák, páliukamérések, kávéházak és kávémérések száma korlátozható és az engedély az illető személy megbízhatóságától tehető függővé. Az építészeti iparágakra nézve az engedély kellő képzettség kimutatásától is tehető függővé. A kéményseprés munkakerülethez köthető és meg- határozandók a kéményseprésért járó dijak.

II. Fejezet. Az ipar gyakorlásáról.

Mint uj intézkedések kiemelhetők: az engedélyhez kötött iparágak bérlők által nem űzhetök, és minden üzleti hely külön engedély alá esik, hasonlóképen minden fióktelep.

Mások készítményeit végeladás, önkénytes árverés vagy más csőditő mód utján eladni csak az iparhatóságnál történt külön bejelentés mellett szabad. Budapesten 100 frt, 10.000-nél több lakossal biró városokban 50 frt másutt 20 frt illeték fizetendő; azon kívül a szigorú ellenőrzés mellett kimutatandó üzletforgalom után 10°/o jár a községi pénztár javára.

Ha a husmérés szabad gyakorlása mellett egyes községeknek marhahússal való ellátása állandóan biztosítható nem volna, ily községek kívánságára a törvény- hatósági ipartanács esetröi-esetre külön intézkedéseket tehet a következő elvek alapján: a) a marhahusméres szabad gyakorlása megszűnik és ezen ipar számhoz köttetik, b) a marhahús ára időnként az első fokú iparhatóság által szabályoztatik, c) a marhahusmérés rendes kezelése az iparhatóság által ellenőriztetik.

III. Fejezet. A segédszemélyzetről.

A tanonczok felvétele írásbeli szerződés mellett történik az első fokú iparhatóságnál (illetőleg a IV. fejezet értelmében az ipartestületnél), a mely a tanviszony befejeztével a tanoncznak bizonyitváuyt állít ki, melyben az iskolai bizonyítvány adatai felemlittetnek, az iparban tanúsított haladás igazolt atik és fölvétetik azon iparos neve és lakása, kinél a tanoncz a tanulási időt töltötte. Az iparhatóság (illetőleg az ipartestület) lajstromot vezet a területén alkalmazott tanouczokról, a melyben kiteendő a tauoncztarfó iparos neve, lakása és foglalkozása, a tanoncz neve, kora, a tanviszony kezdete és megszűnése. Az iparhatóság (testület) gondoskodik arról, hogy havonként legalább egyszer értesítést nyerjen a tanoncznak magaviseletéről. E czélból az iskola vezetői havonként egyszer jelentést tesznek a tanonc'ok iskola- látogatásáról és a gyakorlati oktatásról. A törvény kihirdetése után hat hónap alatt minden iparos tanonczait az iparhatóságnál a lajstromba való bevezetés végett bejelenteni köteles.

Minden község, melyben legalább 30 tanoncz van és e tanonczok számára külön ipariskola nincs, köteles az iparos tanulók tanításáról, külön tanfolyam berendezése által, gondoskodni. A tanoncz köteles mindaddig a tanoucziskolába járni, inig tanideje tart. A tanfolyam 3 évig, az évi szorgalomidő 10 hónapig tart. A tanonczis kólák költségeit az illető községek viselik; a költségek fedezésére a törvény által rendelt dijak és bírságok fordítandók; ha ez elégséges nem volna, a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter és a belügyminiszter jóváhagyásával 2 százalékos pótadót vethetnek ki Ha ez sem fedezné az iskolák fentartásának költségeit, akkor folyamodhatnak állami segélyért a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterhez.

Minden segédnek munkakönyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját,- rovatait és kállitási módozatait a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium rendeleti utón állapi Ija meg. Egy iparosnak sem szabad segédet munka könyv nélkül fölvenni, a munkába lépésnél az iparos átveszi a munkakönyvét és a segéd alkalmazását, a munkaköuyv előmutatása mellett, bejelenti az iparhatóságnak. Az iparhatóság (testület) a területén alkalmazott segédekről lajstromot vezet, melyben kiteendő a segéd neve, a muukakönyv száma, az iparos neve, lakása és foglalkozása, a szolgálati viszony megkezdése és megszűnte. A segédnek a munkából való kilépése alkalmával az iparos köteles e munkakönyv egyes rovatait lelkiismeretesen, az igazságnak teljesen megfelelőleg kitölteni. Ha a segéd az iparos által beirt minősítés által sértve érzi magát, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, mely meg nem tagadható, s melynek eredménye szerint a minősítés hatóságilag kiigazítandó és e körülmény a könyvbe bejegyzendő. A törvény kihirdetése után hat hónap alatt minden iparos tartozik segédeit a lajstromba való bevezetés s munkakönyv kiállítása végett az iparhatóságnak (testületnek) bejelenteni. A kereskedősegédekre nézve átvétetnek a kereskedelmi törvénykönyvnek idevágó határozmányai.

IV. Fejezet A kötelező ipartestületekröl.

Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban a mesterséggel foglalkozó iparosok kivánatára, az illetékes ipar és kereskedelmi kamara

meghallgatásával, a törvényhatóság határozata alapján ipartestületek alakítandók. Különböző mesterségek számára egy város területén is több ipartestület alakítható, ha az iparosok száma vagy vagyoni tehetsége az illető testületek működésére nézve kellő alapot nyújt. Mindazon iparosok, kik az illető város területén a testületi alapszabályokban megjelölt mesterséget űzik, a testület tagjaivá lennni és mint ilyenek, a testületi járulékok fizetősére kötelesek. Kereskedők, gyárosok és részvénytárau- latok e testületekbe való belépésre nem kötelezhetők. Azon iparos, ki többféle mesterséget üz, és a városban több ipartestület működik, mindazon ipartestület tagjává lesz, a melyeknek alapszabályaiban mesterségei közül csak egy is meg van nevezve.

Az ipartestületek megalakítása alkalmával az első fokú iparhatóság a városban eddig működött ipartársulatokat, a mennyiben oly mesterségek iparosaiból alakultak, melyekre nézve az ipartestület illetékes, a testületbe való beolvadásra felhívni tartozik. Az e czélból ösz- szehivaudó közgyűlésen az ipartársulati tagok két harmadrésze az eddig fenállott ipartársulat feloszlatását határozhatja el, a mely esetben a társulat vagyona az ipartestület tulajdonába megy át. Ha a kö/gyűlés az ipartársulat további fenállása mellett nyilatkozik, az ipartársulat tagjai, a mennyiben mesterségük a testület alapszabályaiban meg van említve^ a kötelező ipartestület tagjai közé is tartoznak.

Az ipartestület czélja: az iparosok közt a rendet és egyetértést fenntartani; az iparhatóságok és iparosok közt fenntartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani és az iparosokat haladásra serkenti. Az ipartestületek gondoskodnak úrról, hogy a mesterek és legények közt rendezett viszonyok álljanak fenn, hogy az inasok ügye rendeztessék, hogy súrlódások esetén békebirói működés biztosíttassák, hogy segélypénztárak létesüljenek, hogy az iparosok anyagi érdekei szövetkezetek alakítása által előmozdittassauak, hogy a hatóságok az iparügy tekintetében kellő tájékozást nyerjenek.

Az ipartestület, a hozzá tartozó iparosokra és segéd-személyzetükre nézve, az első fokú iparhatóságnak e törvény harmadik fejezetében meghatározott teendőit végzi, vagyis a tan- és munkaviszonyra nézve mint iparhatóság működik. Mindazon esetekben, midőn az ipartestület tudomására jut annak, hpgy az említett fejezet határozatai ellen a testületbe tartozók oly mulasztást vagy cselekvést követtek el, mely a törvény értelmében büntetendő, az esetet véleménye kíséretében, további eljárás végett, az iparhatósághoz beterjeszti.

A mesterek és segédek közötti viszony és a tanonczok ügyeinek rendezése végett, a testületek általánosan kötelező szabályok alakítása czóljából, javaslatot terjeszthetnek elő a törvényhatósághoz, amely azokat az elsőfokú iparhatóság, és az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatása után, úgy mint a törvényhatósági szabályrendeletet tárgyalja s hozzájárulása esetén jóváhagyás végett a földmvelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz terjeszti A szabályrendelet végrehajtása a testületet illeti.

A testület közgyűlése elhatározhatja, hogy a testülethez tartozó segédek számára Begély-pénztár létesittessék. Ily segélypénztár számára külön alapszabályok készítendők. Ezen alapszabályokban meg kell határozni,^ hogy mily pénzekből és járulékokból alakítandó a segelypénztár, mily esetekben van a segédnek igénye segélyre, és mi ezen segélynek legnagyobb mérve. A segédek hozzájárulása nem lehet nagyobb, mint hetibérük 3 százaléka. Ez a hozzájárulás hetenkint szolgáltatandó be a mester által. A mesterek a segélypénztárakhoz bizonyos arányban hozzájárulni tartoznak.

Az ipartestület ügyeit a közgyűlés és az elöljáróság intézi. A közgyűlés legalább évenként egyszer és pedig legkésőbb márczius hónap végéig tartandó; részt- vehet abban minden a testületbe tartozó iparos. A testületi elöljáróság legalább 12 iparosból áll, kiket a testület választóképes tagjai a közgyűlésén választanak. Az iparhatóság minden ipartestülethez állandó biztost rendel, aki őrködik a fölött, hogy a testület alapszabályai és a törvény határozatai értelmében működjék. Ha valamely ipartestület, a reá bízott iparhatósági teendők végzését, az iparhatóság részéről történt megintés daczára, kellően nem foganatosítja, a testület ezen teendőktől a miniszter által felmentetik és azok végzésére az iparhatóság utasittatik, sőt maga a testület is föloszlatható.

V. Fejezet. Az ipartársulatokról.

As ipartestületek mellett az ipartársulatok, mint szabad egyesülések fennmaradhatnak ős azokba segédek és gyári munkások is fölvehetők tagokul. Az ipartársulatok hivatva vannak ott, hol kötelező ipartestületek a törvény értelmében nem alakíthatók, részben ez utóbbiakat pótolni, anélkül azonban, hogy valamely iparhatósági jogkörrel felruházhatók volnának.

VI. Fejezet. Az áthágásokról és büntetésekről.

Uj azon szabály, mely a békéltető bizottságok alakítására vonatkozik. É szerint, ha összebeszélések jutnak az ipartanács értésére, azok megszüntetésére békéltető bizottság alakittatik. A békéltető bizottság az illető iparágak iparosai és segédei által külön-külön választott hat iparosból és hat segédből áll. A bizottság elnöke az ipartanács elnöke, jegyzője az ipartanács jegyzője. Ott, ahol ipartestületek léteznek, a békéltető bizottságot az ipartestület alakítja.

VII. Fejezet. Az iparhatóságokról és az eljárásról.

Ezen fejezetben egészen újjá alkottatnak az iparhatóságok. Első folyamodásu iparhatóság; a) községekben a szolgabiró; b) rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városokban az ipartanács, c) Budapesten : a kerületi ipartanács. Másodfolyamodásu iparhatóság '• a törvényhatósági ipartanács. Harmadfolyamodásu : a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium, illetőleg a horvát-szlavon országos kormány.

Budapesten minden kerület számára külön ipartanács működik. A ipartanács elnöke Budapesten a kerületi elöljáró, más városokban egy városi tanácsos; tagjai a kerület, illetőleg a város iparosai és kereskedői által megválasztott két iparos (kereskedő); jegyzője a fővárosi tanács, illetőleg a városi tanács által kirendelt hivatalnok.

Az ipartanács tagjait az illető kerület vagy város összes önálló iparosai és kereskedői választják. Csak azon kereskedő vagy iparos választható, a ki legalább annyi adót fizet, a mennyi az illető Uerületbeli iparosok és kereskedők átlagos III-ad osztályú kereseti adójának megfelel. Évenként az ipartanácsba minden kerületben, illetőleg városban 50 iparos és kereskedő választandó. A megválasztott ötven tanácstag a kerületi elöljáró, illetőleg a városi tanácsnok elnöklete alatt határozza meg, hogy mily sorrendben fognak a tagok az ipartanácsbau közreműködni, és mily sorrendben fogják az ipariskolákat és az iparmübelyeket a tanonczok előmeneteleinek ellenőrzése végett moglátogatui.

A törvényhatósági ipartanács elnöke az alispán, illetőleg a polgármester, tagjai a törvényhatósági bizottság által választott két tag és az illető kereskedelmi és iparkamara által választott két iparos (kereskedő), jegyzője a törvényhatóság által kirendelt hivatalnok. A törvényhatósági bizottság az ipartanácsba évenkiut 10 tagot, a kereskedelmi és iparkamara 10 iparost és kereskedőt választ. A megválasztott tanácstagok az alispán vagy polgármester elnöklete alatt meghatározzák, hogy mily sorrendben fognak az ipartanácsban működni. A választhatóságra nézve a fenti adókulcs érvényes és a választás vissza nem utasítható.

A törvény a javaslat szerint 1884. október elején lépne életbe.

ÚJDONSÁGOK.

© A szabólcsmegyel közkórház orvosául, főispán ur ő méltósága által, dr. Szabó Dávid hoszu évek során át megyénknek derék főorvosa neveztetett ki.

— N-Kállóban kisdedóvoda helyiség vásárlására Appel Sándorne őnsga 50 friot volt szives felajánlani a kisdedóvoda létesítése ügyében alakult uőegyesületnek. Az ily szép tett magában hordja jutalmát.

Sztárok Ferencz helybeli ügyvéd ur családja körében egy igen szép és nevezetes ünnepély folyt le a mjiit héten. Dr. Csipkés Károly maros-vásárhelyi ügyvéd ugyan is, e hó 24-edikén váltott jegyet nevezett ügyvéd ur kellemekben és szellemben gazdag leányával Margit, kisaszonynyal, aki az itteni társas estélyeknek és jótékony czélu összejöveteleknek, minden tekintetben előnyösen kimagasló alakja volt. A szív jóságából és a lélek nemességéből kifolyó kölcsönös szerelmen alapuló eme frigyet, az Ég áldása kisérje az oltártól a sírig!

(!) A legutóbbi műkedvelői előadásról szóló czik- aűnkből a nyíregyházai dalárdának közreműködése, egészen ártatlan megfeledkezésből, az illető referens tollában maradt. Nehogy e bárkivel is megtörténhető véletlen félre magyarázásokra nyújtson alkalmat, köteleeégünk- nek tartjuk eme hibát helyrehozni, s a dalárda tisztelt vezetőjének és minden egyes tagjának, a közügy nevében is köszönetünket fejezni ki szives és kellemes gyönyört nyújtó közreműködésükért.

— A magyar északkeleti vasút vezér-igazgatósága az 1884-dik évre, januárhó 1-sőtöl, deczemberhó 31-ig, összes vonalaira érvényes bérleti jegyeket bocsát a közönség rendelkezésére, a. II. osztályú bérleti jegyek árát 140 —, a III osztályukat 100 forintban állapította meg. A bérleni szándékozók szabályszerű kérvényeikkel a vezérigazgatósághoz fordulhatnak, látogatójegy alakú fényirdai arczképeiknek s a bérleti öszegnek előleges beküldése mellett.

(Helyreigazítás.) A közelebbi megyei tisztujitás alkalmával megválasztott tisztviselők névsorából Hvezda Pál pénztári ellenőr, Deli József és Szabó Károly állatorvosok neve tévedésből kimaradván, sietünk azt ezennel helyre igazitani.

(§) A nyíregyházai iparos ifjúsági egylet szállójáról örömmel hozzuk a t. ez. közönség tudomására, hogy eme szállót f. é. november és deczember hónapokban ösz- szesen 50 utazó segéd kereste fel. Ezek közzül 15 egy napi, 35 két napi lakási kedvezményben részesittetett. Ezen kívül 7 élelemmel is elláttatott. A legközelebbi ifjúsági egylet székhelyéig 18 úti szálló segélyben is részesült. Legmagasabb úti segély volt 1 frt. 20 kr. legkisebb 50 kr. A közvetítési intézmény kevés eredményt mutathat fel; amenyibou csak 9 segéd helyeztethetett el.

— A Virágh Aladár által írott, »Telokkönyvtár« czimü pályanyertes műre, Piringer és Jóba kiadó-ezég, az előfizetési határidőt 1884. január 15-ig meghoszszab- bitotta. E határidőig tehát az előfizetési péuzok még mindig elfogadtatnak. Egyúttal a több oldalról érkezett tudakozódásokra tisztelettel kijelenti, hogy a. mü, a benne előforduló számos és komplikált ábrák készítése körül felmerülő nehézségek miatt, csakis 1884. évi februárhó végével, vagy legfeljebb márczius 15-éig fog megjelenni.

□ A birói zár alatt levő erdőkben, a zárlat tartama alatt, az erdőtörvényben előirt intézkedések mikénti foganatosítására vonatkozólag, a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. E szerint az oly erdők, amelyek birói zárlat alatt állanak, a törvény által előirt szükséges gazdasági teendők alól nem szabadulnak fel, és a köz- igazgatási hatóságok, a törvényben reájok bízott teendőket, teljesíthetik a zárlat ideje alatt is s a gondozás iránti teendők végrehajtását követelhetik ; kivévén azokat a teendőket, amelyek a zárlatot elrendelő bíróságot, vagy ennek közegeit illetik meg; vagy amely teendők, avagy mulasztások feletti felügyeletre nézve, az intézkedési jog a zárlatot elrendelő bíróságot illeti meg.

X Tanfolyam a lokomobil és cséplőgép kezelők számára. A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által a budapesti állami középipartanodában a lokomobil és cséplőgépkezelők számára rendezett harmadik tanfolyam, a jövő 1884-ik évi januárhó 14-ik napján fog megnyittatni és ápril végéig tart. E tanfolyamon