Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-16 / 50. szám

A vér elemzése a piros vérgolyócskák kevesbedését tüntették fel; tizenkét fiú erős orrvérzésben szenve. dett. Tizen álmatlanság miatt panaszkodtak, négyen gyu- ladásos sebeket kaptak, egy pedig sorvadásba esett. Minél fiatalabbak a gyermekek, annál károsabb a hatás; a légiókban tápláltak szenvednek legkevesebbel. A 38 fin közül 8 volt 12 éven alól; 11-en 6 hóig, 8-an 1 és 16-an 2 évnél tovább dohányoztak. Azon fiuk, akik abbahagyták a dohányzási, meggyógyultak, a többi belehalt.

X A nyirbátor-vidéki tanítói kör legközelebb megtartott gyűlése eléggé élénk és tanulságos volt. Papp Gergely próbatanitást tartott a számtanból meglepő eredménynyel. Jegyzőül S. L. választatott meg. A tagsági dijak és megszavaztattak. A jövő gyűlésre Berta János encsencsi és Sipos Lajos szakolyi tanítók jelentkeztek felolvasást, illetőleg értekezést tartani.

— A szabolcsmegyei nyilvános köz-kórház november havi beteg forgalmának kimutatása. Október hónapról viszszamaradt november elsejére; 35 férfi és 43 nő; öszszesen 78 beteg. November havában újonnan felvétetett 52 férfi és 32 nő; öszszesen 84 beteg. így novemberhóban öszszesen ápoltatott: 87 férfi és 75 nő; vagy is 162 beteg. Ezen 162 beteg közül elbocsáttatott novemberhóban gyógyulva: 29 férfi és 32 nő; vagy is61 egyén ; javulva: 10 férfi és 6 nő, vagy is 16 egyén;

gyógyulatlan 2 férfi vagy is 2 egyén; meghalt 3 férfi és 3 nő, vagy is 6 egyén. A halálozási arány tehát 3.

7-ed százalékot tesz ki. Az összes fogyaték pedig novemberhóban 44 férfi és 41 nő, vagy is 85 egyén.

Viszszmaradt deczemberhó elsejére 43 férfi és 34 nő, öszszesen 77 egyén. A novemberhóbau ápolt 162 beteg öszszesen 2460 ápolási napot tett ki ; igy egy betegre átlag 15. 1-ed ápolási nap esik. (Közli dr. Lórencz Gyula, megyei kórházi orvos Nagy-kálló-ban.)

— Menner és Schleuning zenemű kereskedésében Szegeden kapható: Menner János, »Szeged országos kiállítási» polka. Zongorára két kézre. Ára 60 kr.

Irodalom.

X A »Koszorú« ez idei 49-ik száma következő magvas tartalommal jelent meg: A lanitónő (Elbeszélés) Irta Majtheíuyi Flóra. Akaratlan költemény Irta Cseu- geri János. A párbaj, azicziliai történet. A mostani próféták. Irta dr. Hatala Péter. Magyar müvek az őszi tárlaton. Irta Prém Jószef. Szigeti a népszínházban. Irta Radoczai Pál. Irodalom. Művészet. Vegyesek. Előfizetsi árak: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. Egyes lap ára 16 kr.

— A »Magyar Háziasszony« Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, mely a magyar gazdasszonyok orsz. egyesüle tének hivatalos közlönye, Csiszár Ugróczi Ida asszony felelős szerkesztő vezetése mellett, igen hasznos közlönye a gazdasszonyoknak. Tartalma változatos, tanulságos és érdekes. Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt. 50 kr, egy hónapra 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben postautalvány által, címezve a »Mugyar Háziasszony« kiadóhivatalához Budapesten, Váczi-körut 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadó hivatalhoz özekért — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak.

— A »Képes Családi Lapok« ll-edik számának tartalma: Özvegy menyasszony; elbeszélés, irta Halasy Béla. (folyt, köv.) — Ilon könyve; költemény, irta Bosán Ede. — Fejedelem és Fra Diavolo; elbeszélés, irta Jókai Mór, (vége.) — Az átok; ó-kori rege, irta Buday Etel (vége köv.) — A bűn világa ; egy renbőr nézetei. — Egy hegedű; novella Vichert Ernőtől, forditotta Varga János, (folyt, köv.) — Heti tárcza; Jókainé jubileuma, Irta k g.— Jókai-Laborfalvi Rózának művészi pályája ötveu éves emlékünnepére; költemény, irta Komócsy József, — Az eltemetett gyűrű; elbeszélés, irta Jakab Ödön. — Viszontlátás (Székesfehérvár) költemény, irta Szentirmai Geyza. Képmagyarázat — Mindenféle Képek: Judic Anna. — Uj-Britanniai eraberevők. — Érdekes látvány. Melléklet: »Az önző« czimü regény 161—176 oldala. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt. negyedévre 1 frt 5o kr.

Közönség köréből*).

Köszönet-nyilvánitás

A nagy-kállói kisdedóvoda létesítése czéljábói alakult nőegyeBület alapszabályai a kir. kormány által a jóváhagyási záradékkal elláttatván, a n-kállói nőegyesület 1. évi okt. 28-án véglegesen megalakult s szervezkedett. Az ekkor tartott közgyűlés alantirottaknak különösen kötelességükké tette, hogy azoknak, akik az egyesületet kegyes alapítványaikkal eddig támogatták s szép czél- jához közelebb juttatni szívesek valának, a közgyűlés nevében a nyilvánosság előtt, nyugtatváuyképen is, hálás köszönetét mondjunk; névszerint: Kubaffy Anua 100 frt, Simáskó .Venczelné 100 frt, Igaz Györgyné 100 frt. Dr. Samassa József egri érsek 50 frt, Dr. Jósa Andrásné 50 frt, Appel Sándorné 50 frt, Szele Gábor kanonok 25 frt, Kovásóczi István kanonok 25 frt, Buday Ferenczné 25 frt, Karczub Andrásné 25 frt, Hvezda Iíárolyné 25 frt, Frencsics Vinczéné 25 frt, Hubaffy Sándorné 25 frt, Dósa József 25 frt, Oláh Emma k. a. 25 frt, Kállay Rudolfné 25 frt, Gö- römbei Péterné 25 frt, Beretőy Jánosné 25 frt, Ferenczy Bertalan 25 frt, Bukoveczky Sándor 25 frt, Deine Istvánná 25 frt, Dr. Bleuer Miklósné 25 frt, Leveleki Molnár György 25 frt, Kállay Ubulné 25 frt, Kállay Jenőné 26 frt, Leveleki Molnár Ágoston 45 frt, Hele- tya Julia egy általa készített s kisorsolt paplan árából 42 frt Kállay Bertalanná 25 frt, Györgyéui Ignácz kanonok 10 frt Zsendovics J. 10 frt, Ferenczy Imre kano*) Az ti rovatban kozlöttukért nem felelős a szerk.

„N Y t R V I D É 14“.

nők 10 frt, Molnár Gyuláné 10 frt, Báró Győrfi Róza, Graíl Józsefué 10 frt, Gróf Desewffy Marianna 10 frt, Pet- rovics Ferencz praepost 5 frt, Góg Antal, 5 frt, Pánthy Endre 5 frt. Bay Istvánné 10 frt, Kállay Jenő 10 frt, Kállay Leopoldné 15 frt, Feronczy-Desewffy Gizella 25 frt. Kállay Ottónéuak 20 írtért, a Nagy-Kallón lévő »Szabolcsmegyei takarékpénztárnak« 50 írtért. A közgyűlés határozatából N-Kállón 1883 novemberhó. Ferenczy-Dessewffy Gizella, Görömbei Péter,

elnök. _________ egyl. jegyző.

Me

gHivó.

Az árvaház javára évenkint feldiszittetni szokott karácsonyfa, az idén is, árvaházi orvos Dr. Baruch Mór ur szives fáradozása s nagy részt önadománya által megszereztetett. Ebből kifolyólag f. hó 24-én, azaz hétfőn d. u. 4 órakor, a polgári leányiskola helyiségében imával kezdődő megható ünnepélyre a nőegylet tagjai s az árvaházat pártoló közönség szives megjelenését kéri

az elnökség.

KÖZGAZDASÁG.

Mutatvány

A kis- és apró-birtokosok gazdasági kézikönyvveböl.

— Irta: Antal Albert. —

III. A líisbórlő U.*)

A haszonbérlőknek mindenek felett spekulativ és vállalkozó szellemüeknek kell lenniök annyira, hogy számításuk mindig megelőzze vállalkozásukat.

A szerződés megkötésénél figyplni kell a bérlőnek a következő körülményekre és eshetőségekre.

1. Yan-e sok épület a birtokon, melyek a földrengés esetén sokat szenvednének?

2. A birtok árteres helyen fekszik-e vagy nem ?

3. Figyelni kell a háború eshetőségeire, építés esetében a kisajátításra.

4. A közlekedési eszközök könnyen hozzá-férhe- tők-e és olcsók-e?

5. A birtokos elhalálozására.

7. A beépítésre és fásításra.

Mindezeket a haszonbéri szerződésben, a bérlő érdekében különösen szélesen körül kell írni.

Ezután következik a bérlőt terhelő biztosítás kérdése.

Szükséges biztosítani nemcsak az épületeket és termést, hanom az ingóságokat is, t. i. gazdasági eszközöket, marhákat, takarmányokat sat,

Figyelembe kell továbbá venni az éghajlat, a közlekedési utak minőségét és a vasutak, a közigazgatási, törvénykezési s egyéb közhivatalok távolságát, a bérelt birtoktól; a közelség vagy távolság nagy befolyással lévén a szállításra és a munkabérre.

Ezek figyelembe vétele után jön a szerződésnek úgy a birtokosra, mint a bérlőre nézve egyaránt fontos része. Ez a bérleti idő tartama, amely igen figyelemre méltó tényező a bérletrondszerben.

Czélszerü ugyanis a következő elveket fogadni el e tekintetben.

a) a kincstári földek bérleti idejének ugyauis 20 évre való kiterjesztése;

ó) az árvák birtokának bérleténél a kiskorúak életkora;

c) a hivatalnokok hivatalos állásuk biztos vagy bizonytalan volta s a hivataloskodás időtartama ;

d) a haszonélvezőknek és a leendő örökösöknek a bérleti terület birtoklására való befolyása;

e) a birtokot terhelő törlesztési adósságnak állása és lejárati ideje ;

/) a birtok peres volta, s a bérletbe való megnyugvás föltételei.

Legelőnyösebb mindkét részre, ha a bérlő kizárólag magával a földtulajdonossal lép szerződésre és a bérleti időt 12 évre állapítják meg ; ahol azonban ez nem lehetséges, 9 évnél kevesebb időre egyik félre nézve sem ajánlatos a bérlet.

w' Lássunk nehányat azon előnyökből, amelyek a hosszabb bérleti ügylet következtében állhatnak elő mindkét részre.

Jelesen, ha a bérlő oly arányokat igyekszik behozni a birtokba, a mai rabló gazdálkodási reudszer helyett, ami a rövid tartamú bérletuél lehetetlen, hogy előfordul hasson.

Ilyenek például a talaj jó karban tartása; a fásítás, a posványok lecsapolása; a zsombéko.s rétek kiégetése és átalakitása, a futó homok-dombok megkötése és befási- tása; az épületek szigorúbb gondozása ; az állandó luczernás.

Mindezek oly előnyös viszonyok, amelyek a birtok értékét, minden körülmények közt emelik, s a földtulajdonos jövedelmét biztosítják. De előnyös ez a bérlőre nézve is. Már a fásítás maga is jelentékeny hasznot nyújt a bérlőnek. Hogy többet ne említsek, ott van a boglya-kemenczéktől megmentett szabnának trágyául való használhatása. A bérleti idő utolsó évében pedig már tetemesen érezhető hasznot nyújthat a fásítás a bérlőnek ; ami természetesen a szerződésben kikötött feltételektől tétetik függővé, avagy biztossá.

A hosszabb bérleti idő a gyümölczészetet is felvirágoztatná; a konyha kertészetet, ha csak a házi szükségletre reflectálunk is, nagy mérvben emelhetné; mig a rövid bérlet alatt rendesen üresen, pusztáu állanának az ily gyümölcsösök és konyhakertek.

Kiszámithatlan csak a jól ápolt gyümölcsös haszna is a bérlők és azok családjaikra nézve. Hányszor tapasztaljuk, hogy ahol gyümölcsös nincs, a cseléd az utolsó

*) Ajánljuk e mutatványt az olvasók szives figyelmébe. Szerzőnek tökéletesen igaza van, midőn a bérletrendszer fejlesztését ajánlja. A bérletre nézve legnagyobb baj volt és még ma is az, hogy a földbirtokos és a földet eouventióban bíró osztályok félnek a bérletektől azért, mert a magyar ember lehet jó főldmi- veló; de nincs meg benne az úgynevezett földmivelői lelkesedés.

A földmivelőnek a mivelésére bízott földet olyannak kell nézni, mint az írónak a papirost, melyen magát hallhatatlanná akarja tenui. A kis bérlő nálunk kizsákmányolja a földet; nem épít, hanem ront. Ezért nincs nálunk kifejlődve a bérleti rendszer.

Szerk.

főzelékét, lisztjét vagy gabonáját is cserébe adja egy kevés romlott gyümölcsért, amitől azután hetekig is be tegeskednek gyermekeik, a bérlő, és a gazda kárára.

A hosszú időre kötött bérletnek legnagyobb előnye az, ami a birtokos és bérlő közti viszonyt hosszú időre megszilárdítja annyira, hogy ha bár az ily birtokos látja is, hogy inindeu igyekezete és okszerű gazdálkodása daczára is jövedelmének egy részét elvesztette; de a bérlő egyénisége és helyes gazdálkodási rendszere, mindig garantirozhatja a bérösszeget, annak ingósága és a beruházás mellett.

A hosszabb bérleti idő minden bizonynyal enyhíteni fog azon szigorú elveken is, amelyeket könyvem elején oly szigorúan körülírni kellett, E rendszer teremthet hazafias bérlőket, akikre épen oly nagy szüksége vau e nagy-részt kizsarolt országnak, mint hazafias hivatalnokaira.

A múlt évtizedben még lehetett üzérkedni a bérleti földekkel, de napjainkban ez már lehetetlenné vált. Most ama beteg testek hű ápolók utáu epedeznek; olyanok után, akik megértsék betegségének okait és szak szerűen gyógykezeljék: hogy azután gazdagon fizethesse vissza terményeiben.

És lehetséges-e ezt kivinni másnak, mint annak, aki magát erre képesítette? Lehetséges-e ez oly egyéneknek, akik egészen más, a gazdászattal egészen ellentétes üzlettel foglalkoztak életükben, és akik csak azért bérelnek rövid időre, hogy ezzel is üzérkedhessenek? Lehet-e tekintélye saját polgártársai körében?

A bérlőnek, különösen kisebb bérleteknél, szigorun szem előtt kell tartani a mezei rendészet minőségét.

A bérlőnek feltétlen szükséges még két pontra figyelemmel lenni és azt szem előtt tartani, t. i. az elemi csapások elleni biztosításra; arra ugyanis, hogy vagy 3oha sem biztosit, vagy megszakítás nélkül folyvást biztosit. Ez utóbbi sokkal tanácsosabb, különösen akiknek anyagi helyzetük gyenge, okvetlen kell tenuiök; mivel a bekövetkezhető nagyobb károk esetében, az anélkül is gyenge anyagi erőt, a czélirányos gazdálkodás folytatása, képtelenné teszi.

A cseléd és bérlő közti viszonynak mindig szilárdabbnak kellene lenni, mint bármely saját gazdászat- ban. Ezt a bérlőnek csak a következő módon lehet elérni. Ha a már szellemileg és anyagilag kimerült cselédek helyzetén segíteni igyekszik; az előbbin úgy, ha, bár távol fekszik is tanyája a falutól, utakról és módokról gondoskodik: hogy a cselédek gyermekei legalább a téli évszakban iskoláztassanak.

A másodikon úgy, ha az állattenyésztésre tért enged nekik. Ila nem képes a különben jó indulatu és igyekező cseléd ilyet szerezni, nagyon előnyösen cselekszik a bérlő, ha kezdetben segédkezik cselédjének a beszerzésnél.

Téves nézetben volna azon bérlő, aki azt hinné, hogy ez által magának kárt okozott; mert azon tárgyakat, állatokat, vagy bármily eszközöket, amiket rá bízott nemcsak biztosította, de egyszersmind hű gondviselőjükre talált cselédjében.

Az ily jó indulat tanúsítása által nemcsak hűségesebbé, de állandóvá is tette gazdálkodásában.

A munkásoknak, illetőleg a napszámosoknak (sum- mások) állását és azok biztos kereset-forrását is, első sorban a bérlőnek áll érdekében biztosabbá és állandóvá tenni.

Az előbbeni, mint már fentebb emlitém, a gazdá- szati körökben megbeszélendő, hogy t. i. mikor, melyik gazdánál, mily munkára és mennyi időre, mikor, melyik bérlőnél következik a napszámosok által végzendő munka? Az utóbbiak, t. i. a summások, nagyon természetes oly kistelkes gazdákból állanak, akiknek maguknak is van némi munkájuk : de ennek bevégzése után örömmel szegőduek egy meghatározott ideig tisztességes díjért summásnak.

A gazdászati egyletek, körök létesítését biztosítani és azokat fejleszteni semmiféle elemeknek sem áll any- nyira érdekében, mint a bérlőknek. Kézzel fogható, hogy mennyire megkönnyíti ez a munkások hiányában vagy szűkében néha a kárt szenvedett bérlők gondolkodásá- sának helyes menetét; mennyire biztosítja azon szegény munkás rendes jövedelmét.

Mennyire szükségesek a társulás és a gazdasági körök a bérlők biztos jödedelmének állandósítására, azt már tudjuk. Hány bérlő, hányszor megy oly bérletbe, ahol a gyakorlott bérlő előtt már kézzel fogható, hogy a bérlet bukásával fog végződni úgy a bérlőnek, mint a tulajdonosnak; és pedig nemcsak azért, hogy azon birtok-testet nem ismeri uj bérlője, vagy hogy a kellő berendezés hiányoznék; hanem azért, mert a gyakorlati téren nincsenek annyira előhaíadva, hogy tisztában volnának azzal, hogy mire kell fektetni a fősulyt a gazdálkodásban ; vagy melyik vidék mire kívánja, hogy a a fősuly fektettessék.

Vannak még sok oly előnyök és hasznok, amelyeket a kisbérlők csakis társulás utján képesek elérni.

Hazánk kisebb és nagyobb birtokosai ugyanis, a jelen évtizedben eléggé megismerhették volna a szédelgőket, akiknek nem a gazdálkodási hajlam, nem a tisztességes kenyérkereset volt czéljuk; hanem a hirtelen való meggazdagodás, ha megfigyelik vala, hogy az ily szédelgők az állattenyésztésre semmi, vagy legalább nagyon kevés súlyt fektettek. Ahol a birtoktestet csak szántóföld képezi, 9 annak egyes részei a gyér igás erőkkel felturkáltatnak: ott reudszeres gazdálkodást vezetni nem lehet; mert vizes esztendőkben az egész gazdaság értéktelen területté válik.

Ily czélt-tévesztett eljárás volt az erdők kíméletlen letárolása, melyek a birtok és gazdálkodás egyik drága gyöngyét képezik, nem csak azért, mert szórakozás vagy egészségi szempontból is káros; de oly vidéken a jövedel - mezőaégét sem lehet viszonyítani, húsz év után, a már kizsarolt földével.

Felelős szerkesztő: JÓBA ELEK.

Kiadótulajdonosok :

VIKINGEK JÁN08 és JÓBA ELEK.