Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-02 / 48. szám
TV. évfolyam. 48, szám. r Nyíregyháza, 1883. deezem bér 2. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W IMegjelenili lietonliint egyszer vasárnapon. "Ä Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre........................................................4 frt. \ Félévre.............................................................2 > í Negyedévre .......................................................1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Piringer «János és «Tót>a Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához(nagy-debre- czeni-utcza 1551. szám) iiitézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismer tt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető I költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Mindon négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után őO kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivataluukban (nagy-debreczeni-ulcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten.^Haaseiistein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapeäteu, valamint Németország és Sveicz fővárosaibau is. Horn & Corap által Hamburgban. Felhívás Szabolcsmegye iparos és gazda-közönségéhez. Az 1885. évi budapesti országos kiállitás nyíregyházai alkerületi bizottsága, f. évi novemberhó 8-án, méltóságos Gräfl József főispán ur elnöklete alatt megalakulván, működését már megkezdette. Minthogy a kiállításra történő bejelentések határideje 1883. évi deczemberhó 31-ével lejár, az alkerületi bizottság a következőket hozza a kiállításon résztvenui szándékozó közönség tudomására. A kerületi és helyi bizottságok teendője, a szervezési szabályzat 15. §. értelmében, az I—IV, VII—XXI, XXIII, XXVII és XXIX. csoportokra, valamint az iparos tanonezok és segéd-munkások készítményeiből álló muuka-kiállitásra (II. pótkiállitás) a bejelentéseket elfogadni. Az erdészeti (V), bányászati és kohászati (VI), az építési (XXII), egészség-ügyi (XXVIII), közoktatásügyi (XXX, és XXXI.) csoportok, valamint a képzőművészeti (XXXII.) csoport és a műipari régiségek (I. pótkiállitás) tekintetében külön szakbizottságok fogván szervez- tetui: az említett csoportok, illetőleg pótkiállitá- sokra nézve, a kerületi és helyi bizottságok teendőivel kizárólag az említett szakbizottságok bízattak meg; minélfogva azon csoportba tartozó tárgyak bejelentésével a kerületi és helyi bizottságok nem foglalkoznak. Hogy a nyíregyházai alkerületi bizottság ezen köz- és nemzet-gazdászatilag nagymérvben fontos kiállitás sikerét kellően előmozdíthassa, a szabályzat értelmében, a következő tagokból alakult meg: Elnök Gräfl József megyei főispán, alelnök Krasz- nay Gábor polgármester, titkár Szentkirályi János, bizottsági tagok: Zoltán János, gróf Dessewffy Aurél, Miklós Ferencz, Nyíri János, Ferenczy Gyula miniszteri megbízott, Mandl Eduard miniszteri megbízott, Pscherer József, gróf Forgácli László, Hrabovszky Guidó, id. Várady István, ifj. Szikszay József, Kálmán János, Lukáts Ferencz, Erdőhegyi Lajos, Lipthay Károly, Szunyoghy Imre, Szentmiklóssy László, Propper Samu, Okolicsányi Lajos, Rézler Aurél, Szabó Lajos, Erős György, Oláh József, Virányi János, Audráscsik József, Éles Lajos, Prekopa Dániel, Kacska János, Koska András. — Ezen bizottságok hivatása a kiállításon résztvénni akarókat kellő útmutatással ellátni, a bejelentő iveket rendelkezésre bocsátani, azoknak teljes betöltésénél tanácscsal szolgálni. A bejelentő ivek miként betöltéséről a kiállitás általános szabályzata intézkedik, amelyből csak annyit tartunk szükségesnek kiemelni, hogy minden csoport számára, melyben a kiállító kiállít, két teljesen megegyező s olvashatóan irt bejelentő iv szükséges. A bejelentő ivek a helyi vagy kerületi kiállítási bizottságoknál nyújtandók be, ahol átnézetnek, a hibásan kitöltöttek visszautasíthatnak, vagy mással pótoltatnak. A kiállításon résztvénni óhajtók figyelmeztetnek, hogy kérdőíveket találhatnak: a bizottsági elnöknél és titkárnál, úgyszintén a bizottság bármelyik tagjánál. A bejelentő ivek úgy A) minta (VII, XXI, XXIII és XXIV csoport), valamint B) minta (I—IV és XXV—XXII és XXIX. csoport) hátlapján foglaltatnak a kiállitás azon általános szabályai, a melyeket minden résztvénni akarónak ismerni kell, azok, akik minden tekintetben bővebb utasítást óhajtanak nyerni az egész kiállítási szervezet, valamint minden egyes csoportról: megrendelhetik a hivatalos adatok alapján szerkesztett „Kiállítási Útmutatót," melynek ára 60 kr., s melyre előfizethetni a bizottsági titkárnál. A „NYÍRVIDÉK* * * TABOZÁJ A. Az örökösök. Beszély. Irta: Klug Antal, (Folytatás.) —- Ismersz-e engem ? — kérdé most Károly izgatottan. — És engem ? — szólt a homályból előtérbe lépő öreg nő. — - Néném . . . ! Bihari ur! szólt a gaz czimborai egyik ámulásból a másikba esve, de uram mit jelent ez éjszakai titkolózás? — Mit jelent te gonosz ? szólt most az öreg nő elfojtott dilbvel. Azt jelenti, hogy az Isten rávezérlett a te és grófod gonoszságaira. E fiatal ember, kit te — lehet — álnokságból nem akarsz uradul felismerui, belopódzott titkon büntanyátokba, hogy undok tetteitek birtokosa lehessen. És az Isten megmutató neki gonoszságtok müvét. Tudjuk már te elcsábított gonosztevő, ki azon leányka, az a szerelem-gyümölcs s mi ok kény- szeritette uradat a világ elől elrejteni I — Én nem értem e zavart beszédet, szólt az első ijedtség után hidegvérét csakhamar viszanyert gonosztevő. Én az ön beszéde és Bihari ur személye közt semmi összefüggést nem találok. Magyarázza ki magát jobban. — György ! szólt most Károly szomorú, szemrehányó hangon, mi által érdemiettük ki tőled, hogy oly szívtelen vaíál hozzánk ? Mert, hogy engem most már ismersz, nem vonhatom kétségbe. Mondd meg őszintén ? mi birt arra, hogy rokonom gaz tetteinél eszközül használtasd magadat ? Mondd, hova tettétek atyámat ? — Én, én nem tudok atyjáról semmit. Azaz . . . igen .... hogy .... de ... . mégis . . • . meghalt. Viszouzá a most már boltra rémült gouosz akadozva. — Hazudol semmirekellő, rivalt rá az öreg nó oly energikus hangon, melyet e különben anyira Bzelid jellemű nőben senki sem gyanított volna, .hazudol; szemedből az álnokság tűnik ki. Én tudom, hová tettétek. Szenvedői hagytátok, két árva gyermekétől elszakítva, piszkos, penészes^ börtön fenekén. Azt hittétek, el fog ott veszni a gyenge idegzetű férfi! De Isten hatalmasabb minden gonosznál. Erőt kölcsönzött neki nyomorának elviselésére, hogy majdan kiszabadulva ama odúból, gyönyörködhessék a ti vesztetek szemlélésében. Reszketsz ugy-e te bűnös? Érzed a hóhér pallosát zúgni gaz üstököd felett. Tudd meg tehát gaz társa a még nálad is nagyobb gaz gyilkosnak — szólt továbbá, mig szemei lángsugarakat lövelltek s köpenye alól egy pisztolyt, melyet e czélra vásárlott volt, ragadva elő, hogy az ártatlan áldozatot kimentettük ragadozó karmaitok közül. Ha tehát nyomorult életedet nénéd által nem akarod elveszteni, e szavaknál egy lángpallosát kiterjesztő Cherubként szegezte pisztolyát a nyomorult mellének, a ki téged nem azért nevelt fel, hogy belőled rabló gyilkos, útonálló, hóhéra az ártatlanoknak váljék, úgy vallj be mindent őszintén és kövess minket. — Mindent megvallok, mindenhová követem Önöket, csak kegyelmezzenek, dadogá fogvaczogva a gyáva, nyomorult ember, igen gróf Halmosi Albert el volt fogva. Tíz év óta szenved már a boszorkány vár .................. Is mételten figyelmeztetjük a közönsége)t a bejelentési idő rövidségére, amelyen túl ugyan még 1884 május 1-sőig fogadtatnak el bejelentések, de ez esetben lOVo-kal magasabb térdij fizetendő a kiállított tárgyak után. A még későbbi bejelentések elfogadása iránt, esetről-esetre, az orsz. bizottság határoz s ha a. bejeltés nem az orszr bizottság felszólítása folytán történt, 50%-kal magasabb térdij fizetendő. A kiállítóknak, ezen pénzbeli hátrányon kívül, már azon okból is tanácsos bejelentéseikkel sietni, mert a kiállítási vállalat, a kiállítási terület beépítésénél csak azon kiállítókra reflektálhat első sorban, akik a kellő időben jelentették be kiállítási szándékukat s igy a későbbi bejelentők, — ha bejelentésük egyáltalán elfogadtatik — a kiállítási hely tekintetében a korábbi bejelentőkkel hátrányban maradnak. Nyíregyházán, 1883. november 29-én. Az 1885. évi budapesti orsz. kiállitás nyíregyházai alkerületi bizottsága nevében : Szentkirályi János, Krasznay Gábor, az alker. bizottság titkára. az alker. bizottság alelnöke. Szabolcsmegye évnegyedes gyűléséből. (Novemberhó 27.) Gräfl József főispán ur ő méltósága, a szokásos üdvözlet és az általános figyelem felhívása utáu, megnyitván a közgyűlést, a szólók feljegyzésével Miklós László t. főjegyzőt bízta meg. Bégányi Ferencz főjegyző olvassa az alispani évnegyedes jelentést, amely a közigazgatási viszonyokat általában kielégítőknek jelzi; csupán a már lapunkban is szellőztetett gelsei megrendítő gyilkossági merénylet zavarta meg a kedélyeket és az erkölcsi rendet. Az alispán! jelentés felolvasása után, amely örvendetes tudomásul vétetett, főispán ur ő méltósága az — Ne szaporítsd a szót, hanem készülj velünk jönni, különben .... — Megyek, megyek, oh én nem vagyok semminek oka. Osak nekem kegyelmezzenek meg, mindent meg vallók. A bárom egyén félóra múlva a szekeren ült a már aggódni kezdő sokat szenvedett férfi oldala mellett. Mindegyik keblét, a viszontlátás boldogító öröme dagasztó, csak György ült komoran, elmerengve maga előtt. Irtózással gondolt azon perezre, melyben az igazság kimondja felette az Ítéletet * * * Miként van az, hogy az ember gyakran álmában Bejti meg az őt érendő jó vagy bal sorsot ? Gróf Halmosi Gyula soha nem nyugodott még roszabbul, mint az éjjel. Rémes dolgokat látott maga előtt álmában lefolyni, miktől egész testében meg borzadt. Öcscsét látta maga előtt halotti mezben. Testén csak a börtön romlott levegőjében lehető undoknál-undokabb kinézésű férgek mászkáltak ide-oda, melyeket amaz marokkal szórt reá, éles, rikácsoló hangon kiáltván : »Nesze tostvér, egyél, lásd milyen felséges lakomát szereztél számomra! Kóstold osak ! íme nézd, e kis vipera itt a fájdalomsajtolta könyekből elégíti ki régóta szomjazó vágyát, Rendkívül jó sós izü............ »Nézd , amott mászik rajtad egy óriás pók, az önmagukkal tehetlenek és a védtelen árvák vérével táplálkozott, de meg is látszik rajta! Látod, hogy meg hu- nyászkodik ellőtted ? A mily kegyetlen a védtelenek irányában, oly csuszó-másző alázatos azok előtt, kik náláoál hatalmasabbak«.................. (Vége kör.)
