Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-25 / 47. szám
NYlBTIDÉ It.“ Alkalmi beszéd Varga Antal nyíregyházai ev. ref. tanító 40 évi működésének örömiinnepe alkalmából. (Irta és elmondta Horváth István nagy-kallói ev. ref. tanitó.) Mélyen tisztelt Gyülekezet, szeretett Pályatársaim! Midőn én, mint a magyar uépuevelésuek e- vidéken egyik igénytelen és szerény napszámosa, ily fényes gyülekezet előtt, a népnevelés érdekében gyenge szavaimat mostan felemelendő vagyok, megvallom félelem-érzet hatja át egész valómat; látva a tisztes alakokat itten, kik magas szellemi miveltségük és tudományos képzettségük által éppen a hazai népnevelés terén szereztek már maguknak kiváló érdemeket; akik az irodalom teróu is oly gyakorlati ügyességgel bírnak, melyhez képest az én szerény munkálkodásom gyenge szárny-próbálgatásnak sem nevezhető; kiknek a szentirás szavaival élve: »Nem vagyok méltó, hogy sarujaiknak kötelékeit megoldjam.« Habár ez a tudat egyfelől megfélemlitőleg hat rám ; mind az által más felől a remény szelíd angyala azon biztató szavakat suttogja lüleimbe: ne félj I e derék férfiak nem a szigorú kritika éles szemüvegén keresztül tekintenek reád; nem azért ülnek itten, hogy gyakorlott műtőként éles bonczkésük alá vegyék zsenge elme- szüleményedet; hanem azért gyűltek ide, hogy tanúi legyenek a kegyeletes ünnepélynek, melyet egy 40 éves veterán néptanító társuk tiszteletére rendezett a nyiregy- háza-vidéki ref. tanítói körbeli tanítóság; hogy velem egy- gyütt ők is nyilvánítsák elismerésüket az érdemnek és kifejezzék őszinte jó kivánataikat azon férfiú irányábau, aki a magyarnépnevelés hűséges szolgálatában négy évtizeden át munkálkodott folytonosan szorgalommal, aki ily megtiszteltetésre érdemes. Mélyentisztelt Gyülekezet! Ha az emberi társadalom különböző osztályú tagjai között megjelenve: az egyes emberek szavait s magukviselését figyelemmel kísérjük, azon meggyőződésre fogunk jutni, hogy minden ember a szabad társalgás közben saját dolgairól beszól legörömestebben. A földmivelő szájából a jószág, a föld s különösen az időnél egyebet ritkán lehet hallani. Az iparos beszéd-tárgya folyvást az ipar és ennek virágzása vagy pangása. A kereskedő nyereségről beszél és gondolkodik, stb. Szóval a társadalmi állás befolyással vau az emberek gondolkodására, zabolát vet a szivér- zelmek áradozásainak s irányt kölcsönöz a cselekvésnek. Úgy hiszem, meg fogják nekem engedni mélyen tisztelt Halgatóim, ha én is a fentebbi természetes szokásnak hódolva, szándékosan szólandok azon tárgyról, amely előttem kedves, amely engem legközelebbről érdekel, t. i. a tanítói állás fontosságáról és azon kellékekről, amelyekkel bírnia kell minden nép-tanitónak : hogy a népnevelés magasztos feladatát, az emberben lényege szerint a testi erők és lelki tehetségek teljes kifejtését, az embernek erkölcsi önállóságra jutását munkálhassák ; vagy is azt eszközöljék, bogy a gondjaikra bízott növendékekből idővel testileg ép és egészséges, edzett és munkás, szellemileg alaposan gondolkodó, minden szép iránt lelkesülni tudó, nemesen érző, az erkölcsi jó cselekedetek véghezvitelére szilárd akarattal biró tagjai legyenek majdan az emberi társadalomnak, értelmes, ügyes és házaszerető polgárai a hazának; végre, hogy vallásos hittel bírjanak, mely élőhitnek fáklya-világánál szabadon járhassanak az életnek nagyon is szövevényes utain, mely vallásos hit mentő horgonyul, iránytű gyanánt szolgáljon az élet zivataros tengerén sokszor hányatott léthajónak. Néptanító! mit szóljak én dicsőítésedre, hogy öu- dicsérés nélkül bű kifejezője legyek magasztos hivatásodnak!? Idézzem talán több mint kétezer éves múlt időnek történetéből Nagy Sándor macedóniai királynak tanítójára nézve mondott szavait: »Ami vagyok Arisztó- telesnek köszönhetem«. »Vagy felemlítsem a régi római korból fenmaradt, még ma is bátran ajkunkra vehető ama példabeszédet: Quem dii oderunt, preceptorem fece- runt«? Vagy hangoztassam idegen légkörben élő nagy hazánkfia Kossuth Lajosnak a néptanítói állás fontosságára nézve nyilvánított megjegyzéseit: »Az emberi nem fejlődésének processusában fontos a tanítói állás, a legfontosab — mondá ő, — szerepe hasonlít a harmathoz, gázolja ember és marhasereg; de nyomaiban viráuy kél«. Nem, nem hozok fel idézeteket; de rá mutatok az eredményre, mely vil'ányként a tanítói működés nyomában kél. Nagy tudománynyal s mély bölcseséggel bírsz halandó embertársam, mely tisztességes és jövedelmező állást biztosit számodra?! Ne felejtsd el, hogy gazdag ismereteid tárházának alapkövét az »ABC« megtanításával az a tanitó tette le, akinek képét az élczlnpok freskó képei között sovány alakban léfestve megtalálhatod. Kebledet nemes érzelmek lángjai hevítik, amelyeknek melegétől hatásától sok szegénynek Ínségtől és nyomortól facsart könyeseppjei felszáradnak ? Ne feledd el barátom, hogy szivedet gyermekkorodban az a férfiú lágyította meg; .szivedben a nemes érzelmek szikráit nevelői eljárásával az gyújtotta fel, kiről az emberiségnek álmüveltséggel biró, hálátlan része fitymálva igy szól: »Csak egy tanitó«! Jó erkölcsiségedért s példányszerü magaviseletedért jellemesnek mond a világ? A haza, az emberiség oltárára tett bőkezű adományaidról a közhasznú intézetekben falakba vésett márványtáblák aranyozott betűi tesznek tanúbizonyságot ? Kiveszettnek tartod életedből azon napot, melyen valakivel valami jót nem tettél légyen ? Hidd el nekem, az erény boldogító ösvényét, a cselekedetek méltó jutalmát, elsőben azou személy ismertette meg veled, akiről napjainkban Jézus szeretet-vallásának felkent bajnokai közül is némelyek nem tartózkodnak igy nyilatkozni: »Mi az a tanitó ?« Oh halljátok meg szavaimat hálátlan világfiak, és tanuljátok megismerni azon személyeket, akiknek az életben igen sokat köszönhettek; kik lelki tehetségeiteket kimivelve, a tudatlan állapotból kiemeltek és Isten képére teremtett valóságokká alakítottak át benneteket 1 Ne szóljatok kérlek kicsinylőleg a tanitói állásról, a tanitó személyéről. Ön maga ellen vét, tudatlansága s mi- veletlenségéről szóló szegénységi bizonyitványával kérd- kedik az az ember, aki elismeréssel nem nyilatkozik ma a tanitói állás fontosságáról. Vegyétek csak ki az emberi társadalom összetett gépezetéből a tanitói és nevelői egybevágó tisztet teljesítő kereket, a tanitói osztályt: meg fogjátok látni, hogy rendeltetéséhez híven az emberiség a tökéletesség felé haladásában fenn fog akadni 8 attól kiszámíthatatlan távolban meg fog állani; sőt a hanyatlás meredek lejtőjén vissza fog esni az oktalan állatok sorába, ahol az életérdekek harczaiban vagy megsemmisül, vagy élet ösztöneinek kielégítésénél vérengző tigrisként kéj-gyönyörrel széttépni az erős a gyengébbet. Valóban az emberiségnek a wivelődés magasabb- magasabb fokára való felemelkedése, a tanitói működéstől függ. A tanitó » ABO«-je kulcs a legtöbb ismereteknek birtokba véteteléhez; a tanítónak nevelői példaadása, nyájas szava, megnyerő modora, szívessége, készsége, igazságossága, szerénysége, jósága, renden pontossága, munkássága: a legnemesebb érzelmek birtokosává teszik az emberi szivet; a tanitó dorgáló szava, vagy szükség esetében íenyitő veszeje a legundokabb bűuök csiráját teszi növekedésre képtelenné, vagy teljesen megsemmisíti azt. Úgy hiszem, mindenki ismeri közülünk annak az »Egy pofon csapás a maga idejében« ezimü elemi olvasmány tartalmát, amelyben egy Molnár nevű müveit egyén egy pajzán fiú gyermeket, aki egy áruezikkei mellett szundikáló gyümölcsárusnőt egy alma eltolvajlá sával megkárosított, éppen midőn a lopott almát zsebre akarta dugni, érzékenyen arczul csapta és megdorgálta ezen szavakkal: »Nem tudod mint mond a VIII-dik parancsolat? Ne lopj ! Reményiem ez az első rósz cselekedeted életedben, legyen egyszersmind a legutolsó is.« A gonosz tett elkövetése után rögtön alkalmazott érzékeny büntetésnek az lett a következménye, hogy a serdülő korú s később ifjúvá lett férfi óvakodott hasonló roBz tettek elkövetésétől; mert a lelkiismeret — valahányszor az ifjúnak kereskedelmi vállalatoknál, vagy üzleti összeköttetéseknél alkalom kínálkozott a csalásra vagy lopásra, — mindannyiszor fülébe súgta: »logyeu egy- | szersmind a legutolsó«. KéBŐbb, midőn az ifjú önálló kereskedő lett, egy barátjánál szándékosan rendezett összelalálkozás alkalmával, hálás kézszoritáB közben, raeg- j indulással mondott köszönetét Molnár urnák az egész életére kiható jótéteményért, amely őt a becsületesség és erény utján folyvást megtartotta. Hány ehhez hasonló dolgot tudna elmondani a tanító működése idejéből? Hány parányinak s jelentéktelennek látszó tanitói eljárás ad irányt az egyos emberek életének! Azt kiszámítani nem lehet. A fenntebbiekből levonva, bátran elmondhatom : az emberi társadalom lét-egén a tanitó nap, melynek átható melegétől a szívbe vetett nemes érzelmek csirái növekedésbe indulnak; iránytű, mely az élet kezdetén kiuek- kiuelt megmutatja az igazi boldogság felé vezető utat; Curtman szerint mester, ajd a rátermettség ób előkészület által nyert ügyességgel, mindig nagyobb tökélylyel létesíti az emberiség egyedeinek alaki és anyagi képzését; Fichte szerint művész, aki valamint a művész a nyers anyagot saját eszméje szerint alakítja, az eszmét belehelli. megtestesíti s igy az anyagot megszellemiti széppé alakítja: úgy a nevelő müvés az ember természeti lényét egy magasabb örök eszme szerint erkölcsi emberré alakítja, megerősíti, hogy az igaz, szép és jó eszméjét beszédje,s cselekedete, szóval az egész emberi lényen visszatükrözhesse. Dehogy a néptanító a nevelés magasztos feladatát lehetőleg megvalósíthassa, lássuk egyenként: mily kellékekkel kell bírnia. 1-ször. Legyen a tanitó: tanitó a szó vfllódi értelmében ! A tanitó tantárgyakat közöl tanítványaival, hogy azok szellemét a tudatlanság, érzéketlenség és tehetetlenség állapotából kiemelve: az öntudat, nemes érzelem, jellem birtokosává, magához hasonló személylyé alakítsa. A tantárgyak, melyeknek megtanításával a gyermekek ismerési, érzési és akarási irányban nyilatkozó, de azért egymással szerves összefüggésben egységet mutató lelkét a szellemi fejlődések érzéki, érzék-szellemi és, szellemi fokán összhangzatban fejleszteni, erősíteni és gyakorolni akarja, legyenek mindig igazak; hogy az igaz ismereteknek birtokában, a növendékek a lelki tehetségek kölcsönös egymásra hatásából kifolyólag, az igazság ismeretére minél elébb eljussanak, az iránt folyvást öröm t és kedvet érezzenek, s hogy az igazság legyen folyvást sinór mértéke szándékos cselekedeteiknek is. Olyan tárgyak, amelyeknek igazságos voltát a józan és természet törvéuyei meghazudtolják, csak lim—lomot képeznek Distervég szerint az értelem tárházában; csak közönyt okoznak a gyermek kedélyvilágában, a közöny pedig hogy mily károsan hat az egyedek szellemi fejlődésére, azt jeleznem fölösleges. A tanitó, tanítás közben, vegye figyelembe a tanítványok egyedi tulajdonait, némi különbségét, lelki fejlettségeit, különösén a gyakorlati életet. Ezen szempontok megtartása nélkül gyümölcstálon lehet minden fáradozása. Legyen a tanitó mester a tantárgyak rendszeres kezelésében; dolgozza fel az egyes tantárgyakat úgy. hogy azok a gyermeki léleknek fejlesztő, erősítő szellemi táplálékává váljanak. Valamint a különböző élelmi czik- kek csak úgy lesznek testünket tápláló eledelekké, ha azok főzés, vagy sütés által megpuhittatnak, saját Ízléseink szerint megfűszereztelek: éppen úgy az egyes tantárgyak is csak akkor válnak a szellemnek fejlesztő s erősítő tápanyagává, ha azok a tanitó mesteri keze által feldaraboltatn ik, a gyermeki lélek fejlettségi fokához raértten megpuhittatnak és megfüszereztetnek ; ‘különben ily kezelés nélkül, könnyen szellemi csömört idézhetnek, aminek azután a tanulástól való iszonyodás, undor-érzet a következménye. A tanitó vidám arczával, nyugodt kedély-állapottal működjék tanítványai között. Ezzel azt fogja eszközölni, hogy tanítványai örömmel fognak felmenni az iskolába, örömmel nyitják meg lelkűket a tanitó magyarázata előtt s jó kedvvel fognak tanulni és végezni iskolai dolgukat. A tanítónak tanítványaival való bánásmódja legyen szeretetteljes, de szigorúsággal párosítva. Ne halgasson a mai modern divatos nevelés szabályaira, amely szigorú fenyíték nélkül egyedül majom szeretettel akar nevelni üvegházi növényeket és anyám-asz- szony-féle katonákat a hazának s az emberiségnek. Ha a tanitó csak hasznoB ismeretekre tanítja meg tanítványait, a másik két irányra : az érzési és akarási tehetségre pedig nem tekint: működése egyoldalúvá válik. A gondolkodó tehetség elnyomván a másik két irányt, a lélek 3 alaptehetsége közt az egyensúly felbomlik, a gyermekből idővel lesz egy sivár keblű önző teremtés, aki nem fog megindulni felebarátja szerencsétlensége felett; aki nem fogja kinyújtani kezét a jótékonyság gyakorlására soha. A tanitó működésének érinteni kell a lélek érzési és akarási irányát is; vagyis nemes érzelmekkel biró kedély-világot is létesíteni kell a lélekben, melynél fogva minden szépért tudjon lelkesülni; jellemet is kell előállítani, amely az erkölcsi jó cselekvésében találja fel minden örömét. így lesz a tanitói működés összhangza- tos. Hogy ez valóban létesüljön, a tanítónak egy személyben nevelőnek is kell lennie, aki tanitványai előtt szóban, cselekedetben, egész magaviseletben minta-képül szolgáljon. Környey szerint: legyen a tanitó olyan, a milyennek a tanítványoknak lenni kell; tegye ő azt, amit a tanítványoknak cselekedniük kell, a tanitó nyájas szava, illedelmes beszédje, kimért helyes cselekedete, pontossága utánzásra talál a fogékony gyermeki léleknél; a tanitó szívélyessége, előzékenysége, áldozatkészsége, szeretető által, hasonló érzelmek csirái vettetnek el a gyermeki szívbe. Találóan fejezi ki magát Edvi Illés is a gyermekek nevelésére nézve, eme szavakban : »Amely helyen gyermek találtatik, ott minden helytelen szó ób tett tiltatik !« 2-ör Legyen a tanitó továbbá: vallásos. Az ember magasabb szellemi tehetségeinek, nemesebb rendeltetésének daczára véges, gyarló teremtmény, kinek jól esik ha lelke az élet viszontagságai között egy nyugpontot találhat, kiben megnyugodhatik, kiben bizhatik. Az igaz iBtenbeni bitet kell a tanítónak korán megalapítani a gyermek lelkében. Egy alkalmat se maliimon el a tanitó, hogy tanítványai figyelmét ne fordítsa az örök szellemre, a földi lények teremtőjére és fenntartójára. Említse a tanitó tanitványai előtt Istennek a nevét mindenkor tisztelettel, miként Newton és Franklin tévé, kezdje iskolai dolgait Istennek segítségül való hívásával, és végezze Istenhez emelt buzgó hála-imádsággal. A reál tantárgyak tanítása közben, mutassa fel Isten tökéletességeit, p. o. a költöző madaraknak télire tőlünk elköltözésében, a rovarevő állatok téli alvásában : szemléltesse Isten bölcsesé- gét; a természeti erők nyilatkozataiban Isten mindenható hatalmát, jóságát; a történeti eseményekben Isten igazságosságát stb. Ily nem felekezeti, hanem valóban krisztusi keresztényhit alapítása által, oly világot gyújtunk a gyermekek lelkében, melynél tántorodás nélkül fognak járni az élet szövevényes utain, boldogul fogják futni az élet-pályát. (Folyt, köv.) Tanügy. A helybeli ág. ev. gymnásiumi tápintézetre adakoztak : — Első közlemény. — Gredig és Társai 3 frt, Sárközy Katalin 1 frt, Kubassy Arthur 2 frt, Dómján Sámuelné 1 frt, Má- jerszky Béla 1 frt, Kubassy Gusztáv 1 frt, dr. Gara Leó 2 frt, Szikszay 1 frt, Czukor József 50 kr, Fazekas 1 Irt, Hercz Zsigmond 60 kr, Déry Dániel 2 frt, özv. Nikelszky Mátyásné 2 frt, dr. Heuman 2 frt, Huray László 50 kr, Groák Zsigmondué 1 frt, Joszka János 1 frt, Schak Mór 1 frt, dr. Trajtler Soma 1 frt, özv. Nikelszky Sámuelné 1 frt, Fintor József 1 frt, Megyery Géza 1 frt, Fejér Imre 1 frt, Flegmann Lipót 2 frt, dr. Konthy 1 frt, J. M. 50 kr, N. N. 20 kr, Somogyi Gyula 2 frt, Patkó Tamás 1 frt, Zoltán János 1 frt, Zsiska Julia 2 frt. Jäger J. 5 frt, May Adolf 2 frt, Jármy Ödön 1 frt, Maurer Károly 1 frt, Piringer és Jóba 1 frt, Kovács Soma 1 frt, Bartholomaeidesz 1 frt, Feldheim lg uáczné 1 frt, Sztarek Ferencz 1 frt, Farbaky J. 1 frt, dr. Flegmann Miksa 1 frt, Jánoszky Audrás 1 frt, Pa- lánszky Sámuel 1 frt, ifj. Krúdy Gyula 1 frt, Sexty Gyula 1 frt, Stern Jenő 2 frt, Fest 1 frt, Menyhért János 1 frt, Kerekréthy 1 frt, Kornstein Ignácz 1 Irt Megyery Gábor 1 frt, Nagy Sándor p. t. 1 frt, Blau Pál 2 frt, Fráter S. egy köböl búza, Sáry Pál, 1 frt, Yidliczkay Józef 1 frt, Virágh Kálmán lfrt, Ungár Lams 1 frt, Valtner János 1 frt. Őzv. Draskóozy Sámuelné 1 frt, dr. Meskó László 2 frt, Meskó Pál 2 frt, Szesztay Károly 2 frt, Bodnár István 2 frt, Osapkay 1 frt, Pólyák Alajosné 1 frt, Bene- dicty Béla 50 kr, Kálnay Sándor 1 frt, Szopkó Alfréd 1 frt. Török Péter 1 frt. Gyurcsány Ferencz 1 frt, Korányi Imre 2 frt, dr. Weinmann 1 frt, Bergstein Lajos 1 frt, Friedlieber S. 1 frt, Haas Mór 2 frt, Kovács Gerő 2 frt, Silberstein László 1 frt, Schwarz Izidor 1 frt, Mányik Józsefné 1 frt, Poslatsek József 1 frt, Ba- ruoh Arnold 1 frt, Kovács Mihályné 1 frt, Takács 1 frt, dr. Baruch Mór 1 frt, N. N. 50 kr, dr. Sziklássy Mihály 1 frt, Gansl Adolfué 1 frt, Király Sándor 40 kr, Guttmann 30 kr, Szesztay 40 kr, N. N. 20 kr, Hrabéczy V. 40 kr. Sp F. 30 kr, N. N. 20 kr, T. P. 20 kr, D. L. 20 kr, Benos László l frt, Miklós L. 1 frt, Nyiry F. 1 frt. Kovács P. Pál 1 frt, Ferdlicska 1 frt, Merle Adolf 50 kr. Nyíregyháza 1883, nov. 23. Szlaboczky Imre, tápint, felügyelő.
