Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-18 / 46. szám
IV. évfolyam. ■ 46. szám. Nyíregyháza, 1883. november 18. TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. "W Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre............................ 4 írt. Félévre ........................................ 2 » Ne gyedévre........................................................1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Piringer «János és Jóiba, Siels: kiadótulajdonosok könyvnyomdájához(nagy-debre- czeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető I költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Mindon négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Rincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreezeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten.'^Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. A község-jegyzői évi jelentések. Egy igen érdekes jelentést pillantottunk meg a napokban egy szabolcsmegyei község-jegyző dolgozó-asztalán, amely az első pillanatra megragadta figyelmünket és azon elhatározást érlelte meg bennünk, hogy eme jelentést lapunk utján szellőztetni s e képen arra úgy a községek, mint a községi jegyzők figyelmét fel fogjuk liivni. Elhatározásunkat ezennel teljesítjük. Napkor község ez idő szerénti jegyzője Simák István ur ugyan is, f. é. októberlió 31-ről keltezve, egy terjedelmes jelentést nyújtott be a napkori képviselethez. E jelentésben az érdemes jegyző ur előre bocsátja, hogy megválasztatása óta tehetségéhez mértten, egész odaadással azon igyekezett, és jövőben is igyekezni fog, iiogy Napkor községének anyagi és szellemi jólétét tőle telhe- tőleg előmozdítsa, és hogy évenként teendő jelentéseiben a községi életnek nevezetesebb mozananatait kimeritőleg bemutassa s ez utón azt az utókor számára megörökítse. E szándékában az elhunyt elődjének boszas betegeskedése folytán bekövetkezett nehézségek és ügyviteli zavarok teljes lebonyolításáig és tisztázásáig akadályozva lévén, csak most jött azon kedvező helyzetbe, hogy 4 évi működéséről, időrendben jelentést tehessen a községi képviseletnek. E jelentés első helyen a közegészség-ügyet tárgyalja s összehasonlítást tesz a lélek-szám-arány és a halálozási esetek közt. Majd pár helyi érdekű pénzbeli művelet sikeres lebonyolításának ismertetése után Áttér az adó-ügyre, kitüntetvén a megelőző évről fenn maradt összes adóhátralékot. Ehhez adja a folyó évi adó-öszeget. Ebből levonja a közvetlen adófizetőkre eső összeget és az adózók számával A „NYÍRVIDÉK“ TÁROZÁJA. Az örökösök. Beszóly. Irta: Klug; Antal. (Folytatás.) Károly, aki minden szabad idejét kémlelődésre for- ditá és aki Györgyöt nyájas modorával annyira magához édesgette, hogy az szinte imádta őt, egy vasárnap délután visszatérvén a gyermekekkel esti sétájáról, kimerülve a sok éjjelezés miatt, lenyugodott. De bármennyire lankadtnak érzé is magát, álom nem jött szemeire. Végre megunva az ide oda hánykalódáet ágyában, ismét felöltözött 8 a kert azon részébe tért, a melyben az előttünk ismeretes rejtek-ajtó létezett. Jó ideig tartózkodott ott, mert midőu a fellegek közül kibúvó holdvilágnál óráját megnézte, tizet mutatott az. Épen indulóban volt vissza felé, miután a fellegek tornyolusásá- ból Ítélve vihar volt készülőben, midőn lépések neszét velte hallani. Gyorsan egy bokor megé vonult, nehogy a közeledő által észrevétessék. Képzelni lehet az ifjú meglepetését, midőn a közelében elhaladt egyénben Györgyöt ismerte fel, aki a szegény fogolynak heti eledelét — a sovány kenyeret és vizet — szállította penészes börtönébe. — Vájjon hova mehet ez most — gondolá magában Károly. Meglesem őt, mert hogy nem jóban töri fejét, az több mint bizonyos. György ez alatt óvatosan nyitá ki az ajtót. De amit még különben soha sem tett, most benne hagyta a kulcsot a zárban. együtt, kitünteti a községi lakosok terhére maradt adóöszeget, a történt befizetéseket és a hátralékot. Ez után a községi számadás tételeit, illetőleg a bevételeket és kiadásokat ismerteti, a megye hatósági felülvizsgálat eredményének világlatba helyezésével. Előadja továbbá a jelentés a közmunka-tartozás álllapotát, a történt lerovásokat, leírásokat, s a községi utak jó karban tartására fordított igás és gyalogos napszámok menyiségét. Kimutatja a beérkezett hivatalos levelek, megkeresések és rendeletek számát, az elintézett ügy- darabok menyiségét és minőségét; a kiszolgáltatott marha- és ló-hajtólevelek számát s a hivatalos levelezések ügymenetét. Ismerteti a birtok-változási eseteket s azok keresztülvitelét. Fölemlíti az óv folytán történt adóleirásokat, a bevehetetlenné vált követeléseket s a község terhére maradottakat. Majd a kiskorúak hátrahagyásával elhalttak számát, illetőleg a haláleseteket emeli ki, felemlítve, hogy hány árva érdekében tétettek meg a kellő intézkedések. Megemlékezik a község lakosainak hitel-viszonyairól kitüntetve, hogy hány lakos, menyi kölcsönösszeg erejéig vette igénybe a megyei takarékpénztárt s menyi birtok, mily összeget képviselő követeléssel lett terhelve. Nem feledkezik meg a katona-ügyről sem. Kitünteti korosztályonkint a hadköteleseket, a besorozottakat, a felmentettek és a nyilvántartásba felvettek számát. Az 1881-dik évben történt országgyűlési képviselő-választásról megemlékezvén, a jelentés érzékenyen hangsúlyozza a választó-polgároknak a váSzázszor jártam már itt keresztül — mormogá magában és sohasem láttam senkit, bezárhatom visszafelé jöttömben is. A fellegek tornyosulni kezdettek, a vihar kitörő félben volt. A sebesen tova haladó György nem vehette a sötétségben észre, hogy egy fekete alak hűen kiséri lépteit. Végre elérte czélját, előtte állott a »boszorkány vár«. A rejtek ajtócskából kivette a kulcsot és a kaput felnyitotta. Remegő kebellel várta Károly, ha bezárja-e a kaput; de az nyitva maradt. A nyitott hézagon nesztelenül csúszott be s figyelemmel kiserte, melyik irányban indul el György. Midőn azonban a csigalépcső elé érve észrevette, hogy az lámpáját készül meggyujtani, gyorsan még mielőtt észrevétetbetett volna — visszavonult. Kiment az épületből s egy bástya mellé húzódva, várta be a törté- nendőket. Tíz percznyi késedelem után visszatért György. A kapu bezártávnl a kulcsott előbbi helyére tette viszsza és egy népdalt fütyörészve iudult visszafelé. Károly miután meggyőződött, hogy az éji kalandor már odahaza van, lázas sebességgel rohant ő is haza s mivel a kertajtó már be volt zárva, átugrott a kerítésen, szobájába futott és azzal gyertyát s tűzi eszközt vevéu gyorsabban, mint azt leírhatnám, tért vissza a romhoz. A kaput kinyitni csak gondolat müve volt. Leérvén az említettük folyosóba, meggyujtá a gyertyát és kémlelve nézett körül. Semmi zaj — semmi nesz. — Ha élő lény van itt, — szólt sorba vervén az ajtók lasztási actus körül tanúsított magaviseletét; mely szerént a választók nagyobb része nem az alkotmányos jog élvezetének fontosságát, hanem a lélek vásárlók által nyújtott hasznot tartották szemeik előtt Említést tesz a szép rendben lefolyt községi elöljáró-választásról. Hangsúlyozza a jelentés azt is, hogy 1881-ben sikerült jelentést tevő jegyzőnek 50 frntnyi bélyeg hitelt eszközölni, hogy a szükséges bélyegekért, ne kénytelenitessenek a lakosok Nyíregyházára, vagy Nagy-Káliéba fáradni. Elősorolja továbbá a károkat, amiket a község a folyó év lefolyása alatt állatokban, épületekben sat. szenvedett. Följegyzi azon cselédek számát, akiknek részére községi bizonylat adatott ki, a rendes cseléd- könyv megszerzése végett. Előterjeszti a jelentés, hogy a folyó évben kik és miért fogattak be és mire ítéltettek. Registrálja a jelentés a tüzeseteket, azok keletkezési okait a szenvedett kár értékét, a biztosított és a nem biztosítás által elveszett értéket s amennyiben jelentést tevő jegyző ur azt volt kénytelen tapasztalni, hogy az előforduló tüzeseteknél az oltás rendesen igen lanyha és tehetetlen, egy igen gyakorlati és czélirányos javaslatot terjeszt elő a tűzoltási eszközök beszerzését s a tüz- vészi előintézkedéseket és a követendő oltási módozatokat illetőleg. Ismerteti az iskola-ügy folyó állását, hangsúlyozva a gyakori iskolamulasztásokat s azoknak okait. A közművelődési állapotra megjegyzi a jelentés- liogy az igen laza, sőt mondhatni, hogy semmi ne mű; miután annak előmozdítására a községben ez mindegyikét, erős, érczes hangon, — úgy szóljon, bennem jó barátra és nem ellenségre számíthat. — Ki beszél ott kün, hallattszott egy gyönge hang, mintha a föld alól jött volna. — Ah itt van! — szólt örömmel Károly a második ajtóhoz sietvén. Várj egy pillanatig szerencsétlen, éltem veszélyeztetésével is kiszabaditlak innen. Csak most vette észre, hogy a zárban benne van a kulcs. Mohó sietséggel nyitotta ki az ajtót. De ki bírta volna az azon kitóduló irtózatos bűzt belélegzeni! Mint egy megriasztott vad ugrott el az ajtótól, majdnem leroskadva az undorító kigőzölgés miatt. Lélegzetét elfojtva kísérletté meg ismét a belépést, Minő látvány tárult fel előtte! — Kicsoda ön? — kérdé a földön fetrengő, övig érő összekuszált szakáik nyomorék embertől, szánakozó hangon s ki volt ama nyomorult, ki felebarátját ily iszonyú helyen tudja a kin martalékának kitenni ?! — Szavaiból uram bensőség hangzik; egész lényén bizalmasság ömlik el, szólt reszkető hangon az oly ifjan megőszült, ellaggott férfi, — én Gróf Halmosi Albert vagyok és bátyám Gyula juttatott e helyzetbe. És ön uram. . . — Atyám! szeretett kedves atyám ! kiáltá az ifjú 8ziv-renditő hangon félbeszakítva a férfi beszédét. Én fiad vagyok, Károly, kit gonosz rokonunk azzal ámított, hogy meghaltál, még ő elszakítva téged szeretteid köréből, sötét börtönben hagyott sinyleni. Isten 1 Isten 1 hová tevéd villámaidat? Miért nem sújtod le őt a gonoszt! ? És heves zokogásban tört ki. (Folyt, köv.)
