Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-21 / 42. szám

mindig igen sok kívánni valót hagy hátra. Iskoláik ugyanis legnagyobb részben, rendezetlenek, templo­maik és vallási rítusuk nem magyar jellegűek. E tekintetben tehát még sok tenni valójuk van. Igen természetes tehát, hogy a magyarosodás eszméjének fejlesztési és terjesztési munkáját, a zsidóság lassú beolvadási processusa nagy mérv­ben megnehezíti. Mindezen végzet-szerű incidensek végre fel­ébresztették a magyar nemzetet százados álmából s hatalmasan ösztönezték, hogy a magyarosodás érdekében tegyen valamit. Leginkább megérlelte pedig a magyarosodás szükségességét: a magyar államiság eszméje; a magyar nemzetnek mint ilyen­nek az európai népcsaládok mellé ordinált jogo­sultsága. Mindenesetre fontos és tiszteletre méltó jog, amelynek elébb-utóbb érvényt szerezni kell. És e nagy munkában nem csak a magyar elemnek, hanem azoknak is tevőleges részt kell venniük, akik e magyarosodási mozgalom és törekvés szük­ségességét megteremtették; mert különben igen köny- nyenmegeshetik, hogy az általuk szított tűzben, a ma­gyar nemzettel együtt ők, is megsemmisülnek. A nagy munkába tehát bele fogott a nemzet. Állam és társadalom egyaránt részt vesznek a kö­telesség-szerit munkában. De fájdalom még most sem találtuk el a helyes, a biztosan czélhoz veze­tő utat. Mintha csak a régi mulasztásokat és hi­bákat akarnánk tovább folytatni. Miként kerüljük ki a régi hibákat? Mit te­gyünk, hogy a helyes útra fel juthassunk? E czélhoz vezető indokok és eszközök fölötti szerény nézeteimet szándékozom néhány czikkben, e lapok hasábjain, kifejteni. (Folyt, köv.) A nyíregyházai alsó fokú ipar-iskola nagy- bizottságának gyűléséből. (Októberhó 15). A gyűlés dél utáni 3 órára volt kitűzve, de a tagok késlekedése miatt csak 4 órákkor nyithatta meg azt elnöklő polgármester ur, ekkor is alig 20 tag részvétele mellett. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy még az ipar­társulatok elnökei sem jelentek meg teljes számban. A megjelent tagok érdeklődése és az ügy iránt minden egyes kérdésnél tanúsított jóakarata azonban, igen kelle­mesen betöltötte azon hézagot, amelyet a távollevők meg nem jelenésük által okoztak. Polgármester ur, mint a bizottság elnöke, üdvö­zölvén a megjelent tagokat, felhívta Pazár István tanító urat, mint az e f. é. szeptemberhó 17-edikén tartott ipar tanodái nagy-bizottság gyűléséből kiküldött albizottság elnökét, miszerint terjeszsze elő az általa vezetett albizot- sági tanácskozásnak az ipariskola szervezetét tárgyazó javaslati munkálatát, illetőleg szervezetét; a jegyzőkönyv vezetésére Orsovszky Gyula, urat kérvén fel. Pazár István ur kifejtvén a szervezeti munkálatra vonatkozó előzetes bizottsági tevékenységet, amit lapunk 40-edik számában mi is ismertettünk, olvassa a kiküldött szükebb körű bizottság szervezeti javaslatát, kísérve úgy a saját, mint a dr. Ferdlicska Kálmán ur által szöve­gezőit és beadott módosításokkal. A tanácskozás első tárgyát képezte a felállítandó ipartanoda czime; amely is, rövid eszme-csere után, „A nyíregyházai alsóbb fokú ipar-iskola“ elnevezésben állapít­tatott meg. Az ipar-iskola czélja, t. i. „Az iparos és kereskedő ta- nonezok oktatása úgy reál, mint humán irányban; különös tekintettel a gyakorlati, sőt szakszerű oktatás követelmé­nyeire“, némi a szövegezés mellett dr. Ferdlicska Kálmán által előadott érveléssel eloszlatott ellenvetés után, elfogad­tatott. Az ellenvetés, amit a polgármester ur felszólalá­sára Joszka János, Pazár István, Pivnyik István, Verzál' István, és Takácsy Alajos urak is támogattak, a keres­kedő tanbnezoknak az ipar-iskolába való befogadása ellen irányult. Ez ellenvetés azonban elesett azzal a módo­sítással mindazon által, hogy: amenyiben a nyíregyhá­zai kereskedői testület, mint amely nem is létezik és amelynek létesítésére még csak kilátás sincs, mint ilyen semmivel sem járul az ipariskola költségeinek fede­zéséhez, az ipariskolába lépendő kereskedő tanoncz 3 frt. beiratás dijt köteleztetik fizetni; mig a rendszeres ipartársulati tagok tanonczai 1 forintot: a társulaton kívül álló iparosok tanonczai pedig 1 frt. 50 krajezárt. Az iparos tanulók létszámának nyilván tartását és a tanórák látogatásának ellenőrzését illetőleg, inditványoz- tatott, hogy az ipariskolai bizottság e czélra valamelyik ipartársulatot delegálna. A létszám, illetőleg az iskolai-kötelesek összeiratá- sával részben az ipartársulatok, részben a kiküldeudő iparosok bízattak meg. A társulaton kívül álló iparosok tanonczaiknak összeírását a városi közigazgatási közegek eszközlendik. Az összeírások eszközlésének és a névsor benyújtá­sának határidejéül" 8 nap tűzetik ki úgy, hogy az iskolai előadások novemberhó 1-én már megkezdethessenek. Felmerülvén az iparos tanonczokualc szerződtetése és felszabadítása, azon nézet emelkedett érvényre és fogad­tatott el, hogy a szerződtetés szabályszerűen irásiiag történjék, a felszabadítás pedig az ipar-iskolai vég-bizo- nyitvány felmutatása mellett eszközöltessék; próba-időül 6 hét tűzetvén ki különbség nélkül. Az iskolai anya­könyvbe tehát csak is a 6 héti próbaidőt kitöltött iparos tanonezok iktathatók be és kötelezhetők a tanórák látó gatására. A legfőbb felügyeletet, magától érthetöleg, a nagy- ; mélt. vallás-és közokl. ügyi. miniszter, a kerületi tanfel- ' „N Y í R V I D É K“. ügyelő és az állandó ipariskolai királyi biztos által, gyakorolja. A közvetlen felügyelet, mint amelyet a törv. értelmében az ipariskolát fentartó testület gyakorolja, a városi képviselet és az ipariskola fentartásához szintén járuló ipartársulati egyletek jogához tartozik. E szerint tehát a közvetlen felügyeletet a városi képviselet, az ipartársu­latok küldöttei és a fentartáshoz járuló egyesek, avagy erkölcsi testületek képviselői gyakorolják. A költségvetés előterjesztésénél az a fontos kérdés merült fel, ha vájjon az 1883-dik évre utalványozott államsegély beszámitható-e az 1883-dik évre, ős az egyes ipartársulatok által felajánlt összegek követelhetők-e a már lefolyt 1883-diki tanévre. Amenyiben a 350 forint államsegély határozottan az 1883-dik tanévre lett kiutalványozva, az kérdés tár­gyát nem képezheti. Az ipartársulatok ajánlatai azon­ban jogilag nem lévén követelhetők, határoztatott, hogy a nagy-bizottság küldöttségileg keresse meg az illető ipartársulatokat, ha vájjon hajlandók-e az általuk, tett pénzbeli ajánlatokat már a múlt évre járulólag is, az ipar-iskolai bizottság rendelkezése alá bocsátani, illető­leg befizetni az iskolai alaphoz leendő csatolás végett annál is inkább, minthogy dr. Ferdlicska Kálmán ur be­nyújtott javaslatával és szóbeli jelentésével a III. osz­tály felállítása is közel kilátásba van helyezve. E küldött­ségbe f. t. Verzár István, dr. Ferdlicska Kálmán és Or­sovszky Gyula urak választattak be. Az albizottság által előirányzott költségvetés következőleg állapíttatott meg az 1883-dik ismétlő-isko­lai évre. Bevétel-. 1. államsegély 350 frt. 2. városi se­gély 500 frt. Össeseu 850 frt. Kiadás: 1. négy tanitó- 400 frt. 2. fűtés, felszerelés, ellátás és tankönyvekre 270 frt. üsszeu 750 frt. Maradvány: 100 frt. Ebből folyólag az 1884-ik tanévre eső költségelő­irányzat lenne: Bevétel: 1. 1883-ról maradvány 100 frt 2. államsegély 350 frt. városi segély 500 frt. 3., ipar- társulati segély 190 frt. 4. tandíj (körül-belttl) 210 frt. Összesen 1350 frt. Kiadás: 1. egy rajztanár 200 frt. 2. öt rendes tanító fizetése (150 írtjával) 750 frt. 3. igaz­gató tanító 50 frt. 4. fűtés és felszerelvónyek 120 frt 5. felszolgálat 40 frt. G. tankönyvekre 82 frt. 7. szegény tanulók segélyezése 18 frt. 8. előre nem láthatókra 50 frt. Összesen 1310 frt. Marad 1885-re 40 frt. Az előterjesztett albizottsági szervezeti munkálat­nak a tett módosítások mellett történt elfogadása után. olvastatott dr. Ferdlicska Kálmánnak az alsófoku ipariskola 111. osztályának reménybeli felállítása tárgyá­ban benyújtott javaslata, melynek szóbeli indokolásában ja­vaslat-tevő előadja, hogy a nyíregyházai iparos segédek önkópző és sególyző egylete a III osztály költségeinek egy-negyedrészét évenkint fedezni fogja; nem külön­ben a bizottságnak tudomására hozza, hogy Letíler Sá­muel és Szlabóczky Imre gymnásiumi tanár urak 100—100 frt évi díjért készek a III. osztályt ellátni. A javaslat elvileg elfogadtatott, az önképző és segély- ző egylet, valamint Leli'ler Sámuel és Szlabóczky Imre tanár urak ajánlata örvendetes tudomásul vétetett. Következett volna a tanerők beválasztása. Mint­hogy azonban a bizottsági tagok száma e tárgynak, mint utolsónak föímerültekor igen csekélyre olvadt le, ős az idő is már az esteli 7 órát meghaladta, a tanerők bevá­lasztása a legközelebb megtartandó nagybizottsági gyű­lésre tétetettt át. (K.—y.) ÚJDONSÁGOK. — Az ibrányi ref. felekezeti iskola részére, a umélt. vallás és közoktatásügyi miniszter a következő iskolai felszerelvényeket volt kegyes engedélyezni segély­képpen. Egy számoló gépet golyókkal, a Gönczi-féle fali olvasó táblákat, Írott és nyomtatott mozgatható be­tűket, egy 31 '/2 eztm. átmérőjű felszerelt földgömböt utasítással, Magyarország és Európa nagy fali térképét, egy rajztanitási útmutatást (Maszáktól), több kivágott papir-mintát, fali rajz-táblákat és kézi rajzmintákat (A. B. Cz. D. fűz.) végre a Rasch-féle természetrajzi és a. Bopp-féle természettani fali-ábrákat, s egy tanszermuzeumi ásványtani anyag-gyűjteményt. Összesen 216 darabot. —- Gróf Zichy Henrik Öméltósága a pthrügyi rom. kath. iskola javára 1200 forint alapítványt tett. A val­lás és közokt. üdyi miniszter okmányilag fejező ki kö­szönetét a nemes grófnak eme kegyes adományáért. *** Kovács Lajos Nyiregyháza-város mezei rend- őrbiztosáualc kedves leánya Ilonka kisaszony, folyó hó 17-edikőn váltott jegyet Székely Dömével, Dorogváros főjegyzőjével. Szivünkből áldást kívánunk e frigyre! (§) Az Ipar-törvény revíziójáról furcsa hir kelt szárnyra. Az ipartörvény ugyan is revideáltatni fogna, de kényszer-társulás nélkül. Ha a törvényhozás csakugyan igy oldaná meg a szabad ipar kérdését, ugv járnánk, mint az a gazda, aki esőt kért és jég-esőt kapott. Ki lehet ugyan mondani a kvalifilcácziót ; de mit ér ez akkor, ha az iparosok annyi felé fognak húz­ni, ahánnyau lesznek. Ha az egyesülés eszméje teljesen ismeretlen volna nálunk: éppen az ipartürvényekkel kel­lene azt meghonosítani a hazában. Ily megoldást mi ma már képtelenségnek tartunk. (*) A katonatisztek házassági biztosítékaira vonat­kozó uj szabályzatokat a király helybeu hagyta. E sze­rint a házassági biztosítékokat képező érték-papirok, ezen túl nem tétetnek le a katonai letét-hivatalban; hanem, bizonyos biztosítás mellett, a feleknek adatnak ki. Az eddig letétben volt papírok is kiadatnak az il­letőknek. Az eddig érvényben volt járadék-iveket pedig, uj kamat-fizetési ivekkel cserélik ki; mert a járadék­ivek alapján biztosítékot képező érték-papirok vissza­szolgáltatása után, a katonai pénztár többé nem fizet kamatot a tulajdonosoknak. V A nagy-kállói kisded-ovoda megalapítása ózdi­jából alakult nőegylet alapszabályai, mint levelezőnk írja, a miniszteri jóváhagyási záradékkal ellátva, köze­lebb leérkezvén: Ferenczy-Dezsöffy Gizella úrnő, mint a szervező bizottság elnöknője. f. é. oktőberhó 28-nak délutáni 3 órájára, a nagy-kállói állami főreáltanoda dísz­termében tartandó alakuló gyűlésre az illetőket meghívja. Sikert ős áldást kivánánk a nemes irányú munkához! — A korcsmázá8nak és türelmetlenségnek egy elszomorító kinövését vagyunk kénytelenek registrátni. Folyó hó 17-edikén éjjel 12 és egy óra közt ugyanis, több ittas izráelita berontott Tolnai Sándor kávéházába, kit is azért, mert a kávét tőlük megtagadta,agyba-főbe verték annyira, hogy Tolnai Sándor még ma is az ágyat nyomja. Az illetők eme brutális eljárása minden esetre elítélendő és a törvény teljes szigora szerint megbüntetendő. A vizsgálat eredményét a közönség feszült érdekeltséggel várja. f Idegrázó gyilkossági eset tartja izgatottságban Ramocsaháza lakosait. Sebők István ramocsaházai lakos ugyanis fásaival, egy Takács József nevű igen becsüle­tes fiatal embert, aki özvegy anyját két kézi munkájá­val tartotta, a legborzasztóbb körülmények közt ős meg- foghatlau módon gyilkolt meg. A vérengző hyénák nem Takács Józsefet, hanem ennek bátyját akarták megölni, de akinek sikerült kisiklaui a gyilkosok körmei köz- zül, akik azután boszujokban ártatlan öcscsét ölték meg minden ok nélkül. A lelketlen tettesek most börtönben várják méltó büntetésüket. (Időjárás). A múlt szeptemberhó folytonos boron­gás közt, alig párnapi esővel, napfényes őszi na­pok nélkül folyt le. A légnyomat maxim. 757. 73 mm. minim. 741. 79 mm. Havi közép 750. 6 mm. Hőmérsék­let maxim. 30.° 0 C. ninim. 4. 8° C. Havi közép 16. 4° C. Esett G napon. Csapadék-öszeg 20. 51 mm. Tiszta nap vo!t4, borult 6, borongós 20. Szélerő 2. 0. Irány É. 11. ÉK. 20 K. 10, DK, 8. D. 6, DNY. 15, Ny, 9. ÉNY. 0=79. —- Két krajezár egy itezebor. Ne ijedjenek meg, akarom mondani ne örüljenek előre a szives olvasók; mert e mesés olcsóságnak nem Nyíregyháza, hanem Bihar megyébe kebelezett Zsadány község a színhelye. Annyi vinkó termett ugyan is Zsadány községben, hogy hordó hiányában már minden féle ürtartalmu edényt tele szűrtek karczossal, s a bornak csebrét 1 fo­rintjával adnák, ha volna kinek, miután üres edény nincs! No mi nyíregyházaiak nem dicsekedhetünk hasonló szerencsés helyzettel. A kótaji szőlős gazdák már szeren­csésebbek e tekintetben. Ott is megtőltek a boros edények úgy, hogy a szőlő fürtök kádakban és gyékényeken hever­tek még a múlt héten s idegen edényekbe szűrve, a bor­nak literjét 4-5 krajczárjával lehetett venni. — (Árvaszéki ügyvitel). Szabolcsmegye árvaszéké­nél elintézetlen ügydarab maradt juniushó 30-án 1827 darab. Ehhez beérkezett juliushóban 3804 ügydarab. Lett összesen 5631. Ebből elintéztetett julius, augusztus, szeptember hónapokban 2969. Maradt októberhóra 2662 Az egyes előadó ülnök urak következő buzgalmat fej­tettek ki. Básthy Barna ülnök ur a részére kiosztott 1215 darabból feldolgozott 631-et Péchy Gyula ülnök ur 902 darabból előadott 508-at Böszörményi Kornél ülnök ur a részére kiosztott 1200 darabból előadott 428-at. Okolicsáuyi Géza pótülnök ur 1336 darabból fel­dolgozott 827-et. Novák Gyula előadó jegyző ur 734 da­rabból feldolgozott 386-ot. Palaticz Lajos tiszt, jegyző előadott 244 darabból 189-et. A fentebb jelzett évne­gyedben hagyaték-átadási ügy előterjesztetett öszesen 121. Érdemlegesen elintéztetett 175. Véglegesen elintéz­tetett 68 árvaügy- darab. A legközelebb lefolyt szeptem­ber hóban elintéztetett 919 darab. A megyei árvák kö­vetelése volt szeptemberhó 30-án 569.022 frt 89 3/eír Ebből takarékpénztárilag kezeltetik 402,431 frt 133/s kr. Kötvényekben vau 161,505 frt 26 kr. Állampapi- okban és sorsjegyekben 4, 954 frt 74 kr. Arany ős ezüst ékszerekben 131 frt. 76 kr. Öszesen 569022 frt 89Vs kr. — Bűnügyi statisztika. A nyíregyházai kir. törv. szék börtönében, a múlt szeptemberhóban le volt tartóztatva 94 elitéit, 39 főlebbdezés alatti s 36 vizsgálati fogoly, kik közzül férfi 163, nő 6. A nagy-kálói kir. járásbíró­ságnál 12 elitéit, 11 vizsgálati. A kis-várdai járásbíró­ság börtönében 26 elitéit, 9 vizsgálati. A nyírbátori járásbíróságnál 4 elitéit, 12 vizsgálati fogoly. — Dombrádon és Önteleken, mint az illető szolga- biró hivatalosan jelenti az alispáni hivatalnak, folyó évi szeptemberhó 10-ig 70 vérhasbáutalmi eset fordult elő, amely járványnak az említett idő alatt 28 halálo­zás lett a következménye. A szolgabiró, a járvány meg- gátlása ezéljából, a leggyorsabb intézkedést kért. Az al­ispáni hivatal rögtön átirt a megyei főorvosnak, aki is azonnal megtette a szükséges intézkedést. (Egészségi állapot). Az egész szeptemberhó igen kedvezően folyt le e tekintetben. Átalában csekély beteg­ségi mozgalom volt észlelhető. Változási esetek is aránylag ritkán fordultak elő. Legtöbb ily eset volt tapasztalható a bátori járásban, ahol néha poslázas hevességig emelkedett. Az előfordult betegségek közt leginkább az emésztési szer­vek csorvás bántalmai tűntek fel. A hasznos házi állatok közt, leginkább a lépfene pusztított. Az eszenyi erdőben legel­tetés alatti 1456 darab marha-állományból torokgyikos lópfenóben 41 darab, az apagyi 120 darabból álló marha- falkából 3, a balkányi pusztán 6 darab sertés hullott el. — Adóügyi statisztika. Folyó évi augusztushó végé­vel volt az adóhátralék: 421, 210 frt. 42 kr. Ehhez adva az utólagos előírásokat, köztük a fegyveradót is 12468 frt. 88 kr. Lett az adótartozás: 433, 679 frt. 30kr. Ebből levonna a f. é. szeptemberhó folyama alatt teljesített 74130 frt. 85 kr. készpénzbeli fizetéseket és 1745 frt. 60 >/: kr. törléseket: maradt szeptemberhó végével 341, 934 frt. 29 </: kr. Ehhez számítva egyéb közvetlen és közvetett adónemekben való hátralékokat és pedig had- mentésségi díjban 41024 frt. 66 '/: krt. bélyeg-és jogil­letékben 33066 frt. 45 kr: lett az összes adóhátralék 716025 frt. 41 kr. X Szegeden 1880 év tavasza óta 1883 évi szep­temberhó 30-ig bezárólag, összesen 2633 uj ház épült. Ezek közt van 26 két-emeletes, 211 egy emeletes, 836 ma­gas földszintes, 1314 közönség földszintes 246 udvari föld­szintes lakás. Ézeken kivűl még 760 mühelylyel, istáiéval és gazdasági mellék-épülettel gyarapodott a város. — Mándokon az ottani izraelita hitközség, Silrnau Henrik vezetése melletti, egy nyilvános elemi iskolát nyitott. Az iskolaszék elnökéül Rochlitz Dávid választa­tott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents