Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-14 / 41. szám

„IN Y f B V I D É K.“

jegyzendő még, hogy ha a nagyobb, 4 kerekű fecskendő rendeltetnék is meg, a költségvetés akkor sem lenne több 685—690 forintnál; miutáu több szerelvény eme nagyobb fecskendőhez sem kívántatik.

Nem hiszem, lehetetlen elhinnem, hogy akadna község, amely ez összeget vagy nem tudná, vagy nem akarná előteremteni. Csak egyetlen tüzeset is m gyobb kárt okozhat. Hát ha még azt gondoljuk fel, hogy egy-egy tüzeset egész községeket is koldusbotra juttathat.

Tegyük fel a legroszabbat, hogy tudni illik egyik-másik község nem lenne képes azt a 685— 690 forintot lefizetni egyszerre. Ezen is lehet segiteni. Ez esetben részletfizetésre kellene megrendelni a szükséges oltási felszerelvényeket. Az illető kereskedők kézséggel nyújtanak hitelt bármely községnek is, az elöljáróság megkeresésére, egyetemes kötelezettség mellett. Ez áldozatot is könnyen meghozhatja bármelyik község, saját nyugalma és vagyona biztosítása végett.

íme elmondtam a módokat eszközöket, melyek segélyével a legkisebb községben is állítható fel tűzoltó egylet. Ajánlom azok megfontolását, mindenek felett pedig a tűzoltó-egyletek felállítását Szabolcsmegye községeinek figyelmébe.

N. L.

A nyíregyházai alsó fokú ipariskola.

(Vége.)

A szervezeti javaslatnak a fegyelmi szabályokra vonatkozó pontjai észrevétel nélkül elfogadtattak.

Az ipar-tanoda vezetéséről és igazgatásáról szóló javaslati pont azzal a módosítással fogadtatott el, hogy az „ipar-tanodai bizottságba“ a tanítói testület részéről nem egy, hanem az igazgatón kívül két képviselő választassák.

A javaslatnak az intézet feletti felügyeletre vonatkozó pontja, dr. Ferdlieska Kálmán albizottsági tag módosításává! fogadtatott el. E módosítás lényege a következőkben határozódik: A .tanügyi bizottság1 működési köre: az intézet erkölcsi és gazdasági érdekeinek vezetése. Tagjai lehetnek.

a) A helybeli ipar-társulatoli és egyletek, megerősített alapszabályaik értelmében, választott és igazolt elnökei, amenyiben legalább 20 rendes tagot képviselnek és ezt kimutatják. Amenyiben továbbá az ily társulatok vagy egyletek, az iskola fenntartási költségeihez évenkint legalább 100 forinttal járulnak, egyeu- kint 4-4 tagot, — amelyek pedig 50 forinttal, azok egyenkint 2-2 tagot választhatnak közgyűléseiken a tanügyi bizottságba.

b) Azon magán nagy erkölcsi személy, aki évenkint legalább 50 forinttal járul az iskola szükségeinek fedezéséhez, a tanügyi bizottságoknak saját személyében, ha erkölcsi személy képviselője által, tagja.

c) A város képviselő testületé, amely a tanügyi bizottságba 5 tagot választ.

d) Ha pedig a fentebb érintett társulatok, egyletek, magán és erkölcsi személyek, eme jogaikkal élni nem akarnának: helyükbe a városi képviselő testület lép, amely a tanügyi bizottságót ily módon legalább 20, — de legfeljebb 24 tag erejéig kiegészíti.

A tanügyi bizottság ily módon 3 évről 3 évre alakittatik s az időközben megürült helyek a városi képviselet által töltetnek be.

Az elnököt, jegyzőt péuztárnokot a bizottság maga választja 3 évre.

A költségvetést illetőleg abban történt megállapodás, hogy a felállítandó alsóbb fokú ipar-tanoda előkészítő osztályában működő tanítók, egyenkint 150 forint évi fizetést kapjanak. A felszolgáló személy évi fizetése 40 forintban szabatott meg.

Ezzel az alsóbb fokú Ipar-tanoda a szervezésre vonatkozó terv-javaslat, úgy a helyi viszonyok, mint a miniszteri utasisás tekintette vételével, pontozva és megállapítva lett.

Ennek megtörténte után a kiküldöttt albizottság szükségesnek találta még javaslatát a következő pótjavaslattal toldani meg, amely nélkül valóban az egész tanterv-javaslat csonka, hiányos és hátrányos lett volna.

A pót-javaslat következőleg hangzik:

1. .Minden tanításnál az ifjúság vallás-erkölcsi képzését, mint egyik főczélt, kell szem előtt tartani. A vallás tanitása tehát, amely a társadalmi erényeknek alapkövét képezi, az iparos ifjúság olvasásánál is felettébb szükséges. E végből javasolja, hogy az egyes felekezetek lelkészei kerestetnének meg az iránt, mikép a felekezetükhöz tartozó iparos tanulókat, havonkint legalább egy órán át a vallás-oktatásban részesítsék.

2. A tan-modort illetőleg, főelvül szolgáljon az iparágak természetéből viszonyított csoportok szerénti oktatás, különösen a rajztánitásnál. így azok az iparágak, amelyeknek sikeres üzése kiválóan az illetőknek a rajzban való jártasságától van föltételezve, mint az asztalosok, ácsok, kőmivesek sat. egy csoportban; más iparágak mint pl. a suszterek, mészárosok1 sat. külön csoportokba osztassanak. Ez különben a tanvezetésnek lesz feladata.

3. Az iparos tanulók összeírásának eszközlése ózdijából, az illető városi hatóság ruháztassék fel azzal a joggal, hogy az iparos tankötelesek azonnal összeirattas- sanak.

4. Ha a beiratásuál valamelyik tanuló a tandijt lefizetni elmulasztaná, a félévi időköz letelte után a mestertől hajtassák be.

5. Az iparos tanulókon kívül, a tervezetbe foglalt kötelezettség mellett, segédek, sőt önálló mesterek is részesülhetnek a nyilvános oktatásban.

6. Az oly tanulók, akik nem iparosok és csekély alapismeretekkel, bírnak niint ismétlő iskolai tanulók, az előkészítő osztályba kötelesek beiratkozni s ez osztályba tartoznak járni.

7. Az oly ismétlő iskolai tanulók, akik a 4 elemi osztályt elvégezték, vagy a felvételi vizsgánál az Írásból, olvasásból s a számvetés 4 alapműveletéből jeles próbát tettek, az ipar-tanoda első osztályába sorozandók.

8. Hogy a tautervben foglalt tan-anyagnak tanfolyamnak, illetőleg azoknak osztályok szerénti beosztása, a módszeres tervszerű haladást biztosítsa, s az egyes tárgyakat illetőleg, minden tanfokozatra kiszabott tananyag a növendékek által sikerrel elsajátíthassák: a felállítandó ipartanoda osztályainak vezetésére egyelőre 6 rendes tanító szükségeltetik. Az egységesítés, illetőleg a tantárgyak öszpontositása, a növendékek által elérendő czélra való tekintetből, feltétlenül szakszerű tanítást kíván; vagyis, hogy a rokon tantárgyakat ugyan azon egy tanító adja elő az osztályokban. E nézet alapos voltából indulva ki az albizottság, 3 tanévre a következő tauitókat ajánlja az ipartanodái bizottság figyelmébe. Habzsuda Dánielt, Orsovszky Gyulát, Rumaun Endrét, Pazár Istvánt, Varga Antalt, Ifurách Simont, Mráz Károlyt, Stoft'an Lajost, Szabó Endrét és Guttmauu Jakabot.

Az ipartanodái bizottság által megválasztott tanítók, megerősítés végett, a városi képviselő testület elő terjeszteudők.

9. Végül dr. Ferdlieska Kálmánnak a III. osztály felállítása tárgyában benyújtott pótjavaslata, elvben pár- tolólag az ipartanodái bizottság elé terjesztendő."

Mind ezekből tisztán látható, hogy a nyíregyházai alsó fokú ipariskola többé nemcsak eszme, nem csupán kegyes óhajtás-, hanem alakot öltő test ős teljesülő félben levő való. Közli: Iíinetliy István.

Illeték mérséklés, megelőző birtokváltozás alapján.*)

Az 1881. XXVI. t. ez. 2. §-a illetve a bélyeg- és illetéki törvények és szabályok kiegészítő részét képező „Illetéki díjjegyzék" 95. tszám C) pontja értelmében, az ingatlanokra vonatkozó vagyonátruházás különféle nemeire, 4'3. illetőleg 1'5 ős P9 százalékkal meghatározott illetékek, tekintettel azon időkőküzre, mely az ingatlan vagyon tulajdon- vagy haszonélvezeti jogának közvetlen megelőzött átráházása óta az illetékszaílás tárgyát képező jelen vagyonátruházásig lefolyt leengedésnek, helyesebben: mérséklésnek vau helye. Az illetékmérséklés úgy az élők közötti, mint a haláleset folytáui vagyonátruházásoknál nyerhet alkalmazást.

Az illeték-mérséklésre jogosító adatok azonban hivatalból nyomoztatnak; a kellőleg be nem igazolt megelőző birtokváltozás pedig figyelmen kívül hagyatik és az illeték ily esetekben a megfelelő teljes százalékmőr- vek szerint szabatik ki. Minthogy pedig — tapasztalás szerint — az ügyfelek, sőt azok képviselői is legtöbb esetben nem tartják be szorosan azon szabályokat és eljárási módot, melyek részükre az illetékek mérsékelt kiszabását biztosítanák, helyén valónak láttam e helyütt előadni:

1- ör azon szabályokat, melyek szerint az illeték mérséklésére jogosító feltételek megbiráltatnak, és

2- or azon eljárási módozatot, melyet az ügyfelek követni tartoznak, midőn az illetékek mérsékelt mérvben való kiszabását igénylik.

I. A megelőző birtokváltozási időköz számittatik azon naptól, melyen a megelőző vagyonátruházást megállapító jogezim. az utolsó birtokos javára megnyílt — azon napig, melyen az illetékszabás tárgyát képező vagyonátruházás illetékezés végett bejelentetett. Ida tehát a megelőző vagyouátroházás élők közötti szerződés alapján történt: ezen szerződés megkötése napjától, ha pedig örökösödési jogon vagy halálesetre szóló ajándékozáson vagy hagyományon alapszik: az örökség, ajándék, vagy hagyomány megnyílta napjától (vagyis az örökhagyó, illetve ajándékozó halálától) számittatik a megelőző birtokváltozási időköz kezdő pontja. A jelen illeték-köteles jogügylet vagy hagyaték törvényszerű bejelentésének módját a bélyeg törv. 127. §-a foglalja magában. Azért azonban, mert az illetékezés végetti bejelentés nem a kellő időben történt, az illeték-mérséklés iránti igény nem enyészik el, hanem csak a közbeeső időköz válik hosszabbá. Azon jogügyletekre nézve, melyek hatóságoknál, bíróságoknál vagy hivataloknál vagy ezek közbenjárásával létesültek, illetékmérséklés tekintetéből, a megelőző birtokváltozási időköz végpontja gyanánt, nem az illetékezés végetti bejelentés napja, hanem azon nap vétetik, melyen a jogügyiét a nevezett hatóságoknál, bíróságoknál vagy hivataloknál megköttetett, illetve jóváhagyatott.

A megelőző birtokzáltozási időköz kezdőpontját illetőleg, még a következő határozmányok tartaudók szem előtt. A telekkönyvi kiigazítás vagy bírói Ítélet alapján létesült telekkönyvi állapot (átírás), az előző birtokváltozási időköz megállapításánál, figyelembe nem jöhet. Ily esetben az időköz azon naptól kezdve számittatik, amikor a telekkönyvi kiigazítás vagy bírói Ítélet által érvényre emelt vagyonátruházási jogezim megnyílt. Az osztály vagy elkülönítés folytán eszközlött vagyon- szétirás (birtokelkülönités), csak annyiban és annak javára tekinthető birtokváltozásnak, amennyiben és aki azon elkülönítés folytán birtokháuyadán felül vagyont szerzett.

Csak azon előző birtokváltozási időköz vehető tekintetbe, melyben a fődologhoz való tulajdonjog meg szereztetett, nem pedig a uövedéké, noha ez által a fődolog értéke emelkedett. Tehát ha valamely telek a legelőelkülönités alkalmával hozzáírt járandósággal együtt képezi átruházás tárgyát: a megelőző birtokváltozás nem a legelőelkülönités, hanem a telek megszerzésének idejétől számittatik. Vagy ha egy puszta telken épit") Ajánljuk c* közérdekű czikket a birtokosok, ügyvédek éi jegyzők figyelmébe. \ Szerit.

méuyek állíttatnak fel: a birtokváltozási időköz nem az építős idejétől, hanem a telek megszerzésétől számítható. Az illeték-mérséklés azonban az egész értékre kiterjed és nem különíthető a nüvedék által elért értéktöblet.

Megelőző birtokváltozásnak tekintetik az ingaf- lannak nemcsak tulajdon-, hanem haszonélvezeti jogára vonatkozó átruházás is. Tehát például egy haszouélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása alkalmával, a megelőző birtokváltozási időköz vagy az eladó tulajdonjogának vagy a haszonélvező haszonélvezeti jogának megszerzésétől számítandó a szerint, amint az igényeltetik, illetve igazoltatik. A haszonélvezeti jog megszüntetésének időpontja azonban előző birtokváltozási időköz megállapításánál figyelembe nem vétetik.

Csak a telekkönyvek által feltüntetett előző birtokváltozások vétetnek tekintetbe. Ezen szabály alól csak ott van kivételnek helye, hol a telekjegyzőkönyvek ’ még be nem hozattak. Ha a telekkönyvi bejegyzés az előbbi birtokosra az ingatlan jelen átruházásáig nem eszközöltethetett, vagy ha maga az ingatlan nem is volt telekkünyvezve: úgy ezen esetekben mérsékelt kiszabásnak csak akkor van helye, ha a telekkönyvi bejegyzésnek elmaradása, igazoltatik, illetve iudokoltatik, vagy a telekkönyvi rend utólag helyre álittatik, vagy a telekkönyvezve még nem volt, ingatlan az ujabbi jogügyelettel egyidejűleg, a telekkönyvije bevezettetik.

Ha a megszerzett ingatlan ugyanazon szerződéssel egyidejűleg eladatik vagy egyéb jogezimeu átruház- tatik: az illeték a legkisebb birtokváltozási időközre való tekintettel szabandó meg; mert ezen esetben a telekkönyvi keresztülvezetés nem eszközöltethetett. Nyil- vánküuyvün kívül tulajdonossal kötött szerződésnél azonban a közvetlen megelőző birtokváltozás csak azon esetben vehető tekintetbe: ha az átruházott ingatlan előbb az átruházóra átiratik.

Midőn az örökösök az öröklött ingatlant a birói tárgyalás befejezte vagy a hagyaték beszavatolása előtt eladják s igy az közvetlenül a vevőre iratik: a megelőző birtokváltozás nem örökhagyó halálától, hanem azon naptól számittatik, melyen az ingatlant örökhagyó szerezte. 11a az árverési feltételek nem teljesítése miatt az ingatlan újabb árverésre bocsáttatik, az utóbbi vevő az első árverés alapján illetékmérséklést nem igényelhet.

II. A megelőző birtokváltozás alapján illeték-mérséklésre jogosító adatok hivatalból nem nyomoztatván: a hagyaték és illetőleg jogügylet illetékezés végetti bejelentése alkalmával nem elég a megelőző birtokváltozásra egyszerűen hivatkozni: hanem azon birtokváltozás jogezime megnyíltának idejét és telekkönyvi ke- resztülvezetését igazolni kell. A jogezim megnyíltát igazolja .• öröklésnél haláleset-felvétel, egyházi anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány vagy hagyaték átadási (beszavatoló) végzés; élők között átruházásnál a vonatkozó szerződés, esotleg telekkönyvi kivonat.

A telekkönyvi vezetést igazolja a vonatkozó telekkönyvi kivonat, vagy szerződésre vezetett átírási (telekkönyvezési) záradék, esetleg telekkönyvi végzés.

Midőn a megelőző birtokváltozás örökségi jogon alapult, csupán a telekkönyvi kivonat bemutatása nem elégséges; mert abból örökhagyó halála napja nem tűnik ki. Ez esetben tehát az öröklés megnyíltának időpontja is igazolandó.

Midőn a jogügylet illetékezés végett nem közvetlenül, hanem a telekkönyri hatóság utján jelentetik be, csak a megelőző birtokváltozás jogezime megnyíltának időpontja igazolandó ; mert az illeték-kiszabási hivatallal közlendő telekkönyvi végzésből kiderül, vájjon az iugatlau az utolsó birtokos nevén állott-e?

Az elősorolt adatokon kívül még igazolandó} illetve kimutatandó a megelőző birtokváltozás után járó illeték kiszabása is. E végre azonban elégséges a kiszabás A), régebbeu B) jegyű tételszámra és évfolyamára hivatkozni.

Róka József,

pénzügyi fogalmazó.

Taniigy.

Értesítés.

A „Szabolcsmegyei általános tanitó-egylet“ központi választmánya, az egyleti alapszabályok 9-ik §. értelmében, f. évi októberhó 20-án d, e. 10 órakor Nyiregyhá- házáu a városi tanácsteremben értekezletet tart, melyre a helybeli és vidéki választmányi tagok tisztelettel meghivatnak.

Az/ értekezlet tárgyai:

1. Elnöki időszaki jelentés.

2. A múlt nagygyűlés jegyzőkönyveinek hitelesítése s az abból folyó intézkedések megtétele, (a. b. c. d.)

3. Pályakérdések és tételek kitűzése.

4. A jövő III-ik országos képviseleti közgyűlés tárgysorozatába felvett kérdések megvitatása s azok alapos kidolgozása fefetti intézkedés.

5. Az egylet nevére járó szaklapok újbóli megrendelése.

6. Javaslat az egylet tagjainak szaporítása iránt.

7. Egyéb folyó ügyek feletti intézkedés ős esetleges indítványok tárgyalása.

Nyíregyházán, 1883. októberhó 10-én.

Elnöki megbízásból Leffler Sámuel, ált. tanitó-egyleti alelnök.

ÚJDONSÁGOK.

V Figyelmeztetjük olvasóinkat lapunk mai tározójára. Eme szép költemény közlésével alkalmat kívántunk nyújtani azoknak, akik az e hó 6-odikáu tartott gyász isteni tiszteleten bármi okból nem jelenhettek meg. E meleg hangú hazafias költemény valóban megérdemli, hogy ne csak a röpke szónak, ne csak az elmúló hangoknak legyen átadva; hanem sajtó utján is megörökit- tessék az, és átadassák a jövőnek.