Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-07 / 40. szám
NYÍBVIDÉ 14.“ elromlanák, és sokszor éppen a veszély pillanatában tagadják meg a szolgálatot; továbbá, hogy kezelésükhöz nagy erő kívántatik, s hogy terjedelmüknél fogva szűk utczákban és udvarokban czélszerüen fel nem állíthatók. E hátrányok teljesen alkalmatlanokká és használhatlanokká teszik e fecskendőket különösen ott, hol nem annyira a nyers erő, mint inkább az ügyesség és gyorsaság szerepel. Ezen régi alakú fecskendőkön tehát túl kell adni; mert az az eljárás sem ajánlatos, ami némely helyen, ahol tudni illik már létezik tűzoltóság, még ma is divatban van, hogy e régi fecskendőket a nem tűzoltók kezelik. A tűzoltó intézmény természetében rejlik ugyanis, hogy ahol már rendes, begyakorolt tűzoltóság van, ott a nem tűzoltók legfeljebb segélyt nyújthatnak a védelemben, vagy a megmentett tárgyak őrzésében, vagy eltávolításában, de önállóan nem működhetnek. Mert a nem tűzoltók csak akadályoznák a rendszeres tűzoltási műveleteket. Milyen fecskendőt szerezzenek be tehát a tűzoltó egyletek ? Erre nézve két ajánlatot tehetek; de csak a következő befejező czikkben. Szabolcsmegye közgyűléséből. (Vége.) Olvastatott Borsodmegye közönségének, a zsidó zugiskolák beszüntetése iránt, a képviselő házhoz intézett feliratához csatolt átirata. Ezen átirat alapján a zsidó zugiskolák beszüntetése tárgyában, midőn hason szellemű feliratnak a képviselőházhoz leendő felterjesztése elrendeltetik: egyszersmind a vallás és közoktatási miniszter, f. é. 20,425. sz a. kelt leirata alapján, felkérdezendő az iránt, hogy miután 123 sz. a. a zsidó zugiskolák beszüntetése tárgyában kelt szabályrendeletet helyben nem hagyta, adjon utasítást arra nézve, hogy és minő eszközük használása mellett érhető el azon czél, hogy a zsidóságnál eddig nagyban elterjedt zugiskolák tartása beszüntettethessék, vagy is a beszüntető végzésnek miként szerezhet a megye érvényt. Olvastatott a m. kir. pénzügyi igazgatóságnak megkeresése, melyben a nagy-kállói m. kir. adóhivatal elhelyezésére felajánlt régi megyeházban levő 4 szobát és fatartót 3, esetleg 6 évre 300 forint évi bérért átadatni kér. Az állandó választmány véleménye alapján, habár a megye közönségének Nagy-Kállóban levő háza értékesítése iránti tárgyalások folyamatban vannak is, mind azon által tekintettel azon körülményre, hogy a n-kállói megyeház semmit nem jövedelmez, fentartása pedig tetemes költséget igényel: annál fogva, a nagy-kállói adóhivatalnak a már részére kimutatott 4 szoba és fatartó kamarának 3 évre 300 frt évi fizetés mellett leendő bérbe adása elrendeltetik. Az igazoló választmánynak az 1884-re jogérvényes legtöbb adót fizetők névsorára vonatkozó kimutatása tudomásul vétetik. A legtöbb adót fizetők névsora megerősittetvén, felolvastatott azon bizottsági tagok névsora, akik az 1870. XLILt.cz 24 §. értelmében a bizotsági tagok sorából kilépnek s egyszersmind a választási elnökök kerületenkint megválasztattak, választási határnapul pedig f é. októberhó 23-dik napja tűzetik ki azon hozzáadással, miszerint nem csak a kisorsolt, hanem a esetleg időközben elhalt bizottsági tagok helyett is újak választandók. A szeptemberhő 18-adikán tartott közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után, Herman Igndcz bizotsági tag előszóval kijelentette a közgyűlés színe előtt, miszerént ő a közgyűlésnek múlt napi határozata értelmében, amelyben személye megrovatott nem tartaná, ildomosnak azon választmányokban, amelyekbe a közgyüsem részesülhetett volna. Szóval Ilonka gondos kezek közt volt s habár a gyermekkori visszaemlékezések néha-néha borút csaltak is homlokára, egészben véve még is boldognak érezte magát környezetében. Őt sem hagyta el az árvák Istene. Az isteni gondviselés bölcs berendezése folytán a rósz mindig ellensnlyoztatik a jóval. Midőn Károly a gróf házától elűzetve kis batyujával fájdalmas érzéssel szivében odahagyta azon helyet, melyben még kevéssel ezelőtt atya, anya és testvér szerető szive környezték, czél és irány nélkül bolyongott a legközelebbi székvárosba vezető utón. Egy utána rohanó kocsi majdnem elütötte őt lábáról, mire a kocsis nagy nehezen megfékezte a lovakat. A kocsiban egy éltes ur és egy Iíárolylya! egykorú fiú ült. Az ur nyájasan szólitá fel őt hogy foglaljon helyet mellettök. Útközben Károly az uraság bizalmas kinézése által felbátorítva, ki a székváros egyik leghíresebb ügyvéde volt, elbeszélte egész élettörténetét, el a gróffali közelmúlt jelenetét és a nemes emberbarát szive sugallatát követve, gyermekéül fogadta őt. Soha senki előtt sem nyilatkozott a fiú származása felől; de önmagában meg lévén győződve a gróf bűnössége felől, kit személyesen jó ismert titokban minden lépést megtett arra nézve, hogy a gonosz embert annak idején leálczázhassa. Károlyt ezalatt taníttatta saját fiával együtt és a két fiú később mint két legjelesebb tanuló tűnt ki. A mellett köztük oly valódi, benső vouzalom jött létre, minőt csak két testvér között tapasztalni lehet. Ugyanezen időtájban lön tanulótársukká ismert barátunk a lelkész fia s pár évvel utánna, a midőn t, i. Ilonka tizennegyedik évét elérte, adta be őt is tanulmányai folytatása végett a székvárosba. Önmagától érthető, hogy a szintoly ernyedetlen szorgalmú, szerény lelkész fiú Károly és fogadott testvére meghitt barátaivá lőnek. (Folyt, köv.) 99 lés által beválasztatott, résztvenni; ennél fogva ezen állásáról lemond. Heuinan Ignácz lemondása a közgyűlés által elfogadtatott. Előterjesztetett a megyei árvaszéki elnök kérvénye, amelyben a pótülnöknek az év végéig leendő meghagyása iránt intézkedést kér. Az állandó választmány véleménye alapján, tekintettel az árvaszéki elnök által kimutatott hátrányban levő 2451 ügydarab számára, az árvák érdekeinek szem előtt tartása s azok érdekeinek elmozdítása czéljából, a pótülnöknek a f. é. végéig leendő meghagyása iránt, kijelentésével annak, hogy az árvapénztári tartalék- alap 1903 frt 57 krjczárral rendelkezik, a belügyminiszterhez felirat intézése rendeltetik. A nyíregyházai takarékpénztár, igazgatósága értesíti a megye közönségét, miszerint a betétekért járuló újabb adót kész saját pénztárából fedezni. A takarékpénztárnak a megyei árvák iránt tanúsított ezen jó indulatáért, a megye közönsége elismerését nyilvánítja. Olvastatott Nyíregyháza város kérvénye, melyben a város területén építendő kőut csatorna és járda építését, úgy a szükséges költségek fedezhetése végett 17.500 forint kölcsönnek félvételét engedélyezni kéri. Nyíregyháza város képviselő testületének 6302. 6303 és 0420 számok alatt kelt azon határozata, amelyben a házak előtti járda, valamint a kőut és csatorna építése elhatároztatott, az állandó választmány véleménye alapján helyben hagyatik s a felmerülő költségek fedezhetése tekintetéből, 17,500 forint külcsönynek felvétele ezennel engedélyeztetik: amenyiben Nyíregyháza városa az alapot múlt 1881 évi 147 szánni határozatával jóvá hagyott képviselő testületi intézkedéssel, kimutatta. Hackel József gyógyszerész oklevele kihirdetetvén annak közzététele elrendeltetik. Olvastatot néhai Heinze Ferencz megyei volt Írnok özvegyének kérelme, melyben férje fizetéséből bárom hóra eső részletnek kiutalványoztatásáért esedezik. A kérvény a belügyminsszterhez pártolólag felterjesztetni rendeltetik. Torontálmegye közönsége a Csángók „ ügyének törvényhozási intézkedés utján való rendezése tárgyában, a m. országgyűléshez intézett feliratát pártolás végett megküldi. Ámbár Szabolcsmegye közönsége nem ismeri azon dunai öblözeteket, hová a csángó magyar testvéreket Torontálmegye közönsége letelepíteni óhajtja, és igy tájékozatlanul a torontálmegyei feliratban foglaltakat el nem fogadhatja; és ámbár köztudomású tény, hogy am. kir. kormány a csángók ügyét a torontáli felirat keletkezése óta felkarolta, és kormánybiztosi utón intézkedett az anyaországba visszajött bukovinai magyarok állapotának és elhelyezésének javításáról: de mert Szabolcsmegye közönsége Magyarország különböző nyelvű lakosai mellett nem csak óhajtandónak, de szükségesnek is tartja, hogy a zengzetes magyar nyelvet és a magyar hazaszeretetei idegen nemzetek között évszázadig az ősöktől öröklött ereklye gyanánt megerősítő csángó magyar testvérek állandó lakosaivá legyenek a magyar hazának, a m. kir. belügyminiszterhez felirat intézését határozza el, melyben törvényhozási utón kéressék intézkedés a végett, hogy úgy az országba bejött, valamint a még külföldön tartózkodó összes magyarság Magyarországban végleg betelepit- tessék. A nyíregyházai alsó fokú ipariskola. Egy lépéssel tehát közelebb vagyunk az alsó fokú ipariskola létesítéséhez. Folyó évi szeptemberhó 17-éu tartott ipar-tanodai bizottsági ülésben olvastatott fel Péterffi József ipariskolai miniszter biztos ur ő nagyságának f. é. augusztushó 16-ról 802 szám alatt kelt leirata, amely szerént az ipariskolák állapotának nyilvántartása czéjlából tájékoztatni kívánja magát az ipartanodában létező kezelésről és időbeosztásról; nem különben a tanonezok számáról, a tanerők alkalmazásáról s a tankönyvek használatáról, valamint az 1883/4-edik iskolai tanév személyi és dologi kiadásairól s ezeknek mily tényezők általi fedeztetéséről; végre az iskolának mely helyiségben való elhelyezéséről. Miután a feltett kérdő pontokra felelni csak azon esetben lehet, ha a jelenlegi ipartanodát pótló ismétlő iskolák szervezetének szabályai szeréut lesz átalakítva; ennél fogva az ipartanodái bizotság, Pazár István elnöklete alatt Ruman Endre, Habzsuda Dániel, Orsóvszky Gyula, dr. Ferdlicska Kálmán, Andráscsik József, ifj Pintér István és Pivnyik István tagokból álló albizottságot oly utasittással küldötte ki kebeléből, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztériumnak 23,439/1882 szám alatt kelt rendeletével kiadott „Iparos tanulók iskolai, szervezetének'' szabályait áttanulmányozván, annak szellemében és a helyi viszonyokhoz mérten, úgy az iskolai tanterv, a rendtartási és fegyelmi szabályok, valamint az iskoláknak mikénti és kik általi vezetése és igazgatása czéljából, egy kimerítő véleményes javaslatot készítsen; végre hogy az 1883/4 tanév költségvetését, a létező alapoknak figyelembe vételével, összeálílitani és azt az ipar- tanodai nagy bizottsághoz mielőbbb beterjeszteni igyekezzék. Ugyan csak e bizottsági ülésben terjesztette elő a bizottság elnöke Krasznai Gábor polgármester ur a vallás és közoktatás ügyi miniszter ur őnagyméltóságának 18,186/1883 számú leiratát, amely szerént a nyíregyházai iparos tanulók iskolája 1883-dik évi fentartási költségének fedezésére 350 forint álllamsegély engedélyeztetvén, ez összeget a helybeli kir. adóhivatalnál fel is vette s azt az ipartanodái bizottság rendelkezése alá bocsátotta. A bizottság őnagyméltóságának eme kegyes intézkedését örömmel fogadta, s amennyiben az 1883-ik évfolyamán életben volt ismétlő iskolák az ipartanodák helyét pótolták, ennél fogva ez összeget a lefolyt tanév költségeinek fédezésére rendelte fordittatni. A szeptember 17-edikén tartott ipartanodái nagy bizottság üléséből kiküldött albizottság, f. é szeptember 26-áu összeülvén, a tanácskozás a lehető legnagyobb érdekeltség közt megkezdetett. Dr. Ferdlicska Kálmán bizottsági tag, ezen alsóbb fokú ipartanodák szervezetének tárgyalását megelőzőleg, felkéri az albizottságot, miszerint előbb az iparos tanonezok uyilvántarthatásának, mint az iskoláztatás sikeresebb működésének alapföltétele vétetnék tárgyalás alá, s ki-ki-adná elő azon módozatokat, melyek szerént a tankötelesek szigorú nyilvántartását legczélszerübben vélné elérhetni. Miután e kérdéshez többen szólották, a dr. Ferdlicska Kálmán által benyújtott e vonatkozatu javaslat, az albizottság által egyhangúlag elfogadtatott; az az ipartanodái bizottság becses figyelmébe ajánltatván. Ez után Pazár István elnöknek a felállítandó alsóbb fokú ipartanoda szervezetére vonatkozó javaslata vétetett beható tanácskozás alá. Négy órai hosszas eszmecsere után, a következő lényegesebb pontokra nézve történt megállapodás. Jelesen Czime c tanodának: „A nyíregyházai alsóbb fokú ipartanoda“ lesz. Czélja: „Az iparos és kereskedő tanonezok oktatása úgy reál, mint human irányban, különös tekintettel a gyakorlati, sőt szakszerű oktatás követelményeire.“ Szerény nézetünk szeréut a kereskedő tanonezok iskolája egészen elkülönítetten az iparosokétól, lenne szervezendő, nem csak azért, mert a kereskedő tanonezok iskolájában a tankönyvekre és tan-irányra nézve lényeges eltéréseknek kell lenni, de más oldalról azért is, mert erre sem a nagyméltóságu közokt. miniszter, sem a királyi biztos nem reflektáltak. Tudomásunk szerént a kereskedői tanonezok iskolája másutt is külön szervezkedés tárgyát képezi. így történik ez a közel Szatmárion is. E fölött különben a nagy bizottság fog határozni. Eszközei ■. Az említett czél elérésére szolgál a fentebbi ezimü ipartanoda, mely a rendelkezésére álló iskolai alap mérvéhez képest, csak fokozatosan felállítandó 3 osztály s egy előkészítő osztályból állami; az előkészítő osztály, úgy az első és második osztály, a javaslat jóváhagyása s e jóváhagyási határozat jogerőre emelkedése után azonnal felállítandó lévén. Az ipartanoda osztályai, a helybeli rom. kath. és ágost. evang. népiskolák tantermeiben lesznek berendezendők. A rendszeres ipartársulati tagok tanulói 1 frt, a társulaton kívül álló iparosok tanonczai 1 frt 50 kr. évi taudijt fizetnek. Kivétetnek e kötelezettség alól, a szegény sorsú tanulók, akik vagyontalanságukat hatósági bizonyitváuynyal igazolják. Azon tanuló tandiját pedig, aki e kötelezettségének eleget nem tudna tenni, a szolgálat-adó köteles fizetni. A tandíj a beiratáskor az igazgatónak fizetendő, aki azzal évnegyedenkint a bizottság pénztárnokának beszámol. Az előkészítő osztályba az iskolázatlan mester-inasok és az ismétlő iskolai tankötelesek vétetnek fel. A tulajdonképpeni első és második ipartanodái osztályba már az iskolázott s az elemi osztályokat jó sikerrel végzett iparos tanulók fognak felvétetni. Az előkészítő osztályban 2., az első és második osztályban 4 tanerő működik. Egy osztályba 80 tanuló vétetik fel. Párhuzamos osztály csak akkor állítatnék fel, ha a tanulók száma 100-ra emelkednék. Az a tanuló, aki igazolás nélkül 20 tanórát mulaszt, s ez által iskolai előhaladása akadályozva van, ismétlésre szorittatik; különben iskolai bizonyítványt nem kap. A tanításra előirt napokon a tanórák téli hónapokban esteli 6 órától 8-ig, nyári hónapokban 7 órától 9-ig tartatnak. Az ipariskolai bizottság, a kitűnő tanulók részére a meglevő alapítványok igénybe vételével, szorgalmi’ erkölcsi és képességi ösztöndíjakat alapit. (Vége köv.) ÚJDONSÁGOK. f Az aradi 13 vértanú lelki üdvéért a rom. kath. templomban gyász mise, a helv. hitv. templomában gyász isteni tisztelet tartatott csekély számú közönség részvéte mellett. A Misénél ft. Verzár István plébános ur pontifikáit. A ref. templomban nt. Lukács Odón esperes ur kötött alakba öntött fohászt bocsátott az Ég urához; sziveket és velőket rázó szavakkal ecsetelve a 13 mártír lángoló honszerelmét és megdöbbentő alakú kimúlását. A kettős gyász-ünnepélyt még sötétebbé tette az a megmagyarázhatlan és valóban nagy árnyékot vető körülmény, mely szerint a gyász-ünnepélyen egyetlen nő sem volt látható. Tehát a hazának nincsenek leányai Nyíregyházán ? ! Az uj év-negyed beálltával, amely egyszersmind ez évben az utolsó is, tisztelettel figyelmeztetjük lapunk hátralékban levő pártolóit úgy a régebbi tartozásoknak, mint az újabb esedékes előfizetési dijaknak szives és haladéktalan beküldésére nem csak azért, mert jogos követelésünkhöz ragaszkodni, a mai nyomasztó üzleti viszonyok között, eluta- sithatlan köteleségünk; hanem a tisztelt hátralékosok érdekében is, amennyiben az évnegyedenként növekedő tartozások befizetése mindig nagyobb nehézséggel járó dolog, mint a részletenkinti törlesztés. Azon reményben, hogy a tisztelt előfizetők, végre is átlátva az általunk nyújtott hitel méltánnyosságát, igyekezni fognak tartozásaikat e folyó hó folytán beküldeni: még most nem veszszük igénybe a postai behajtás kedvezményét. További késlekedés esetében azonban, kénytelenek leszünk a behajtásnak e módját alkalmazni. Akik pedig lapunk pártolói sorából ki akarnának lépni: szíveskedjenek lapunkat, mihez tartás végett, posta fordultával visszaküldeni.
