Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-16 / 37. szám

,N Y í 11 V I 1) É K.“

— Az állattenyésztés emelése érdekében kitűzött állami dijak f. e. augusztushó 30-án osztattak ki Nyíregyházán. Fias anyakanczákért Benedek János Nyíregyházáról 12, — Marsaiké Géza Nyíregyházáról 10, — Liptay Béla Jékéről 8, — Marsalkó Géza ismét 6, — Szunyoghy Bertalan Uj-fehértóról 5, — Básthy Barna Nyíregyházáról 5, — darab aranyat nyertek. Zom- borszki János 3 éves kaucza csikója 10, Szúnyog Bertalané 8, Czukor Ignáczné G, Zajátz Józsefé 5, Barzó Jánosé 5, darab aranynyal lett kitüntetve.

— A debreczeni utcza kiküvezéséuek előmunkálata, a csatorna-készítés végre-valahára munkába vétetett. Most már csak az a kérdés, hogy befejeztetik-e a kövezési munkálat ez idén ?! Nagy kérdés.

— Az utczák tisztasága, szépészeti és közegészségügyi tekintetből, igen fontos kérdés lévén, felhívjuk a rendőrség figyelmét a körtvély-utcza elején fekvő Márföldi- és Belus-féle házak közti zugra, amely botrányos tisztátalanságával egészen megfertőzted a légkört. Hasznos szolgálatot vélünk tenni a közönségnek, ha felkérjük a rendőrséget, miszerint utasítsa az illető ház- tulajdonosokat ama szegletnek bedeszkáztatására s ekként annak tisztán tartására.

— A közigazgatási tisztviselők fegyelmi ügyében hozott bármely határozat ellen, az 1876. VII. t.-cz. 9-ik §-a értelmében, a főispán jogosítva lévén felebbezni: legközelebb egy felmerült eset alkalmából kérdés tárgyává tétetett, hogy vájjon az alispán, mint fegyelmi hatóság által hozott határozatok ellen a már idézett törvényszakasz értelmében, közbe vetett folyamodás elbírálása, a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, mint a fegyelmi törvény 6-ik §-a szerint fokozatos fegyelmi hatóság, avagy a belügyminisztérium által történik-e. Ezen kérdés folytán a belügyminiszter, f. é. 49491. sz. a. kelt rendeletében kimondotta, hogy az ilyen felfolyamodások mindenkor a belügyminisztériumhoz terjesztendők fel s az fog aztán illetékesen határozni a felett, hogy a megfölebbezett határozat a fokozatosan illetékes fegyelmi hatóság elbirálása alá bocsát- tassék-e vagy sem.

— A nyíregyházai iparos ifjúság segély-egylete, mint örömmel halljuk, már meg kezdte működését. Beteg ápoldájábau ez idő szerént 6 ágy áll fenn. A legelső társulati aktust ma teljesiti, egyik elhunyt rendes tagjának Csabai Sándornak tisztességes eltakarításánál.

— Szathmáron az ottani iparos tanulók iskolája f. é. szeptember 4-én nyittatott meg. Nyíregyházán is meg kellett volna már nyílnia; de fájdalom, az első tanácskozáson kívül, nálunk még egyetlen gyűlés sem tartatott e tárgyban. Nyíregyháza, úgy látszik, naponkint veszteni kezd jó híréből, nevéből. Jagócsy Péterffy József ur közelebb több napon át időzött Szathmáron. Mily jó alkalom volt körünkbe hívni az iparügyi miniszteri biztos urat annál is inkább, minthogy első itt léte alkalmával önként szives volt megígérni, közreműködését az első fokú ipariskola felállitási műveletének elő- segéléséhez. Úgy látszik, hogy az ált. iparos társulat elnökének kisebb gondja is nagyobb az ipariskola felállításánál. Itt nincs más mód, mintha az iparos testület maga veszi kezébe az iparos iskola ügyét s nem hagyja oly kezek közt, melyek mitsem akarnak lendíteni az ügyön.

—- A bel- és igazságügyi m. kir. miniszterek

egyetértőleg elrendelték, hogy Zalamegye területén, a rablók, rablással párosult gyilkosságot elkövetők, gyuj- togatók és mindezek bűnrészesei ellen, egy havi időtartamra, a rügtönbirósági eljárás vétessék foganatba.

— (Egy községi biró Ítélete). Sz. község határán keresztül fát szállított két kállói ember, kiknek egyike egy 13 éves, ökör őrzéssel elfoglalt, beteges fiút azért, mert az az utón játszani merészelt, megvert. A szegény fiút két pénzügyőr védte meg az utouálóuak további bántalmazásától. A szülők feljelentették az esetet a községi birónak, aki is a tettest maga elé hivatván, eme botrányos tettért két forintig büntette. Ehhez sem kell kommentár.

— rt kataszteri tiszta jövedelmeket az országos földadó-bizottság hetes küldöttsége közelebb állapította meg. Az összes tiszta jövedelem az egész ország területén 155.841,200 forintot tesz ki. Ez összegből esik a budapesti kataszteri kerületre 20.441,156 írt, a szombathelyire 14.384,844 írt, a pozsonyira 11 666,796 írt, a kassaira 7.511,271 frt, a szatmárira 4.802,847 frt, a delreezenire 12,475,899 frt, a temesvárira 10.694,700 frt, a szegedire 27.312,636 frt, a pécsire 11,332,260 frt, a kolozsvárira 4.301,925 frt, a nagyszebenire 6.026,349 frt, a zágrábira 6.169,575 frt, az eszékire 5.743,323 frt, a határörvidékire 5.624.843 forint.

(!)A zsidó-ellenes zavargásokból a kereskedelemre és közgazdasági állapotokra hárámló veszély elhárítása tárgyában, a budapesti nagy kereskedők, a magyar kereskedelmi csarnok helyiségében, értekezletet tartottak. Tervben volt, hogy egy közös nyilatkozat adatik ki, és hogy az értekezlet egy küldöttséget meneszt a kereskedelmi miniszterhez. Hosszú vita után végre elhatározták, hogy egyelőre függőben hagynak miudeu intézkedést és bevárják a viszonyok jobbra fordulását.

— A polgári törvénykönyv általános része már egészen szövégezve van; úgy szintén az örökösödési, kötelmi és vagyoni jogra vonatkozó fejezetek is. Félhivatalos forrásból merített hírek szerént, eme kész részek még a jövő ülés-szak folyamán tárgyalás alá fognak vétetni.

— A szesz-adó reformjáról, mint a fővárosi lapokból olvassuk, a pénzügyminisztériumban, az e részben folyt előzetes tárgyalások megállapodásai alapján, törvény-javaslat készül, amely a közelebb megnyílandó ülés-szak alatt már tárgyaltatni is fog.

Irodalom.

A »Regényvilág« harmadik évfolyama is befejezéséhez közeledik. A hozzánk átküldött legutóbbi nyolcz füzettel már 48 füzetet kaptuuk e kitűnő és mindenkor várva-várt folyóirat ez évi folyamából. Révai testvérek, a magyar irodalmi termeléshez, e szépirodalmi lapok hasábjain, a legkitűnőbb bel-és külföldi Írók legjeleseb műveivel járultak. — Jókai nagyhatású, minden sorában gyönyörködtető regény: «Minden poklokon keresztül“

röviddel ezelőtt történt befejezése óta Véka Lajos „Pali bácsi“-ja jön nagyobb folytatásokban, mit Véka tollának tisztelői — és ezek sokan vannak — annál nagyobb örömmel fogadnak. X, de Maistre bölcselkedő, de azért nem kevésbé érdekes műve: „ Utazás szobám körűi“ szintén befejeztetett, Szama Tamás jeles fordításában mindenesetre számot tevő a munka, ki azt eredeti nyelven nem élvezheti. Most a franczia regényirodalomnak egyik legújabb és legszebb műve, Ludovic Halévi „L'Abbé Constantin czimű regénye folyik „ A tiszteletes ur“ ez. alatt zempléni P. Gyula fordításában. A tárczáról most is csak azt mondhatjuk, amit már ismételve elmondottunk. Szellemes Írók szellemdus dolgozataival találkozunk e rovatban és hogy a jónál jobb, érdekesnél érdekesebb elbeszélések, rajzok, fiuom pikantériák általános tetszésben részesülnek, tanúsítja az a körülmény, hogy számos más lap e ezikkek utánnyomásával igyekszik a Regényvilágnak hírnevét ez utón terjeszteni. (A „Regényvilág“ megjelenik Révai testvérek künyv- kiadóhivatalábau Budapesten, Váczi-utcza 11. sz. a. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 95 kr., félévre 3 frt 90 kr., egész évre 7 frt 80.)

Magyar Helikon. Jeles férfiak életrajzai. Pozsony. Kiadja Stampfel K. Eme kiválóan érdekes gyűjteménynek 15 és 16-ik füzete épen most jelent meg. Ez alkalommal el nem mulaszthatjuk, hogy ezen hasznos vállalatot a gyermekeik és egyáltalán az ifjúság javát szivén hordozó t. ez. szülőknek, illetőleg a tanári karnak szives figyelmében ne ajánljuk. Mert szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy irodalmunk eddigelé teljesen nélkülözött oly művet, mely hazánk nagyjainak megismerését népszerű, könnyen érthető alakban közvetítette volna. így bizton reméljük, hogy a „Magyar Helikon“ egy ifjúsági vagy népkönyvtárból sem fog ezentúl hiányozni.

„Képes Családi, Lapok“ 50-ik számának tartalma: Apáczának szánták; elbeszélés (folyt. köv.),irta Szépfaludi Ö. Ferenez. — Végszó; költemény, irta Hajós Izidor. Az elkésett levél; beszély (Vége köv.), irta Varsáni Gyula. — Letűnt csillag; rajz. irta Szelim. — A koponya- eltorzitásról. — Korai hervadás; elbeszélés (vége) közli Philantrop. — A „Trinkgeld“; igen okos czikk, melyet mindenki olvasson el Mutatvány a Mehner Vilmos kiadásában 1884. évre megjelenő „Képes Családi naptár“ -ból —Képmagyarázat. — Mindenféle. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál. Budapest. IV. kér. papnövelde utsza 8 sz. Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt. negyedévree 1 frt 50 kr.

— A községi pótadó kulcsai tizedes rendszerben. Városi községi és körjegyzők használata. Irta: Pataky Miklós, Sátoralja-Ujhely váoos jegyzője, 3tb. Ára 2 frt. Kapható a szerzőnél és Lövy Adolf ottani könyvkereskedő bizományában. A 25 Ívre terjedő, az 5°/o-os kulcstól I.50/0, 2.5%, 3%, 3.5%. 4o/0, 4.5»/0, 5o/0i 5.50/0-kos fokozatig adja a kiszámítási kulcsot, és pedig minden táblázat kulcsa az adóalapot s a megfelelő pótadó összegét, 1 krajczártől 99-ig és 1 forinttól 100,000 forintig. Az egyes kulcsok századokban is alkalmazhatók. így például, ha a költségvetésben előforduló eredményként egy adóforint után 41-47 krajezár, azaz negyvenegy egész negyvenhét század krajezár mutatkoznék, akkor a 41%-os kulcs pedig a tizedes pontnak jobbról balfelé leendő áthelyezésével vétetik alkalmazásba. — így 53 frt egyenes állami adó után: 41% 21 frt 73 kr. <7,00 o/0 24-91 kr. Lesz pótadő 21 frt 97 91 kr. A gyakorlati és nagy fáradtsággal készült munkát melegen ajánljuk a jegyző urak szives figyelmébe.

KÖZGAZDASÁG.

Utasítás az üszög ellen követendő eljárást illetőleg *)

(Kiadta a foldmivelcs ipar és kereskedelemügyi miniszter )

I.

A gabona-féléken előforduló üszögkórokat az élősdi gombák az úgynevezett üszöggombák idézik elő.

Ha az üszögport egy erősen nagyitó mikroszkóppal megvizsgáljuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy az a fekete por rendkívül sok hólyagalaku képződményből, spórákból áll. A spóra az üszögnövény magvának mondható. A spórák legtöbbje csiraképes.

Az üszög spórái, melyek az üszögös magvak belsejében fordulnak elő, az aratáskor nagyobbára a kalászban maradnak és csak a cséplésnél szabadulnak ki a magburokból, gyakran oly menyiségben, hogy a cséplők olyanok lesznek, mint a kémény seprők. Ilyenkor a spórák legnagyobb része a szalmára, polyvára és az egészséges magvak felületére tapad, különösen a buzamug szőrös végére. Az ily búzát „üszögösnek“ (spitzbrandig) mondjuk. Az üszögös magvak egy része a cséplésnél nem reped föl és ezek sértetlenül kerülnek a kicsépelt búza közé.

Ha már most ily üszöglepte búzát használunk vetőmagul, akkor a következő évben ha különben a viszonyok az üszög fejlődésére kedvezők, ismét üszögös búzát, fogunk aratni, mert hisz a búzával együtt az üszög-spórákat, az üszög-gomba magvait is elvetettük.

Sajnos, hogy ez még oly gyakran megtörténik, pedig a kár, mit az üszög okoz, igen jelentékeny lehet. Nem tartozik a ritkaságok közé. hogy a búzának 30, 40, 50, sőt még több százaléka is üszögös. Minden túlzás nélkül lehet azt mondani, hogy nálunk, ahol a búza a fő "vetemény, az oly években, midőn sok üszög mutatkozik, sok millióra menő nemzeti vagyon megy tönkre az üszög miatt. E kár pedig annál sajnálatosabb, mert egyes-agyedül az illető gazdák mulasztása az oka; mert ha a vetőmagnak szánt búzát szabályszerűen csáváznák (páczolnák) és valamennyi az üszög ellen szolgáló intézkedést foganatosítanák, e nagy baj említésre nem méltó csekélységet tenne ki, sőt kedvező körülmények között teljesen megszűnnék.

Hogy a szabályszerű csávázás (páczolás) hasznos, sőt rendkívül hasznos, azt már ezer, meg ezer gazda tapasztalta.

A számos ízben lelkiismeretes módon tett kísérletek- világos tanúságot tesznek kicsinyben és nagyban a szabályszerű csávázásinak előnyéről, hasznáról és azért melegen ajánlható minden gazdának a búza szabályszerű csávázása, mint legbiztosabb szer az üszög ellen.

*) Ez utasítás a felsőszabolcsi gazdasági egylet titkáránál ingyen kapható.

II.

A búza csávázásának (páczolásának) a legczélra- vezetőbb legsikeresebb módja a következő:

7» kilogramm rézgálicz (kékkő, kékgálicz) porrá töretik és mintegy egy-liter forrővizben feloldatik.

Ezen oldat egy 3—5 hektoliter nagyságú kádba öntetik, amelybe megelőzőleg 100 liter kút- vagy folyóvíz töltetett. Az egész folyadék egy párszor jól felkavar- tatik és ekkor a csávázaudó búzából 250 liter töltetik a kádba.

A buza-beöntésnek az a legczélszerübb módja, hogy e kád fölé egy ritka szemű szitát tartunk s erre öntjük a búzát; mert ekkor lassanként és eloszlódottan kerül a búza a folyadékba és a könnyű magvak, különösen pedig az üszöggel teltek, felszínén maradnak s innen könnyen Ismerhetők.

A csávának (páczoló folyadéknak) mintegy tenyérnyi magasságra kell a búza fölött állania; ha nem borítja ily magasságra a búzát, akkor megfelelő mennyiségű vizet kell hozzá tölteni, hogy a víztől me^dagadó búza később álljon ki a csávából. A csávában 12 — 14 óra hosszat marad a búza, ez idő alatt egy pásztor felka- vartatik, hogy a búza között levő üszöggel telt szemek a felszínre kerüljenek, ezeket minden kavarás után le kell merni s eltávolítani.

A mondott idő múlva a csávázott búza, mely e közben a csáva legnagyobb részét felitta, és melynek teriméje jelentékenyen meguagyobbodott, kivétetik a kádból és egy szellős helyen szétteregettetvén, szárítás végett, néhányszor átlapátoltatik. A szárításnál arra kell ügyelni, hogy a búza fel ne melegedjék; mert különben a búza csiraképessége könnyen kárt szenved. Az ily módon kezelt búzát lehet már 5—6 óra múlva vetni kézzel, 24 óra múlva pedig géppel is.

A csávázás e módjánál valamennyi üszög-spóra csiraképessóge elöletik a nélkül, hogy az egészséges, ép búza csirakőpessége kárt szenvedne. Ha azonban géppel csépelt búzát csávázunk, a búza egy része csiraképességét elveszti. Ugyanis, különösen a dob gyors forgásánál sok mag megsérül, azaz csekélyebb, mélyebb repedések keletkeznek a magon, melyek gyakran csak a nagyitó üveg segélyével láthatók. Ha már most a csávázásnál a folyadék az ily repedéseken át az embryoig hatol, akkor annak csiraképességét egészen elölheti. Azon kísérletekből, melyek ez irányban tétettek, kitűnt, hogy az említett okból a vetőmagnak 10—50, sőt még több százaléka is csiraképtelenné válhatik

Ezen okból nagyon ajánlatos, hogy a vetőmagnak szánt búzát, ne géppel, hanem nyomtatás által vagy gőz- cséppel csépeltessíik ki.

Ha pedig bármely okból kénytelenek vagyunk géppel csépelt búzát csávázni, akkor próba-csávázás és csiráztatás által határozzuk meg, a búzának hány százaléka veszti el csiraképességet a csávázás által, magától, értetik, hogy ezen százalék szerint megfelelőleg nagyobbra szabjuk a holdankinti vetőmag szükségletet, hogy a vetés megkivántató sűrűségű legyen.

Ha például azt tapasztaljuk a próba csávázásnál, hogy a búzának 10%-ja veszti el csiraképességét, akkor 10%-kal több búzát fogunk elvetni, nehogy a vetés rit- kás legyen.

Az ily csávázási és csiráztatási próbára elégséges 100 buzaszem, mely szabályszerüleg csávázandó, ős egy virágcserépbeu elvetendő. A kikelt növények számából igen könnyen megállapíthatjuk, hogy a búzának hány százaléka ment tönkre a csávázásnál.

III.

A fentebbiekben leirt csávázási módon kívül, még következőket kell figyelembe venni, ha a lehető legnagyobb eredménynyel akarunk az üszög pusztításnak véget vetni. Vetőmagul kitűnő minőségű búzát használjunk, csak a legszebb és legsúlyosabb magot vessük, lehetőleg egyforma mélységbe; gondoskodjunk arról, hogy a mag gyorsan ős egyformán keljen, a vetés gyorsan fejlődjék. Ez azért szükséges, hogy a búza a fejlődésnek azon veszélyes stádiumán mielőbb átessék, a mikor — mint fentebb elmondottuk —- egyedül képes az üszög a tápadó növénybe hatolni.

Ezt legjobban elérhetjük az által, hogy sorvetőgéppel vetünk. Ez a magyarázata, hogy miért szenved rendesen a sorvetés az üszögtől kevesebbet, mint a szórt vetés. Ezen elővigyázat különösen oly helyeken veendő figyelembe, ahol a szomszédos földekre csávázatlan, üszögös búzát vetnek, mert a szél az üszög-spórákat áthordhatja.

Az olyan trágyát, amelynek egyik alkatrészét üszöglepte szalma és polyva képezi, nem szabad friss állapotban a földre kihordatni ; mert sok benne a spóra, különösen ha száraz helyen marad, évekig megtartja csiraképességét.

Daczára a fent leirt csávázással elért kitűnő eredményeknek sajnos, hogy még mindig akadnak gazdák, a kik nem hajlandók csávázni a búzát; mert vagy ő vagy a szomszédja már egyszer csávázott és mégis üszögös lett a búzája.

Ily esetekben mindig a helytelen eljárás volt az oka, hogy a vetés a csávázás daczára üszögös lett. A csávázási módoknak nagy száma ismeretes; de egyik sem oly czélravezető, mint a fent leirt. Igen gyakran csáváznak a következő módon. A búzát vékony rétegben kiterítik, meglehetősen konczentrált rézgáliczoldat- tal, amihez gyakran még konyhasót, hugyot és egyéb más anyagokat tesznek, megöntözik, azután a búzát párszor átíapátolják. Ezen eljárásnál nem ölik el valameny- nyi spóra csiraképességét, mert igen valósziuütlen, sőt lehetetlen, hogy a csáva valamennyi üszög-spórával érintkezésbe jöjjön és reájuk hosszabb ideig hasson. Magától értetik, hogy a csávázás daczára is üszögös lesz a búza az ily eljárásnál, különösen ha az időjárás az üszög fejlődésére kedvező.

Mószszel is szoknak csávázni, de ezen eljárás sem oly biztos, mint a fenti.

A vetőmag mosása sem biztosit az üszög ellen, azonkívül ez sok időt és munkát igényel.

Eme csírázáshoz szükséges buzapácz Nyiregyhá- sán Szopkó Alfréd gyógyszerésznél is kapható igen jó minőségben. —