Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-26 / 34. szám

tűnik ki, hogy Szabolcsmegyében az iskola mulasztások mindinkább nagyobb mérvet kezdenek ölteni. És e betegség, fájdalom még Nyíregyházán is észlelhető; bár itt tagadhatatlan, hogy kissé erélyesebben járnak el e baj körül, mint a megye más részeiben.

Pedig e botrányos állapotokon okvetlen segíteni kell. Nagy hiány mutatkozik ugyan még az iskolák lét- záraábau is. De a mulasztásokat még ennek is eléje sehetjük.

Vidéken, megyénk egyes részein, egyik főhiba e tekintetben az, hogy a vonatkozó törvény nem elég szigorral hajtatik végre az elöljáróság által; sőt néhol egyátalában nem is hajtatik végre. A tanító urak szorgalmasan vezetik ugyan a mulasztási naplókat; de eredmény nélkül. Itt nem éppen azt az eredményt akarom értetni, hogy a büntetés pénzek nem folynak be ; mert ez sok helyütt, talán a legtöbb esetben behajthatlan is. Hanem azt az eredményt értem, hogy a mulasztások száma nemhogy kevesbednék, desőt szaporodik.

Ha már a hatóságoknak csakugyan oly nagy munkájába kerül, a mulasztásokra vonatkozó törvények végrehajtása, amit én egyátalában nem vonok kétségbe : szükséges volna talán, ha e kérdéssel a társadalom maga is komolyabban foglalkoznék. Az ez utón való közremun- kálás mindenesetre nagy eredményeket mutathatna fel.

Ha már a törvény szigora egyátalában elégtelen arra nézve, hogy az iskolai mulasztásoknak eleje vétessék: próbáljuk meg a szeretet ős a jótékonyság eszközeivel hatni oda, hogy a szülők örömmel küldjék gyermekeiket az iskolába s a gyermekek egymással versenyző szorgalommal siessenek oda. Ez pedig éppen nem lehetetlen dolog. Ott vaunak például a jutalom-dijak, az ajándék-könyvek és ruhák, a szorgalmas iskolába járó és szegényebb sorsú gyermekek részére. De e jótékonysági összegek ne a büntetés pénzekből, hanem a kegyes adományok utján folyjanak be. No e tekintetben még a törvényhozás is hasznos szolgálatot tehetne, még pedig nem a bírságolás, hanem egy más erkölcsi kényszer alkalmazásával. Például mondaná ki a törvényhozás, hogy községi és egyházi elüljáró csak az lehet, aki Írni és olvasni tud. Sőt tovább is lehetne menni. Ugyanis, választó csak írástudó polgár lehessen, községben, egyházban és megyében.

Én megvagyok győződve, hogy ily társadalom állami és erkölcsi megszorítások alkalmazásba vétele mellett, az iskolai mulasztások száma nagy mérvben megcsökkennék.

Van még ez iskolai mulasztásoknak egy hatalmas előmozdítója, amelyen szintén segíteni kell. Ez pedig a tanyai iskolák, az elszórva való lakások.

A tanyai iskolák, legyenek azok bármily rendezettek, soha sem fogják előmozuitani az általános népnevelést és oktatáts.

Tapasztaljuk ezt a nagyobb terjedelmű városok iskolai ügyeikben. így van ez, hogy messze ne keressük a példát, Nyíregyházán is. Először képzett ős a műveltség kellő fokán álló tanítót alig lehet tanyára kapni. És ez igen természetes dolog. Melyik müveit ifjú sietne magát száműzni a pusztára csak azért, hogy ott nélkülözzön és elparlagosodjék.

Ha már a tanyán való kinlakást nem vagyunk képesek megakadályozni: kényszeresük oda a tanyán lakó szüléket, hogy iskolaköteles gyermekeiket a városba adják be. Hiszen oly városban is, mint Nyíregyháza, alig van tanyai lakos, akinek háza ne volna a városon; de ha akad is ilyen: olyan egy sincs, akinek rokona ne laknék a városban. Bizony, a tanyai iskola fentartására szükséges pénz és életnemü, okvetlen fedezné a városban való taníttatás költségét. Akadály, számbavehető nehézség tehát alig van, ami a tanyai gyermekeknek a városban való iskoláztatásának útjában állana. Csak jó akarat kell hozzá.

Elmondott érveim mindenesetre megérdemlik, hogy azzal mások is foglalkozzanak, már csak azért is, mert a czél, t. i. az iskolai mulasztások megszüntetése, tehát a közművelődés és oktatás érdekeinek elősegítése szent ős nemes.

Mandai.

Halmosi gróf kis ideig tájékozni látszott magát, mint ki nem biztos a felől, hogy czélja elérése végett merre induljon, de kis idei megfontolás után határozott lépésekkel indult meg a jobbra kanyaruló hoszszu folyosón.

— Nem csalatkoztam — mormogá — a föld alatti odú bejárása csakugyan a jobbra hajló folyosó végén esik; a bal szárny egészen lakhatatlan.

A folyosó végéhez érve, egy kisded ajtót nyitott fel, aminőket kívülről füthető kályháknál látunk alkalmazva.

Most a zsebébe nyúlt és a kézi lámpácskát, melyet csak előbb láttunk György kezében, vette elő. Egy pillanat alatt meg volt az gyújtva, de fényét egy boltozatos tetőn csillámló kis kerek világosságánál egyéb nem árulta el. A lámpa segélyével előre világított s megindult a hézag szegletébe alkalmazott csigalépcsőn. Vagy ötven fok után biztos talapot érzett lábai alatt. A gróf homlokán, részint a kimerültség, részint a palástolhatat- lan félelem miatt, nehéz verejték cseppek peregtek alá s meg is borzadott, midőn az előtte hosszan nyúló penészes, s mohval kinőtt falú folyosót megpillantó. Vájjon nem mardossa-e a lelkiismeret e perczben ? Nem kinozza-e a gondolat, hogy itt ez undorító földalatti odúban saját vére senyved elevenen eltemetve? Meglátjuk azonnal,hogy léteznek öntudattal s emberi alakkal bíró hyénák is.

Az említett folyosóban a szemlélő négy ajtót vehetett észre. Halmosi lábujhegyen lopózott a másodikhoz s figyelmesen hallgatózott ott. Miután meggyőződött, hogy benn teljes csendesség van, lassan forditá meg a zárban levő kulcsot, mire az ajtó nyikorogva feltárult.

Egy szűk czella tűnt elő, csak oly nagy, amennyi szorult esetben két ember befogadására elégséges. Bútorzatról szó sincs. Csak a földön felhalmazott iszonyúan bóditó, penészes bűzt kipárolgó szalma nyújtott némi nyughelyét.

(Folyt, következik.)

Közügyek.

Miniszteri rendelet.

A részletügyletről szóló törvény kellő végrehajtása iránt a kereskedelmi minisztérium valamenyi törvényhatósághoz a következő rendeletet intézte:

1. A törvény 1. §. értemében csakis törvényszéki- leg bejegyzett czég foglalkozhatik értékpapíroknak rész fizetés mellett való eladásával. Az üzlet megkezdése az illetékes iparhatóságnál bejelentendő. E bejelentés kötelezettsége nemcsak azokra szól, akik ezután kívánnak ily üzletet nyitni, hanem azokra is, kik részletüzlettel ez Idő szerint is foglalkoznak. Utasítom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy e kötelező bejelentésre a területén ily üzlettel foglalkozó czégeknek rövid záros határidőt tűzzön és a határidő leteltével azok névsorát hozzám azonnal mutassa be. A menyiben a törvényhatóság területén ily üzlet nem gyakoroltatnék, arról hozzám szintén jelentés teendő.

2. A törvény 5. és 12. §-ai ez üzletek állandó felügyelete iránt intézkednek. Ezek szerint az első fokú iparhatóság miután meggyőződött arról, hogy a részletüzlettel foglalkozó czég törvényszékileg be van jegyezve és az iparhatóságnál be van jelentve, nem különben könyvei és okmányai a törvény 3., 5. és 6. §-aiban elősorolt kellékeknek megfelelnek, a könyveket hitelesíti. E mellett köteles az első fokú iparhatóság a 12. §-a értelmében ez üzleteket évnegyedenkint rendszeresen megvizsgálni, amidőn figyelmét főleg arra is kiterjeszti, vájjon a törvény 7. §-ábau foglalt azon intézkedésnek, hogy az eladott értékpapírnak az eladó tényleges birtokában kell lennie, teljes mérvben elég van e téve ? E vizsgálat legbiztosabb és leginkább czélravezető módozata az leend, ha az illető hivatalos közeg arról szerez meggyőződést, vájjon az üzleti könyvekben eladottakul kitüntetett értékpapírok tényleg az eladó tulajdonában vannak-e? amire nézve még megjegyzendő, hogy ez értékpapírok az eladó részéről letétbe vagy zálogba nem adhatók. Ezen értelemben a vizsgálat f. évi szeptemberhó végén teljesítendő első Ízben és ez időtől kezdve évnegyedenkint rendszeresen, az eredményről pedig hozzám mindig a vizsgálat megejtése után legkésőbben 14 nap alatt jelentés teendő. Természetes, hogy ezenkívül ily vizsgálat, a feleknek esetleges indokolt panaszai folytán, bármikor azonnal megtartandó.

3. A jelen tövvény oly czélból, hogy az életbelépte előtt kötött részletügyletek alkalmas módon lebonyolíthatók legyenek, bizonyos tekintetben viszaható erővel is ruháztatott fel; a 13. §. intézkedvén az iránt, hogy azok kik a jelen törvény hatályba lépése előtt értékpapíroknak részletfizetés mellett eladásával foglalkoztak, az iparhatósághoz részletes jegyzéket tartoznak bemutatni, mely jegyzéknek magában kell foglalnia az eladott értékpapírok számát, azok névértékét, az eladási árt, az okirat keltét és számát. Ebből kifolyólag utasítom a törvényhatóságot, hogy az illetőknek a jegyzék két példányának bemutatására f. évi szeptember 20-ig határidőt tűzzön, a beszolgáltatott jegyzékek egy példányát az előző pontban említett jelentéssel kapcsolatban ide annak idejében mutassa be, a mulasztást netán elkövető czég ellen pedig a törvény értelmében járjon el.

4. A törvény 11. §-a megtiltja ez ügyleteknél az utazó vagy mozgó ügynökök alkalmazását. Az értékpapírokkal való házalás már a jelen törvény intézkedései előtt is tiltva volt. Miután a szerzett tapasztalatok szerint, a visszaélések legnagyobb része az ügynökök el- lenőrizhetlen eljárására vezethető vissza, felhívom a törvényhatóságot, hogy e tilalom szigorú megtartását folyton éber figyelemmel kisérje, az ellen pedig a törvény értelmében járjon el.

5. A 13. §. 3. p. értelmében a törvény megszegése miatt kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek a törvényhatóságnak fognak kiszolgáltatni iparczélokra leendő fordítás végett. Az e czimen befolyó összegekkel együttesen kezelendők és az eddig is ide beterjeszteni rendelt rendszeres időszaki kimutatásokba felveendők.

6. Általában pedig, miután a jelen törvény hivatva van ez e téren felmerült számos és sok esetben botrányos visszaéléseket megszüntetni, utasítom a törvényhatóságot, hogy a törvény valamenyi intézkedéseinek legpontosabb megtartását szigorúan ellenőrizze.

Yidéki levelezés.

Bókéa-Gyula, 1883. aug. 22.

A hazai iparos-ifjúság 5-ik országos vándorgyűlése, melynek színhelye tudvalevőleg B.-Gyulára tűzetett ki és ugyan a szokáshoz képest segéd munka-kiállitással f. hó 19-én és 20-án nagy részvét mellett vette kezdetét. Az ifjúsági egyletek és ipartársulatok részéről összesen 112 képviselő verificáltatott. Nagy számmal jelentek meg a képviselőkön kívül, érdeklődő ipar-barátok és iparosok az ország minden részéből, megjegyezvén, hogy a méhész egyletek fél-fiai a fenti szám összegbe fel nem vétettek. A megjelent kitűnőségek közül felemlíthetjük gróf Zichy Jenő, gróf Apponyi Albert, báró Ambrózy Béla, Göndöcs Benedek urakat.

Legnagyobb számmal jelentek meg a debrenczeni és szolnoki ifjúsági egylet és ipartársulattól; Debre- czen 16, Szolnok 24 egyén által van képviselve egy részük azonban csak tanácskozási joggal ruháztatott fel.

A vándorgyűlés tagjai 19-edikén reggel 8 órakor csoportosulva tisztelegtek a kiállítás védnöke Apponyi Albert grófnál utánna mindjárt Zichy Jenő Grófnál s Göndöcs Benedek apát lakásáról az egyletek zászlói után haladva egyenesen a kiállítás színhelyére vonultak, hol gróf Apponyi Albert urat a gyulai ifjúsági egylet elnöke Schall József ur meleg szavakban üdvözölte. A gróf nyomban válaszolt, beszédében kiemelve az agrar és industriálpolitika együvé tartozandóságát, egymássali szerves összefüggését kijelenti; hogy a haza agrárius helyzetének javulása, feltétele az ipari viszonyok előmenetelének és megfordítva; kijelentvén egyszersmind azt is, hogy bár szorosabb érintkezési pontjai az ipari és iparossági viszonyokkal eddig nem is voltak, de nincs országban az industriá- nak nagyobb barátja mint a minő épen ő; Ígérvén, hogy jövőben ez érintkezési pontok szaporodására fog törekedni. Beszélt aztán remek rethoricával a munka lelkiismeretessége, a munka becsülete, a haladási előfeltételekről; serkentvén az ifjúságot az önképzés és

„N Y t B V I P É H“____________

testületi szellem fokozására, mint oly tényezőkre, melyek nélkül a czél el nem éretik. Nagy kül- és belőr- tékü szónoklata után, hatalmas néptömeg élén bevonult a kiállítási termekbe, mely czélra a városháza összes használható helyiségei vétettek igénybe.

A kiállítás mozzanataival ezúttal hosszasabban nem foglalkozunk; csupán megemlítjük, hogy a kiállításban az ország minden vidékéről mintegy 600 kiállító körülbelül 1300 tárgygyal vett részt, köztük Nyíregyházáról Fuhrman Bál ur segéde Kovács János egy pár lóra való fényes szerszám szerelvénynyel.

Megemlitendőnek véljük a szolnoki ipartársulat jelentését, melyből kitűnik, hogy az általa felállított ipariskolát a múlt év folyamán 300 egyén látogatta. Meglepő ez iskola növendékeinek rajz-kiálli- tása, úgy a tömeges produkczió, mint belbecsre nézve. Szolnokot e tekintetben csak Arad közelíti meg. Rajz- tani munkálataikban úgy a szemléleti, mint a mértani rajz (ez utóbbi természetesen csak elemeiben) egyaránt képviselve van és pedig valóban nem várt eredménynyel.

A kiállítás megszemlélése után a képviselők és számos helybeli s vidéki notabilitások banquettere gyűltek egybe. A [praesidiumot Apponyi gróf foglalta el. Csakhamar megeredtek a lelkesebbnél lelkesebb dictiok. A király éltetése után Göndöcs Benedek éltette a méhészeket s élezésén utalt az iparosokkal szemközt a méhek szorgalmára. Zichy gróf poharat emelt Apponyi grófra, ki előzőleg elbűvölő, eloquentiával s mintaszerű szónoki ügyességgel emelte fel lelkesítő szózatát, mint most már a második „ipargrófra“, kivel szemközt kívánja, hogy hamarosan legyen ő az első, amire különben a kiállítást megnyitó beszédében kötelezte is magát „váltót Írván alá“ a tekintetben, hogy megígérte az ipari és iparossági ügyekkel való behatóbb foglalkozást, — elmés és tartalomdús szónoklatát viharos taps követé. Poharat emelt utána Békésmegye alispánja. Gyula polgármestere, éltetve a vendégeket; E. Illés László az „Alföld“ iparlap derék szerkesztője az ország jelen levő nagy férfiait éltette, kinek szónoklatát a nyíregyházi ált. ipartársulat s az ifjúsági egylet képviselője anuak czáfolatával egészíti ki, mintha a hazai iparosok magukra volnának hagyatva, utal a padokon ülő nagy férfiakra s felajánlja jutalmul saját férfias önérzetüket, s az iparos osztály hálás szeretetét. Figyelmet keltett a kaposvári ifjúsági egylet elnökének az érdemes veterán Nobel József urnák lelkesítő beszéde.

Az erre következett egy-két beszéd után a dictió- zók sorát Göndöcs apát zárta be, poharát emelve Ambrózy Béla báróra; kérvén őt, hogy miután az iparosoknak már most kőt „ipargrófjuk“ van lenne ő szives magára vállalni a „méhész báró“ cziraet, mely ötlete a jelenlevőket hangos nevetésre késztette, különösen az iparosok azon közbebeszólására, hogy nekik még egy iparbáróra szükségük van.

Vasárnap 20-án délután 3 órakor a képviselők hatalmas csoportja Apponyi gróf, a főispán, alispán s más megyei és városi tekintélyek kíséretében tanácskozásra vonultak fel a megyeház dísztermébe. Elnökül megvásztatott Gróf Zichy Jenő, alelnökökül megválasztattak, Lengyel Antal birtokos s a szolnoki ipartársulat kitünően érdemesült elnöke s Ivánkovics János, Szegedről lelkész s a premontrei rend szegedi gymnásiumának kitűnő tanára, az iparügyek lelkes előharezosa, ki mint a szegedi ifjúsági egylet elnöke, az egylet képviseletében jelent meg. Jegyzőkul: Dr. Nagy Gábor, dr. Ferd- licska Kálmán, dr, Marschal Lajos és Iíabók Imre választattak meg. A háznagyi tiszt teljesítésére Schall József ős Kreutz Balázs kérettek fel.

Az értekezlet 3—7 óráig tartott s 12-ig folytatta- tott. A részletekre ki nem terjeszkedhetünk s csupán röviden érintjük a gyűlés rész eredményeként az egyletek kölcsönös egyezményének létesítését, a munka közvetítésre nézve, a vezéregylet hatásköre és szervezetének megállapítását, a szállók megszüntetésére irányuló intézkedések fixirozását s az ipar-iskolai ügyek szabályozását ezélzó megállapodások kijelölését.

A vezéregyleti szereplésről a debreczeni ifjúsági egylet leköszönvén, helyébe egyhangúlag a szegedi ifjúsági egylet választatott meg. A gyűlést Apponyi gróf beszéde zárta be, ki örömét fejezte ki a felett, hogy alkalom nyujtatott neki, az ifjúsági ügyek miben állásának tanulmányozására, mit magára nézve nagy értékűnek jelent ki.

Még csak azt említjük meg, hogy 20-án este a vendégek tiszteletére fényesen sikerült tánczmulatság rendeztetek, az úgy nevezett kastély kertben. A négyeseket 10 hatalmas kolonnében tánczoltak s csárdásokban a mintegy 30 méter átmérőjű kör zsúfolásig telve volt.

Láthattuk itt minő szépen megfér egymás mellett a munkától durvult kérges fedetlen kéz az elegáns dáma finom fehér puha keztyiis kezecskéjével; más részről a nagy világi frakkos gavallér fényes kiállását mily kevéssé homályositja el az egyszerű kimosott karton ruha. Bizony lehetett itt okulni! • (a.)

Tanügy.

A budapesti állami középipartanodában (VIII. kér. bodzafa utcza 28 szám) a beiratások szeptember hó elsején kezdődnek és 15-ig tartatnak.

Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek:

1. azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van;

2. azok, akik a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályából jó sikerű bizonyítványt nyertek.

3. iparos segédek és mindazok, a kik a kívánt előkészültséget felvéteti vizsgálat utján bizonyítják.

Azon tanulók, akik valamelyik középiskola négy alsó osztályának elvégzése után lépnek az intézetbe, jogosítva vaunak az egy évi önkéntességre.

A budapesti állami középipartanoda igazgatósága.

A nyíregyházi polgári felső leányiskola

mindkét osztályában a beiratások f. évi augusztushó 28. szeptemberhó 6-ig tűzetnek ki s ugyanazon napok alatt az iskola helyiségében a felvételi vizsgák is, az iskolaszék által kiküldött bizottság előtt, fognak megtartatni; miről az illető szülők maguk alkalmazása végett érte- sittetnek. Nyíregyházán, 1883. aug. 24-én.

Krastnay Gábor, iskolaszőki elnök.