Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-05 / 31. szám
„IV Y I T* V I I) í<Z K,-> Meg kell honosítani a takarékosságot a palo-j iákban úgy, mint a kunyhókban. Támogatni kell a kormányt a mezőgazdasági bitéi szabályozásának munkájában s a gazdasági iskolák felállításában. Mindenek felett pedig oda törekedjünk, hogy a néppel a munkát megkedveltessilk. írjuk fel a nép adókönyvecskéjére hogy: „Az ég ura három könycseppet adott a teremtésnek. Egyet a földnek, amely belőle forrásokban ömlik ki: Egyet az égnek, amely harmat és eső képében esik le. Egyet a munkás homlokára a verejték vizében. Ez utóbbi legdrágább tükre az állampolgárnak; mert benne sajátmaga, családja és a haza boldogsága tükröződik vissza.“ Ekkor azután az adófizetés nem elviselhetlen teher, hanem kedves kötelesség lesz, amelyet minden honpolgár készséggel teljesít. (K-y.) Gyermekink nevelése és a fényűzés. Az élet csalhatatlan tapasztalata azt mondja: a legragyogóbb fényűzés és a nyommasztó szegénység karöltve járnak az élet nagy piaczán. Amely hajlékba beköltözött a fényűzés, hatalmába kerít és elpusztít abban mindent, hogy a kifosztott házban, az ő távozása után, ikertestvére a szegénység állandó lakást foglalhasson. A világ komoly szemlélőjének kebelében méltó aggodalom támad az általános elszegényülés felett. Őszinte részvéttel mondhatom, mély sajnálattal kutatja annak okát s ha helyes utón keresi azt, okvetlen azon meggyőződésre jut: az elszegényedés oka első sorban a fényűzés. A fényűzésről a társadalom erkölcsileg és anyagilag felettébb káros betegségéről, annak különféle alakjáról, tüneteiről, szélesen Írni nem akarok. Csak arra fogok röviden rámutni, hogy a fényűzés már a gyermeknevelésbe is befészkelte magát. A fényűző gyermeknevelés már a bölcsőnél kezdődik. Aki helyes fogalmat akar magának szerezni egy jó édesanyáról, tekintse meg őt akkor, midőn gyermeke ápolásával van elfoglalva! A jó édes anya, midőn életet ad magzatának, egész valójában megváltozik; megváltoztatja életrendét, addig való szokásait; él gyermekének egész odaadással. Neki a gyermeknevelés terhe kellemes kötelesség. Ő olyan dolgokra képes, miket csal; szerető anya képes teljesíteni. A mindenki számára nyugalmat hozó éjét gyakran tölti álmatlanul, gondosan őrködve kisdede bölcsőjénél. Ha gyermeke szenved, sokszorositottt erővel igyekszik annak fájdalmát enyhíteni; ha egészséges, leirhatlan az öröme. Az isteni szeretet sugárzik az anya szemeiből, midőn kebelén pihen gyermeke, vagy ott nyújtja ki játékra picziny kezeit. A szülei szeretet tüzének lángérzetével fakasztja fel keblének csatornáját, mely talán a szív közelében ered, annak éltető nedvével táplálja kicsinyét. Az anya tejjel csepegteti gyermekébe azon leírhatatlan szeretetet, melyet a gyagyogó kicsiny e két szóval tolmácsol: „Édes anyám,“ egész életén át pedig megtörhetlen ragszkodással tanúsít. A hivatásának magaslatán álló, kötelességét teljesen ismerő nő teendői között, legelsőnek ismeri a jó gyermeknevelést; tudja, hogy felelős úgy Isten, mint maga és az emberek előtt azért, hogy testileg, lelkileg ép gyermekeket adjon, neveljen a tőle ezt méltán megkövetelő társadalomnak. De hányán vannak az anyák között, kik emberi rendeltetésük magasztos voltáról megfeledkezve, épen akkor taszítják el maguktól gyermekeiket, midőn azoknak az anyai gondozásra legnagyobb szükségük van 1 A gyermek romlott vérü dajka emlőjéből szívja magába annak tejével a sokféle betegséget. Innen van azután hogy a szegénypór gyermeke, ki felettébb silány táplálékkal él; vagy gyakran éhezik, de anyjának tiszta tejét szopta, egészséges mint az élet; mig a dajka által gondozott „úri gyerek“ vézna, rájta előbb vagy utóbb a dajka feslett életéből eredt betegségek jőnek elő, mely átültettik az unokákba is. Az ilyen anyák, kik a legszentebb anyai kötelességüket megvetik a divat, a fényűzés kedvéért, nevelnek beteges, indulatos, elkoresosodott gyermeket; kik nem használnak senkinek semmit; sőt terhére vannak önmaguknak és a társadalomnak, l'eluőtökkel, ha családot alkotnak : nem győznek az orvosnak keresni, hajlékuk betegek kórházává változik . . .! Megfogkatlan, hogy dajkákat épen vagyonos, értelmes családok alkalmaznak, kik folytonosan szem előtt láthatják ennek káros és éléggé ostorozható következményeit. Csak egy ok mentheti ezen vétkes eljárást; az ha az anya beteges, vagy épen mellbetegségben szenved; de ekkor is óvatosnak kell lenni ; hogy orvosi ajánlat után szerződtessék a dajka; mert ahhoz nem értő ember képtelen felismerni, miszerint igen gyakran romlott fertőzött vér keringett a szép ruhával takart, festőkkel csinosított testben. Ha azt akarjuk, hogy a gyermek egészséges legyen : játszani, foglalkozni kell engednünk. A játék edzi a gyenge testrészeket, a tehetségéhez mért tomázás erőt, elevenséget, kitartást kölcsönöz neki. A gyermeket haj lama a földhöz vonja, legkedvesebb játékát a porban leli, de az oktalan szülők hányszor akadályozzák őt ebben? A 2—4 éves gyermeket drága ruhába bujtatják, mert azt parancsolja a divat, a fényűzés; az öltözet kedvéért megfosztják kedvencz mulatságától; rá erőszakolják azt, mit kedv nélkül csinál. A szoba unalmával gyötrik, hol a tétlenségre kárhoztatott kis ember penészvirággá csenevészedik. Legtöbb gyermeknek, természetéből kifolyólag, egy ideig tetszik a játékszer, később, legyen az bármily szép és drága, igyekszik részeire bontani; a szép játékszert földhöz veri, melyért a fényűző apja forintokat adhatott ki elég könnyelműen. Később újért cseng a gyermek. A szülő igyekszik vágyát teljesíteni; nem tudva, nem gondolva, hogy ez által is csepegteti a fényűzést gyermeke fogékony keblébe. Nem mondom én, bogy ne adjunk gyermekeinknek játékszert, sőt ezt tennünk kell okvetlen; de legyen az erős, olcsó, nem fényüzési czikk. A játékszerekre kidobott felesleget takarítsuk meg inkább; mert meglehet, hogy a most gazdagon ellátott gyermeknek gyranázista korában tankönyre valója sem lesz .. 1 A látszat, a fényűzés kedvéért sok eladósodott birtokos család házi tanítót tart, kinél nem a képesség, a szorgalom, a kívánt kellék; hanem a szép külső, finom modor. A tanórákat a kegyelt nevelő, a mama vagy nővér szórakoztatásával tölti el. A tanítványt vizsgakor az apa rimánkodása csúsztatja át gyakran pénzzel csinált utón egyik osztályból a másikba. Különben ez nem baj, megtanulja nevét leírni és ez tökéletesen elég a váltók alájegyzésére; de még lehet belőle tisztviselő is, hiszen vannak befolyásos rokonok, kik minden tudománynál, bölcseségnél többet érnek. A fényűző gyermeknevelés gyakori következménye, hogy a gyermek nem tud megbarátkozni az iskolai renddel. A szigorú tanárban hiában keresi az engedékeny, mindent elnézni tudó apát; lesz belőle csapongó ifjú, mely rendesen a végzetes kitiltással végződik. Nem tetszik neki az egyszerű „diák élet,“ nem a meddő tanulás ; pár évi küzdelem után secundával terhelve lép az apai házba, hol rá az érzékenykedő anya vár, az apa pedig kedveskedik neki egy szég háti lóval. Lesz belőle hírhedt gavallér, ügyes kártyahős, nagytorku borivó; ez pedig tökéletesen elég arra, hogy annak idején az öröklött ősi birtok dobra kerüljön A fényűző, divatos gyermeknevelés legjobban meg- boszulja magát a családi életben. A leányt már kiciny korában szorgalomra kell szoktatni. Meg kell ismertetni vele a háztartás kellékeit, hogy munkás, értelmes háziasszony váljék belőle. Vájjon erre törekednek-e az anyák ? Legtöbben nem! Már a leánygyermek nevelésének kezdete is gyakran főiszeg, hiányos, vagy tultömött a szerint, amilyen a szülök felfogása, mely ezéltalannak bizonyul. A szülők nincsenek tisztában sem ön, — sem gyermekük sorsával, többet remélnek, mint mennyit szabad volna. A felsők a legfelsőbbeket, az alsók a felsőket utánozzák. A nevelés csak ritkán felel meg a helyzetnek. Egy kis birtokos, kinek leánya csak a véletlen által juthat magasabb körbe, nagyot hibázik, ha leányát nyelvekre, hímzésre taníttatja, de ugyanekkor megfeledkezik a konyháról, a szabásról vagy foltozásról. Az ilyen leány, ha anyává lesz, lehet szalonhölgy, de gondos asszony, jó anya nem. Legjobb akarata mellett sem találja magát helyzetébe. Követelő, kényes igényű lesz, melynek kielégítése lehetetlen lévén, előáll az elégületlenség, a viszály a férj és nő között. Az ilyen nő-cselédekkel veszi magát körül, kik járatlanságát felhasználva, lépten-nyomon megcsalják, rászedik, vagyonát eltékozolják. Vajha átlátva a szülők a fényűző gyermeknevelés káros voltát, nevelnének ép testű, jó erkölcsű férfiakat és nőket. Vajha átlátnák az anyák, hogy nem a báltermek, nem a divattal való haladni tudás, nem a fényűzés határtalan iraádása; hanem az ok- és czélszerü helyzetnek megfelelő házi nevelés ad jó háziaszszonyt a családnak, gondos anyát a gyermekeknek s munkás és hasznos erőt a társadalomnak. Sipos Lajos. Kivonat. A szabolcsmegyei községi jegyzők 1882 évi julius 25-én tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből. Elnök a megyeház nagytermében, a gyűlést d. e. 10 órakor megnyitván, sajnálkozását fejezi ki, hogy a jegyzői kar önmaga ellen is olyan részvétlen; mert a 41 egyleti tag közzűl csak 13 van jelen. Ezután jegyző által felolvastatuak a választmányhoz beadott indítványok, nevezetesen. 1 sz. Átvizsgáltatott Nagy Kálmán elnök ős Lányi Antal pénztári számadása, melyek is rendben találtatván, számadók a számadás kötelezetsége alul felmentetnek ; utasittatván pénztárnok, hogy a 07 frt 37 kr. maradványt 1883 évi számadásába bevételként vegye be. 2. sz. Nagy'József egyleti tag indítványa a jegyzői fizetés felemelése tárgyában. Ez ügyben a lépéseket meg tenni, Nagy Kálmán elnök, Szalátnay László jegyző és Lányi Antal pénztárnok a közgyűlés által megválasztatván, a kellő intézkedések mielőbbi megtételére felhivattak. 3 sz. Nagy József indítványa a jegyzői nyomtatványok egyöntetűvé tőtele tárgyában. Piringer és Jóba urak ajánlata folytán, az ő nyíregyházai nyomtatványraktáruk át nézetni fog, s miután a netaláni hiányokat pótolni meg ígérték, az egyleti tagok felhivatnak, hogy szükségleteiket nevezett raktárból fedezzék. 4 sz. Nagy József indítványa a mérsékelt vasúti menet-jegyek nyerhetése tárgyában Tudomásul vétetik. 5 sz. Az országos jegyzői egylettől vélemény adás végett leküldött, a községi törvények módosítását czólzó emlékiratok felolvastatván, határozatba ment. hogy a közgyűlés az idő lövidsége miatt részleges határozatot nem hozhat; de a központi egylet határozatát elfogadja, s mindenekben magáévá teszi. 6 sz. A f. évi országos jegyzői gyűlésen, az egyletet Nagy Kálmán elnök és Lányi Antal pénztárnok képviselik. Több tárgy nem lévén, a közgyűlés d : u: '/, 1 órakor feloszlott. Szalatnay László, egyleti jegyző. TANÜGY. A szabolcsmegyei tanító-egyesület választmányi' gyűléséből. i. A szabolcsmegyei tanítóegyesület állandó választmánya f. é. augusztushó 1-én délelőtt 10 órakor a városháza gyűlés-termében, Pazár István t. e. alelnök vezetése mellett, rendes gyűlést tartott, amelyben a következő egyesületi tagok vettek részt: Velkey Pál kir. tan- felügyelő, Beke Márton igazgató tanító Kisvárdáról, Varga Antal, Mráz Károly, Szénfy Gyula, Habzsuda Dániel, Szabó Endre, Gdovin János, Gerhárd Soma és Stoffan Lajos tanítók. Elnök előterjesztést tesz a f. é. májushó 2-án tartott választmányi gyűlés határozatainak eredményéről, főleg a jegyzőkönyvek azon pontjáról, mely az „Etövös- alap“ átadásának kérdéséről szól, és amely hitelesítettnek vétetvén, az aljegyző által lemásoltatott s a Ill-dík egyetemes tanitógyülés végrehajtó bizottságának a pün- kösti gyűlésre elküldetett. Ezen jelentés tudomásul vétetett. A gyűlés főtárgyát a folyó évben megtartandó tanító egyleti nagygyűlés idejének és tárgysorzatának megállapítása képezte. Rövid eszmecsere után a választmány a tanító egyesület VIII. közgyűlését f. é. szeptemberhó 5-ének d. e. 10 órájára a megyeház termébe tűzte ki, a- melyre az egyesület tagjai nyomtatott levelek által lesznek meghiva. Ezen közgyűlés tartamára, a rendező és elszállásoló bizottság tagjai be választattak: Varga Antal, Szabó Endre és Kúrák Simon urak. A közgyűlést megelőző órákban, a szokásos mintaelőadások megtartására felhivatnak a kisvárda-vidéki és nyírbátori tanító urak, hogy a házi-ipar valamely neméből, vagy a tantárgyakból előadásra vállalkozók, szándékukat szíveskedjenek az elnökséghez jó előre bejelenteni. Az egyesületi pénz- és könyvtár megvizsgálásához, Szénffy Gyula, Sesztay János, és Habzsuda Dániel urakból álló bizottság neveztetett ki, s mind ezen pontok hitelesittetteknek vétettek. Az országos tanítói nyugdíj ügyében a n. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztendő kérvény szerkesztése az elnökségre bízatott. A választmányi gyűlés pártolólag elfogadta és magáévá tette a gömörmegyei általános tanitóegyletnek a um. m. kir. vall. és közokt. minisztériumhoz felterjesztendő abbeli kérvényét, hogy a uépnevelés és tanítóegyesületek érdekében történő levelezéseknél, az egyleti tisztviselőknek adassák meg a portómentesség. (r.) II. Az országos szinészeti tanoda jövő tanfolyamára jelentkezők beiratására /. év szeptemberhó 3. 4. 5-ik napjai tűzetnek ki és pedig naponkint délután 3 órától, ő óráig. A fölvételi vizsga tartatik szeptember 6-ik napján d. u. 3 órától az intézet helyiségében. Az intézet helyisége Bpest Kerepesi ut nemz. szín• házi bérház, III. em. 18-ik ajtó. Ismételve megjegyeztetik, hogy akik az uj szervezet iránt tájékozást óhajtanak forduljanak, szóval vagy Írásban az orsz. szinészeti tanoda titkárához, ki is az uj alapszabályokat készséggel megküldi. írásbeli megkereséseknél a név, ezim. lakhely, és utolsó posta tisztán és olvashatólag kiírandó. Az orsz. szinészeti tanoda igazgatósága. A ref. egyház templomszentelési ünnepélye alkalmával tartott népünnepély költségeinek fedezésére begyült kegyes adományok. Mezei Jánosné gyűjtése. Tóth Fereucz 50 kr. Pásztor Péter 50 kr. Gát .Tózsefné 50 kr . Nyuszti István 30 kr. Klaiuik Károly 50 kr. Kis Mihály 1 frt. Egy valaki 10 kr. Szabó Sán- dorné 40 kr. Puskás Károly 60. Mészáros jőzsefné 60 kr Toros Ferenczné 50 kr. N A. 40 kr. ifj. Mezei János 50 kr. Mezei Róza 50 kr. Papp Miklós 50 kr. Józsa Andrásné 30 kr. Mányik Józsefué 2 frt. Oláh Géza 1 frt. özv. Hudák Károlyné 50 kr. Vokerdi Bá- lintné 30 kr. Hook Pál Jőzsefné 60 kr. Liptai György 1 frt. Fodor Gerzson 50 kr. özv. KÍ9 Mihályné 20 kr. Kőler Sándorué 40 kr. Makiári Antal 50 kr. Michna Mátyásné 60 kr. Karabélyos Péter 1 frt.. Benke Já- nosnó 1 fr .Kis Antal 1 frt. Ormós Mihály 1. frt Filep Erzsébet 1 frt. Bodó Ferencz 50 kr. Mezei Jánosáé jyüjteménye 1 frt. Ziger Sándor 1 frt. Pleskó Dániel 20 kr. Koseczné 20 kr. Herr Zsidmoudné 50 Magyar Andrásné 50 kr. Bene József 50 kr. Szabó Daniel 50 kr. özv. Varga Jánosné 20 kr. Németi Ferencz 50 kr. Fekete István 50 kr. Kömives Béla 1 frt. n. n. 8 kr. Összesen : 26 frt 98 kr. Nagy Sámuelné gyűjtése May Adolfné 1 frt. Nagy Lajosáé 60 kr. Nyiri Ferenczné 60 kr. Szatkievics Károlv 30 kr. Motoska Sámuel 30 kr. Marko Mihály 40 kr. Szexty Gyuláné 40 kr. Maternyi Lajosué 50 kr. Kádos István 20 kr. Hibján Sámuel 40 kr. Karner Jánosné 20 kr. Szeszt ni Károly 1 frt. Marsaiké Lajos 30 kr, Andrási Gyula 30 kr. Urai Gézáué 40 kr. Marsalkó Hona 20 kr. Gredig és.Társa 1 frt. Kovács Soma 30 kr. Höler Józset'né 30 kr. Összesen; 9 frt Megyesi László gyűjtése. Macsi Mihályné 60 kr. Maravecz András 50 kr. Koc.-ik Istvánué 50 kr. Macsi László 50 kr. ifj. Moravecz Ferencz 50 kr. Moravecz József 1 frt. Moravecz Fereucz 1 frt Összesen : 4 frt 60 kr. Kelemen Jánosné gyűjtése. Török Ignácz 60 kr. Váczi Ágoston 90 kr. Bart a Andár9né 1 frt. Összesen 2 frt. 50 kr. E begyült összegekből felmaradt 8 frt 66 kr. mely az egyház pénztárába befizettetett. Fogadják a lelkes gyűjtők s kegyes adakozók a nép nevében hálás köszönetfinket buzgóságukért s szívességeikért 1 Csőcsy Lajos, Deák József, c. algondnolc. a népünnepély rendezőbizottság elnöke.
