Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-06-03 / 22. szám
IV. évfolyam. 23. szám ____________Nyíregyháza, 1883. juniushó 10. Me lléklet a, „NYÍRVIDÉK“ 83-ik számához. Emlékirat. *) Intézve a „nyíregyházaiiparos-ifjúság önképző- és segélyző-egylete megalapítása czéljából kiküldött szervező-bizottság által, a város összes ipartársulatai; de különösen ezen társulatok mélyen tisztelt elnökeihez. A „nyíregyházai általános ipar-társulat“ kebeléből az iparos iljuság önképző- és segélyző- egylete szervezése czéljából kiküldött bizottság, kéri jelen emlékiratában az egymástól külön váltan szervezkedett és egyenként önállóan működő iparos-egyletek és társulatokat, hogy "szervezési munkálataiban támogatására lenni méltóztassanak, mely támogatás módozata azonban nem állhat egyébben, mint a társulás elvének megvalósítása, vagyis a közvetlen részvételben. Midőn a szervező-bizottság jelen emlékiratát az iparos társulatoknak felajánlani, s azokhoz a fenti kérelmet intézni bátorkodik, azon körülmény megismerésére volt tekintettel, hogy szétforgácsolt erők mellett az egylet — különben oly szép és magasztos czélját — el nem érheti. Az egylet, hogy feladatának megfelelhessen, hogy működését siker koronázza, elengedhetleu feltétel gyanánt kettős természetű erőt követel: erkölcsi és anyagi erőt. Csak e kettős alap megszerzése fogja az egyletre nézve ama termékeny talajt képezni, melyben az oda ültetett csemete: erőteljes és virágzó fává növend. Jelen emlékirat feladata: főleg az erkölcsi erő méltatásával foglalkozni. Az egyletek és társulatok ép úgy bírnak egy közös egyleti, társulati, mint a természeti személyek, egy külön lélekkel. Valamint az ember ereje és használhatósága függ annak lelki képességétől, *) Az ügy közérdekűségénél fogva közöljük ez »Emlék- irat«-ot annálinkább, mert a szerkesztőségünkbe személyesen hozatott ; habár nem egyideüleg, mint annak az egy és ugyanazon czikkek hírlapi közlésénél, történni kellene. Szerk. akként függ az egyletek és társulatok ereje, ezek erkölcsi miségétől. Az említett egyleti erkölcsi erő értéke pedig az egyletet alkotó tagok száma és minősitvénye által van meghatározva. Mennél több a résztvevő tagok száma, mennél magasabb fokon áll ezek lelki fejlettsége; annál nagyobb az egylet erkölcsi ereje. Tovább menve: mennél nagyobb az egylet erkölcsi ereje, annál nagyobb annak tekintélye és végső eredményben, annál több benne a képesség az alkotás és teremtésre; mert nagy erejénél fogva kevesebb legyőzhetetlen akadályra, de nagyobb méltatás és elismerésre talál. Ezekben áll az egyletek erkölcsi ereje. Egy, a szám és minősitvény tekintélyét nélkülöző egylet, magasabb erkölcsi erővel nem bírhat, s nagyobb szabású munkálatok keresztülvitelére nem számíthat. Száz ember könnyen kiviheti azt, mit tiz kivinni képes soha nem lenne. Ebből látható és könnyen megérthető, miért feltétele az egyleti erkölcsi erő, az egyleti anyagi erőnek is; azért, mert nagyobb borderével és messzebb terjedő eredménynyel járó művelete keresztülvitelére valamely egylet csak erejének érzete, s annak tudatában vállalkozhat, hogy ahoz amit akar: már erejénél fogva is joga van. Ez az önbizalom alapja. Ily viszonyok között élő egylet szava nem fog elhangzani, hanem messze földeket át-dörögve, tiszteletet, elismerést és méltatást parancsolni. Tekintsüuk csak az országos ipar-egyesületre, dicső emlékű br. Eötvös József e remek munkájára, mit köszönhet ez egylet erkölcsi erejének? Azt, hogy munkálkodása és törekvése széles körökben elismerésre lel. A budapesti ipartanodák nagy részben ezen egyesületnek köszönik lételüket, ő kért és sürgetett, s kérelme meg lett hallgatva, mert szava nemcsak józan, de hatalmas is volt. Mit látunk a városunkban lévő kűlön-váltan működő, helyesebben pangó társulatok törekvéseiben? A ezéh-rendszer leplezett ápolását, az atyamesterség idejének művészi továbbvitelét. Ennek nem lehet, nem szabad tovább igy folynia. „Viribus unitis“ egyesült erőkkel, legyen a jelszavunk, kívánja azt az újabb kor követelménye, kívánják a legfontosabb saját és hazai érdekeink. A külföld nem elégszik meg azzal, hogy az egyes iparos telepek egyéneit egyetlen zászló alá gyűjti, hanem, mint p.o. Ausztriában is, közigazgatási kerületek és tartományonként kíilön-öszpontositott egyletek és társulatokat alakítanak. A magyar iparos a kor követelményéhez képest is szabadjára van hagyva, már törvényeink is a szabad cselekvés és munkálódás alapjára helyezték, s ezáltal önerejére utalták az iparos osztályt. A kis iparos mesterségét szabadon gyakorolhatja, hasonlóan a nagy-iparos, de a gyáros isi A kis iparosok és gyárosok tehát egymás mellett állanak, mint versenytársak. Hogy hova vezet ez az őrületes verseny: mindnyájan látjuk és érezzük. A természetben a nagy állat a kis állatot megeszi, mondja egy bölcsész, s az állat categó- riája alól az embert sem vette ki, mert épen az emberre nézve bir ez állítás a legnagyobb érvénynyel. A kis iparost megeszi a nagy iparos, a gyáros pedig megeszi mind a kettőt; a magyar iparost meg épen a külföldi gyáros. Ki maradhat megrendülés nélkül, midőn látja, hogy az iparos legbecsületesebb törekvése és legszorgalmasabb munkálkodásának, a legtöbb esetben: véres verejték és egy kis száraz kenyér az eredménye. — Ez nem túlzás, s aki ezt tagadja, az szemeire húzott vaskalapjának szélén át nem lát, vagy az iparos osztály helyzetét nem ismeri. Mit tehet az iparos osztály e nyomorúságokkal szemközt, miben találhatja menekvését? Egyedül az egyesülés elvének érvényesítésében és az ez utón nyert erejében. A komoly és józan törekvés, az egymás iránti szeretet és jóakarat szellemétől áthatva, egyesült erővel kell, hogy iparosaink vállvetve védjék érdekeiket, szellemi és anyagi jóvoltuk biztosítékait; amiket helyettük ki sem véd meg. Miben állanák hát ezen biztosítékok ? get csakis takarékossággal javítsuk; minthogy a nemzetközi szerződések bizonyos évekre korlátolnak abban, hogy bizonyos jövedelmi forrásokat egyoldalúan újra fokozzunk, igen természetes, hogy a meglevő forrásokat kell fejleszteni. Tehetjük ezt — bizonyos korlátok között, bizonyos irányban és kellő óvatossággal — annyival is inkább, mert az kétségtelen, hogy most az állam kulturális és közgazdasági szolgálatokban sokkal többet bocsát az adózók rendelkezésére, mint csak 8—10 év előtt is. Erről megyőződlietik inindendenki, ki költség- vetésünkbe és a forgalomi életbe pillant és a statisztikai adatokat megtekinti.“ Ez indokolásnak sok tekintetben igaza vau. Országos közczélokra tagadhatatlan, hogy a kormány, szemben más szükségletekkel, jelentékeny összegeket fordit különösen nehány év óta. Tetemes befektetéseket tett, amelyek már nem sokára érezhetőleg fognak gyümölcsözni. Az is igaz, hogy a deficzit még minden évben igen nagy. Deficzit- tel pedig nem lehet sokáig kormányozni. A tönknek előbb-utóbb be kell következni. Ezt a küszöbön álló tönköt, bukást akarja a pénzügyminiszter feltartóztatni és megelőzni, az államháztartási mérleg egyenletbe hozatalával. Ez nemcsak megengedhető, de követelhető is. Hogy a deficzitet a pénzügyminiszter, vagyis a kormány az adó emelésével, vagy újabb adónem behozatalával akarja megszüntetni: még magában nem volna nagy baj, ha az adóalanyok és tárgyak megadóztatása igazságos alapokra volna fektetve; 1 főjegyző fiz. 1500 frt, lakbér 200 irt, úti átalány 100 frt. Összesen 1800 frt. 1 első aljegyző fiz. 1000 frt, lakbér 200 frt. Ősz- szesen 1200 frt. 1 másod aljegyző fiz. 600 frt, lakbér 100 frt. Ősz- szesen 700 frt. 1 főügyész fiz. 1500 frt, lakbér 200 frt. Összesen 1700 frt. 1 álilqyész fiz. 800 frt, lakbér 200 frt. Összesen 1000 frt. 1 árvaszéki elnök fiz. 1500 frt, lakbér 200 frt. Összesen 1700 frt. 3 árvaszéki ülnök fiz. 3600 frt, lakbér 600 frt. Összesen 4200 frt. 1 árvaszéki jegyző fiz. 900 frt, lakbér 200 frt. Összesen 1100 frt. 1 főszámvevő fiz. 1000 frt, lakbér 200 frt. Összesen 1200 frt. 1 alszámvevő fiz. 700 frt, lakbér 200 frt. Összesen 900 forint. 1 főorvos fiz. 600 frt, lakbér 200 frt, úti átalány 200 frt. Összesen 1000 frt 1 főpénztárnak fiz. 1300 frt, lakbér 200 frt. Ősz- szesen 1500 frt. 1 ellenőr könyvvezető fiz. 1000 frt, lakbér 100 frt. Összesen 1100 frt. 1 pénztári segéd fiz. 600 frt, lakbér 100 frt. Ősz- szesen 700 frt. 1 fölevéltárnok fiz. 700 frt, lakbér 200 frt. Összesen 900 frt. 1 allevéltárnok fiz. 600 frt, lakbér 100 írt. Összesen 700 frt, 1 közigazgatási iktató fiz. 600 frt, lakbér 200 frt. Összesen 800 frt. 1 árvaszéki iktató fiz. 600 frt, lakbér 100 frt. Összesen 700 frt. 1 közigazgatási kiadó fiz. 600 frt, lakbér 200 frt. Összesen 800 frt. Ezen szab&lyrenclelet, a megyei közvagyon jövedelmét feltüntető kimutatás kapcsán, a belügyminiszerhez- jelentés kíséretében, fölterjesztetni batároztatott. A magyar kir. honvédelmi miniszter f. é. 17164/Y. sz. a. kelt leiratábah értesíti a megye közönségét, hogy az állandó sorozó bizottságnak Nyíregyházán való szervezése, csak azon esetben eszközölhető, ha a katonai tagoknak kiküldése által okozandó költségek, a kincstár részére megtéríttetnek. Felhívja továbbá a megye közönségét, hogy ha a költségeket, melyek mindannyiszor 61 frt 81 krnyi összegre terjednek, megtéríteni hajlandónak és késznek nyilatkozik, akkor a 65-ik számú munkácsi hadkiegészítő kerületi parancsnoksággal érintkezvén, az állandó sorozó bizottság működési hónapját és napját határozza meg s a megállapodás eredményéről tegyen jelentést. A miniszteri intézvényben foglalt feltételek elfogadásával, az állandó sorozó bizottságnak Nyíregyházán való rendszeresítése azon megjegyzéssel fogadtatik el, hogy e bizottság évenként kétszer-, julius és szeptemberhó végén működjék. A költségek a megyei pénztárból fognak előlegeztetni, mely azon községek által lesz egyenlő arányban megtérítendő, amely községekből utóállitás végett hadkötelesek vezettetnek elő; a községeknek vissz- követelési joguk lévén, a fősorozásról indokolatlanul elmaradt hadköteles ellen. A vallás és közoktatás-ügyi miniszter f. é. 11149 sz. leiratában, a megye közönségének a H'atzel Márton-féle ösztöndíj kiadása tárgyába 213 sz. a. kelt határozatát feloldván, Fráter Sándor kizárásával, a megye újabb tárgyalás megtartására lett utasítva. Olvastatott a Kisvárdán felállítani szándékolt és kérelmezett vámsorompó tárgyában kelt miniszteri tagadó leirat; melynek értelmében, a vámsorompónak a kijelölt útvonalon leendő felállításához kérelmezett engedély még- tagadtatik. (Vége következik)
