Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-18 / 25. szám

,,N Y í B V I D É K." szerré vált romboló hatású pénzkezelését. Bármikent döntessék el ez ügy az illető forumok előtt: erkölcsileg bátran el lehet marasztalni a társulat tisztviselőit. A pénzkezelésnek tisztának, átlátszónak kell lenni. Ahol a tisztesség fogalma megzavartatik, ott a vrgnek kezdete érkezett el. Játszani az árveréssel, alakoskodul a biztosítással : nem bizalmat keltő eljárás. Szóló kijelenti, hogy a felirattól egyenes sikert nem vár, de erkölcsi sjkert igen is a közvélemény előtt. Bízik az országgyűlés igazság-szeretetében. Ora'ji József főispán két módon véli a feriforgó ügyet elintézhetni, vagy birói uton, vagy az országgyűlés utján. A birói forumot látja legkompetensebbnek, az nem retten vissza a jegyzőkönyvek átolvasásától és a szakértők kihallgatásától. A pénzügyi kérdésekben a társulat önkormányzati uton maga határoz. A társulati számadások felülvizsgálva és jóváhagyva vannak; a megyének ahoz szólni nincs joga. A jogaiban sértett káros fél tegyen bűnvádi feljelentést. 0 óhajtaná, ha az állaudó választmány javaslata ez értelemben megváltoztatnék. Felteszi a kérdést, ha vájjon birói uton, vagy országgyűlés utján kívánja-e a megye ez ügyet elintéztetni? Kauzsay Károly a főspánnal replikázik az utasítást illetőleg s kijelenti, hogy a legnagyobb hibát ez ügyben a közlekedésügyi miniszter követte el. Nem kellett volna a társulati választmány határozatát a vállalatra nézve elfogadni; nem kellett volna az árverést megtartatni. Oly vállalatról még nem hallott soha, bogy ha a munkavezetőnek többe kerül az elvállalt munkálat, mint a megállapított összeg, a társulat kárpótolja a megbízott munkavezetőt; de ha kevesebbe kerül, a vállalkozó neiu köteles számolni. Pártolja az állandó választmány javaslatát. Fráter Sándor éles argumentáczióval fejtegeti és bizonyítja a társulat titokzatos, vétkes és veszélyes eljárását ugy a védelmi müvelet, mint a pénzkezelés tekintetében. A fenforgó nagy fontosságú kérdés okát morális okokbau találja. A bajt ezek idézték elő. Ezt tapasztalta a küldöttség a vizsgálatnál. Tapasztalta továbbá, hogy a tár- j sulat kebelében, az önkormányzat firmája alatt, amely a többség való érdekeit volna hivatva védeni, tényleg a számszerinti kisebbség uralkodik a passiv többség felett. Tagadja, hogy a feliratnak ne lenne gyakorlati eredménye; mert az erkölcsi téren nyert vívmányok is nyeremények. Fráter S. véleményéhez csatlakoznak Lukács Ödön, Mtzössy L., Lipthai Károly, Virányi János. Főispán mielőtt a határozatot kimondaná, még egyszer ajáulja a birói eljárást. Miuthogy azonban azt seki sem pártolja, kimondja, bogy az állandó választmány javaslata elfogadtatik. Olvastatik Fráter Sándor felirati javaslata, amelyre már Szoboszlay József hivatkozott és felolvastatni kérte, legalább tájékozásul. A felirati javaslat elolvasása után elnöklő főispán kijelenti, hogy a felolvasott javaslatot ugy, ahogy az szerkesztve van, oly ktfejezésekkel, nem lehet felterjeszteni. Ajánlja, hogy bizassék meg annak formulázásával a főjegyző. Lukács Ödön óhajtja, hogy a feliratba Fráter Sándor felirati javaslatából, sok átvétessék. 0 komolyságot, szilárdságot vár a megyétől. Hogy a ház megnyeressék, a vádakat nem lehet csak ugy oda dobálni. Végül a felirat szerkesztésével Bégáuyi Ferencz megyei főjegyző, Fráter Sándor, Kauzsay Károly és Lukács Ödön bízatnak meg. Olvastatott az Ersemjén és más ezzel szomszédos községek határában levő belvizek leeresztése körül felmerülendő költségek tárgyában kelt miniszteri rendelet, melyben a megye egy küldöttség megválasztására hivatik fel. Határoztatott, hogy Bihar, és Szabolcsmegyék rérészéről egy vegyes küldöttség bizassék meg a vizlebocsátási költségek megállapításával. Szabolcsmegye részéről e köldöttségbe megválasztattak: Miklós László, aljegyző, Szunyoghy Bertalan szolgabíró és Koczogh László kir. mérnök. Olvastatott Zemplénmegye alispánjának átirata, amelyben II. Rákóczy Ferencz születési helyét jelző emléktáblának leleplezési ünnepélyére kitűzött határidőről értesiti a megye közöuségét. Határoztatott, hogy e jeles ünnepélyen Szabolcsmegye is képviseltessék. A megyét reprezentálandó küldöttségbe Zoltán János alispán, Gencsy Bertalan, Zoltán Ödön, Kraszuay Gábor, Fráter Sándor, Miklós Ferencz, Gaál Elek, dr. Meskó Pál, Szoboszlay József, Lukács Ödön, Székely Benedek és Dobozy Ferencz választattak be. Olvastatott Szatmármegyének az Oroszországból kiűzött zsidók bevándorlásának megszorítása tárgyában hozott határozata, illetőleg körirata. Az állandó választmány a szatmári határozat elfogadását javasolja. Oaál Elek pártolja a határozatot és az állandó választmány javaslatát, még pedig nemcsak a javaslati indokolásnál fogva, hanem a magyarországi zsidóság érdekében is. Dr. Bleuer Miklós, Gaál Elek nézetét teljesen osztja. Mezössy László a már beköltözőt teket is kiutasittatni kívánja. Szoboszlay József szerint a kérdés megoldásához országgyűlés sem kell; elég ha az alispán rendeletileg utasítja a községek elöljáróit, hogy a községekben semmi féle idegen zsidónak se adassék hely. Dessewffy Aurél gróf a feuforgó tárgygyal szoros összefüggésben látja a kivándorlási kérdést. Óhajtaná, ha e 2 kérdés együttesen oldatnék meg a törvényhozás által. A kormány már három izbeu is felkéretett e tárgyban ; de ugy látszik, hogy a kiváudorlás kérdésére semmi súlyt sem fektet. Az "oroszországi zsidók bevándorlásának megszorítását czélzó javaslatot elfogadja azon módosítással, hogy az országgyűléshez intézendő feliratban a benszülöttek kivándorlásának s a galicziai zsidók ide költözésének szabályozása is eszközöltessék. Az állandó választmány javaslata Dessewffy Aurél módosításával elfogadtatott. (hMJ.) Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Junius 16.) A május 19-ediki jegyzőkönyv hitelesítése után, a gyűlést elnöklő polgármester ur megnyitván; a következő ügyek intéztettek el. A vámsorompó felállítása ügyében hozott megyebizottsági határozat, amely szerint a v*ros az utak jókarban tartására fordítandó 3141 frt évenkénti költség fedezésén felül 50 évi időtartamra 20,000 frtot köteleztetik a megyének fizetni, elfogadtatott. * Az 1882-ik évi költségvetés jóváhagyatott azzal a megjegyzéssel, hogy a hiány közköltség utján vettessék ki az adófizető közönségre. Reichmann Hermannak az orosz-ntczának csatornával való ellátása és kikövezése tárgyában beadott azon ajánlatát, melyszerint eme munkát a pazonyi-utcza kikövezésénél megállapított egységes árhoz képest kész elvállalni: a képviselet nem fogadta el; a nevezett utczának csatornázása és kikövezése s annak árlejtés utjáni kiadatása azonban, még ez évben eszközözöltetni rendeltetett. • Bauer Antal építésznek az általa elkészített járdák átadása tárgyában beadott kérelme visszautasittatott; miután a rosszul burkolt járdát ki nem javította. * Polgármester utasíttatott, hogy az edénypiaczon megkezdett ártézi kut fúratásának beszüntetése tárgyában, a közelebbi gyűlésre, jelentést adjon be. * A város tulajdonához tartozó szélmalom elárverelésével megbízott küldöttség jelentése szerint, az árverés, vevők hiányában, nem tartathatott meg e hó 7-én. Ezzel kapcsolatban előterjesztetik, hogy May Adolf azon igéretét, amely szerint a malom-szerfákért, a f. é. ápril 19-én tartott közgyűlésen, 800 frtot igért, viszszavonta azért; mert állítása szerint, a szerfákból több darab ellopatott. Minthogy ezt a tanácsnoki előterjesztés valótlannak állítja, May Adolf ellenében a 800 frt iránti követelési jogát a közgyűlés fentartja. * Palánszky Sámuelnek a tanács által hozott határozat elleni fölebbezése előterjesztetvén: a tanács határozata helyben hagyatott s köteleztetett íölebbező építkező, hogy az újonnan épült ólat, az építkezési rendszabályok értelmében, tűzmentes fedéllel lássa el. * Kövér Zsigmond és társai kérvénye felolvastatván, határoztatott : hogy a közigazgatási végrehajtás alkalmával a jogföldek utáni tartozások fejében szedett 2 kr. végrehajtási díj jövőre megszüntettetik, s a városban teljesítendő végrehajtás alkalmával szedni szokott 2 krajczár csak akkor számítható fel, ha a lefoglalt ingóságok árverés alá szállíttatnak; ekkor is nem az esküdtek kezéhez, hauem a városi pénztárnál fizetendők be e költségek. • * A képviseletnek a nyári színkör fennállása tárgyában hozott azon határozatát, melyszerént a színkör fennállását 3 évre eugedélyezte, a megye megváltoztatván, kimondta, hogy az mindaddig megtűrendő, amig a közrendőri kívánalmaknak megfelel. * Polgármester felhatalraaztatott, hogy a közmunkaköltségek behajtására egy külön közeget vegyen fel ideigleues minőségben ; aki csakis a közmunka- és közköltség-tartozások behajtásával bizandó meg. * Czupra Endre városi aljegyző, tanügyi előadói tisztéről lemondván, a megye utasította a várost, hogy e munkakör betöltetése czéljából, egy uj tisztviselői állást szervezzen. * Bodnár István és Kovács László számonkérő széki tagok e minőségükről lemondván, a választás elrendeltetett. * Rosenthal Mór építkezési ügyében tett azon tanácsi javaslat, melyszerint építtető által a képviseleti határozat ellenében tett ujabb építkezés betiltassék, helyben hagyatott, s amennyiben bejelentés nélkül akart építeni, 50 forint birságban marasztaltatott el. * Az iskolaszéknek a polgári felső leányiskolái második osztály felállítása tárgyában tett előterjesztését, a képviselet tudomásul veszi. Minthogy azonban ez osztály felállithatása czéljából, a magas minisztériumtól államsegély kérelmeztetett; válasz azonban mindeddig nem érkezett: a 2-ik osztály felállítása függőben hagyatik. * Dr. Székely Ferencz kir. főügyészi helyettes azon kérelme, melyszerint kosárkötésre 60 csomag vessző adatnük ki a városi erdőből, ez idő szerént, az erdőtörvények értelmében, nem teljesíthető. (100.) A felsö-tiszavldékl gazdasági egyesület működése köréből. Örömmel adunk tért lapunk hasábjain az alábbi jelentéseknek ; mert jól esik figyelemmel kisérui s a gazda közönség előtt registrálni azon, megyénk közgazdaságára jelentékeny befolyást gyakorló mozgalmakat, amelyeket megyénk, minden nagyhangú zaj nélkül működő egyesülete megindított s tervszerűen folytat. A növénytermelés terén, hogy mily eredményt mutathat fel: bizouysága a jobbára díjtalanul, vagy olcsó piaczi áron kiosztott nemes vető-magvak ; amelyek vagy egyenesen Franczia- és Angolországból hozattatnak, vagy az egyesületi gazdaságban termeltetnek. E termények annyira keresettek, hogy az egyesület, tagjai kívánalmainak teljesen képtelen megfelelni. A mint értesültünk ez év őszén is közel 100 métermázsa termény fog kiadatni, mégpedig nagyrészben ingyen. Ez úttal a hanyatló állattenyésztés előmozdítása érdekében kifejtett tevékenységről levén szó; nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy az egyesület a jelen év tavaszán alig végezte be a megyei községek részére, a fóldmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium segítségével, a jobb tenyész-állatok szállítását és szétosztását, három évi részletfizetés és kamat nélküli kölcsön mellett: mindjárt utána a növendék-állatok helyes felnevelésének és gondozásának előmozdítása czéljából, a megye négy pontján díjazásokat rendezett. E dijosztásokról kívánunk ez úttal megemlékezni, közölvén annak eredményét. Föl kell említenünk, még azt, hogy a kormánynak az egyesülettel élénk összeköttetése van, s igy a gazdaközönség reszére más előnyök is gyorsan és könnyen eszközöltetnek ki. * * Tekintetes Választmány! Sajnálattal kell jelentenem, hogy a felső tiszavidéki gazdasági egyesület által f. é. május 21-én T.-Dobon rendezett borjudijazás nem sikerült; habár minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy ennek közhírré tétele ugy T.-Dobon, mint vidékén jóelőre megtörténjék. A biráló bizottság megjelenvén, Ítéletet hozott összesen 6 darab állat felett. Dijakat nyertek : Egy éves bikáért: 1-ső dij 50 arany frank, gróf Audrássy Gyula. 2-ik » 40 » » » » » Egy éves üszökért: 1-ső dij 50 arany frank, nem adatott ki. 2-ik » 40 » » Koós Róbert. 3-ik » 30 » » Krausz Márton. Tehát összesen 160 arany frauk osztatott ki, leginkább azon czélból, hogy más évben ezen tény által, a marhatartó közönség növendék állatjainak elővezetésére buzdittassék. A díjazás nem sikerültét sokau az újhelyi és nyíregyházai vásárnak tulajdonították. Ezen jelentésem kapcsában, van szerencsém három eredeti nyugtát mellékelni. Bűd-Szentmihály 1882 június elsején. A t. választmánynak tisztelője gróf Dessewffy Aurél s k. a gazd. egyesület elnöke. * * • Tekintetes Választmány! A tekintetes választmánynak f. é. márcziushó 16 án tartott ülésében kelt 6 számú határozata értelmében, a megye állattenyésztésének érdekében, a nagymélt. földmiv. ipar- és keresk. ügyi minisztérium kegyes segélyével rendezett növendék-állat díjazások körül, a Kis-Várdán létesített dijazás e hó 25-én lett megtartva, igen szép számú közönség jelenlétében : Ferenczy Emil biráló bizottsági elnök, gróf Forgách László, ifj. gróf Lónyay Menyhért, Liptay Károly, Ferenczy Gyula, Okolicsányi Menyhért biráló bizottsági tagok, és Szentkirályi Jáno- egyesületi titkár közbejövetelével. Tekintve azt, hogy a díjazások ezen neme, egyesületünk működési területe lakói előtt, még ez ideig ismeretlen volt: bátran jelezhetjük, hogy egyesületünk törekvése, a kívánt sikert, a megye ezen pontján már is elérte s hogy jövőre a jelen évi eredmény meg fog hatványozódni. A kiállító tenyésztő és a kiállított növendék állatokról a következő kimutatást állítjuk egybe: A kiállított A kiállító állat s> a osztályozása N O Jegyzet N S-o S Jegyzet u o tZJ neve lakhelye » S £ * 1% í « ut 1 Okolicsányi Meny h. Karász. 2 2 2 Bellai Ferencz. K.-Várda. — 1 3 Klein Rudolf. Varsány. 1 — — 4 Tóth János. Thuzsér. 1 — 5 Oláh Mihály. Pap. 1 — — 6 Kói Mihály. > 1 — — 7 Kovács István. » 1 — — 8 Kovács Mihály. » 1 — — 10 Balogh János. Komoró. 1 — — 10 Jármy József. Eperjeske. 4 — 2 11 Grosz József. Fóny.-Litke. — 2 1 12 Lovas Dániel. » — 2 — egyhasi 13 Takács János Anarcs. 1 — — 14 Takács Károly. » — 2 — 15 Takács József. » 2 1 — 16 Ferenczy Emil. Döghe. 3 1 2 1 drb 2é. bika 17 Dolhay Sándor. Ajak. 1 — — 18 Fáczány István. K.-Várda. 1 — — 19 BarkosBy Ferencz. » 1 — — 20 Reizmann Hermun. » 1 — — összesen : 23 8 8 Vagyis 20 kiállító 39 drb növendék-állattal koukurrált a kitűzött dijakért. A bírálatnál a bizottságot, különösen kiemelve a méltányosság és részrehajlatlanságot, a következő elvek vezérelték: a bírálatnál az állat esetleges hizlaltsága befolyást nem gyakorolhat; a főbb szempont a test egyes részei közötti helyes és megfeleld arány, különösen a bikáknál, a csontozat mikénti alakulása, szilárdsága, a nyak, mar, hát és far, valamint a végtagok szabályos volta, a testnek mélysége. Ezen elveket tartva szem előtt a bizottság, külön-külön tette birálat tárgyává az egy és két éves üszőket. S végre a bikákat, a kiselejtités megtörténtével, az elkülönített szebb példányokat másodszor vette szemügyre s a biráló tagok általános ítélete alapjáu választott ki mindenik csoportból 3 — 3-mat, amelyek közt egyúttal kijelölte a fokozatokat, amely szerint első, második, harmadik dijra, vagy dicsérő oklevélre érdemes. Ezen eljárás után kezdetét vette a dijak kiosztása, a következő sorrendben: 1-sö Csoport. Egy éves üszök : 1-ső dijt 50 arany frank Takács János. 2-dik „ 40 „ „ Fáczány Istváu. 3-dik „ 30 „ „ Balogh János. Dicsérő oklevél . . . Dolbay Sándor. „ „ ... Okolicsányi Menyhért. „ „ ... Jármi József. „ „ ... Ferenczy Emil. 2-ik Csoport. Két éves üszök: 1-ső dijt 50 arany frank Ferenczy Emil. 2-dik „ 40 ,, „ Grosz József. 3-dik „ 30 „ „ Lovas Dániel.