Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-07 / 19. szám

(e.) A belügyminiszter körrendeletileg utasította a törvényhatóságokat; hogy magukat illetékeseknek tartsák oly egyletek felügyeletére is : amelyeknek alapszabályai n«ni belügyminiszteri bemutatási záradékkal láttatuak el; hanem a kereskedelmi törvényszék által hagyatnak jóvá. Ha ilyeuekben törvényelleues üzelmet észlelnek; kötelességükben áll a közbelépés. (m) Kállay Viktor Szabolcsmegye tiszteletbeli aljegyzője, a fővárosi rendőrséghez közelebb fogalmazóul neveztetett ki a belügyminiszter által. (k.) A nyiregyházai dalárda tagjai ma délelőtt 9 órakor, a megyeház nagy termébeu gyűlést ,tartanak, a debreczeni »dalár-üunepély*-en leendő képviseltetése tárgyában, Kralovánszky Móir egyleti elnök eluöklete mellett. Bizony nem ártana, ha e dalárda több életjelt adna magáról, mint eddig adott — hallgatásával. (II) Az állami ménvásárlás mult hó 28 adikán tartatott meg Nyiregyházán gróf Desscwjfy Aurél ő méltósága elnöklete alatt. Az államot Tanfy miniszteri tanácsos képviselte Összesen csak öt méncsikó vált be. Feltüuő volt, hogy a nyiregyházai lótenyésztő gazdák, 1 kivételével, mind távol tartották magukat e vásártól. Valószínűleg, nem voltak kellőleg értesítve eme vásár előnyös voltáról. Jövőre ajánljuk azt a nyiregyházai gazdák figyelmébe. (d. e.) Posta utalványok 200 forintig, f, é. május hó 1-től kezdve, a következő román postahivatalokhoz adhatók csak fel: Baku, Beriad, Brsotani, Braila, Bukarest, Buzen, Dorohoiu, Foktauy, Folticeni, G-alacz, Giurgevó és Huti. Az utalványozási dij, minden 10 forint, vagy annak töredéke után 10 kr. Az utalványozáshoz a nemzetközi posta-utalvány forgalomra kiadott űrlapok használandók. A szelvényre a feladó nevén és lakásán s az utalványozott összegen kivül, más közleményt irni nem szabad. * A városi ismétlő iskolában a szokásos zárvizsga f. évi április 30-án tartatott meg Gdovin János úr osztályában. Az 1881/82-ik tanévben beirott ismétlő taukötelesek száma 158. Vallásra nézve: ág. h. ev. 64, rkath. 56, helv. hitv. 12, gkath. 6 és izr 20, — ezekből a vizsgán jelen volt 70 tanuló. Az ismétlő iskolák téli évszaka ezen vizsgával 'berekesztetvén, ezentúl a tanelőadások csak vasárnaponként a délelőtti órákban fognak megtartatni ; miről a tisztelt szülék és gyámok ezennel értesíttetnek. Nyiregyháza 1882. május 30-án. Habzsuda Dániel, a városi ismétlő iskolák ez évi igazgatója. (k.) (Beküldetett.) a »Szabolcsmegyei Közlönye jónak látja dicséneket zengeni az adókivető bizottságnak, tanúsított eljárásaért. No hiszen tegye ha van hozzá való gyomra. Egy dologhoz azonban nekünk is van szavunk. Tiltakozuk ugyan is az ellen, hogy a •Közlöny* farkcsóváló nyilatkozata közvéleményként tüntettessék fel. Mert nyilt dolog, amit szépíteni sem lehet, hogy a kereseti ágaknál, általában, régibb idő óta észlelt fokozatos hanyatlás daczára az adók még a jelen évben sem lettek alább szállítva. Sőt több esetben, megdöbbentőleg még feljebb emeltettek. X A kis birtokosok országos földhitel intézete, f. é. áprilhóban 183 kisbirtokosnak összesen 181,600 forint kölcsönt engedélyezett záloglevelekben. Ajánljuk e hitelintézetet kisbirtokosaink figyelmébe, mint leghozzáférhetőbb és legtöbb előnyt nyújtó pénzintézetet. (m.) Nagy Béla hegedűművész hangversenye, mint hirdetve volt, folyó hó 3-án megtartatott az előirtt műsorozat pontos megtartásával. Nagy Béla és Péterffy Sándor urak igen fényesen beigazolták a »Marraaros*-nak művészi játékukróli elismerő nyilatkozatát. De a nyiregyházai közönség hidegsége oly fokú volt, aminőre itt még eddig nem emlékezhetni. Pedig e hangverseny egyes részei ellen, a legjelesebb zeneértő sem tehet kifogást. Minden tekintetben legkielégitő volt az. Ha Nyiregyháza közönsége igy fogadja a körébe érkező zeneművészeket; maholnap kerülni fogják városunkat, mint olyat, ahol a művészet számára nincs egy meleg szó, egy gyenge taps és egy sziporka lelkesedés. Véghetlenül sajnáljuk, hogy ily hangon kellett e kitűnő hangversenyről megemlékezni! (Beküldetett.) A »Nyirvidék*f. é. 18. számából fájdalommal értesültünk Üjlaky István, téthi volt körjegyzőnek öngyilkosság utján bekövetkezett szomorú kimúlásáról. Máskor, más viszonyok közt, talán fel sem tünt volna eme, különben semmi körülmények közt sem helyeselhető önkéntes halál; de ma, midőn annyi a panasz a községi jegyzők ellen; amidőn oly gyakoriak a községi jegyzők felfüggesztési és lemondási esetei, hogy valóban meg kell rendülni az emberben a hitnek és bizalomnak: lehetetlen ez öngyilkossági eset fölött egyszerűen napi rendre térni. A fővárosi lapokban nevezetesen az *Egyetértés*-ben és a »Községi Közlöny«-ben, épen a mult héten hurczoltatott meg a községi jegyzői testület jóhirneve Szilágyi Virgil országgyűlési képviselő által. Ezek nem rendes, nem tisztességes dolgok. Ezen változtatni kell. De változtatva csak akkor lesz, ha a jegyzői kvalifikaczió kimondatik; ha nem mindenféle bukott iparos és földes úr vétetik fel a ma már oly fontos községjegyzői testületbe. Igen természetes, hogy az ily, iskolát csak híréből ismert kasza-kapa és mühelykerülők, a nem műveltségükhöz és sorsukhoz mért jegyzői állásban sehogy sem találván magukat, a községeknek és egyeseknek csak vesztét és kárát munkálják elő; feljebbvalójukat pedig csak bosszantják helytelen, félszeg és sokszor vétkes eljárásaikkal. Kvalifikáczió, tisztességes fizetés, és kátői szigorúságú ellenőrzés, minden ágában a közigazgatásnak : ekkor azután nem lesz annyi öngyilkosság, kényszerű lemondás, felfüggesztés és fegyelmi eljárás. Több köz. jegyző. (y.) A fentebbi, sok tekintetben jogosult és igazságos feljajdulásról eszünkbe jut a szabolcsmegyei jegyzői kar pangó, s magáról legkisebb életjelt sem adó egyesülete. Az szintén nagy hiha, hogy Szabolcsmegyében lehetetlen összehozni a községi jegyzőket, hogy egy testületté,forrjanak, épen azért, mert nem egy és ugyanazon színvonalán állván a művelődésnek és a társadalmi routinnak: egy véleményben soha sem lehetnek. A képzettebbek és műveltebbek nem akarnak érintkezni a tőlük egészen különböző elemekkel. Ezek pedig kerülik amazok társaságát, ismervén saját együgyüségüket. Pedig e visszás helyzetnek nem ők az okai, hanem a törvény, amely megeugedi, hogy bárki községi jegyző lehessen, ha az oklevelet megszerezte. A községi jegyzők egyesülése „N y I R y I D É K." egy erkölcsi testületté forrása: igen sok bajnak elejét vehetné. (o.) A »Magyar kereskedelmi csarnok*, a magyar főváros és a magyar kereskedelem emelése érdekében, kieszközölte, hogy lehetőleg az ország minden részéből Budapestre, mérsékelt áru kereskedelmi vonat indittassók. Ennek következtében, a >Magyar kereskedelmi csarnok* megtekintésére, folyó évi májushó 8-án az ország minden részéből külön vonatok indulnak Budapestre. Az e körülményre vonatkozó hirdetést és igazolásokat éppen közelebbi számunk megjelenése napján kapván, lapunk utján csak most adhatjuk ez előnyös felránduíás hirét az illető kereskedő-világ tudomására. Az ide vonatkozó értesítés kifügesztése által azonban, siettünk a »csarnok* késedelmét helyreütni. Azok, akik az emliett czélból Budapestre ferándulni óhajtanak : szíveskedjenek lapunk szerkesztőségéhez fordulni ahol, a jegyváltásnál felmutatandó hiteles igazolási jegyet, amely a gyorsvonat kivételével, bármely rendes személyszállító vonat használatára jogosít, kézhez vehetik. (k.) A nagy-kállói műkedvelők ma ismét jótékony czélu szini előadást rendeznek a régi megyeház nagy termében. Ez úttal Szigeti József » Viola* czimü népszínművét választották. Közreműködnek az alkalommal : Potásy János (Viola), Kaimovics Ignáczné (Violáné), Kiss Gyula (Pista), Halasy Simon (Tengeli), ifj. Holló Károlyné (Tengeliné), Pásku Júlia k. a. (Vilma), Vekerdy Máté Nyíregyházáról (Réti, alispán), Nagy Ilona k. a. (Rétiné) Vigh Béla (Ákos), Heffer Frigyes (Macskaházi), Rédei János (Vándori), dr Jósa András (Nyúzó), Sepsi István (Keniházi esküdt), Schönbrunu Zsigmond (elnök), Weisz Berta k. a. (Liptákné), Divizy Lajos (Peti czigány), Maudel Rezső, Béress Gyula, Pethő Bandi (zsiványok), Francsics Vincze (Iczik Mózsi), Nemes Árpád (pandúr) hadnagy) és Vámos János (első pandúr). * A kisvárda vidéki felekezet nélküli népnevelési egylet, folyó hó 30-án a »Várkert«-ben oaját pénztára javára sorsolással egybekötött tavaszi tánczmulatságot rendez. A beküldendő tombola-nyeremény-tárgyak Vay Péter bálbizot tsági elnök úrhoz intézendők. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A főnyeremény egy 100 frt értékű tárgy leend. A rendezőség felhívja a hölgyvilágot, hogy a tánczlioz miuél egyszerűbb öltözetben szíveskedjenek megjelenni. A közönség köréből*) A nyiregyházai ügyvédi kar figyelmébe. R. M. nyiregyházai városi tisztviselő ellen, a mult hó folyamán, zugirászat kihágása miatt, panasz feljelentést tettem a fenyítő járásbíróságnál. Ezen tettem indokául szolgált azou körülmény egyrészről, hogy legalább a jövőre nézve megóvom a o. é. közönséget azon kipótolhatlan nagy károktól, amelyeket a nevezettbe méltatlanul bizalmat helyezők szenvedhetnek és a nálam lévő adatok szerint már eddigelé tényleg szenvedtek is; amennyiben a nevezett tisztviselő, saját beismerése szerint is, részben ő általa concipiált, részben (R. M.-nek saját szavait idézem, amelyeket bizonyára ő maga sem ért,) ő álcala törvényszerüleg összeállított kérvényeket ad be a helybeli telekkönyvi hatósághoz, melyeknek pedig adataim szerint, legalább 5%-je szabálytalanság miatt visszautasittatik; s igy a hozzá forduló fél a bélyeget is a munkadijat is kétszeresen kénytelen megfizetni, miből azután nem csak az következik, hogy: >Aki minek nem mestere, hóhérja az annak ;* de a nagy közönségnek elszegényedése és mindenki irányábani bizalmatlansága, ezóval a közönség orkölcsi bitének lassú, de annál biztosabb hatású méreg általi megölése. További indoka volt másrészről följelentésemnek az, hogy a minden oldaról támadásoknak kitett ügyvédi kartól jogtalanul és törvényellenesen elrabolt kereseti forrás egy jelentékeny ágát (a telekkönyvi beadványokat értem,) az ügyvédi testületnek legalább részben visszaszerezzem; vagy legalább is a városunkban gomba módra szaporodó zugirászokat tartózkodókká tegyem; hogy ne űzzék ezen törvénytiltotta kihágást oly nagy mérvben, oly nyilvánvalóan s oly köztudomásszerüen teljesen büntetlenül, mint azt eddigelé, évtizedek óta tették és teszik. Feljelentésem indokát midőn a fentebbiekben előadtam, a t. ügyvédi karral van szerencsém tudatni azt is, bogy Dudinszky járásbiró ur ápril 9-ének d. u. 3 órájára volt szives feljelentésemre tárgyalási határnapot tűzni, mely tárgyalásra R. M személyesen jelent meg; mert a helybeli ügyvédi karból az ő érdeke képviseletét senki el nem vállalta, ami nagyon természetes is, mert önérzetes ügyvéd olyat nem is tehet. R. M. tehát személyesen védte magát; védekezése közben a feljelentésemben előadottakat, némi módosítással beismerte; azonban védelmére felhozta, miszerint ő szereti a munkát, s ennélfogva nem utasíthatja vissza a benne bizalmat helyezők megbízásainak teljesítését; ámde ő kijelenti, hogy soha senkitől egy krajezár díjazást sem fogadott el, a igy ő az elfogadott megbízásokból üzletet, nem csinál, jövedelmet nem huz; annak pedig, hogy a hozzá forduló feleknek megbízásait teljesiti, főindoka abban áll, hogy megbízóit megmentse az ügyvédek 20-30 frtnyi zsarolásaitól, amely zsarolásokat ő el nem nézheti. Hogy R. M. ápril 29-én a tárgyalás alkalmával most említett módon, nyilatkozott, általában kivétel nélkül az ügyvédi karról, arról tanúskodik a tárgyalási jegyzőkönyv, s hogy ezen megfontolás nélküli, tapintatlan, a vak tudatlanság sugalta nyilatkozatban foglalt gyenge qualificatioju egyéntől jövő erős sértés előtt, a nyiregyházai ügyvédi testület nem fog szemet hunyni: arról meg vagyok győződve; ugy arról is, hogy az ily rövidlátó emberrel szemben, az ügyvédi testület a közeledő városi tisztviselő választások alkalmával éretetni fo pja tekintélyes befolyását és olyan emberre fogja majd adni szavazatát, aki tiszteli a törvényt; csak hivatalának él; mások dolgaiban nem kontárkodik s csak tisztességes hangon tisztelettel nyilatkozik azon ügyvédi testületről, melynek nagy mérvben köszönheti állását, b mely testületnek bármelyik tagját akár társadalmi állásához, akár Az e rovat alatt közlöttekérti felelősség a beküldőt illeti. Szerk. qualificatió tekintetébeu, az R. M. állása és qualificatiójához hasonlítani sem lehet. Az elkövetett durva sértést megtorolni feltétlenül szükséges, de hogy miképen és mi módon ? az a helybeli ügyvédi testület dolga. Szerény véleményem szerint a leghelyesebb volna, ha Bodnár István, Molnár Pál, Szesztay Károly és Dr. Heuman Ignátz urak, a helybeli ügyvédi kart tanácskozásra egy rövid időn kitűzendő határnapra meghívnák, s ekkor testületileg határoznánk el a megtorlás módját. Felhívom azért a most megnevezett ügyvéd urak figyelmét, az ügyvédi testület ellen elkövetett eme sértésre, 8 az ellen a testület nevében leendő sürgős fellépésre ; a nagyérdemű közönséget pedig az óvakodásra. Hudák Károly, ügyvéd. A nyiregyházai kaszinó, mely eddig, a helyett, hogy létjogát igazolva, a müveit társalgás, a társadalom napi kérdései felett való eszmecserék s egyátalán a nemesebb szórakozások szinteréül szolgált éa az elnevezés fogalmával együtt értődő czéloknak megfelelt volna, sokkal inkább a rendeltetésével ellenkező üzelmek : a férfiatlan pletyka, a modorosságig vitt illetlenkedés és az üzletszerű fosztogatás Eldorádója volt; elvégre megemberelte magát egy férfias elhatározásra: száműzvén közelebb falai közül a jobb erkölcs és a törvény szempontjából sem megengedhető hazard-játékot. — Es mi történik ma, a határozat után még alig egy hónappal? .. . Egész propaganda támadt s dolgozik a dicstelen munkán: visszaállítani a régi kizsebelő rendszert: újból engedélyezni a ferblit ... A propagandának — pfuj! — még ügyvivője is akadt, fizetésért: népszerűsíteni s keresztül vinni az eszmét. Meg vagyunk győződve azonban, miszerint a kaszinó jobbik és nem is kisebb része megvetéssel fogja a merényletet visszautasítani s útját állja annak, hogy az erkölcsi testület helyiségei jövőre ismét kártyabarlanggá aljasittassanak. Nyilt-tér. *) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hírlap a világon, amely hireit legtöbbször a levegőből merítette s egyikmásik társadalmi dologról szélnek bocsátott közleményeinek épen ellenkezőjét kellett érteni. E különleges hirlap nem más, mint a »Szabolcsmegyei Közlöny*. E hirlap f. évi májushó 4-rőli számában szórul-szóra ez áll : ,,Textorisz és Grosz urak által a városi kórház közelében levő szabadtéren felállítani szándékolt gőzmalom., a tanácsi határozat értelmében nem engedélyeztetik.« Az e sorokból kimagasló helyesíráshoz semmi közünk. Azt azonban már szeretnénk tudni, hogy e tanácsi határozatot melyik világrész holdvilágából olvasta ki a » Szabolcsmegyei Közlöny* akkor, amikor az e kérdésre vonatkozó s f. é. áprilhó 24-én hozott »tanácsi határozat*, a kérdéses gőzmalom felállítását, határozottan engedélyezi. Hangzik pedig a tanácsi határozat következőképen: »K. 3237/882 sat. Folyamodóknak (Textorisz Gusztáv és Katz Jakab, nem pedig Textorisz és Grosz) azon kérelmök, melynek alapján a városnak nyugati szélén gőzmalom helyiség építésre és ezen épületben 8 lóerejü gőzgépnek liszt-őrlésére leendő beállításának engedélyezését kérelmezik;a tanács, mint iparhatóság által, ezennel megadatik sat.< Szolgáljon e tény a » Szabolcsmegyei Közlöny* közleményeinek hiteles voltáért most és jövőre. Nyiregyháza, 1882. május 5. Textorisz Gusztáv, Katz Jakab. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. MATTONI-féle (38-11-15) BUD

A| KIRÁLY KESERÜFORRÁSOK Deák Ferencz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás, Szt.-lstvánforrás, Gróf Széchenyi István-forrás. Mattonl és Wille, Budapest Kapható minden gyógyszertárban és ásványvizkereskedésben. Felelős szerkesztő: JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok : PIRINGER JÁNOS és JÓBA ELEK. ^nártk. Árverési hirdetmény, A kisvárdai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zilahi ZsuzBánna, és Rósenblüth Simonnak, Leicht Sámuel ellen 57 forint 80 kr. évenkivt elvont haszonnak, valamint 29 frt 88 kr. tőke és járulékaik behajtása iránt folyó végrehajtása ügyében, ezen bíróság területén fekvő és a berkeszi 70-ik számú telekjegyzőkönyvben A. I. 1. í. 4—7. 9. 10 sorszám alatt Leicht Sámuel tulajdonául bejegyzett 609 frt becsértékü külső szántóföldekből álló ingatlanság az 1882, LX. t. cz. 167 §-a alkalmazása mellett az 1883-iU évi jvtliushó 14-én d. e. 9 órakor Berke6z község házánál nyilvános árverésen becsáron alul is el fog adatni. Kikiáltási ár a fentebbi becsár. Bánompénz a becsár 10%-a. Kelt Kisvárdán, a kir járásbíróság migt telekkönyvi hatóságnál 1882 évi ápril 5. Vay, kir. járásbirő. T^ll-od árverési hirdetmény. A nagykállói kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság által közhírré tétetik, miként Katz Bernátnak Kertész József elleni végrehajtási ügyében lefoglalt s az 1882. évi ápril hó 12. napján, mint első árverésen el nem adathatott Nyir-Madai 130 eztjkönyvi 425 frtra becsült ingatlanság az 1882. évi májushó 12. napjára kitűzött 11-od árverési határnapon d. e. O óralíor Nyirdada község házánál, a 3258/881. tkszámu árverést rendelő végzésben megállapított feltételek mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fog adatni. Kelt Nagy-Kállóban, 1882. évi ápilbó 21. Tboma, kir. a 1 j b ir ó.