Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-30 / 18. szám

„N Y 1 B V I D É K.« dás után csak 3-ad napra vette észre, hogy a szakadás i térméjébe eme 10 ölnyi tér is bele esett. Előadja továbbá, hogy a 1881-ki szakadás előtti estén a község házához menvóu, éppen az ő jelenlétében érkezett oda egy őr 30 munkás embert kérni a birőtől a Diófa-laposhoz. Azt azonban, hogy a biró adott-e erőt, nem tudja. A tiszaszabályozó társulat nevében Almássy társ. mérnök elismeri, hogy a Kövér-féle homokat átmetsző vonal azon részének, ahol 1876-ban a töltés átszakadt, kiépítésen 1879-ik évi junius 16-ki közgyűlésen elrendeltetett ugyan; de a Nyirviz-gyüjtő csatorna miatt, a tiszai töltés emelési munkálata elhalasztatván : a jelzett fennsikoni töltés kiépítése nem volt eszközölhető. 5. A kauyári, dombrádi és veresmarti vonalon volt-e oly nagy veszély, amely a társulati mérnök jelenlétét nélkülözhetlenné tette ? Felelet; Almássy István t. mérnök a kérdéses vonalonni jelenlétének szükségességét, az ottaDi vész-bizottsági elnök, az elüljárók, Nyiri Ferencz t. mérnök és a társ. igazgató ur leveleivel igazolja; melyek y. alatt mellékeltetnek is. Ezen kivül a társ. küld. vizsgálati jkönyv Illik lapján foglalttak is tanúskodnak mellette. 6. Mennyi véd-anyag volt a szakadás színhelyén ? elegendő volt-e az ? ha nem: miért nem volt több védanyag kiszállítva? Felelet: Újhelyi Aladár társ. felügyelő előadása szerént, a Berczeltől a 15 számú őrházig terjedő, mintegy két kilométer hosszú vonalon körül-belül 900 kéve rőzse és 1800 darab karó, a megfelelő mennyiségű szalmával és 12 szál két czolos egész deszkával volt előkészítve ; dézsák ápril 3-ig nem volt. Almássy István elődása szerént, a készletben volt anyag egyátalában nem volt arányban a rendkívüli nagy vízzel és a folyton dühöngő viharokkal; intézkedés tétetett azonban, bogy a veszélyeztetett helyre minél több szálas anyag szállíttassák. Megjegyzi még, hogy a veszély színhelyétől 3 és '/a kilométernyire fekvő cső-parti bódénál voltak elhelyezve a mentő hídtól fenmaradt zsákok. Gonda Balázs megyei küld. tag kérdi, hogy: az őrháznál volt-e zsák? Nagy István azt feleli, hogy társulati zsák nem volt. 7. Mennyi munka-erő volt a veszély pillanatában a hely szinén? Miért nem volt több? Felelet: A fentebb előadottak szerént, egy ideiglenes felügyelő, egy gát- és 5 védőr volt jelen ; a veszély színhelyétől 4 kilométerre eső szintén nagyban veszélyezett s még kiépítetlen cső-zsilipi töltésnél pedig, állandóan 20 ember volt alkalmazva. E pontnál Bleuer Mór társulati képviselő és Kemmerling János polémiába bocsátkoznak, melynek vége utoljára is az, bogy a t. segéd szolgabíró ur Boronkay mérnök ur utasítása szerént járt el; Bleuer Mór ur pedig daczára annak, hogy a vész idején mint helyettes igazgató működött a társulat részéről, felé sem ment a Diófa-laposnak. 8. Milyen időjárás volt a magaslat áthágásakor ? Felelet: Rendkívüli orkánszerü vihar. 9- Az árvíz által áthágott magaslat mennyivel állott magasabban, az előbbi legmagassabb viz-szin felett? Felelet: Ezen kérdés bevilágitásaul, a társulat birtokában levő régebbi felvételi rajzok másolatban Z. alatt csatoltatnak. 10. Mily védmunkák történtek az áttörés megakadályozása czéljából ? ha nem történtek, miért nem történtek ? Felelet: Amennyiben ezen öblözet már a gávai töltés átszakadása folytán elöntve lett, s igy az illető érdekeltiekre az árvíz következményeit illetőleg, a bajt nem ezen ujabb szakadás okozta, és mert ezen fokozott bajt a lokálizáló töltés által vélték szűkebb területre szoríthatni: semmi féle védmunka sem tétetett. Az elnökség azon kérdésére, ha vájjon van-e még valakinek észrevétele e tárgyban ? Virányi János megyei küldöttségi tag, a társulati vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének 84-ik lapján, Boronkay György mérnök ur által mondottakra vonatkozólag megjegyzi, hogy az ott foglalt, s általa mondottnak állított azon kitétel, hogy: »Almássy elment Berczelre ugy azonban, hogy előbb a Diófa-laposon fog intézkedni,* félreértésen alapul; mert ő (Virányi) azt mondta, hogy »Almássy Berczelre s a felső vonal rendkívül veszélyezett pontjára utazott az igazgató, vagy nem tudja kitől vett sürgős értesítés folytán*. A Diófa laposon bekövetkezett veszélyes helyet már azért sem jelezhette, mert arról csak Boronkay ur eltávozása után értesült. Erre Boronkay G-yörgy előadja, hogy amint a csatornatöltés szakadásai megtörténtek, ő az igazgató ur által utasítva lett a beömlő vizek lokalizálására, amit ő teljesített is; minek igazolásaul a berczel-paszabi »kislaposi* lokalizáló töltés hosz-szelvényét bemutatja. Előadja továbbá, hogy a diófa-laposi szakadást megelőző napon Bleuer Mór úrral elment a mentő-hidhoz, hogy az ottani mentőanyagok iránt intézkedjék. Innen azonban a szolgábiró ur felkeresésére Vencsellőre mentek, a közigazgatási hatóság közreműködését kikérni. Ekkor tudakozódott Boronkay Virányi Jánostól, Almássy hollétéről. Ez alkalommal a segéd-szolgabirót is magukkal hozták Berczelre, ahol is Boronkay[nem találván Almássytól semmi utasítást; azon hitben, hogy Almássy az igazgató rendeletéhez híven, a Diófa-lapost megnézte s a szükséges intézkedéseket megtette, — előirt kötelessége szerint, a berezeli és paszabi lokalizáló gát védelmére sietett. Ez után az ápril 23-iki jkönyv bezáratott és aláíratott. (Folyt, köv.) Tarkaságok. Chateauneuf, XIII. Lajos pecsétőre, mint 9 éves fiu, több dologról kérdeztetvén bizonyos püspök által, rendesen minden kérdésre, igen találóan válaszolt. Végre kérdezi a főpap: •Egy narancsot kapsz tőlem, ha megmondod, hogy hol van az latén ?< »Én kettőt ai-.k neked, — válaszolt a fiu, — ha mefmondod, hogy hol nincs?* /—• Voltair kérdé egy párisi társaságban, ahol igen sok festett arczu nő volt jelen, Clieaterfieldtől: • Hogyan tetszenek önne'k a franczia nők?« »Azt nem mondhatom meg; mert nem értek a festészethez. — Volt Chesterfield felelete. * * * Intendáns: Mit gondol báró ur 1 miként lehetne ezen a mai operai gyér látogatásokou segíteni? Báró: Igen egyszerűen. Gondoskodjék ön, hogy a ballettek hoszabbak, a tánezoanők ruhái pedig rövidebbek legyenek. * + * * Desseart és Dugazon szinészék párviadalra kelvén; miután első felettébb testes, utóbbi pedig mód nélkül szikár volt, Desseartnak kréta vonnallal ketté osztva teste felsőbb részét, egész komolysággal kérdé: »Melyik oldalt találjam? mivel az egész tömegnél igen sok előnyöm lenne.* Desseart a megbántott, elkaczagá magát és megölelő Dugazont. * * * Az e. i. érsek körútja alkalmával bemegy egy falusi iskolába, hogy a tanulók előhaladásáról általában az iskola állásáról tudomást szerezzen magának. Midőn a természetrajzra került a sor, kérdi egyik fiútól, hogy melyik osztályba (országba) tartozik a vas? »Az ásvány országba*. Feleli a tanuló. »Hát a tölgyfa ?« — kérdé tovább az érsok. »A növény országba*. »Hát én? — zárja be az érsek "kérdései sorát.* A fiu elhallgat, majd füle tövét vakargatja ; végre egész önérzettel és bátor hangon feleli: »A menyországba* . Az érsek egy darab aranynyal ajándékozta meg a leleményes fiut. * * * A bírák gyülekeznek. Az elnök egy éppen belépő biró társát szelíden kérdőre vonja, hogy miért maradt ki tegnap az ülésből. ? — Nőmet temettem, — feleié a biró. — Az már más! — Mond az elnök. —Vajha hasonló esetben mindnyájan ily jól indokolhatnánk kimaradásainkat ! ÚJDONSÁGOK. (H) Ö császári ós apostoli kir. felsége, a szentgyörgy-ábrányi gör. kath. templom és iskola helyreállítására, magán pénztárából, 158 frtot méltóztatott legkegyelmesebben adomáuyozni. X A vadászati jegyek ellenőrzése tekintetéből, a belügyminiszter körlevélileg utasította a megyék alispánjait, hogy mindazoknak a neveit, akik vadászati jegyet váltottak, félévenkint a járási szolgabiráknak küldjék meg, s egyúttal ez utóbbiaknak meghagyta, hogy a vadászaton résztvevő egyéneket, vadászati jegyeik előmutatására, a rendőri közegek utján, szóllitsa fel s esetleg ellenök a törvényben körülirtt kihágási eljárást indítsa meg. (y.) A tartalékos honvédeknek az idei fegyver gyakorlatokra való behívása nem mindenütt egyformán fog eszközöltetni. A honvédelmi miniszter, tekintettel azon körülményre, hogy az országnak némely vidékéről, a krivosjei zavargások elnyomására tartalék-ezredek is mozgósittattak, akkép intézkedett, hogy az ily megyékben, nehogy a lakosság munkaerőben hiányt szenvedjen, a tartalékos honvédek nem a szokott aránybau, hanem a lehetőségig kis részben hivassanak be a fegyver gyakorlatra. (!) A nyíregyházai kereskedő ifjak »Önképző és segélyző egylete* tegnap, f. hó 28-án tartott ülésében, egy a jövő hó 18-án rendezendő tavaszi tánczmulatság megtartását határozta el. Hiszszük, hogy a fiatal egylet eme terve pártfogásra fog találni a n. é. közönségnél s minél nagyobb számban leendő megjelenésök által fogják az egylet igyekezetét, amit valóban meg is érdemel, méltányolni. * A sóstói fürdő, ha az időjárás a bérlő számítását keresztül nem húzza, ina nyittatik meg. A városi közönség valóban feszült kíváncsisággal várta már a megnyitást. * Krecsányi színigazgató, mint az előleges jelentésből olvasható, május 6-án kezdi meg színkörünkben az előadások sorozatát,Csiky Gergely »Czifra nyomorúság* czimü színmüvével. Társulata 36 tagból áll. Reméljük, hogy a miniszterileg előirt színházi óv-rendszabályoknak, addig ugy a szinkörtulajdonosok, mint a rendőrség részéről, mindenekben elég fog tétetni. * A szini előadásokról, eszünkbe jut és meg nem állhatjuk, hogy a nyíregyházai hölgyvilág azon részét, mely a divattól nem akarván elmaradni a legújabb keletű széles karimájú »mormon-féle« kalapoknak szintén tisztelője, ne figyelmeztessük azon bécsi rendőri intézkedésre, amely szerént az ily kalapokkali megjelenés a színházakban hatóságilag betiltatott. Ez ujdonságunk intenczióját olvassák ki az illető hölgyek a sorok közzül. (o)A nyíregyházai összes tanintézetek és iskolák képviselői, a tegnap Szénffy Gyula tanitó ur elnöklete alatt tartott értekezleten elhatározták, hogy az idei tavaszi kirándulás, kedvező időjárás esetében, májushó 8-án tartassék meg, szokás szerint a Sóstón. * Ujfertón az e folyó évi márcziushó elején kiütött vörheny-járvány megszűnt. Az előfordult 82 betegülési eset közül 15 halállal, 77 pedig felgyógyulással végződött. (s.) Ramocsaházán egy jómódú családnál, húsvét másod napján, többen locsolódtak; mi közben a szives gazdától egy ötven forintos bankót szépen el is oroztak. Még csak gyanúja sincs a károsnak a sok locsolódé közt. — A May Adolf ur kertje szomszédságában levő egészségtelen álló tó vizének levezetésével ugyancsak megvan akadva a város. Tavaly a korán beállott őszi esőzések miatt félben kellett a csatorna építését hagyni. Ez idén ismét hozzá fogtak ugyan, csakhamar ki is rakták a csatornát egész a tó partjáig ; de midőn a vizet le akarták vezetni: a viz csak az első rostélyig folyt, azután eltüut a föld gyomrában; tehát csak néhány ölnyi távolságra folyhatott a viz. A csatorna ugyanis az őszszel rosszul fedetvén be, az azóta ott lefolyt viz a csatornarakáson kivül mosott magának lefolyási utat; mely utat a tó vize is megtalálván, a lefolyás meg lőn akadályozva. Valószínűleg a csatorna körüli töltés-földet csak ugy könnyedén hányhatták be a senki által sem ellenőrzött munkások a nélkül, hogy erősen lefurkolták volna, s innen a baj. ? Szálkái Emil mérnök, f. hó 26-ikán jegyezte el Nyir-Báthorbau özv. Kern Mária úrnő kedves leányát, Corneliát. f Pápay István szabolcsmegyei Rohodon lakó földmíves szülők 14—15 éves fiuk, Sárospatakon, ahol a 4-ik oszt. gimnáziumot járta, folyó hó 24-én egy ócska pisztolylyal szíven lőtte magát. Rosz, kétségbeejtő jelek! f Ujlaky István téthi jegyző folyó hó 28-án reggeli 6 és 9 óra időközben, Nyíregyházán Magéra J. házánál, hová nyugalom végett reggel 6 órakor betért, szíven lőtte magát. A szállást, mint sertés kereskedő kérte a háztulajdonostól; azt állítván, hogy délután a sertései is megérkeznek a másnapi vásárra s kérvén a gazdát hogy 10 órakor költse fel. Tíz órakor azonban a háztulajdonos csak hulláját találta nyugodt arczal az ágyon, egyetlen torz-vonás nélküL A halál mitsem változtatott az arczán. A városi rendőrséggel érkezett közönség közül a hullára senki sem ismert. Egy az elhalt mellényzsebjében talált levél azonban, amely »Ujlaky István jegyző urnák Téthenc czimirattal volt ellátva, sejtetni engedte, hogy az öngyilkos Újlaki István lehet; mig nem egy a helyszínére jött úri ember, aki épen barátja volt a szerencsétlennek, rá ismert; amit azután mások is megerősítettek. A hivatalos helyszíni vizsga után a hulla a városi kórházba szálittatott. Ujlaky már jó ideje felettébb zavart és roncsolt anyagi visszonyokkal küzdött; utóbbi időben hivatalától is fölfüggesztetett. Öngyilkosságának kétség kivül e volt az oka. Levelet nem hagyott hátra. (m.) Nagy Béla hegedűművész, kiről már mult számunkban megemlékeztünk, körünkbe érkezett. Folyó hó 3-dikán, barátjával Péterffy Sándor zongoramüvészszel, a nagyvendéglő táncztermében tartja első hangversenyét. Hangversenyzőket, mint a »Máramaros* czimü lap hozza, igen melegen fogadta a szigeti közönség, s lelkes tapsok és egy igen szép virágcsokorral üdvözölte őket. Reméljük, hogy a nyíregyházai közönség sem vonandja meg részvétét és pártolását a jóhirü hegedűművésztől. A fentebb jelzett hangverseny műsora a következő: 1. Schumann. »Sonata,« zongora és hegedűre. 2. Bruch. »Fantasie« hegedűre (zongora kísérettel). 3. Chopin. »Polonaise« (Asdur) zongorára. 4. Mendelssohn. »Hegedű-hangverseny* (zongora kísérettel): a) Andante; b) Allegro molto. 5. a) Schubert-Liszt. »Impromtu<: b) Gr. Zichy. »Valse« (balkézre) zongorára. 6. a) Spohr »Barcarole« ; b) Chopin • Nocturne*; c) Brahms-Joachim » Magyar táucz* hegedűre (zongora kísérettel).' (k.) A marha-szállitás érdekében, a nagymélt-magykir. földmiv. ipar és kereskedelmi minisztérium, a hazai vasúti igazgatóságokhoz, a következő leiratot intézte: »A csász. kir. kereskedelmi miniszter Ur közlése szerént az osztrák vasutak miheztartás végett értesítve lettek; hogy az előfordult állatkínzás meggátlása tekintetéből, 10,000 kilogramm hordképességü közönséges négy kerekű kocsiba, legfeljebb 9 darab nagy szarvas marha rakható be. Tekintettel azonban azon nehézségekre, melyek az osztrák tartományokban érvényesített fentebbi szabálynak figyelmen kívül hagyása által, a Magyarországból Ausztriába küldendő marha-szállitmányoknál, különösen az által idéztettek elő, hogy a küldemények az osztrák határ-állomásra meghiányoltatván, a marhákat egyik kocsiból a másikba kellene átrakni, ami, eltekintve a kezelési nehézségektől és a szállítmányok késleltetésétől, sok esetben a küldemény szállítását is megdrágítaná: felhívom (a czimet,) hogy állomásai közegeit megfelelően utasítsa; miszerént az osztrák tartományokba szánt marhák feladásánál, a küldőket a fentebbiekre figyelmeztetve, oda hassanak, hogy a kocsik legfeljebb a megállapított minimális számú állatokkal rakassanak meg. Miről az érdekelttek tudomásul értesíttetnek.* * A nyíregyházai kir. postahivatalnál a pénzforgalom a következő volt a inulthóbau. Bevétel: levélportó 20 frt 44 kr. levéljegyek 1035 frt. 97 kr. hirlapjegyek 30 frt. Kocsiposta frankó 302 frt. 45 kr. kocsi posta portó 661 frt. 81 kr. kocsiposta kézbesítés 52 frt, 81 kr. nagy utalvány 200 frton felül 20,224 frt. 05 kr. kis utalvány 200 forintig 41,962 frt 46 kr. utánvételek 4949 frt. 55 kr. Kiadás : nagy utalvány 200 frton felül 2403 frt. 74. kr. kis utalvány 200 frtig 12,453 frt. 52 kr. utánvételek 1,269 frt. 35 kr. Az országos postafőpénztárba beszolgáltatott: 50,000 frt. Pénztári forgalom: 78,482 frt. 09. kr. * Kimutatása a szabolcsmegyei nyilvános közkórház 1882-ik évi márcziushavi betegforgalmának, Februárhóról ápolás alatt maradt: 49 férfi és 44 nő, összesen 93 beteg. Márcziushónapban újonnan felvétetett: 59 férfi és 40 nő, összesen 99 beteg. Igy márcziushónapban összesen ápoltatott: 108 férfi és 84 nő, összesen 192 beteg. Ezek közül elbocsáttatott: 60 férfi és 46 uő, összesen 106 beteg. Meghalt: 4 férfi és 1 nő, összesen 5 beteg. A halálozás tehát 2'6. Ezen százalék a kórházban kisebb, mint Kálló városába, vagy a kállai járásban az egészségeseknél tapasztalt halálozási százalékuftl. Összes fogyaték : 64 férfi és 74 nő, összesen 111 beteg. Márcziushó végével ápolás alatt maradt április havára: 44 férfi és 37 nő, összesen 81 beteg. A közkórházban márcziushavában ápolt 192 beteg, összesen 2766 ápolási napot töltött. Igy egy betegre átlag 14'4 ápolási nap esik. Közli Dr. Lórencz Gyula, megyei közkórházi orvos. (n.) (Az érdem móltatása.) Ha kidicsérjük az egyes iparost, az élelmes kereskedőt, a értelmes tánezmestert s a kávéházi csinos kaszirnőket sat. Miért nem dicsérnők meg azt, aki emezeknél éppen nem kevesebb szolgálatot tesz a nagy közönségnek, jó, egészséges és ízletes süteményeivel. Igen is megdicsérjük és kiemeljük Kovács Ferencz nyíregyházai sütő mester kitűnő sóskiflieiért és izletes&<?)i?/ereí; amelyért vidékről is bejőnek. | Csaknem minden nyilvános helyen tőle hordanak süte-