Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-09 / 15. szám

NYÍRVIDÉ IC." községek vetik ki és ugyanezek szedik be és posta utján közvetlenül a megyei főpénztárba szállítják, egy jelentés kíséretében, melyben a pénzküldemény mennyiségének, az évnek és időszaknak, melyre esedékes, és az alap megnevezésének, melynek javára a betizetes történik kell kitüntetve lennie, a jelentés külzetére a caim es a jelentés tartalmának rövid, de világos kivánaUjegyzendő, ugy azonban, hogy a külzetuek alsó negyedrésze tikzta űrlapnak bagyawék. A bvél-boriték külsején a küldő község neve, a szolgabírói járás, melyhez a község tartozik, a megyei alap, melynek javára a pénzszállítás történik éa a pénznemek részletesen íeljegyzeudök. Minden egyes megyei alap résiére szállítandó pénzküld mény, a vonatkozó jelentével együtt, külö i levél-bontékba foglalandó, ku lönnemll alapokat illető péuzik egy boríték alatt nem küldhetők ; — ha a község a pénzeket a most előirt alakiságok mellőzésével küldené, a főpénztárnok a községet a szabályok pontos megtartására saját hatáskörében utasítja és a szükséges pótlásokat elrendeli, ismétlés esetében az alispánnak jelentést tesz, kinek joga van a hanyag elöljárót bírságban elmar&sztuhii. Miuden egyes község tartozik külöu pénzkezelőt tartani, ki a) a betegápol.tsi-, katona beszállásolási, községi jegjzúi nyugdíj éa kőnyomda alapokat illetőleg a XXXVII. minta szerint külön pénztári naplót, b) ugyanezen alapokra nézve XXXVIII. minta szerint külöu nyilvántartási számlakönyvet, c) a közmuukaváltság és bírságpénzekről a XXXIX. minta szerint pénztári naplót, és d) a XL. minta szerint nyilvántartási számlakönyvet, t) ezenkívül minden alaphoz külön kivetési nap lót vezet. A pénztári naplókba a befizetések teljesítésük sorrendjében azonnal bevezetendők és minden hóuap végével a naplók lezáratván, a pénzkezelő a 94. §-ban előirt jeleutést a községi bíróval és jegyzővel aláíratja és a begyült pénzt a megyei főpéuztárba beküldi, a községi elöljáróság pedig, a beküldés megtörténtéről a járási szolgabírót értesiti. A nyilvántartási számlakönyvekbe az előző évi hátrálékok és a folyó évi illetőség az év elején előirandók, és év közben a teljesítőit lerovások bejegyzendők ; még pedig a természetbeni közmunka lerovások oly módon, hogy a leszolgálás felügyeletével megbízott egyén a XLI. minta szerint vezetett naplót tartozik minden hó végével a községi pénzkezelőnek bemutatni, ki abból a lerovást a nyilvántartási számlakönyvbe átvezeti. Az elősorolt alapokon kivül a megyei pénztárt illető minden egyéb péuz, vagy pénzérték különös utasítás vétele nélkül a községi elöljáróság által, a járási szolgabíró utján küldendő a cr,eg>ei pénztárba. Ezekre nézve a községi pénzkezelő a XLII. minta szerint egy letéti naplót és ennek megfelelőleg a XL1II. minta szeriut egy számlakönyvet vezet. A letéti naplóba a községhez érkező vagy a községnél letéteményezott pénzek ós pénzértékek, óvadékok és bánatpénzek, az alispán által, közigazgatási vagy fegyelmi uton, vagy egyéb hatóságok által kiszabott bírságpénzek, a felsőbb hatóságok utasítása folytán, a község által beszedetui rendelt egyes ápolt egyének gyógydijai, felmentett katoná', kincstári átalányai, kiküldetési költségek, szemle és egyéb eljárási dijak sat, szóval mind azon pénzek és pénzértékek, melyek a községnél csak átfutólag kezeleudők azon időig, amíg rendeltetésük helyére elszállíttatnak, — beérkezésük sorrendje szerint, a folyó sorszám és érkezési idő megjelölése mellett bevételeztetnek, és továbbításuk alkalmával színtéu a sorszám és idő megjelölése mellett kiadásba helyeztetnek. Az előbbi szakaszban megjelölt pénzeket és pénzértékeket tartozik a községi elöljáróság, beérkozésiikt 1 számított 3 nap alatt, rendeltetési hely ükre juttatni és a járási szolgabíróhoz irányított érték küldeményekről a megye alispáujához esetről-esetre jeleutést teuni. A letéti napló miuden tételének íguzolási okmánynyal kell birnia, és azok a napló mellett, annak sorszám szerinti rendjében gondosan megőrzendők és év végével a lezárt naplóhoz csatolandók. Bevételi igazoló okmányokul szolgáluak felsöb hatósági rendeletek ; megkeresvények, elleunyugtatványok, üjólag távozik a tiu anyjától s ez egjedül marad. — Fia messze földön dicsőséget, boldogságot és uj otthont talál. Napjait gyönyörben szórakozva tölt'. Vájjon gondol-e még a magános kis kunyhóra? Vájjon a jólét napjaiban boldogsága közepett megemlékezik-e a fiu az édes anyáról s annak érette omló sürü könyeiről ? Az édes anya pedig évről-évre várja ha visszatértét. Arany sárgahaja ezüst-fehérré vált. Rózsapiros ar cza, mint haliány liliom; a mellett oly redős. Sok, mélybarázdát vout az élet ekéje rá a sok goud alatt, mit fiáért szenved. De azéi t szereti, m>'g jobban szereti; mindig remél s várja fia hazatértét. Sokszor mondogatja fiára goudolva: — »Ez itt a te helyed Jöjj, ülj ide mellém. Anyád vár, jó fiam. Hiszen kivüled nincs senkiin e világom. Nem szeret úgy senki, miként én szeretlek !« De az édes anya csak hiába várja fia hazatértét. Többé nem is látja. Mert a mint igy várja s egyre mondogatja, hogy már nincs senkije : az a jó szomszéd asszony, aki az ö kedves fiának keresztanyja lett, aki a maga" nagykendőjét teritette rá a keresztelés alkalmával, aki oly kor-olykor meglátogatja koma asszonyát, most is ott van nála s ezt mondja : — Komám aszony! senkije ? Hát a jó Isten ? És az a jó Isten meg is száuja végre Csavargó Péternét. Elküldi a balált, ki szemét befogja Árva Juliskának, most már öreg Julis néninek. Es az édes anya haldokolva igy szól: — Fiam, édes fiam, szivem szép szerelme, én édes magzatom áldjon meg az Isten ! Végső szava ez volt. Ezzel meg szűnt élni. birói Ítéletek és végzések btb.. azaz oly okmányok, melyek a bevétel jogosultságát, mennyiségét és a befizetés idejét igazolják ; — a kiadási tételek igazolására szintén felsőbb hatósági rendeletek, megkeresvények, birói ítéletek, végzések és ideiglenesen, — a nyugtatványok beérkeztéig — a pósta vevények, és rendszerint az átvevők által kiállított nyugtatványok. Vidéki levelezés. Téth, apríl 7.1882. Tekintetes Szerkesztő Ur! Egy igen fontos s vidékünk érdekeit igen közelről érdeklő eseményről kell a »Nyir-Vidék* olvasóit értesítenem. Községünkből ugyanis többen folyamodtak dohányengedélyért ; de kérelmükkel el lettek utasítva. Helységünknek ugy szólváu semmi keresete niucs télen. Mig a Rétköz lakói nádvágásból, halászatból bőven látják el pénzzel magukat; addig nálunk, illetőleg vidékünkön, a csak igeu ritkán előforduló fuvarozás nyújt kevés hasznot. E miatt a tavaszszal eszközöltetni szokott adóhajtás alkalmával, emberi türelmet meghaladó zaklatásnak van a nép kitéve. A községi elöljáróság, kezében a felsőbb helyről jött szigorú meghagyással, belép a zálogolandó házába, ott szegénységet lát, keserű panaszt hall. Mit vegyen el?! Az igavonó barmot, a családot dédelgető tehenet, a utólsó őret gabonát, vagy a beteg özvegy feje alól a párnát ? Nem, ezt nem teheti ember !*.) Mind ezek mellőzhetők volnának, ha a minisztérium az úgynevezett kis birtokosoknak megadná a dohány termelési jogot. Jól kezelt 3 holdon való termés 150 hold földnek az évi adóját bőven fedezi, mely adó beváltáskor elszámoltatván, nem terheli hátrány az illetőt. A nagyobb birtokosok és bérlők gyakran 80—150 hold engedélyt képesek utánjárással kieszközölui ugy, hogy 20—40 sőt 50,000 forintra is fölemelkedik évi be| vételök. Ezen ezrek hány száz család adóját s más kincstári terhét fedeznék, kenyerét biztositauák ? ! Sokan azt mondják, hogy a kis termelő nem képes oly dohányt adni, mely a külföld piaczán versenyképes lehetne. Ez Üres beszéd, ismerek egy földmivest, van 700 D

0 engedélye, van rendezett szárító színje, jól munkálja, 70 — 100 frtot jövedelmez neki. Midőn azon szerény óhajtásomnak adok kifejezést, vajha a magas kormány átlátná a kisebb birtokosok anyagi semmisülését, nem egyes gazdagokat tenne uiég vagyonosabbakká; hanem a szegényebb sorsuaknak adna képességet kötelezettségeik lerovására az által, hogy több volna a termelési jog és kevesebb az adóhajtó. Sípos Lajos. *) A törvény sem engedi. Szerk. Tarkaságok. Példabeszédek a szamárról. A madarak közt a libát, a négy lábu állatok közt a szamarat tartják a legostobább teremtésnek; és talán nem egészen ok nélkül. Az a különös, hogy csak is a mi szamarunk ily ostoba, ez is csak később, a meghonosítás után lett azzá; mert tulajdonképeni hazájábau okosnak és gyorsnak mondják. A szamár hazájaul Abissiniát állítják. A tatár pusztákon nagy csordákban élnek; hol gyorsaságban a legjobb lovat is felül múlják. Keleten megszelídítve sem vesztett annyit jó tulajdonságából, mint nálunk ; ahol a kedvezőtlenebb égalj, sovány élelmezés és rosz bánásmód nagyon kártékonyán hatottak szellemi képességére Keleten uagy és szép, itt nálunk kicsiny és rut. Kitartásra, türelmességre és tartósságra nézve azonban ott is, itt is ritkítja párját. A közmondások átalában nagyon kíméletlenek a szegény szamarak iránt. Igen sok és találó példabeszédek forognak a világ száján. Igy: »A szamár Rómában is szamár*. A tönkre jutott büszke gazdag emberről azt mondják, hogy »a lóról szamárra jutott*, vagy ha a szamárnak jó dolga van, jégre megy. Azt is modják : »Egyik szamár mondja a másiknak, hogy füles,* vagy egyik szamár a másikat dicséri. Sok embert elneveznek »Oroszlán bőrbe bujt szamárnak * A szamár a mesékben is nagy szerepet játszik. Egy perui közmondás azt tartja: >Lima az asszonyok mennyországa, a férjek tisztító tüze és a szamarak pokla*; amennyiben Limában a szamarakat iszonyúan kino.'.zák Gyakran hallani e kifejezést az életben: »A szamár hídja* ; amely Buridáutól egy XIV. századbeli scholasztikus bölcsésztől származik. Ez a Buridán előbb Párisban tanította a bölcsészetet; de onnan ismeretlen okból megugrott. Vannak akik e szökés okául azt mondják hogy bizalmas viszonyát Johanna királynéval Szép Fülöp uejével fölfedezték volna. Párisból Bécsbe meuekült, ahol azután egyetomet alapított, amelyen tauitott. Buridán szamara alatt ez a példa értendő, melyet ama nézetének megvilágítására szokott volt használni, hogy • A.i az akaratot nem kényszeríti valami a cselekvésre: a cselekvés lehetetlen*. Ezt szokta mondani: »Mit fog tenni az az éhség által kínzott szamár, amely egyforma távolsághau, két egyenlő nagvságu csomó széna között áll, és mind két csomó által egyforma erővel vonzatik * A felelet az volt, hogy éhen fog veszni. Legújabban eny szellemes hölgy azonban azt a véleményt nyilvánította, hogy a szamár, ha csakugyan éhes: előbb az egyik, azután a másik csomó szénát fogja megenni ; mert ha azt nem tenné, akkor valóban — szamár volna. Nagy lontosságot nyert a szamár a bibliában az által, hogy ö is ott volt a jászolnál, midőn a Jézuska született, és hogy az ur később szamár háton ment Jeruzsálembe. Ennek emlékére Olaszországban és Németországban is sokáig ugyuevezett »szamár ünnepeket ültek* Rouenbau az üdvezitö születésének napján szamár-ünnepet tartottak ; amelyen az ó testamentom minden híres térfiai, királyai és hősei az illető kosztümben jelentek meg. Ilyenkor Bálám sem hiányzott szamarával A jeruzsálemmi bevonulás emlékére, virágvasárnapkor sok helyütt szamarat vezettek körül a városban, harangzugások és éneklések közt. Egy okos szamárról is emlékezik a történet. Gibráltárban ugyanis egy szamarat vittek az »Ister« Iregatra, hogy Máltába szállitsák. A hajó nem messze Gáttól zátonyra került és a szamarat a tengerbe dobták. Néhány nap múlva a szamár megjelent Gibráltár kapuja előtt és közbámulatra egyenesen szokott régi istálójába ment. A derék 4 lábu, partra úszott és pár nap alatt több mint 200 angol mértföld hosszú utat tett Gát foktól Gíbráltárig. Hogy útjában nem fogták el, annak köszönte.hogy előbb a kikorbácsolt gonosztevőket hordozta, amit a füleiben levő két lyuk mutatott. A parasztok az ily szamarakat elkerülik. M-d. ÚJDONSÁGOK. A ma beállott húsvéti szent ünnepek alkalmából, kedves kötelességünknek ismerjük lapunk t. előfizetői nek olvasóinak és barátainak, szivüukböl boldog ünneplést kivánui! (!) A megyei árva s egyéb közpénzeknek kezelés alá leendő elhelyezése tárgyában, folyó évi ápril-hó 26-áu délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a megyeház kis termében értekezletet fog tartani az e tekintetben kiküldött bizottság. * A Nyíregyháza város területén felállíttatni czél zott vámsorompók tárgyában, a megye és a város közti egyezség megkísérlése végett kiküldött bizottság, folyó évi áprilhó 15-ödikén délelőtt 10 órakor a megyeháza kis termében gyűlést tart. = A Kisvárda városában felállítandó várasorompók kérdésében, a várasorompók kijelölésével megbízott küldöttség, folyó évi májushó 6-odikáu Kisvárdán délután 3 órakor tanácskozást fog tartani. — Jubiláris tánczestély. A rendezőség tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy ünnep 3-ad napján az az áprilhó Il ikén a Rochlitz-féle veudéglő ua^y termében olynemü tánczestély fog tartatni, a minő még eddig elé Nyíregyházán nem volt. Nevezetesen a jubiláris bizottság és a rendezőség, magáévá tette a mulatságok rendezésénél kellő tapintattal biró és közelismerést kivívott Tahy Miksa fiatal kereskedő urnák azon eszméjét, hogy füszereztessék és élénkittessék a tánczestély azzal, miszerint élvezeti czikkek legyenek elhelyezve a tánezterem minden részében, melyből a résztvevőknek büntetlenül mog fog engedtetni a szabad lopás, de csakis az esetre, ha az e fiatal emberek sorából választandó u. n. csőszök által észrevétetni nem fog, mert ha a tolvaj a lopáson rajta veszt, akkor a lopott tárgynak eleve megtekinthető meghatározott értékét a szintén ez alkaloinrí tánezos fiatal emberekbőlválasztott és összeülő biróság által hozandó ítélet erejénél fogva, megtéríteni tartozik, s esetleg a tolvaj ellen végrehajtás is eszközöltetik fizetni nem akarás esetén. — Ezen kellemesnek és élénknek ígérkező tánczes télynek tömeges látogatására midőn felhívjuk a n. érdemű közönséget, teszszük azt azon kijelentéssel, hogy a nemes jótékopycz.él iránti tekintetnél fogva is, ne ínulaszszael azt a n. érdemű közönség látogatásával megtisztelni, annyival is inkább, mert az újdonság jellegével bír az és mert ezen estély ezeu évadban] az utólsó lesz s a rendezőség mindent el fog követni arra, hogy ezen utólsó tánczestélyt minél élvezetesebbé tegye. Belépti dij személyenként 50 kr. kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak « rendezőség. A pénzügyminiszter rendeleti uton utasította a pénzügyi hatóságokat, hogy a hivatalok szükségleteinek beszerzésénél ügyeljenek arra, hogy azok uecsak belföldi kereskedők vagy vállalkozók által szállíttassanak; hauem hogy a szállított czikkek valóban hazai eredetűek legyenek. Ha oly czikkek beszerzéséről van szó, amelyek belföldön nem állíttathatnak elő, vagy ha a minőség tekintetében, oly különbség forog fenn, mely a külföldi czikkek előnyösebb voltát kétségtelenné teszi: a péuzügyi hatóságok, a pénzügyminisztérium határozatát tartoznak kikérni. (§.) Löfkovics Ignácz és neje leánynövelde tulajdonosok, ma egy boté utaztak Budapestre, intézetük felszerelése és ujabb berendezése érdekében. Mint biztos forrásból tudjuk, az áldozatkész tulajdonosok egy kitűnő s a legkényesebb igényeknek is megfelelő zongoratauitónőt is hoznak magukkal a fővárosból. Tehát a zongora ala pos és fejlettebb tanításában sem lesz többé hiiny; bár eddig is kellő figyelem fordíttatott reá. Ez intézet ugy látszik, mindinkább erősebb kezd lenni. (Beküldetett.) Van-e a nagymélt. magyar kir. belügyminisztériumnak tudomása arról, hogy átalában a külföldi, különösen pedig a bécsi sógorok minő eljárást visznek véghez utazó ügynökeik által itt nálunk a jó hiszemü polgárokkal. Nyakára varrják ugyanis értéktelen képeiket a könnyen hivő publikuraoak 10 írtjával, megjegyzendő, hogy egy német nyelven szerkesztett kötelező erejű fizetési bárcza kísérete mellett; melyei, többnyire nem értvén a nyelvet, jóhiszemüleg irnak alá — mint tett legközelebb Nyíregyházán D. Fanto bécsi képkereskedő utazója; elölegképen 2 foriutot vévén fel az illető megrendelőtől. Midőn azonban a megrendelt és kialkudott képről az aláirt kötvény az illető kezeihez megérkezik, megütközve kell tapasztalnia, hogy a képért nem 10 foriutot, hanem az előleg beszámításával 12 forintot követelnek, a 2 forintot is részletfizetésbe számítván be; s midőn az igy rászedett vásárló fél a kereskedő házát fel akarja világosítani, azt kapja válaszul, hogy : »Tessék német levelet írni; mert ő magyarul nem tud.* De a magyar pénzt zsebre tudja rakni! Nem ártana, ha már házalni megengednék is őket, legalább azt is rendelnék el, hogy magyarnyelven szerkesztett iratokkal lássák el magukat, hogy magyar polgártársaink megérthessék, hogy mit irnak alá, és hogy a belügyminisztériumnál kissé szigorúbban járnának el a bécsi vagy bárhova való német atyafiak utazó ügynökeivel. Ugy tudjuk, hogy Bécsben máskép járnak el a magyar ügynökökkel. Ajánljuk e körülményt a hazai sajtó és a belügyminisztérium figyelmébe. X Szunyoghy Bertalan. Vay István, Dobos Imre és Erdőhegyi Barna szolgabirákuak, a közadók behajtása