Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-02 / 14. szám

NYÍRVIDÉ K." A felső szabolcsiárinciitesitö társulat által, a Xyirviz-csatorna építésénél állítólag elkövetett hibák és visszaélések megvizsgálalására kiküldött bizottság gyűléséből. Nyíregyháza, márez. 21. Rohonczy Gedeon és Sárközy Aur«7 orsr6«g

}ülé8Í képviselők kivételével, akik a tegnap delelőtU gyQles után, kijelentésükhöz híven elutaztak Nyíregyházáról, a kül dött.ég és képviselet teljes számban jelent meg ma is s a gyűlés a legnagyobb érdeklődés közt folytattatott. Elnök mielőtt a gyűlést megkezdené, sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy tegnap délután, a fülesnek, a merni kiküldöttek távolléte miatt, csakis a délelőtti jegyzőkönyv felolvasására és hitelesítésére kellett szorítkoznia; és hogy a kitűzött időre ma is oly későn jelentek meg. Felkéri a gyűlés tagjait, hogy jövőre szíveskedjenek pontosabbak lenni e tekintetben. Fráter az elnöki vádra megjegyzi, hogy tegnap épen az elnök ur ő nagysága tudtával, sőt engedelmével halasztatott el a gyűlés; mulasztás vádjával tehát a me gyei küldöttség egyátalában nem terhelhető. Elnök elismeri, hogy a tegnapi elmaradás tudtával történt; tehát csak a mai elmaradást kén ertetni. Ezután kijelenti elnök, hogy a tegnapi jegyzőkönyvet, a mai tárgyalás után, a megjegyzések utólagos bevezetese •égett, át fogja adni a küldöttségnek. A tegnapi megállapodás szerint kéri a felső szabolcsi tiszaszabályozo tarsulat jegyzőkönyveit felolvastatni. Fráter Sándor jelenti, hogy a küldöttség, a tegnapi megállapodás szerint, formulázta a tegnap szóval előadott panaszos kérelmet s kéri, hogy a vizsgálat, az e beadványban kifejtett iránybau tartassák meg, Elnök felhívja a küldöttséget, mikép jelölné ki azokat a tiszaszabályozási jegyzőkönyveket, amelyeknek felolvasását, a vizsgálat sorrendjének megállapítása czéljaból, a küldöttség szükségesnek látja. Kállay András társ. alelnök mindenek előtt a jegyzőkönyveket kéri felolvastatni. Elnök kijelölni kívánja, hogy melyik tényre vonatkozó pontok olvastassanak fel. Felolvastatnak az 1879 szeptemberhavi, az 1879 junius 7-diki az 1879 szeptemberhó 25-diki jegyzőkönyvek, és azok mellékletei s a vonatkozó határozatok, és feliratok. A jegyzőkönyvek felolvasása közben Kállay András, miut a felső tiszaszabályozási társulat alelnöke, felkéri az elnököt, hogy engedtetnék meg a társulatnak, a felmerülendő nehézségek és kételyek elhárítása tekintetéből, felvilágosító észrevételeiknek Írásban leendő beadása. E kérelemnek az elnökség helyet adott. Fráter felvilágosítást kér a felső tiszab. társ. képviselőitől az irányban, hogy a nyírvíz csatorna kiépítésénél, tulajdonképen ki volt a válalkozó s az árlejtés miként ejtetett meg? Az e kérdések megoldása tekintetéből, a vonatkozó jegyzőkönyvek felolvastatván: kitűnt, bár a társulat jeleu volt képviselői semmi szin alatt sem voltak hajlandók elismerni, hogy a vállalkozó maga, a tiszaszabályozó társulat igazgatója Szőgyény Emil volt; miután az árlejtési ajáulatot ő irta alá és nyújtotta be s az 50,000 forint ovadékot is ő téteményezte le 10,000 forintos részvényben is 40,000 frtos utalványban. Fráter S. az ovadékot illetőleg azt a kérdést meríti fel, hogy az 50,000 íorintból minő természetű volt a 40,000 forintot képviselt utalvány? E kérdésre a társulat képviselői vonakodtak határozott feleletet adni. Csak a Fráter Sándor küld. tag erélyes föllépése és szilárd határozottsága következtében, elnök őnagyságának a társulati igazgatóhoz intézett világos kérdésére jelentette ki a társulati igazgató, hogy a kérdéses utalványt gr. Lónyay Menyhért őméltósága állította ki. Az utalvány fölötti vita alatt Fráter és Kállay András közt igen érdekes szóváltás merült fel. Kállay András ugyan is decorum elleni indiscrécziót látott Fráter Sándornak az utalványra vonatkozó s nem tálé róla. — A mint belépett a szalma tödelü kunyhóba az általa ismert alacsouy küszöbön: meggörbedbe lépett be s félénkeu zavartan nézett körül. De mégis belépett; mert tudta, hogy az anyai szeretet határtalan. Az anyának gyermeke kedves, még ha bűnös is. ü pedig az volt. Csavargó Páll elcsábította a barátság, elárulta a szerelem és kifosztotta az egész világ. Nyomorában bünt követett el, amiért most üldözik. De amint belépett: ott a félhomályban észrevette anyja. Felszökött helyéről s két karját kitárva, szerelmes gyermekét két karába zárva, szorítja keblére. Az'után felsóhajt: — »Csakhogy látlak újra!* — Majd tovább folytatja szerelemtől túláradó beszédét: — Fázol gyermekem! Jer, itt a tűz, melengesd tagjaidat. Oh, jer hát közelebb! Összetöröm e széket, miért nekem három ; összetöröm e másikat: egy is elég neked. Egyen is elférsz te; én majd csak ugy állok. Összetöröm rokkámat is és tüzet rakok neked. Jer, egyél és igyál. — Eladom ruháimat, el jegygyűrűmet és — táplálni foglak. Azt mondod: vétkeztél? Hisz én megbocsátok. Isten is megbocsát, kinek irgalma nagy. kegyelme végtelen; ő már megbocsátott! Megbántad bűnödet ; tudom azt; az anya mindent tud fiáról .. Ülj az asztal mellé, jer itt van a helyed. Az előtt apád helyét, mely most téged illett. — Jer hajtsd kebelemre fáradt fejedet. Oh! minő halvány vagy szegény, szegény gyermek; mint fázol és remegsz! Ne félj, melletted vagyok szeretlek. Az én világom te vagy s én a tied; hadd beszéljenek az emberek, szeretlek s^jq^^^q^. gitó faggatásaiban ; amire Fráter azt válaszolta Kállay nak, hogy midőn az igazság kiderítéséről vau szó, nem ismer decorumot Liptay K. nem vonja kétségbe gr. Lóuyay hitelképességét; de az utalványt nem találja kielégítőnek; mert ő a közügyeknél teljes és tiszta garancziát kíván. Kéri az utalványt eredetben felmutatni. Elnök: a tárgy ki lévén merítve, kérném az árlejtésre vonatkozó jegyzőkönyvet felolvasni. Franki előbb az árlejtési hirdetést kéri felolvastatni. Kállay A : Az árlejtés a folyammérnöki hivatal által tétetvén közzé, a hirdetés valószínűleg ott található fel. Elnök: utólagosan csatoltalhatik. Fráter az 1881 évi junius 15-rőli jegyzőkönyv 28-ik lapján levő igazgatói jelentésben érintett, de el nem számolt s nem is okmányolható költségek kiutalványozása tárgyában, fölvilágosítást kér, hogy mennyire megy az a költség? kiutalványoztatott-e vagy nem? ha igen: kinek utalványoztatott ki és ki által? Az e költségekre vonatkozó jegyzőkönyvből az tüut ki, hogy ily költségek uem utalvánvoztattak ki. Ezután felolvastattak: az 1881. évi szeptember 7ki és az 1881 november 25-ik jegyzökönyvek; amelyekből az derült ki, hogy a munkálat minden terv és előleges, költségirányzat nélkül kezdetett meg. Elnök őnagysága és a megyei kir. mérnök akkép oldották meg e kérdést, hogy miután ily szabályozási munkálatot, csakis miniszteri engedély mellett lehet megkezdeni; miniszteri engedély pedig, legalább általános költségvetés nélkül, nem adatik: igen természetes, hogy ily általános költségelőirányzatnak itt is kellett lenni; különben az építési engedély nem adatott volna meg az illető minisztérium által. Következéskép az épités: törvényesnek tekinthető. Liptay a jegyzőkönyvek alapján, azon kételyének ad kifejezést, hogy tulajdonképen mi szükség- " volt az egységes árak megállapítására ? s ami előtte megfoghatatlau, miért emeltetett fel az először 27 krajczárban megállapított egységi ár 38 krajczárra: ha Szőgyény »igazgatónak a vállalkozási minőség alól történt fölmentetése után, a társulat maga- lett az építtető?* Fráter kapcsolatban Liptay kételyével, a jegyzőkönyvekben nem talál határozott feleletet arra nézve, hogy Szőgyény Ecnil igazgató vállalkozó volt-e, vagy sem? Vájjon fizetése volt-e vagy nem? avagy mire szolgált czélul az 50,000 frt. óvadék? vagy beszámolt-e arról az időről, atnig vállalkozó volt ? Megjegyzi szóló, hogy: aki saját zsebjére dolgozik, csak magának tartozik számadással; de aki a polgárság filléreivel s azokra támaszkodva dolgozik: az minden körülméuyek és viszonyok közt köteles számot adni eljárásáról. Számolt-e Szőgyény arról az időről amig válalkozó volt, vagy nem ? Hol kezdődik a vállalkozás? s mikor szűnt az meg? Szóló mind erről mitsem tud. Elnök közbe szól, hogy a számadás csak is a munka teljes befejezése után készíttethetik el teljes precizitással. Kállay András társulati elnök megvallja, hogy ő maga sem tudná uevén nevezni a gyermeket, vagyis nem képes határozott feleletet adni a tekintetben, ha vájjon lehet-e itt szó válalkozásról ? tehát vállalkozóról vagy nem ? Vállalatnak nem mondhatni, vélekedik szóló; mert nem olyan, mint a vállalat, és még is oly színezetű. Szóló e sajátságos kétnemű müveletet az/.al igyekszik szépíteni és minősíteni, hogy itt csak azért lőn az egységes ár 38 krajczára fölemelve, illetőleg kimondva s a munkálat szabad vezetésével a társulati igazgató megbízva, hogy ha tehet valami megtakarítást az igazgató: legyen az által fáradozása némileg jutalmazva; mint történt 1870-ben, amikor az általa megtakarított 100,000 forintból. 23,000 frt, tisztelet dijban részesittetett volt. A tekintetben azonban, hogy Szőgyény vállalkozó volt-e vagy sem? nem képes más felvilágosítást adni. Értelmezze kiki, amint akarja. Szőgyény saját álláspontja védelméül előadja: hogy ő látva a társulatnak a vállalkozókkal való küzdelmeit; hogy azt a vállalkozókkal leendő paktálás következtében felmerülhető perlekedés esélyeitől megmentse : bele ment a csatornázási muukálatba, de nem mint válalkozó; hanem csak mint társulati megbízott. Látva azonban, hogy a 27 kr. egységi árral nem jöhet ki, fölmeatetni kérte magát. Ekkor a társulat a 27 kr. egységes árt köbméterenkint 3á krra emelte, amiben azután meg is állapodtak. Fráter a társulati alelnök és igazgató urak előadásaikból arról győződött meg, hogy e minősithetlen félszeg müvelettel, a társulat az igazgatót kívánta megjutalmazni. A becsületes munkát ő is szívesen jutalmazza ; a do taczió terheit elvként kész viselni; de ily mellék utakon való dolgokat nem szívesen lát. Igen jól tudja, hogy más, hasonló társulatoknál sincsenek nagy eredmények; de legalább a formák megtartatnak, az eljárás tiszta, világos és átlátszó s a nagy közönség előtt minden nyilván áll. E tekintetben felvilágosítást kér. Kállay András előadására reflektálva, ő sem tud nevet adni a gyermeknek, bár szeretné; mert a keresztség a keresztyénség symboluma. Szerénte az atheismus: tagadása a közügyek tiszta kezelésének, tagadása a rendnek, tagadása a nyilvánosságnak, ós fedezője mindeu rosznak,visszaélésnek és eshetőleg a bűnnek. Éz odavetett kereszteletlenséget, a közügy nevében, el nem fogadhatja. Ö a formák megtartását igen fontos dolognak tartja. Ez megmenti az intézőket a gyanú ányékától. Kállay. Az eddigi eljárás jogerőre emelkedett; mert a felterjesztett jegyzőkönyvek észrevétel nélkül érkeztek vissza a minisztériumtól. Elnök azt a kérdést teszi fel, hogy Szőgyény Emil igazgató ur azon fáradságért, amelyet a csatornaépítésnél kifejtett, részesittetett e külön díjazásban. (Nem részesült.) Kérdezi továbbá az elnök : ha vájjon Szőgyény Emil. mióta a vállalati munkálatot vezeti, folytatja-e az igazgatói teendőket? (Folytatja, de nem önállóan, hanem a 3 tagu felügyelő bizottsággal együttesen.) E körülmény felvilágosításául, olvastatott a felügyelő bizottság felállításáról szóló jegyzőkönyv, amelyből kitűnt, hogy a felügyelő bizottság tagjai 10 frt napdijt húznak, ha működnek. Fráter még két kérdésben kér felvilágosítást. Az egyik az, hogy Kállay András alelnök minő egyezség alapján szállítja a hid-szerfa szükségletet a| társulatnak már 10 év óta? mint ezt szóló egy hírlapi czikkből olvasta. Kivel kötötte a szerződést? Árlejtés, vagy szabad egyezkedés utján szállitja-e a szerfákat? Kállay A. a feltett kérdésekre azt feleli, hogy miután az igazgató fel lett hatalmazva a szükséges hidszerfáknak, az előlegesen megállapitott árak melletti beszerzésére : 0 az igazgatóval szóbeli kötést tett. Végül Fráter felolvastatni kéri azon jegyzőkönyvet amelyben a Heizler József dombrádi ref. lelkész által indítványozott bizalmatlansági szavazatról van szó; mely körülmény a legsötétebb árnyékot veti a tiszaszabályozási társulat adminisztratív rendszerére. E jegyzőkönyv szerint Heizler iuditványa a választmányban, nagy szótöbbséggel leszavaztatván: a választmány maga magának szavazott bizalmat. Erre Kállay A. azt jegyzi meg, hogy ez minden ily társulatnál így van. A választmány ugyan is több hold földet képviselvén, több szavazata van; tehát abban a helyzetben van, hogy miuden eljárását helybenhagyhatja, miután miudig többségben van a kozgyűléssől szemben. Liptay az alapszabályokban látja a főbaj okforrásait Ézek gyökeres megváltoztatását kéri eszközöltetni. Fráter a vizsgáló küldöttség feladata közzé sorolja, a társulatnak a közelebbi 6 évről vezetett számadásainak megvizsgálását is. Mihez képest eme számadásokat a küldöttség rendelkezése alá kéri bocsáttatni. Ez után elnök kijelenti, hogy a helyszinéui vizsgálatot holnap délelőtt Vencsellőn kezdi meg, hová a küldöttséget és a képviselőket meghívja; a jegyzőkönyv j hitelesítését ma esti 7-órára tűzvén ki. A jegyzőkönyv csak esti 9-órára készülvén el, csak is '/j 10 órakor lehetett a hitelesítéshez fogni. A jegyzőkönyvben a tényállástól igen sok eltérés fedeztetett fel; miért is annak felolvasása egész éjféli 12 óráig tartott. Fráter Sándor az egész jegyzőkönyvet hibásnak, tökéletlennek találta. Szerénte ugyan is, ha e jegyzőkönyvet oly ember olvassa, aki a tárgyalásnál a gyűlésen jelen nem volt; semmit sem ért ki belőle. Ő ugyan is megvárta, hogy a felolvasott jegyzőkönyveknek legalább a fölmeritett kérdésekre szorosan vonatkozó paszusai is bevezettetnek a jegyzőkönyvbe. Ez azouban nem történvén meg, kéri az elnökséget, hogy ez óvását a jegyzőkönyv végén bevezethesse; ami azonnal meg is történt. Ezzel az előleges tanácskozás, a módus procedendíre nézve, véget ért. — y. Batyu-bál. Szombaton márcziushó 25-én lett megtartva a helybeli gymnázium 7 —8-ik osztálya felállításának alapjára rendezett batyubál. Nyíregyháza városa culturalis életére a tervezett két osztály felállítása, a gymnázium mellett, nem csekély fontosságú s meg is érdemelte volna, hogy a város közönsége tömegesebb részvételével támogassa azon buzgó rendezőket, akik e nemes czél kivitelére anyagi segélyt gyűjteni szövetkeztek. A nagy közönség tündöklött becses jelen nem létével. Talán derogált volna a megjelenés? Panaszkodunk, hogy városunkban a társas élet kihalt; de nem gondoljuk meg ugyanakkor, hogy okai magunk vagyunk. Hisz' most nem lehetett kifogás az öltözékek drágasága ellen, egyszerű utczai toillette is igen jól bevállott, amiut azt többen be is bizonyították; nem csökkentette ez a jó kedvet sem, sőt nagyban emelte. A nagyvendéglő táncztermében a párok akadálytalanul lejthettek, a uégyeseket 26 pár tánczolta. A megjelenítek közt voltak: Szilvássy Jánosné Berta kisaszszonynyal, Kovács Sománé, Irénke kisasszonynyal, Jéger Józsefné Louiza kisasszonynyal, Lefler tanárné Róza nővérével, Kovács Lajosné Ilonka kisasszonynyal, Bégányi Józsefné, Gizella kisasszonnyal satb. Szexty Gyuláné, Materny tanárné, Festné úrnők. A mulatság igen kedélyesen folyt le s csak '4 óra után kezdett> közönség oszolni. A zenét Domby társulata szolgáltatta, melylyel a közönség teljesen meg volt elégedve. Hogy az estély ennyire is sikerült: a legfőbb érdem és elismerés Sáry Pálné úrnőt illeti. T a r k a s á g o k. Egyről — sokhoz. (HaszQos prédikácziA oly kis leányoknak, kik nagyok akarnak lenni.) Ismerek egy kis lánykát, akit mindenki bámul szépsége miatt. Nem csuda mert valóban igen szép kis leányka. Szemei, szája, arcza, keze,mintba czukorból volnának, olyan c-ókolni valók és ő maga is igen kedves; csak hébe-korban vannak szeszélyei, melyek az ily elismert szépségeknél rendesen elő szoktak fordulni. Mindezen kincseken kivül még egy talán nagyobb kincscsel is meg áldotta őt az ég. A papája igen gazdag ember, miért is semmit sem tagad meg, amit az ő egyetlen kedvesEmikéje kiván; sőt tulhalmozza őt ékszerekkel,drága öltönyökkel és egyéb csillogó csecsebecsékkel, amelyek hathatós szerek arra nézve, hogy az ily fiatal lánykákban a tetszvágyat felébresszék. Rég elismert igazság a földön, hogy tökéletesség nem létezik. Bármit tekintsünk is meg; bármily befejezettnek, jónak és szépnek látunk is valamit: mindig találhatunk rajta javítani valót, egyszóval hibát. Igy van ez itt is. Ezen sok előnyös tulajdonsága mellett, Emiké is bir hibával és pedig két oly hibával, melyek gyakran kellemetlenséget okozhatnak neki. Ismerik azt a mesét olvasóim ! az uborkáról, mely dinye akart lenni? vagy a tüskebokorról szólót, mely rózsafává szeretett volna válni? Ki ne ismerné e tanulságos meséket? És lám a kis Emiké mégsem ismeri azokat; mert különben nem akarna 12 és '/» éves létére, nagy dámát játszani. Pedig rendesen kitűnik, hogy az ugorka nem- dii uye, t. i. hogy a kis leány nem dáma; mert nem bírja,