Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-26 / 13. szám

„N Y í R T I D É K." Rohonczy Gedeon képviselőnek nincs kifogása Péch felügyelő ur ő nagysága személye ellen; de van az ellen, liogy a miniszterelnökhöz intézett megyei kérvényben, a közlek. minisztérium irányában hangsúlyozott határozott bizalmatlanság daczára, annak, t. i. a közieked. minisztériumnak egyik közege vezesseu-e mint elnök, oly vizsgálatot, amelynek egyik tárgyát épen ezen minisztérium elleni vizsgálat' is képezi ? Ennél fogva kijelenti, hogy ily vizsgálatban ő részt nem vehet A megyei küldötteknek mindazonáltal ajánlja, hogy a vizsgálat mikéntjét figyelemmel kisérjék. Sdrközy Aurél képviselő hasonló szellemben és alakban nyilatkozott. Péch Józitf miniszteri kiküldött ismételve kijelenti, hogy ó az eluökösködétti jogot kezéből ki uern bocsáthatja. Határozott ellenzés esetében, ő azonnal értesiti a minúztert a dolgok állásáról s a további teendőkre nézve utasítást kir. Sdrközy felfogása szerint, a miniszt. kiküldött ur a vizsgálatnak csak a műszaki oldalával vau megbízva, nem a gyűlés vezetésével. Minthogy pedig itt nem csak a szakszerű kivitel, hanem egyszersmind az ügykezelés is megvizsgálandó: szükséges, hojíy a gyűlés a megyei közönség nevében vezettessék. Kállay András, a tiszaszabályozó társulat nevében, kijelenti, hogy oly gyűlésben, amelynek nem a miniszteri kiküldött ur ő nagysága az elnöke, semmiféle kérdésre válaszolni nem fog. Fráter Sándor, bár sok igazat lát Rohonczy és Sárközy képviselő urak nyilatkozatában, mindamellett a vizsgálatot csupán formahibák miatt elejtetni nem óhajtván : kérdést intéz Péch tanácsoshoz, hogy hajlandó-e, a vizsgálat folyama alatt, esbetőleg felmerülő kissebbségi véleményeknek a jegyzőkönyvben helyt adni? Péch József min. kiküldött kijelenti, hogy ő e tekintetben nem tesz ellenvetést. A jegyzőkönyvben minden ellenészrevételeknek helyt ád. Fráter Sándort kellemetlenül érintette a kiküldött tanácsos urnák azon kijelentése, hogy a jegyzőkönyvet is ő maga fogja .vezetni. Ezután Péch József az elnöki széket elfoglalja. Elnök felhívja a megyei küldöttséget, hogy jelöljön ki kebeléből egy tagot, aki az egyes megjegyzéseket, feleleteket felírja Sajuálja elnök, hogy az ő elnökösködése, a megyei küldöttség részéről ellenmondásra talált; hiszi azonban, hogy a vizsgálat végén meg fog elégedve lenni a küldöttség elnöki eljárásával. Ezután felhívja a megyei küldöttséget, hogy sorolják el a panaszpontokat egyenként, hogy a vizsgálat sorrendjét megállapíthassa. Fráter Sándor felkéri az elnökséget, hogy szóval vagy Írásban adja-e elő a hibákat és panaszokat ? Elnök elfogadja Írásban, de szóval is előadatni kívánja. Fráter a kérdéses csatorna építésénél mutatatkozó hibákat 3 osztályba sorozza. Az aktákból is kitűnnek, hogy itt nem csak technikai, hanem pénzügyi és administráczionalis hibák is szerepelnek. A társulati jegyzőkönyvből ugyanis kiderül, hogy a munkálat vállalkozási utou indíttatott meg; kiderül továbbá az, hogy eme vállalat kiadásánál sem terv, sem költség-előirányzat nem volt. Tehát nem tudni, hogy tulajdonképen mennyi veszett el? Szóló a beadott kérvényeket felolvastatni kéri: hogy a többi létezhető hibákhoz is szólni lehessen. Olvastatott Szabolcsmegye felterjsztése, melyben határozottan hangsúlyozva van, hogy a tiszai bajok és szerencsétlenségek nem elemi csapásokon, hanem emberi mulasztásokon alapulnak. Ezután a Nyirviztársulatnak a minisztériumhoz intézett felirata olvastatott fel. Majd a gávai birtokosság magán kérvénye nagyszámú aláirássokkal; továbbá a balsai birtokosok kérvénye, végre Blahunka József mérnök és nagy birtokosnak Fráter Sáudorhoz intézett nagy fontosságú levele olvastattak fel. Több panasz nem terjesztetvén elö, elnök a vizsgálati sorrendet következőleg kívánja meghatározni: 1) a gyűjtő-csatornának kérdése; 2) azon okok puhatolása és kiderítése, melyek a gyűjtő csatorna kiszakadását okozták ; 3) a tiszai töltés megszakadiísa ; indokolni, hogy a gyűjtő csatorna kiemelési költsége miért emeltetett fel köbméterenként 27—król 38 krra? Frdnktl S., reflektálva a Fráter Sándor előadására, a hibákat miiszaki, administrát. és pénzügyi tekintetben kivánja megvizsgáltatni. Először a két utolsót óhajtja meg ejtetni, a jegyzökönyvek felolvasásának eszközlése mellett, I és csak azután folytatni a műszaki vizsgálatot a hely színén. Elnöknek nincs ellenvetése Fránkel küldöttségi tag »módus procedendi»-je ellen. A jegyzőköuyvek felolvasását elfogadja, bár azok szerénte nem tüntetik fel a letehető hibákat Ezeket az ügyviteli könyvek tüntethetik ki. Sdrközy szerint a jegyzőkönyvek is sok hibát mutathatnak, s miután ő csak a jegyzőkönyvekből véli a megvizsgálandó kérdéseket kiszemelni : kéri a társulati jegyzőkönyveknek a oyirviz-csatorna kiépítésére vouatkozó passusait felolvastatni. Elnök Sárközy képviselő indítványát elfogadja. Miuthogy pedig már az idő előrehaladt, azoknak felolvasását, amennyiben különben is sok időt vesz igénybe, délutánra halasztja (Folytatjuk) A megyében lévő esyes községek tisztelt Elöljáróihoz.*) Mintegy öt év eltelte óta, az isteni gondviselés, hazánknak egész területére, gyakori esőket bocsátott. Ennek folytán különösen, a uyirvidékuek, lapályosabb részei, viz alá merültek; azért is a megyének tudtommal igen sok községében, a pusztai szarvas marhák itatása czéljából, itató kutakat nem készítettek ; hanem az állatokat, az egész nyári idő alatt, álló tavakból itatták. De amint most világosan észlelhetjük, az időjárás megváltozott. Az előző évekről visszamaradt lapályos fenekek medrét uj esőzések nem frissítik fel, azért azoknak használható részei elfognak párologni, és a visszamaradt. rothad 'kkal és ázalékférgekkel megtelt folyadék, ennek itatása folytán, az állatok vérét tökéletesen megfogja routani, és azokra borzasztó dögvészt fog hozni. Ezen rettentő veszedelem bekövethezhetését egész községek elöljárósága megakadályozhatja az által, hogy ha gondoskodui fognak, künu a pusztákon ellegendő itató kutak készítéséről; továbbá pedig hogy ha napnap után, figyelmet fognak forditaui a pusztai marhák rendszeres itatására. Azért is az elöljáróság kényszerítse a pásztorokat, hogy azok állandóül a marhák körül foglalkozzanak, nempedig ugy mint eddig, hogy a pásztorok othon pipáztak, és a reájok bi/.ott, sok értéket képező szarvasmarha állomáuyt teljes tudomásommal is, kicsiny fiu és leány gyermekek felüg) eletére hagyták. A pásztoroknak minden községben illendő fizetést adnak, azért is a mezei rendőrök felügyelete és a községi főbiró lelkiismeretes utánlátása folytán, annyival is inkább lehet őket kötelességeiknek pontos teljesítésére serkenteni, mivel a községekben nap nap után miudenki jól tudja, hogy a marha-pásztor künn tartózkodik-e a gulyánál, vagy pedig otthon tanyázik. Szükségből ugyan mi magunk is iszunk a tóvizéböl; de inkább ahoz közei kutat ásunk közben, szomjuságainkat ezzel oltjuk. Ámde este odhaza vagy kaszáslé, vagy pedig egyéb jól elkészített savanyu eledel készült részünkre, és ez vérünket teljesen felfrisiti. De a szegény pusztai szarvas-marha, még a szükséges konyhasót is nélkülözni kénytelen; nem csuda tehát, hogy ha azok a rosz viztől megbetegüluek és elhullanak. Kérem tehát ezen körülményt lelkiisméretesen figyelemre méltatni, és itató kutakról igeu sürgősen gondoskodni. Jói tudjuk, hogy a marhatenyésztés mily sok bajjal jár, és mily szivettépő fájdalmat okoz azon körülmény, hogy ha egyik, vagy másik polgártársunknak véres verejtéke folytáu megszerzett járinos ökre, a járomból kidőlt, vagy pedig a család szükségét naponta fedező fejős tehene ily bűnös hanyagság folytán vérbomlási betegségben elhull. Igaz hogy a természet megmásithatlan törvénye szerint, a leggondosabb ápolás mellett is érheti a gazdit lábas jószágaiban szerencsétlenség. De kérem ne adjunk erre magunk okot az által, hogy pusztai marháinkat, megbüzhödt rodthadt férreggel telt posványos vizzel itassuk. Nemde saját magunk részére is csak a jó kutvizét keressük fel? Azért lelkiisméretbeli kötelességünkben áll hasznos házi áll itainkról is ekkép gondoskodui. Azokat az isteni gondviselés megélhetési módunkért alkotta; azért miudeu kitelhető erőnkből igyekezzünk azok szabályos egészségének jó karban tartására munkálkodni. Laskod Márcz. 18. 1882. Deli Jdzsef. • m. állatorvos. *) Saját érdekünkben ki kell ez úttal jelenteuünk, hogv e czikket nem a .Szabolcsi Közlüny«-böl valtuk át. A t. czikkiró hozzánk 18 beküldte azt, melyet mint ilvet, csak is közérdekű voltává! és felhívási természeténél fogva küzilljuk. Szerk Rohonczy Gedeon Országos képviselő Urnák. Lehetetlen, hogy köszönetet ne moudjon a tiszaháti népség azou érdeklődésért, inelylyel a »Tisza szabályozási ügyet* felkarolta; magát sok érdeksértésnek, czát'olatnak, és biztos leszavazásnak tévén ki. Ennél többet, ős. nagyobb erélylyel senki sem mondott. Köszönet érte. Tehát valahára végig hangzott a honatyák felett a közfeljajdulás és nem is mint kitűzött tárgy, hanem mint a közlekedési minisztérium tárczája költségvetése vitájával rokonügy, és e szerint a vízszabályozási ügy nem érdemli még meg, hogy mint országos ügy, külön országgyűlési ülésben tárgyaltassék.l Feltü iő mindenesetre, hogy annyi keserves panaszok után, melyek egyesek által, ugy mint lapokban elmondattak, a jajgatók követe fel nem szólalt, és az ügyet egy árva szóval sem védte; sőt a többi Bzabolcsi követek is. mélyen halgattak. Az igaz, hogy Rohonczy úr nem is erről szólt, hanem az alsó tiszaszabályozásról. Azt moiidotta, hogy ott vannak bebizonyítható viszszaélések. Azt elhiszszük. A felső Tiszánál, hol 36 község véginségbe döntetett, nincsenek; itt semmi visszaélés nincs bebizonyítható; itt még a Bachvilágban kezdődött a szabályozás, tehát minden hiba oda visszaszármaztatható ; és ezt a tapasztalás be is igazolta, amidőn három tiltót egymásután elvitt az ár még uj korában; a kár százezer forintot meghaladt. A vizsgálat is megvolt, de senki sem raarasztaltatott el, hanem betudatott a kár a szabályozási költségbe. Tehát mi nem is kívánunk semmi vizsgálatot; mert az eredményre nem vezetne, akármit fedeznének fel, a kivetett szabályozási adó megmaradna. Egészen máskép áll a dolog az alsó Tiszánál. Ei a társulat nem rég keletkezett. A szép czira, hogy a föld értéke emeltessék, itt is kimondatott ; de most már nehezebben születik meg bármely társulat. Itt mindjárt egy igazgató meglőtte magát, a másik elszökött, tehát már itt nehezebb a haladás ; mert a nép megtanulta a felső Tiszától, hogy néhány évtizeden át mennyire emelkedett a föld becse. Midőn egy hold földet nem lehet örökáron eladni annyiért, amennyit másutt — hova a szabályozási értékemelés el nem jutott — egy évi bérletben fizetnek. Akik a tiszaártéren kívül birmtk valamit, azok boldogok, mert többet ér ma egy hold futóhomokdomb, egy hold ártéri buzafólduél. Egész mulatság olvasni a Kállay és Mezőssy-féle vitatkozást, és ha a megélhetésre nem kellene gondolni, egész élvezettel olvasnók azt, mint akár a Pulszky felsülését, mert ezen darabot soha sem játszotta le szebben senki, mint a felső-szabolcsi társulat, a földérték emelést. Megvallom nagyon nehéz erről irni; mert oly tiszteletteljes személyek szerepelnek benne, kikről feltesszük hogy jót akartak: de a legroszabbat eredményezték. Aki nem hiszi, menjen a tetthelyre, és győződjék meg, hogy nem hi'tba siránkozott e lapban egy ref. lelkész. Arait moudott. mind igaz, senki sem czáfolta meg; nem segit már ezen sem a párbaj, sem a becstelenitési per; ezeu zavar csak majd akkor enyészik el, ha előbb beoszlik azon chaoszba, mely a mostani kormányzat utáu fog következni. Addig pedig óhajaink a követke/ők. 1. Vegye a magas kormány kezébe az összes vizszabályozást, mint országos ügyet. Vegye elő a Paleókapa és Vásárhelyi terveit; és azokból kiindulva menjeu a részletekbe. 2. Az egyes társulatok elkülöuzött működése szüntettessék meg; és csak azt tegyék, amit az országos általános vizszabályozás reudje megkíván. 3. Segitse ki az állam az ártéri vidékeket azon óriás adóság terhéből, mely őket most halálra sújtja; ueki könnyű azt egy országos kölcsönből eszközleni, mert még vau hitele, midőn a sújtottaknak egy csép sincs. Ha pedig ezt uern akarja a kormány, vegye által az állam az összes ártéri területet, mely most, levonván az ártéri és egyéb adót, semmit sem jövedelmez. Legyen mind cameraticum, fizessen az állam minden holdtól legalább 3 frtot a volt tulajdonosoknak. Ennyit a szabályozás előtt a halászat, csikászat és nádalás behozott, és állítson gazdaságokat, majorokat, hová a sajátjából kiűzött birtokos, ispánnak vagy cselédnek beálíhasson; mert ha a föld terhe több lesz, mint a mennyit ér, és ártéradó tartozásba elkoboztatván, a földnépe kivándorol : kénytelen lesz az állam, mint Amerika, a bevándorlóknak ingyen átadni. Végül arra kérjük Rohonczy urat, hogy írja meg a vizszabályozás történetét, a jövő kor számára; hogy lássa, mily nagyra nőtt ez által a föld értéke azon kormáuyzat alatt, mely az emanezipáczió, és szabadipar törvényt megalkotta, és az ősi földbirtokosokat földönfu tókká tenni engedte. Tiszaháti. Vidéki levelezés. Nagykálló 1882. márczius 21. Hangverseny Nagykállóban. A nag.vkállói izr. zsidó iskola köztiszteletben álló uevelőnője Goldberger Róza kisasszony lakásáu e hó 19-én hangverseny rögtönöztetett, melynek kitűnő sikeréről a következőkben referálok a „Nyirvidékc olvasó közönségének. A működő tagoknak eleintén a kezdet nehézségeivel kelletvén megküzdeni, az »Esthajózást eléneklósével sikerült a közönséget folytonosan emelkedő jókedvbe és hangulatba hozui. Ezután Czukor Irén kisasszony jól átérzett szavalása által mulattatá sikeresen a közönséget. Ezt követte a »Sous du coceur* előadása zongorán a házi kisasszouy által, ez szívből jöve, szívhez szólva. Ezután » Népdalok* eléneklése által produkálták magokat Czukor Berta és Grün Malvin kisasszonyok. Első ügyes előadása, a második jól iskolázott hangja által villanyozta fel a kedélyeket.A » Kedves vendégek«-et Maudel Gizella kisasszony vidor kedvvel, játszi képességgel Bzavalta ei. »Le Zephir«-ben a mily könnyen mozgatta meg a kedves házi kisasszony a zongora billenytyűit, oly könynyen lopódzott be a szív húrjaiba és hatott lágy, lengedező zephir fuvalmaként üditőleg az érzelem és szívre. Az ezután Kohn Heléu és Klein Laura kisasszonyok által előadott népdalokban az első gyermekkorával ellentétben álló bátorsággal és szabatossággal vezette, még pedig nem kellem nélkül a primet, a működik ennek megfelelő harmóniával és szabályossággal vezette a secundot. Fisch Jeanette kisasszony a » Walesi bárdok<-at a legtisztább magyarsággal, csengő hangon, a tárgytól áthatva és meghatólag a közöuség nagy tetszésére szavalta el. Grün Malvin a »Boccació*-bau jeles hangja, a tárgyhoz mért kitűnő mimikája és naiv élénksége által bemutatá magát a közönségnek, mint a kedélyes genreban különösen pedig énekre igen alkalmas műkedvelő nő képen; ezért a közönség különösen az »01elni és csókolni csak párosával jó« passusban kifejtett ügyességéért háromszor is újrázta. A »Bucsu hangok«-ban a kitűuő házi kisasszonya hallgatóságtóli válás miatti fájdalmának kifejezést adván, a közönség e lehaugoltságot az inscenirozott concert ez életrevalóságáról meggyőződvén, a bár nagyobb körben való találkozás biztos reményében, csak részben akarta osztani a hazafias kisasszonnyal, kinek o helyen is köszönetet mond. Czukor Irén és Maudel G. kisasszonyok egy néhány népdalt énekeltek köztetszéssel. Ezután az ifjúság hajnal hasadtáig forgatta meg az élvezett szórakozás jutalmaként a működő tagokat. Re Fereus. Farbaky József levele a „Fiuine" szerkesztőjéhez T. Farbaky József nyíregyházai evang. lelkész ur, a háztartásnál oly nélkülözhetlen fiiszer és gyarmatáru szükséglet olcsó és gyors beszerezhetési: tekintetéből, egy levelet intézett a Fiumébin megjelenő »Fiumét czimü heti lap szerkesztőjéhez; amely levelet alább egész terjedelmében közlünk csak azért is, hogy vajba olvasóink közül, megértve a derék lelkész ur törekvését, saját érdekükben, minél többen csatlakoznának ez életre való s nem csekély megtakarításra vezető tervhez s azon nemes eszméhez, hogy a magyar kikötőt fejleszszük, gyámolitsuk Triest ellenében. A »Fiume* szerkesztője annyit jegyez meg a levélre csillag alatt, hogy: »E levél által felkarolt eszme tárgyában oly temérdek megkeresés érkezett szerkesztőségünkhöz ; hogy azokra egyenkint nem válasz J hatunk. Rajta vagyunk s hiszszük, hogy a közönség igényei e tekintetben nem sokára kielégítve lesznek. A »Fiuraec f. é. márczius 1-i számából: »Levelezés az anyországból Nyíregyháza, 1882. februárhó. Igen tisztelt szerkesztő ur ! Egy idő óta ismételve érkeznek hozzánk egyik-másik trieszti nagykereskedő háztól az iie mellékelve baküldöttéhez hasonló ajánlatok sárjegyzékek, melyeknek kapcsában a közönség fölhivatik, hogy fűszer és gyarmatáru szükségletét — a nyújtott kedvezmények felhasználásával—egyenesen és közvetlenül Triesztből rendelje meg, s miután azon körülmény, hogy már 5 kilogramm sőt némely árunál még kevesebb súlyú megrendelés is elfogadtátik, az ajánlatot szerényebb jövedelemmel biró családok is igénybe vehetik, a fűszer- és gyarmatáru ily irányú beszerzése hova tovább bizonyára nagyobb tért nyerend. E fontos körülmény indított arra, hogy szerkesztő ur vezetése alatt megindult, s irányánál fogva a hazafias közönség által a távolból is örömmel üdvözölt •í'iniim lapot soraimmal fölkeressem.