Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-31 / 53. szám

III. évfolyam. Nyíregyháza. 205. szám. Vasárnap, 1882. deezemberhó 17. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivatalunkban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, llaaseustein és Vogler irodajaban Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Conip által Hamburgbau. Előfizetési föltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások l'ii ili-.-,- János és Jóba. Klek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nugy-debreezeni-uteza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt keretnek beküldetni. Bérmeilíetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyee hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. ABOLCSI HÍRLAP.) TARSADALMI HETILAP. SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. íVJeo jeleni

k lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetésre való fölhívás. A „Nyirvidék" a már küszöbön levő 1883-dik évvel fennállásának negyedik évébe lép. Eme minden időszaki sajtótermékre nézve fontos időpontnál nem mulaszthatjuk el, hogy ki ne fejezzük köszönetünket mindazoknak, akik a mármár hátunk mögé tünt három év lefolyása alatt szivesek voltak lapunk fennállását anyagi és szellemi támogatásukkal biztosítani. E három éves szorosabb összeköttetés és támogatás, benőnket viszont arra kötelez, hogy a'nagyérdemű közönség anyagi és szellemi érdekeit tovább is hüven szolgálni igyekezzünk. Hiszszük és reméljük, hogy e kötelezettségünknek meg is fogunk felelni. Nem tévesztendjük azonban szem elől azt sem, hogy lapunknak a közérdekek, a magyar társadalom és a közös haza irányában is vannak kötelességei, amelyekről elfeledkeznie semmi körülmények közt sem szabad. Valamint eddig, ugy ezentúl sem lépjük át az irodalmi tisztesség és komolyság határait, nem lévén barátai a szélhámosságnak és a húrfeszitésnek; sőt mindent elkövetünk arra nézve, hogy lapunk ugy tartalom, mint alak tekintetében kiállja a verseny t. Valamint eddig, ugy most sem állunk elő hangzatos Ígéretekkel; de azért igyekezni fogunk, hogy olvasó közönségünk igényeinek mindenben eleget tehessünk. Ismételve lapunk lelkes pártolói és szives munkatársai irányában nyilvánított őszinte köszönetünket és nagyrabecsülésünket; s kérve a további kegyes tamogatást: maradtunk hazafiúi tisztelettel: a szerkesztőség. A „NYlRVIDÉK" TÁRCZÁJA. A szőke nők könyve. Egy eredeti könyv került a minap kezembe egyik barátom könyvtárában, amelyet lehetlen volt át nem lapoznom oly érdekesnek találtam azt. E könyv: »Le livre des Blondes* (A szőke nők könyve) czimü franczia sajtótermék. Ily eszme csakis franczia iró agyában születhetik. E könyv irója azt a merész feladatot tűzte maga elé, hogy megirja a szőke nők történetét. Tárgyát, illetőleg meséjét regény alakban dolgozta fel. A regénynek hőse egy kalandos, fiatal, gazdag franczia nemes; azaz csak akkor lesz gazdag, ha elhunyt különcz nagybátyja sajátságos végrendelete záradékának eleget tesz. A végrendeleti feltételt köteles a végrendeleti örökös két év leforgása alatt teljesíteni; különben elesik a gazdag örökségtől. A regény elején mindjárt vége felé jár a végrendeleti határidő. A végrendeleti feltétel nem kívánt sem többet sem kevesebbet annál, hogy >a leendő örökös, két év leforgása alatt kelljen össze egy oly fiatal hölgygyei, mint amilyen a végrendeletben színről-színre le van irva. Ugyanis a menyasszonynak hoszu, gazdag növésű és aranyszínű szőke haja legyen. Az örökség elnyerését tehát csakis »szőke hajú hölgy* volt hivatva az ifjú számára biztosítani. Ami a legfőbb és legnehezebb volt, az hogy a szőke nőnek franczia leánynak kell lennie ; holott éppen Francziaországban ritka a szőke szépség. Mind e nehézségeket és akadályokat növelte az a veszélyes körülmény, hogy a végrendeleti örökös ki nem állhatta a szőke hölgyeket, az ő ideálja a (koromfekete haj* volt. Előfizetési föltételek: Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. Nyíregyháza, deczember 31. Még fülünkben zengenek a karácsonyi zsolozsma hangjai. Még látjuk a megváltó szerény bölcsőjét. Erezzük, hogy a Gondviselés által kijelölt „Embernek fia" maga a megtestesült szeretet volt. A szeretet adta őt a földnek, amelyért meg tudott halni. A szeretetet tanította mig élt, szeretetből halt meg a kereszten. Kész volt halálával pecsételni meg tanait, sem miut azokat megtagadja. Az ő isteni tana ez egyetlen szóban „szeretet" van elmondva. Nagy, hatalmas tan, amely már 1882 év óta áll fenn és tiszteltetik az emberek miliői által; de amelyet még mindig vannak, akik ha meg nem vetik is, de nem is követik. Még mindig vannak osztályok, kasztok, akik a szeretetnek hitelveitől folyvást távoltartják magukat, akik nem akarnak hódolni hatalmának és bűvös erejének. Pedig ha a történet könyvét lapozgatjuk, ugy találjuk, hogy minden nemes, szép és áldásos társadalmi és országos intézmény a szeretet vallásából folyt ki. Ami az olvasót különösen meglepi e regény olvasása alatt, az, hogy eme különcz végrendeletét egy »Emlékirat«-ban indokolja csodálatot keltő leleményességgel és roppant érdekes történelmi apparátussal. A nagybátya ezen eljárása nem egyéb ugyan hóbortnál és bohóskodásnál; de el kell ismerni, hogy ügyes és rendszeres hóbort. Az öreg elvi rendszerének az volt alapja, hogy: „A világos színezetű emberek a teremtő képmásai; a sötét színűek, a barnák pedig az elbukott angyaloktól származnak. Ez alapelvet az öreg nagybátya akkép alkalmazta a hölgyekre, hogy : a szőke a menny, a barna a föld gyermeke azok különféle szenvedélyeikkel együtt. E rögeszme, vagy mondjuk kíméletesen föltétel alapos voltát, a bölcs nagybátya majd a Szentírásból, majd a történet tarka-barka lapjairól igyekezett bebizonyítani; azt akarván ugyan is kimutatni bibliai és történeti iudézeteivel, hogy mindeu »hírneves és szeretetreméltó nő, a világ teremtetése óta, a mai korig, szőke volt és csak szőke lehet.* Állításait folyton kitűnő irók és költők müveiből merített adatokkal támogatta. Felhozza az emlékirat, hogy az ókor hölgyei közzül Sappho és Kleopatra barna szépségek voltak ugyan; de nevüket halálukkal kellett megörökiteniök a történetben. A barna szépségekre nézve azt jegyzi meg az emlékirat, hogy valamely nő barna hajú és bőrű lehet ugyan: azonban a szőke nők gyöngéd finomságát rejtheti keblében. Ezt látszik igazolni Rousseau azon állítása is »Ön vallomásaim* czimü munkájában, hogy: »Breil kisasszony velem csaknem egykorú, jól képzett, igen szép, vakító fehérségű, de sötét fekete hajú fiatal hölgy volt; azonban daczára ezen utóbbi sajátságának a »szőkék«nek azon pzeudeségével bírt, amely az én szivemre min dig elleuállbatlan igézetet gyakorolt.* A bárom grácziának, mondja az emlékirat, okvetlen szőkének kellett lenniök; legalább ezt következtetA jézusi tanok rakták le a jogegyenlőség, a szabadság legelső alapját. E nélkül ma is rabszolga volna az emberiség nagy része; aminthogy rabszolga még ma is az ember ott, ahova a jézusi tanok el nem jutottak. De ha csakugyan alapját képezik a jézusi tanok a társadalom mai szabadságának és jólétének: miért nem fogadja el a társadalom a jézusi tannak minden tételét? Miért nem igyekszik azoknak érvényt szerezni a társadalom politikai és törvényhozási életében is? Miért vannak még mindig oly törvények a polgári társadalomban, amelyek nem egyformán részeltetik tagjaikat a törvények védelmében és jótékonyságában ? Igen szép, midőn a szeretet vallás tanai közt olvassuk, hogy az Isten előtt mindannyian egyenlők vagyunk. De miért nem vagyunk egyenlők a törvény előtt is, a törvény védelménél is ? Miért van az, hogy a törvény egyik polgárra nézve áldás, a másikra nézve átok ? Miért nem mérünk egyforma mértékkel egymásnak ? Ott van a többi közt a szabad ipar behozatala, a czéhrendszer eltörlése. Mi jót eszközölt ez ipartörvény a hazában? Azt, hogy éppen azt tette töukre, akinek jólétét kellett volna előmozdítani; megölte a tanult, a képzett iparosokat, s a kontárokat pedig felemelte. Mi jót mutathat fel a föltétlen emanczipáczió nálunk ? Egyforma jogokat ad a törvény a társadalomnak ? hetui Homer munkájából, minthogy e szerént Anchisaa az egyik grácziát Vénusnak gondolja. Tudva levőleg Vénus szőke volt. Úgyszintén a nymphák is szőkék voltak. A párkák és fúriák ellenben barnák voltak. Aurórát a hajnalt, éppen annyira szőke, mint rózsás isten-asszonynak ábrázolják. Az éj istennője azonban határozottan és megczáfolhatlanul erősen barna nő volt. Bár az éj istennője öltözetén vakitó fényben ragyogtak a drága-kövek, még sem kívánkoznék egyetlen földi nő is az éj megtestesülése lenni; mig a hajnal ábrázolásától egy nő sem vonakodnék. A mythológiából áttér a történetre. Az ó-korban a görögöknél szépnek csak a szőke nőt tartották. Bizonyítja ezt Homér, aki Menelausz nejét, a hires Helenát szőke szépségként irja le A szőke nők közt fölemlíti az emlékirat Ninon-1, a Delphine é« Biondina szőke szépségeket Elősorolja, hogy Sorel Ágnes, Poitiers Diána VII. Ferencz franczia király barátnője. d'Estrées Gábriella, Stuárt Mária, mind szőke szépségek voltak. Stuárt Máriáról irván: Brantome történetíróra hivatkozik, aki azt beszéli, hogy >Máriának aranyló hajfürtei alá hullámzottak a kivégzéskor a fővételi tőkéről.* Felhozza még az emlékírat a szőke szépségek közt Bourbon Máriát, az angol Henriette Annát, az Osztrák Annát, Chevreuze herczegnő Orleansi I. Fülöp hitvesét és a kitűnő szépségű Longueville herczegnőt. Montpensier kisaszszony igy irt magáról : »Kék szemek, tüz-piros ajkak, és a haj szőke, hamuszinbe játszva,* Mazírini bíbornak hires unokakugai közül kettő barna, a harmadik szőke volt. A franczia udvarnál a szőke nők mindig kiváló tiszteletben és kitüntetésben részesültek. Monteville aszszony Soyon kisasszonyról az orleansi herczegnő udvarhölgyéről különösen megjegyzi, mint kivételt emlékiratában, hogy: »A kisasszony elmondhatja magáról, amit Sulamith (Salamon >Énekek-éneké-*ben) elmondott: »En barna, de szép vagyok.*