Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-10 / 50. szám

Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások mriUffer János és Jóba Elolt kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra a az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszar hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések , , ^.W,. A. V. UMph * V*„ és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp áltxil Híimburgbíiii. szára

. Vasárnap, 1882. deczemberhó 10. T III. évfolyam. Nyíregyháza

. 193. szám. Vasárnap, 1882. deezemberhó 17. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TARSADALMI HETII AP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenlzint egyszer vasárnapon. A létérti küzdelem. III. Kimondtam a uagy vádat, második közleményemben, a magyar napi lapok s azok képviselői ellen. Kimondtam ugyanis azt, hogy „a magyar társadalmat, ennek érdekeit, alig pár magyar napi lap képviseli; a többi pedig épen a magyar társadalom ellen irányzott törekvéseket támogatja." E lapok tisztelt szerkesztője megengedte, hogy eme erős, szégyenletes vádat föltegyem; kérem, hogy e vád indokainak is adjon helyet.

1) Elmondom tehát a vád indokait, elmondom e tekintetbeni aggodalmaimat. Hogy a magyar társadalmat és ennek érdekeit a magyar napi lapok, átalában a sajtó nem hogy képviselné, természetes hivatása és szent kötelessége szerint; de sőt annak elleneivel kezet fogva, a legvitálisabb kérdéseket vagy agyon hallgatja, vagy tendencziózusan félremagyarázza és legyezgeti: igazolja ezt a magyar sajtónak a t.-eszlári ügygyei s az ezzel kapcsolatos, de korántsem ezzel egy-keletü zsidókérdéssel szemben elfoglalt álláspontja és magatartása. Nagyon tévednek, akik azt hiszik és állítják, hogy a zsidókérdést a tisza-eszlári bűnper hozta napi rendre. A zsidókérdés régen kisért már Magyarországon. Megfoghatatlan az a korlátoltság, ha ugyan korlátoltság s nem pedig szándékos rosz akarat, a magyar sajtó részéről, melyszerint a zsidó kérdésben pusztán felekezeti különbséget akarnak feltüntetni. Én részemről ily korlátoltságot nem tudok föltételezni magyar emberben, még kevésbé magyar hirlapiróban. Tehát habozás nélkül kimondom, hogy a magyar sajtó magatartása, a zsidókérdéssel szemben, a legnagyobb bűn a magyar faj, a magyar nemzet, a magyar állam, a nemzeti fejlődés és a haza magasztos eszméje ellen.

2) Távol legyen tőlem, azt kívánni a magyar sajtótól, hogy tüzzel-vassal rohanjon a zsidóságra s hatalmának minden készletével igyekezzék azt kiirtani, mint pár fővárosi s néhány vidéki lap szeretné. De azt megvártam volna már rég, és megvárnám a fővárosi magyar napi lapoktól, annak befolyásolóitól és a magyar Íróktól, hogy hazájukat, amelyet a nagyvilág előtt képviselnek*nyelvüket, amelyen írnak, a magyar népet, amelynek véréből való verés húsából való hús: szeressék ; annak szellemi és anyagi érdekeit, minden törvényes eszközök mozgásba hozatala által támogassák és védelmezzék. •) Helyet adunk, de azon világos kijelentéssel, mikép mélyen sajnáljuk, hogy czikkiró oly térre lépett s indokolásai közben oly ügyet és oly czélzattoaeággal fejteget,amelyre mi sem nem követhetjük, sem nem oszthatjuk azt, nemcsak az érintett nagyhorderejű kérdés kényes voltánál, hanem azon álláspontunknál fogva sem, amelyet ez ügyben eddig elfoglaltunk. Kijelentjük továbbá, hogy csakis azért adtunk czikkiró jelen czikkénck helyet lapunk hasábjain; mert már a czikksorozat közlését korábban megkezdtük. Minél fogva kérjük, hogy a hátra levő közlemények megírásánál* szíveskedjék e tekintetben elfoglalt álláspontunkra figyelemmel lenni: mert különben kénytelenek lennénk a további közlést megtagadni, bármennyire rosszul esnék is az eddigi összeköttetést megszakítani. Mi részünkről czikkiró nézeteit pusztán és egyedül egyénieknek tekintjük s mint ilyet méltatjuk a nélkül, hogy akár a felelős szerkesztő, akár a szerkesztőség tagjai azokat osztanák. ') Lehet, hogy szerző hazafiúi aggodalmai közepett a jövőbe lát; de mi' még nem adjuk fel reményünket, s csatlakozunk nagy hazánkfia Kossuth nézetéhez, akiben föltétlenül, — habár tiszteijak czikkirót is — nagyobb látnoki tehetséget kell feltételezni mindenkinek, mint czikkiróban. A magyar sajtó vádlott része hizoojosan igen jól tudja, hogy miért hallgat. Fajdalom, a magyar napi sajtó eme nemes kötelességeit csak hézagosan teljesiti. De nehogy csak vádolni látszassam, szolgálok eklatans példákkal, tényekkel is. A többi közt a zsidókérdésről igy i

r a „Budapest" czimü napi lap f. evi íiovemberlió 17-rőli számában: „Már szinte émely fog el, ha szóba kerül e kérdés. Hiszen hónapok óta, sajtó, társadalom, országgyűlés, úgyszólván egyebet sem tesz, mint folyvást ezt a rémet iesti a falra. Mintha bizony a szegény magyarnak nem volna elegendő baja némettel, panszlávval, szerbbel, oláhval, most erőnek erejével a zsidókérdés kolonczát akarják a nyakába akasztani. Pedig hiába való erőködés, mert Magyarországon nincs zsidókérdés, hanem van a tisza-eszlári sakterek bűnpere."

3) E sorok idézése után azt kérdezem: szabad-e igy irni egy felvilágosult, hazáját, nemzetét szerető, magyarságára büszke s a magyar nép jövőjét szivén hordozó magyar irónak? Az a német, pánszláv, szerb és oláh, nem vagyonunk, erkölcseink és életünk ellen tör. Politikai fensőbbség és vezérkedés után törekszik. A nemzetiségi kérdést kiegyenlítheti benn a magyarosítás

4), kint pedig az európai magasabb politika. A zsidókérdés nálunk házi kérdés. Ezt itt benn magunk közt, magunknak kell megoldani. Hiába hangoztatják a magyar hirlapok legtöbbje, továbbá a „Szombati Újságok" és „Egyenlőségek", hogy a zsidó csak vallásra nézve különbözik a keresztyéntől. — Ezt nem mindnyájan hiszszük el. De nem hiszik maguk a zsidók sem. Megczáfolják ezt: az izrael. országos központi iroda működése; a zsidó vallásnak állítólagos misztériumai ; végre a vagyonforgalomnak makacs megakadályozása. A zsidókérdés korántsem vallásfelekezeti különbség tehát, amelyet talán egy szellemes reformátor megold. A kérdés társadalmi, sőt mondhatni állami kérdés lévén; kell, hogy az társadalmi uton, országosan oldassák és szüntettessék meg. A társadalmat, az országot pedig a sajtó képviseli. Ha a sajtó a legégetőbb társadalmi kérdéseket agyon hallgatja; ha a sajtó munkásai csak azt nézik, hogy miként élhessenek meg legkényelmesebben; ha az ország felvirágzása, a magyar nép boldogulása és államisága előttük csak másod-harmadrendű kérdés; ha tintába feledett toll mellett nézik, miként pusztul naponként a magyar elem vagyonilag és erkölcsileg; s a kereskedelem és ipar miként boldogítja az idegen, a magyar népbe és államtestbe beolvadni csak nehezen akaró elemet: nagyon kevés a kilátás arra nézve, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz". Ellenben az, hogy „Magyarország csak volt, de nem lesz": igen valószínű. Én nem hiszem, hogy a magyar sajtó tisztán látó képviselői és közegei fogékonytalanok volnának a hazai érdekek és a magyar nemzet sorsa iránt. Nem hiszem, hogy szándékosan, önként adnák tollúkat bérbe épen saját hazájuk nemzetük, irodalmuk hátrányára és veszélyére. Más, nagy és titkos tényezőknek kell itt működni, amelyek a nemzet, a kormány és a társadalom szemeire a hálót szövik. Én ismerem e háló-szövő faktorokat. Legközelebb megismertetem e becses lap olvasóival. Apaffy. 3) Igy vélekedik Kossuth is, pedig azt hisszzük, hogy ő nem csak a mi szemeinkben tekintély ; elismert tekintély ó az egész világ előtt. *) Hát vájjon a zsidó kérdést nem ? Szabolcsinegye közgyűléséből (November 28. 29) A katonai beszállásolás terhének arányosabb megosztását tárgyazó szabályrendeletet, a belügyminiszter azon módosítással erősítvén meg, mely szerént annak Vs-a a házadóra, 6/s-ada pedig, az általános jövedelmi pótadó kivételével, a többi egyenes adókra vettessék ki, az állandó választmány azt elfogadni, kinyomatni, a községeknek megküldeni s az alispán a kivetéssel és behajtással megbízatni javalltatik. A megyei közgazdasági előadó részére kibocsátott s a belügyminiszter által megküldött utasítás: tudomásul vétetett. Az árvaszéki napdijas ülnöknek folyó év végéig lett engedélyezése tárgyában leküldött miniszteri leirat, tudomásul vétetett. A Komárommegye, a villós gyufák gyártása, elárusitása és használatának megtiltása s helyette a svédgyufák gyártása tárgyában, a belügyminisztériumhoz felterjesztett feliratát, pártolás végett megküldvén, az állandó választmány véleménye alapján a közgyűlés pártoló feliratot határoz intéztetni a kormányelnökhöz. Gömörmegye közönségének a hazai panszláv-sajtó törvény-ellenes izgatásai ellen, a minisztériumhoz intézett feliratát, az állandó választmány, a közgyűlés, pártolásába ajánlja; melynek nyomán a közgyűlés annak szellemében, a minisztériumhoz feliratot határoz intéztetni. Győrmegye közönségének, a prágai »Szlávia« kölcsönös biztositó-banknak az ország területéről leendő kitiltása iránt, a miniszter-elnökhöz intézett feliratát, a közgyűlés csak annyiban pártolja, amennyiben elhatározta, hogy a megye lakossága óva intessék és figyelmeztessék a »Szlávia« üzelmeire; miután annak müködhetését mindenbizonynyal szerződések támogatják. Határoztatott, hogy, a szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere utján, a nagy közönség figyelmeztessék a Szláviánáli biztosítás veszélyes és sokszor bizonytalan kimenetelű perlekedésre vezető voltára. Kis-Küküllőmegye közözönsége, az adó- és pénzügyi közegek által űzött önkénynek meggátlása tárgyában, a képviselőházhoz intézett feliratát, pártolás végett megküldvén ; minthogy a vissza élések elleni panaszok az adóügyi közegek ellen, általánosak : hasonló szellemű felirat határoztatott intéztetni a képviselőházhoz. Szatmármegyének azon átirata, melyben értesiti Szabolcsmegye közönségét, hogy a Nyíregyháza-Mátészalkai vasút létesítése tárgyában megbízandó küldöttségben magát képviseltetni nem kívánja, tudomásul vétetett. A felsőtiszavidéki gazdasági-egylet által, a szarvasmarha- és sertés tenyésztés érdekében javaslatképen kidolgozott szabályrendelet felolvastatván ; Psérer József gazdasági előadó valóban remek és a meggyőzésig igaz érveléseinek közvetlen hatása alatt, a közgyűlés azt egészterjedelmében elfogadta, Psérernek azon módosításával azonban, hogy a szarvasmarha- és sertés-állomány-kimutatások, az elüljárókon kivül, a közbirtokosság meghatalmazottjai által is aláirandók: nehogy a kimutatások hiáányosok lévén, épen maga az elérendő czél hiusittassék meg; az állat-állományról szóló kimutatások évenkint mindig az első évnegyedes gyűlés elé lévén beterjesztendők. Az 1883-adik évre megállapitott legtöbb adót fizetők névsora, az igazoló-választmány által beterjesztetvén, az felolvasás nélkül, tudomásul vétetett. Gyulaháza községének 1875, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880, 1881 és 1882-edik évekről, Petneháza, községének 1877, 1873, 1879, 1880 és 1881 évekről, Nagy-Báka községének 1879 és 1880-dik, Dombrád községének 1881-dik, Kis-B&ka községének 1879, — 1880, — és 1881-dik Cs.-Kenéz községének 1881-dik, NyirAcsád községének 1880-dik, Kálló-Semlyén községének 1881-dik évekről szóló számadásaikat kebelbeli főszámvevő beterjesztvén ; azok, az állandó választmány javaslata folytán, elfogadtattak s a felmentvények az illető számadóknak kiadatni és megküldetni rendeltetett. Ibrány községéből az 1881 és 1882-dik, Pátroha községéből az 1882-dik, T.-Dada községéből az 1882dik évi pót-költségvetések, ezeken kivül az 1883-dik évrőli költségelőirányzatok 103 község részéről, számvevő által beterjesztetvén: a közgyűlés által örvendetes tudomásul vétetett.