Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-12 / 46. szám

Y í B V I D É K feuyegető veszélyt és elbizakodva az ellene való óvakodást ellianyagolja. Majdnem ugyanazon befolyásoknak, melyek a bolt szüléseknél soroltattak elő, csakhamar a születés után esik áldozatul egy része az élve születetteknek, kik a rsluk született gyengeségben halnak el, és ez szintén egyik oka a nagy gyermekhalálozásnak. Azon országok és városok között, melyekből a halálokok rendelkezésemre állanak, a veleszületett gyengeségben legtöbb halt meg Budapesteu, t. i. 6-45

0/o, lsgkevesebb Dániában 1'41%; Bajorországban pedig a törvénytelen szülöttek közül 6'71, mig a törvényesekből 4"38%. Angol- és Skótországban jegyeztetnek ezenkívül még a koraszülöttek elhunytai, országunkban is 187C óta, de csak a kik halva születuek: Angliában 1"33, Magyarországban 0'37, Skócziában csak 0'17% ilynemű haláleset fordult elő, a különbség tehát igen nagy. Az életgyengeségnek legközelebbi oka gyanánt tekinthető részben az éretlenség, részben a rendellenes képződés, képzési és szervi hibák, örökölt senyvek, mint bujakór, angolkór stb., melyek következtében a magzat elnyomorodik. Legnagyobb része a gyermekekuek azonban a kedvezőtlen külső életviszonyok hatása következtében keletkező betegségben hal meg, főleg az emésztő, meg légzési szervek, és az idegrendszer bántalmaiban. A felsoroltakon kivül tekintetbe veendő számmal a következő bajok okoznak halált: világrahozott hiány, koraszülés, (Angliában amaz 18, az utóbbi 1'33%) bujakór, fogzás, béllob, kimerülés, görvély, sárgaság, orbáncz, kékkór, stb. Az elősorolt betegségekben tehát különböző számmal halnak meg az egy éves gyermekek, mely különbség a fő haláloknál felette nagy a kimutatott államok, városok között. Igen sajnos, hogy Magyarországból nem biruuk hasonló kimutatást, miután hazánkban az orvosi statisztikának még nyoma sincs; mert csakis azon kóralakokból, melyek a gyermekhalálozást maguk után vonni szokták, lehet a gyógyászat tapasztaltai szerint kielégítő biztossággal következtetni ama kóralakok okaira. Ezen kór-okok főleg a csecsemők ártalmas táplálkozására s rosz ápolására, továbbá a romlott légre, specificus kórcsirokra, és a hideg vagy váltakozó léghőmérsékre vezethetők vissza; ezek idézik elő az oly gyakori gyomor- és bélbántalmakat következményeikkel együtt, az elsőd kórvegyet, a fertőzési bajokat, és a légzőszerveknek főkép elsődleges — lobos és hurutos — betegségeit. Ezen kimutatásból látszik, hogy a születés utáni első évben aránylag csekély része a gyermekeknek hal el azon betegségben, melyek gerjtől és ragálytól erednek s a melyektől való megóvásukra a rendes ápolásnál és közönséges rendszabályoknál több szükségeltetnék ; ezen úgynevezett fertőzési bántalmakhoz tartozik a himlő, vörheny, kanyaró, hökhurut, croup, és dipkteria. Legtöbb halálesetet idéznek elő az emésztőszervi bántalmak, azután az agy és idegrendszer bajai, végre a légzési szerveké. Szembetűnő kivételt képez Báden és Poroszország, némileg Bajorország, meg Budapest is, hol az idegrendszeri-, Skócziában pedig a légzési szervi bántalmak túlnyomók. A táplálkozási módnak a csecsemők egészségére s életére való fontosságát kezdik már a statisztikusok is méltatni és szellőztetni, s egyesek annak már döntő befolyást tulajdonítanak a gyermekhalálozásra nézve. Különösen kiemelendő itt azon mulasztási hiba, mely a nem szoptatás által követtetik el. Magyarország köznépénél ez alig, vagy csak elvétve fordul elő azoknál, kik elszegődnek dajkául, főleg hajadanoknál, s ez egyik oka annak, hogy a törvénytelen szülötteknek nagy része nem anyai emlőn, hanem mesterségesen tápláltatván, idő előtt elhal. Gyakrabban követtetik el az emiitett mulasztási hiba városokban a közép és magasabb osztálynál. Nagyobb területen ezt leginkább a német birodalom déli részeiben lehet tapasztalni és Szászországban, hol a nők nagyobb számmal gyárakban vannak elfoglalva; s jóllehet a mesterségesen táplált gyermekek halálozására nézve tett észleletek alapján, a statisztika kimutatta, mily nagy veszély fenyegeti a csecsemők életét, ha azoktól a természetes tápszer, az anyatej elvonatik; de még legkevésbé sem sikerült csak a műveltebb osztályokban is, annál kevesbbé a nép alsó rétegeiben a felelősség tudatát felkölteni az iránt, hogy az anyai emlőnek megtagadása ott, hol azt a csecsemőnek nyújtani lehetne, erkölcsileg az öntudatos és szándékos ölési kísérlettel egyenlő. Minden anya, ki physikailag képes gyermekét szoptatni, s ezt fontos ok nélkül, talán csak kényelemből vagy bárminemű ürügy alatt elmulasztja, bünt követ el; gyermeke idő előtt elhal, avagy gyenge, sinlődő emberré fejlődik. Egészséges anyának tejét a világnak semminemű tápláléka sem pótolhatja, s az anya nem adhat nagyobb kincset gyermekének , és nem alapithatja meg semmivel, nem a legnagyobb gazdagsággal, nem nemes: ranggal vagy más földi javakkal jobban s biztosabban magzatának testi és szellemi jóllétét, mintha ehhez annak első életében leteszi az alapot; a természetes anyai táplálék jótéteménye által. TANÜGY. A nyíregyházai városi iskolaszék november 4-én tartott ülése alkalmával, a városi felsőbb leányiskola ügyét vette tárgyalás alá. Az egy hónap előtt megválasztott második tanítónő, Tanos Irma k. a. időközben a n. m. minisztérium által Makóra neveztetvén ki, ő ezen előnyös állást elfoglalta s lemondását a helybeli iskolaszéknek beadta. Az iskolaszék ezen korai lemondást visszatetszőleg fogadta annál inkább, mivel az igazgató tanítónő jelenleg súlyosan beteg ; helyettesíteni pedig a tanév megkezdésekor egyhamar alig lehet. Mindamellet az iskolaszék sürgősen akkép intézkedett, miszerint az eltávozó tanítónővel egy időben pályázott Kerner Janka okleveles tanítónőt táviratilag szóllitá fel a hirtelen uiegüresült állás elfoglalására, a ki ezen hivatalt hajlandó volt elfogadni; de még 10-én működését meg nem kezdette. Tapasztalván az iskolaszék, hogy ezen város által nagy anyagi áldozattal fentartott felsőbb leány-iskolánál a tanrend, felügyelet és vezetés érdekében szükséges egy iskolaszervezet: megbízta Pazár István iskolaszéki tagot, hogy ez ügyben dolgozzon ki a helyi körülményekhez alkalmazható tervezetet és azt mielőbb terjeszsze tárgyalás alá az iskolaszék elé. Értesítés. A szabolcsmegyei tanítóegyesület központi választmánya rendes évnegyedes gyűlését f. é. novemberhó 22én délelőtt llórakor, Nyíregyházán a városháza tanácstermében fogja megtartatni, miről a helybeli és vidéki választmányi tagok tisztelettel értesíttetnek. A választmányi gyűlés főbb tárgyai: 1. A f. é. szeptember 9-én tartott tanitógyülési hetedik közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése s az ebből kifolyó ügyek elintézése. 2. A tauszerkiállitást reudező-bizottság jelentése a bevételek és kiadásokról. 3. A tagsági dijak beszedése feletti intézkedés. 4. A »magyar tauitók országos Arvaházá«-nak ügye. Kelt Nyíregyházán, 1882. november 9-én elnöki megbízásból: Pazár István, egyesületi alelnök. ÚJDONSÁGOK. (!) Megyei választmányi ülések. Az igazoló választmány folyó novemberhó 18-adikán, az állandó választmány 23-adikán üléseket fognak tartani. 0 A felsőszabolcsi tiszai társulat felkérte a nyirvizszabályozási társulathoz kinevezett kormánybiztos őnagyságát, miszerint iutézkeduék az iránt, hogy a kemeesei és sényői folyások zárassanak el annál inkább, mert a gyűjtő csatarna mübirálata novemberhó első felében megejtetni fogváu, ezen időig, a még hiányzó töltésmunkát befejezui kell. E megkeresés folytáu a kormánybiztos úr, a megye alispánja utján, nyilt rendeletet intézett a községek elüljáróihoz, melyben tudtokra adja, hogy az ő jelenlétükben és közreműködésükkel emelendő védgátakat az elüljáróság felügyelete alá helyezi, és hogy azokat mindaddig, amig azok fölöslegessé nem váluak, erkölcsi és auyagi felelősség terhe alatt, fenntartsák s e tilalom áthágóit hozzá feljelentsék. Ez intézkedést azon körülmény tette szükségessé, hogy a gátak több helyütt megrongáltattak s ez által a felső szabolcsi tiszai társulat akadályozva lett a nyirviztársulatíal szemben elvállalt védmunka befejezésében. X A nyirviz csatorna kollaudálása (mübirálata) csakugyan folyamatban van. A 44 kilométer hosszú s 2.537,000 köbméter viz tartalmú műnek feladata: a 100.000 holdra menő felsőszabolcsi tiszai árterületet a viztől megmenteni. Az eddiggi mübirálásnál a munkálatok, mint biztos forrásból halljuk, rendben találtattak (h.) Egresi Nagy László nyíregyházai volt kir. alügyész, mint a hivatalos lapból olvassuk, a székesfehérvári kir. ügyészséghez helyeztetett át hasonló minőségben. (§§.) Az idei termésű dohány, Szabolcsmegye területén, a következő helyeken és időben fog beváltatui. Nyíregyházán f. é. novemberhó 27-től 1883. márczius 15-ig, Rakamazon folyó é. deczember 18-tjl 1883 márczius 31-ig, Nyirbáthorban f. évi deczember 4 tői, 1883 márczius 15-ig, Kisvárdán f. évi deczemher 4-től 1883. február 28-ig. (§) A magyar királyi lovas honvédség részére, f. é. novemberhó 18-án Nyíregyházán a honvéd huszár-laktanyában, lóvásárlások fognak eszközöltetni. Vásároltatnak 5-től 8 éves lovak és vagy 3 darab tiszti ló. *** Léderer Ignácz, helybeli jóhirü és derék fiatal gyógyszerész közelebb váltott jegyet Sátoralja-Ujhelyben, Klein Mór ottani kereskedő szellemdús leányával Kornélia kisasszony nyal. Áldás és szerencse kisérje az uj pár hosszú életét. (m) A tiszadobi tüzkárosulttak számára kormányzó alispán ur könyöradmány gyűjtést rendelt volt el a megyében. Mint halljuk a nyirbáthori és adadai alsó járásban egy krajczár segély sem gyűlt be. Igy az után nem csuda, ha a magyar faj pusztul és vész. — Pthrügy és Takta-Kenéz szövetkezett községnél a körjegyzői állás folyó év deczemberhó 12-edikén fog választás utján betöltetni. A pályázati kérvények a választásihatáridőt megelőzőleg, deczemberhó 10-ig nyújtandók be az illető szolgabírói hivatalnál. — Örömmel tudatjuk az érdeklődőkkel, hogy n. t. Lukács Ödön ref. esperes-lelkész ur, engedve a nyíregyházai ref. egyház közönsége meleg kérelmének és az általa hozott áldozatnak, a debreczeui lelkészi állomást nem fogadja el; hanem itt marad továbbra is körüukbeu. (m.) Mindazokat akik bélyeg- vagy jogilletékkel tartoznak, ezennel figyelmeztetjük, hogy tartozásaik helyesbítése vagy leszállítása iránt szerkesztett beadványaikat, az 1881. évi XXXIV. t. cz. 29-§ értelmében, mindig annál a kir. illetékkiszabási vagy kir. adóhivatalnál nyújtsák be, amely hivatal a tartozást követeli. X A hódmezővásárhelyi kereskedők panaszlevéllel járultak a gyarmatárukereskedők országos szövetségéhez, a fogyásztási adók kivetésénél észlelt olynemü visszaélések miatt, hogy a városi kivető bizottság azokért az árukért is, melyeket vidékre kiskereskedőknek adnak el, szintén kiveti a fogyasztási adót. Nem tudjuk, hogy Nyíregyházán fordulnak-e elő ily hibák; de azért jónak láttuk e körülménynyel megismertetni kereskedőinket és a kivető bizottságot. X Tóth Soma előnyösen ismertt színész és tánczmester a napokban utazott keresztül Nyíregyházán Budapestre egy kész színmüve tárgyában. Akik ismerik, Tóth Soma színpadi alkotásait, a legszebb reményt köthetik a minden bizonynyal gazdag homorú színműhöz. X Hevesmegye közönsége 200 — Egerváros pedig 100 forint ösztöndijat alapított a budapesti középipartanodába járó hevesmegyei, illetőleg egervárosi illetőségű növendék számára. Követendő hazfias példa. Ha Szabolcsmegye közönségének és Nyíregyháza városának nincs is oly közvagyona, amelyből hasonló alapítványt tehetnének: rendezhetnének legalább gyűjtéseket e nemes czélra. X Iparosainkat figyelmeztetjük, hogy a cs. kir. közös hadügyminisztérium, a hadsereg részére, 1883 évben szükséges felszerelési czikkek szállítására pályázatot hirdetett; amelyre az ajánlatok f. é. novemberhó 30-ig benyújtandók. A debreczeui kereskedelmi és iparkamaránál bővebb felvilágosítást nyerhetnek az érdeklődők. V A napkori községi szülésznői állomás folyó évi deczemberhó 10-edikén fog választás utján betöltetni. Az állomás azonban csak jövő 1883-dik évi januárhó 1-én lesz elfoglalható! (kk) A községi és körjegyzői szigorlatok tárgyában, a megyék által alkotott szabályrendeleteknek, a közelebbi időkben némely megye törvényhatósága által czélba vett módosításával szemben, a belügyminiszter kijelentette, hogy : »ezen módosítások, tekintettel arra, hogy a községi és körjegyzők minősítettsége is törvényhozásilag fog szabályoztatni, mely alkalommal a jegyzői szigorlatokról szóló megyei szabályrendeletek országszerte lényeges módosulást fognak szenvedni, — ennek bekövetkeztéig függőben hagyandók.* (e.) A vidéki ipariskolák szervezése tárgyában az országos iparegyesülethez beküldött jelentésekből kitűnik, hogy eddig Losonczon, Nagy-Kikindán, Miskolczon, Mármaros-Szigeten és Újvidéken tartattak meg a szükséges értekezletek és alakultak meg a létesítő bizottságok. M.< Sziget 2000 forintot szavazott meg az ipariskola felállítására. Újvidéken már októberhó 15-én meg is nyilt. Tudtuukkal Nyíregyháza is ajánlkozott ily ipariskola felállítására; de az eredményről még hallgat a krónika. (!) A Rosenthal Gábor-féle régibb üzleti helyiségben Grossman József és neje Bakó Matild táncz-tanitók által megnyitandó tanfolyamra, a beiratások naponkint reggeli 9 órától délutáni 4 óráig folyvást eszközöltetnek. Ajánljuk az illetők szives figyelmébe. (Mikor függeszthető fel hivatalától a köztisztviselő ?) E kérdésre a nmélt. belügyminisztérium a következő feleletet adta: »Az illető köztisztviselő hivatalától való felfiigesztésének, az annak vád alá helyezését elrendelő birói határozat jogerőre emelkedesével leend helye.« •(* Ritka eset. Nagy-Peterd községben (Baranya megye) egy év óta nem volt halálozás. (e) Ezüstpénzünk kivitele. Az ezüstpénzek eltűnése pénzforgalmunkból tudvalevőleg jelentékeny űrt hagyott hátra. Hogy ez az ür mekkorává fejlődött: kitűnik a következő adatokból. Az ezüstpénz és ezüst rudak kivitele a következő volt: 1881 januártól bezárólag augusztusig 2207 kilogramm nyers ezüst és 1836 kilogramm ezüstpénz vitetett ki. Ez idén nyers ezüstöt nem vittek ugyan ki; kivittek azonban 556,393 kilogramm ezüstpénzt. Ezüst pénz kivitelünk 43.398.654 forintot képvisel; vagy is kétszer annyit, mint amennyivel az utolsó nagy pénzszükséglet alkalmával a baukjegyforgalom fölemeltetett. A szabolcsmegyei takarékpénztár-egylet 1882 évi október havi forgalom kimutatása. Bevétel. Áthozott készpénz 1882 szeptember 30-ról 7281 frt 96 kr. Betét 26401 frt 02 kr. Visszafizetett váltók 174507 frt Leszámítolási kamat 4168 frt 22 kr. Késedelmi kamat 3588 frt 97 kr. Könyvecske-dij 1 frt 60 kr. Részvény átirási-dij 2 frt Bélyeg 51 frt 34 kr. Egyleti váltószámla 10500 frt Visszatérített költség 14 frt 38 kr. '/a évi lejáratú ingatlau kölcsön 960 frt összesen 227476 frt 49 kr. Kiadás. Visszafizetett betét 41652 frt 35 kr. Folyó kamat 355 frt 58 kr. Váltó 160245 frt. Tisztfizetés 524 frt 98 kr. Költség 171 frt 56 kr. Napbiztosi dij 52 frt Osztalék 2'33. frt Bélyeg 45 frt 50. Egyleti váltó kamat 159 frt 25 kr. '/a évi lejáratú ingatlan kölcsön 960 frt Pénztár-maradvány 1882 október 31-én 23076 frt 27 kr. összesen 227476 frt 49 kr. N-Kálló 1882 október 31-én Meskó könyvvezető Katay Károly 2-od könyvvezető. — A Magyar Franczia biztosító részvény-társaság életosztályához 1882. év október hóban benyujtatott 397 darab ajánlat 846,785 frt tőkéről; kiállitattott 319 db kötvény 670,885 frt tőkéről. Mióta az életosztály működését megkezdte, az az 1880. február hó 1 tői kezdve, 11.224 darab 26.481,667 frt tőkéről szóló ajánlat lőn benyújtva és 9567 darab kötvény 22.352,267 frt tőkéről kiállítva. (!) A hódmező-vásárhelyi takarékpénztár kezdeményezése folytán, az ország pénzintézetei mozgalmat szándékoznak kezdeni a pénzügyminiszter által beterjesztetett azon törvényjavaslat ellen, amely a kamatozó betéteknek 10 perczenttel való megadóztatását czélozza; miutáu ez ujabb teher leginkább a kölcsönre szorulttakat, vagy esetleg a pénzintézeteket fogná sújtani. Az egyetemes magyar népdalgyűjtemény zongorára alkalmazott dallamkönyvéből a >Magyar Dal-Albumbólc megjelent a IV. kötet 1-ső füzete is a 601—620. számu, következő dallamokkal: 1. A bimbóból lesz a piros rózsa. 2 A csákvári réztoronyba. 3. A csengeri temetőn. 4. A csetényi hegy alatt. 5. Addig-addig kukorékolt. 6. A deáknak jól van dolga. 7. Adjon Isten a magyarnak. 8. A fejkötőd pántlikája. 9. A hegedűt hallom. 10. A kis madár a zöld fán. 11, A kis madár dalolgat. 12. A legény egytől-egyig. 13. Alig jöttél s itt hagysz már. 14. Alig várom azt az órát. 15. Alkony száll a vidékre. 16 A macskának négy a lába. 17. Ama fejér nyárfák alatt. 18. Amely kis lány sokat szeret. 19. Amióta szeretőm vagy. 20. Az én babám durczás leány. A »Magyar DalAlbum® IV. kötete ismét 10 havifüzetbeu jelenik meg és pedig 209 dallamtartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 89 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyés füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczélszerübben postautalványon a >Magyar Dal-Album« kiadóhivatalához Győrbe intézendők. — Az esküdtszóki intézmény behozatala tárgyában a budapesti jogászok országos agitácziót készülnek megindítani. A mozgalom elén az »Ügyvédi kör« áll, amelynek e czélra kiküldött bizottsága, a legközelebbi napokban már gyűlést tart. A tanácskozás tárgyát az esküdtszék kérdése, az esküdtszéki bíráskodás behozatala iránt megindítandó agitáczió s az e körüli teendők megvitatása képezendi. Miut értesültüuk, országos ügyvédgyülés egy behívása vau tervben.