Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-29 / 44. szám

IN Y í B V I D É K." Ha minden ember igyekeznék adott szavát, illetőleg fo­gadását poutosan teljesíteni, nem volna szükség az esküre. Azt hiszik sokau, hogy az eskü oly kötelező erő­vel bir, miszerint elmondójának vallomása hü, fogadása felbonthatlanul erős, miuden szava bensője jobb érzeté­nek valódi tolmácsolása. Az ilyenek végtelen csalódnak. A polgárokat boldogító általános társadalmi jólét csak ott képzelhető, ahol az államot alkotó első ténye­zők, a családok fejei — apa és anya — önszántukból történt egybekelésüknél adott szavukat ós fogadalmukat, melyeknek megtartására esküvéssel is kötelezik magukat, kölcsönösen, éltök egész folyamán beváltani igyekeznek. A családfők adott szavának be nem váltásából ered a legelső békétlenség. A várakozásában megcsalatott nőt elhagyja előbbi szelídsége, számonkérő szavaival gyakran túlságba megy, mit, hogy,'a férfi büszkeség elhalgattasson, erejét és hatalmát kezdi éreztetni. A békés hajlék, mely a szereteten alapult családi élet tanúja volt: meghason­lás bünbarlangja lesz. A gyermekek, kiknek fogékony kebelébe Isten, szüleik, testvéreik s inasok iránt való szeretetet, vallásosságot, a kifejlendő erény magvait kel­lene hinteni, sok roszszat tanulnak szüleiktől, mit egész életökben legtöbben gyakorolnak is. A társadalom léte­lét biztosító erkölcs, a fedhetleu családi életben fogam­zik és él. A barátság nem egyéb, mint két egymásra' nézve addig teljesen idegen, de hasonló hajlamú egyénnek oly czélból való társulása, hogy jövőre ugy örömben, mint fájdalomban kölcsönösen osztoznak. Az őszinte barátság oly kapocs, mint az egymást forrón szerető szivek egye­sülési vágya; de ez is csak addig állhat fenn, mig az adott szó kezességet nem nyújt a bizalom és benső ne­mes érzület nyilvánulásának valódiságáról. A törvény emberének esküvéssel is erősített adott szavának meg nem tartása, hányszor bujtatja önérdek köpenyébe az igazságot ? Hitelviszonyunk legtöbbet szenved az adott szónak be nem váltása miatt. Mondják pár évtized előtt ritkán alkalmazták a kötelezvényt kölcsön adott összegek biz­tosítására. De most? Jó kötelezvény vagy váltó kell, még ez sem elég, hanem a telekkönyvbe teherül jegyeztessék. A kezesállitást szintén az adott szónok be nem váltá­sa eredményezte. Itt van azután a legtöbb visszélés. Sok rosz lelkű kölcsönző a becsületes kezesek vagyonán en­gedi végrehajtatni a nagyon is számíttatni szokott per­költséggel magasra nőtt tartozást. Hány kezes és azok­nak e miatt vagyontalan utóda jutott koldusbotra az adott szó be nem váltása miatt ? Nem képes az ember az adott szónak be nem váltásából eredő károkat elszámolni. Bárcsak minden ember beváltana szavát! Sipos Lajos. ÚJDONSÁGOK. í A magyar nemzet egyik legnagyobb költőjét, Arany Jánost, folyó októberhó 22-kén rabolta el a kérlelhetlen halál. A magyar nemzet régi dicsőségének dicsőitője kezéből kiesett alant, amely több hangot nem ad. A nemzeti költészet leghivatottabb művelőjét, mesterét vesztette el benne a haza. Ezért közös, ezért általános a gyász fölötte. Egész életét hazájának, nemzetének szen­telé. Kell, hogy sírjánál az egész uemzet gyá­szoljon ! (!) Az Arany János szobrára való gyűjtés országszer­te megindulván: hazafiúi és hírlapírói kötelességünknek ismerjük, hogy mi is nyissunk egy gyüjtőivet, amelyre maguuk részéről ezennel B forintot jegyzünk. Az alá­írandó összegeket lapunk utján közhírré tenni, nyug­tázni s a megalakulandó ^szoborbizottság*-hoz bekülde­ni : kedves kötelességünknek ismerjük. (y) A «Katholikus család» czimü katholikus vallási, társadalmi közművelődési, és gazdasági képes heti lap, a közelebb lefolyt Petőfi-szobor leleplezési ünnepélyéről a következő badarságokat hozza a » Petőfi-szoborról* czimü czikkében: »Ma folyó hó 15-én fog lehullni a lepej, a főváros Petőfi-téren felállított Petőfy-szoborról. Nemzetek egyesek, társulatok szabadon állithatnak szobrot bárki­nek is. Hogy Petőfy szobrot kapott, férhet az ügyhöz néhány szava a bírálatnak. Petőfi/ nem a legelső, nem a legnagyobb költője hazánknak. De hát miért kap Petőfi szobrot? A betyárizmus apotheozisa, mely Petőfy múzsá­ját annyira jellemzi, átment az ujabb irodalmi termékek­be is, és átment a társadalmi szokásokba é3 erkölcsökbe, közgondolkozásba. A fantázia nagyon könnyen veszteget­hető meg és vezethető félre, téves irányok, lázas szenve­délyek, buja gondolatok, sentimentális érzelmek által. Petőfi iránya vádolható az erkölcsök elvadulásának. az életuntság elterjedésének, a kedélyek fásultságának bün­részességével. Vádolható a materializmus azon borzasztó eredményeinek elősegítésében, mely őrültként tánezol az arany borjú előtt, Istont, és életet faláldoz a nő buja öleléséért, s kaczagva áll a vallás és hit magasztos ér­zelmei előtt! Hanem azért Petőfinek szobrot emelnek.* Ilyen legény sem terem minden bokorban, mint a »Ka­tholikus család*. Erre is el lehetne mondani: «... bo­csáss meg néki, mert nem tudja mit cselekeszik !» Külön­ben e thémára legrövidebben visszatérünk. f Aradon a minorita-rend templomában, mint e P. H. hozza, a nemzet nagyköltőjének Arany Jánosnak emlékeéit, gyász istenitisztelet tartatott, amelyben a ha­tóságokon és egyes testületeken kivül, a tanintézetek nö­vendékei is részt vettek. Vájjon mit mond ehez a *Ka­tholikus család* érdemes, de kevéssé hazafias érzelmű szerkesztője ?! (h) A vallás és közoktatásügyi miniszter fölkérte egy átiratban a magyar tudományos akadémia elnökét, hogy az illető osztály s a történelmi bizottság közbe­vetésével; esetleg a legilletékesebb szaktudósokból ala­kítandó bizottság kinevezésével, a magyar nemzet ezred­éves megtelepülésének s államalkotása kérdésének vég­leges eldöntését előkészíteni, s a magyarok bejövetelének ós államalapításnak időpontját, illetőleg évét meghatározni szíveskedjék. Ez intézkedésből látszólag, a kormány Ma­gyarorsz. ezredéves fennállásának ünnepélyénél valószínűleg mint kezdeményező akar részt venni. A magyar nemzet szivéből üdvözli a hazafias érzelmű kormányt, emez ünne­pélynek országossá és hivatalossá való emelési törek­véseért. (m) A nyíregyházai műkedvelő társulat, mint meg­bízható forrásból halljuk, 3 előadást szándékozik rendez­ni, a helybeli reform, egyház templomtornyának javára. Örömmel közöljük e társadalmi szép mozzanatot, a lapunk közelebbi számában megjelent »Egyleti élet Nyíregyhá­zán* czimü vezérczikkűnk megjelenése után. Ugy is kell! Tömörüljünk, egyesüljük a társadalmi czélok megvalósí­tása végett, miuden téren. Ne nézzük, hogy kitől jő a sugalmazás, a kezdeményezés; csak a czél legyen szép és nemes. f A 13 vértanú emlékére rendezendő gyász isteni tisztelet, tehát a ravatal felállítása is, mint illetékes hely­ről értesítve vagyunk, valószínűleg elmarad. Elmarad pedig két fontos okból. Először azért, mert a rendezőség vendéglős nélkül csinálta a számlát; vagy is, az illető egyház-elüljáróság csak akkor hallott ez ünnepélyről, ami­kor már mint elvégzett dolgot a helybeli lapok hozták; másodszor azért, mert már idejét is multa a dolog. Na­gyon kár az ily kegyeletes nyilvánulásokat, az elhamar­kodás és meggondolatlanság által, profanálni. Az illető rendezőség minden esetre jobban meggondolhatta volna a dolgot s nem kellet volna neki trólunk nélkülünk* intézkedni, mint a latin« de nobis sine . . .* közhely mondja. (ő.) A budapesti egyetemen tanuló szabolcsmegyei ifjak köre »Szabolcsmegyei kör* czim alatt, folyóhó 7-én alakult meg végleg. A körnek czélja a szabolcsmegyei szegényebb egyetemi tanulók segélyezése erkölcsileg és anyagilag, a társadalmi szellem fejlesztése és önképzés. Elnökké egyhangúlag Vidouich Ferencz joghallgató vá­lasztatott, aki egyszersmind az országos birű >Joghallga­tókat segélyző egyesületinek is elnöke ez idén. Alelnök | lett általános szótöbbséggel Kovách Elek jogász. Jegyzőül Sugár Ignácz választatott meg egyhangúlag. A pénztári tisztet Sümeghi Árpád gyógyszerész nyerte el. A bizottságba beválasztattak : Edelstein Aladár joghallgató, K. Istvánfi Lijos ügyvédjelölt, K. Istvánffy Miklós orvosnövendék és Zuclcermann Bertalan joghallgató (h) A közmunka és közlekedés ügyi miniszter, a távirat-feladási lapok dijára nézve akkép intézkedett, hogy folyó évi novemberhó l-től kezdve, a távirdai ál­lomásoknál a felektől fizetett választávirat feladásánál, a választávirati lapért járó 1 krnyi dij is beszedessék, és az eddigi válaszutalványok helyett olyanok szolgáltassa­nak ki a czimzettnek díjmentesen, amelyek egyúttal a a választávirat feladására is használhatók. — A néptanítóknak a szolgabirókhoz intézett oly beadványaik, amelyekben az 1868. XXXVIII. t. cz. 143 §. szerént, természetben kiszolgáltatandó illetményeik behajtását kérik, mint a hivatalos »Pénzügyi Közlöny* felvilágosítás képen hozza, bélyegmentesek. (!) A honvédelmi miniszter körrendeletileg értesí­tette az összes törvényhatóságokat, hogy a dalmácziai felkelés leverésében résztvett katonák özvegyei és árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mint a Boszniában és Herczegovinában elhalttak. E szerént az özvegyek, ujabbi férjhez menetelükig, a fiárvák 14 éves, a leánykák 12 éves korukig segélyeztetnek. V A budapesti kereskedelmi akadémián, a bécsi keleti akadémiának újjászervezése alkalmából, a keleti kereskedelemre készülők számára, hivatásuknak megfelelő tanfolyam felállítását tervezik; amelynek kiviteléhez a közoktatásügyi miniszter állami támogatást is helyezett kilátásba. — A gyümölcsfák trágyázására legalkalmasabb idő, a német pomologiai egylet igazgatójának Braun­schwoigban tett kísérletei szerint, a külső látható vegetáció­nak vége, t. i. október vége. Az ezen időszakban trá­gyázott fák nem szenvednek a fagytól s a rügyek nagy­része, melyek őszszel csak vékony farügyek valának, tavaszszal felduzzad, virágot hajt és szép gyümölcsöt terem. 6851 ku. 1882. A nyíregyházai kir. ügyészségtől. Árlejtési hirdetmény. A nyíregyházai kir ügyészség részéró 1) ezennel köz­hírré tétetik, bogy a helybeli fogházban az 1883 évben szükséglendő ivóvíz, 12-—16 szekér szalma szállításának, továbbá a fogházban levő árnyékszékek tisztittatásának biztosítása, végre ugyanezen időre a fogházban szükség­lendő mosószappan, fenyü-mag, s más a vegyes kereske­dési szakmába vágó czikkek szállítására folyó évi novem­berhó 28-ik napján délelőtt 10 órakor nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni; erről, vállalkozni szándékozók azzal értesíttetnek, hogy az árlejtésben részt vevők BO—50 forint bánatpénzt tartoznak letenni, és hogy a feltételek a kir. ügyészségi hivatalban — a hivatalos órákon belül — megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán 1882. október 23-án. Lázár, kir. ügyész. Irodalom. (y) Ardényi Dezső'Magyarország* czimü hsvi folyóiratának első száma, amely vállalatról, a mutatványszám szétküldése alkal­mával már szólottunk, a következő érdekes tartalommal jelent meg: 1 A magyar Nemzethez! lelkes fólhivás or­szágos magyar egyesület alakítása végett- 2. Országos ma­gyar egylet tervezete, szervezkedése, vezetése, működési módjai, lelenczházak, kisdedóvodák, nemzetiségi csere, iskola, népkör, nép­vagy falusi könyvtár ; felnőttek oktatása, buzdítás, jutalmak stb., összesen 40-féle irány és mód. 3. A magyarosodást és népnevelést Sárosmegyében terjesztő társulat alapszabályai. 4. Mily eszközök által érheti el a társaság czélját? 5. A magyar iskola-egylet alapszabályai. 6. A szatmári Széchényi társulat alapszabályai. 7. Magyarosodási mozgalmak. 8. Levelezések .• A legelső megye; A szászok Sárosbői; A volt oláhok ; Zalából; Görög-kath. magyar püspökség. 9. Nemzetiségi tárgymutató; a magyarság ereje me­gyénkint s a többi nemzetiség számaránya. 10. Hazaellenes nép­iskolai taukönyveink. 11. Apró közlemények. 12. A >Gott erhalte.« II. Szépirodalmi rész. 1. Rágalmazóinknak : hazafiaB vers Komőcsy Józseftől, a Petőfi-társaság társelnökétől. 2. Hunyák Pál. Rajz, Mikszáth Kálmántól, a Kisfaludy-társaaág tagjától. 3. A vörös orr Humoros csevegés, rég hallgató elbeszélőnktől, Balázs Sándortól, a Kisfaludy-társaság tagjától. 4. Akik mindig boldogok, a főrangú világból, irta Szunyogh Albert. 5. Szemet szemért, vers, Reviczky Gyulától, a Petőfi-társaság tagjától, 6. A megtérés, Margithay Tihamér jeles festményének ismertetése Fáy Elek tollából. 7. Arany mondások. 8. A jó öreg Mikolai. Rajz a lengyel társadalmi életből. 9. Téli kép a Balatonon. 10. szellemi szikrák. 11. Mu­lassunk. 12. Szerkesztői zárszó. Előfizetési ára: egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedéire 1 frt. Gyűjtőknek 5 előfizető után tisz­teletpéldány. Lelkészek, néptanítók, kör- és községi elöljárók, bár­mily állása közhivatalnokok, (ha 1000 frtnál kisebb fizetésük van) és rangállásukat a postautalványon jelzik féldijjal fizethetnek elő és pedig egész évre két, félére egy forinttal. Az előfizetési pénz a •Magyarország* havi folyóirat kiadóhivatalához Budapesten, Sándor utcza 12. szám czimezendő. Mutatványszámot egyszerű megkere­sésre ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal. Nyilt-tér. HIRDETMENY. Az orosi közbirtokosság italmérési joggyakor­lata e f. évi novemberhó 8-án d. e. 10 órakor, ugyancsak a nevezett községházánál megtartandó árverésen, 1883-ik év januárhó l-től számított egymásután következő három, esetleg hat évre, ha­szonbérbe fogadtatni. A feltételek alólirottnál bár­mikor megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán, 1882. októberhó 28. SZTÁREK FERENCZ, (1-2) 346 1881 közbirtokossági megbízott. Felhívás a tulajdoni igények érvényesítése iránt. Alulirt bírósági végrehajtó ezennel közzé teszi: bogy a nyíregyházai kir. járásbíróságnak 346/1881. számú végzése folytán végrehajtató sényői lakos Leveleki Mór javára, végrehajtást szen­vedett Szeles Lajos Oros határbeli harangodi lakos ellen, 29 frt 60 kr. tőke követelés és járulékai kielégítésére a végrehajtás helyéül szolgált Oros határbeli harangodi pusztán az általánosságban kö­vetkezőleg megjelölt ingóságok, u. m. 1 pejló kancza csillagos hom­lokú, — 1 db herélt pejló csUlagos homlokú darabonkint 50 frtra becsült ingóságok foglaltattak le. Ezen ingóságok össxesen 100 frtra becsültettek. Az 1881. évi LX. t. cz. 89 §-ának rendelkezeséhez képest, felhívatnak mindazok, akik a fentiek szerint lefoglalt ingóságok­hoz tulajdoni igényt támaszthatni vélnek, miszerint tulajdoni igény­keresetülcet, az ezeu hirdetmény keltétől számított 15 nap alatt, a nyirogyházai kir. járásbírósághoz, a különbeni törvényes következ­mények terhe alatt, benyújtani el ne mulaszszák. Kelt Nyiregyházáii 1882. év szept. 15-ik napján. Dndinszky, (246-1-1) kiküldött bírósági végrehajtő. Felelős szerkesztő: JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok: PIRINGER JÁNOS és JÖGA ELEK. Árverési hirdetmény. 362—463 v h.^ 1882. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881 évi LX. t. cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. keres­kedelmi és váltó törvényszék 216 1%se2 számú végzése által, Schle­singer Mór és testvére budapesti kereskedő czég végrehajtató javára, Klansz Antal nyírbátori volt ruhakereskedő ellen, 33 frt 10 kr. tőke hátralék és eddig összesen 5 frt 50 kr perköltség kö­vetelés erejéig elrendelt folytatólagos kielégítési végrehajtás al­kalmával, bíróilag felülfoglalt és 1019 frt 70 krra becsült bútorok, szarvasmarhák, fa, széna rófös Aruk, tengeri, activ követelések, ágy­nemüek, fehér ruhák s egyéb tárgyakból álló ingóságok nyilvá­nos árverés útján eladatnak. Mely árverésnek a " i S/is82 P- sz. kiküldést reudeló végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyírbáthorban a Pilis-utczai 310 nép­ser sz. házban leendő eszközlésére, 1882-ik év uovembcrhó 3-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni ,zámlékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok, ezen árverésen az 1881 évi LX t cz. 107 §-a értel­mében, a legtöbbet Ígérőnek b' csáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881 évi LX. t. cz. 108 íi-iban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyírbátorban 1882-ik évi október hó 23. napján. Petrovits Lajos, (249—1—1) kir. bírósági végrehajtó 2186 1882 . tk. Árverés. A n.-kállói kir. jbirőság miut tkvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miként' LindenfeUl Márton javára ifjú Kerezsi Jánosnétól lefoglalt s a nyiradonyi 158 sztjkvbe A I. 1 alatt fel­vett és 200 frtra becsült egész belsőség és a + 1 2. sorsz. alatt foglalt szóllőnek Kerezsi Jánost illető fele része, 251 frt kikiáltási ár mellett, e folyó 1882 évi novemberhó 21 napján d. e. 9 óra­kor Nyiradony község házánál megtartandó árverésen becsáron alul is el fog adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Arverelni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át bánompénzül a kiküldött kezéhez letenni. Vevő a vételárt 3 részletben, és pedig »/ 3-át 15 nap, 1/3-át 30 nap s az utolsó részletet 45 nap alatt köteles a nagykállói kir. adóhivatalnál befizetni. Erről az érdekeltiek azon figyelmeztetés kapcsában értesít­tetnek, hogy a többi árverési feltételeket akár e bíróság telekkönyvi hivatalába!., akár Nyiradony község elöljáróinál megtekinthetik. Hirdetmény N.-Kálló, 1882 évi augusztus 3-án. (247-1-1) Thoma, kir. aljbiró. 1153 1882 A n.-kállói kirjbiróság mint tkvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miként Szemán Mártha javára Som József és ne­jétől lefoglalt, s a geszterédi 50 sztjkvben A + 1 alatt felvett bel­sőségből adósokat illető, s 470 frtra becsült épületek és telekzá logtartási jog e folyó 1882-ik évi noveniberlió 29-ik napján d. e. 9 órakor, Geszteréd község házánál mogtartandő árverésnél a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Arverelni kívánók tartoznak a becsár 10%-ját a kiküldött kezéhez letenni. Vevő a vételárt 3 részletben és pedig "A-át 15 nap. »/ 3-át 30 nap, és az utolsó részletet 45 nap alatt tartozik a n.-kállói kir. adóhivatalnál befizetni. Erről az érdekelt tek azon figyelmeztetés kapcsában értesít­tetnek, hogy a többi árverési feltétéleket akár a bíróság tkvi hiva­talában, akár Geszteréd község elöljáróinál megtekinthetik. Kelt N.-Iíállóban 1882 évi augusztushó 3-án. Thoma, (248-1-1) ki r »lj biró.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents