Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-22 / 43. szám

a .Magyarország- czimü havi folyóiratnak ránk, uyiregylúzaiakra vonatkozó soraira. Azt mondja ugyanis e folyóirat: „Szabolcsmegyének fővárosábau Nyiregyházán még ma is vegyesajku nép lakik. Tótok, magyarok vegyesen. Csodálatos! ott, a zö­mében magyarajku megye szivében, a tisztán ma­gyar értelmiség között, a megye székvárosának lakossága még most is jórészt tótul beszél. Ha valahol, ugy ott, Szabolcsban vau legjobb alkalom a magyarosodás nagy munkájának kifejtésére. A sokkal roszabb helyzetű Szathmár megadta a pél­dát. Most Szabolcson van a sor." Ksorok irója nem egyszer szólalt mar fel e baj ellen; de fájdalom : „Nincs ki hallja'.' A .Nőegylet' niég mindig a kezdetlegesség •tádiumában van. Ma sincs több ápoltja, mint volt a 60-as évek végén. A vezérszerep iráuti féltékeny­kedések, kicsinyes, hiúság szülte személyes érdekek: nem engedik, hogy tovább fejlődjék, és jótékonysá­gának áldásait minél nagyobb körben terjeszthesse. Az ,Országos vöröskereszt egylet* fiókja még a legjobb lábon áll; mert tagjai legtöbbet visznek oltárára. Nem jobb volna azokat a szép számú fil­léreket városi emberbaráti czélokra fordítani? A .Vöröskereszt egylet" jótékonyságának szerencsét­len tárgyairól, az államnak igyis-ugyis gondoskodni kell. De a mi helyi bajainkon az állam nem segit. A .Kereskedelmi ifjúság egyleté"-nek az agiója is nagyon alant állhat. Semmi liir róla, semmi mozgalom körében. A budapesti egyetemen tanuló szabolcsmegyei ifjak köre, amely folyó októberhó 7-edikén tartá ujabbi alakuló gyűlését, még csak bimbójában van. Ki tudja lesz-e belőle kinyílt virág?! A , Tűzoltó egylet* tüze már kezdetben ki- i aludt, még pedig anélkül, hogy oltani kellett volna. Szalma tűz volt biz az. A politikai pártok meg pláne szétzüllöttek. Szóvá! az egyleti élet dolgában, mi nyiregy- | házaiak sehogyan sem vagyunk. Hiányzik nálunk 1 az ahhoz való közszellem, a jóakarat, és a kellő ' tapintat. Most már azt sem mondhatjuk, hogy nincs szellemi központ, amely a város ódon szokásainak és társadalmi csökönyösségéllek irányt és lendületet j adna. A megye itt van köztünk, közvetlen köze­lünkben. Még sincs semmi ujabb mozgalom és előretörekvés társas életünkben. E közszellem nél­küliség oka annak is, hogy sem Szabolcsmegye, sem Nyíregyháza városa nem volt képviselve a Petőfi-szobor leleplezésénél. E tekintetben legtöbbet tehetnének a „Casino a és a „Polgári olvasó-egyletKz egyletek a megyei központ és a város értelmiségének épen azon ele­meit egyesitik kebelükben, amelyek a hiányzó köz­szellemnek a szükséges lendítést megadni leginkább hivatva vannak. Innen, e két körből kellene kiin­dulni minden nemes és szép mozgalomnak. Fel tehát az egyesülésre, a társulásra a tár­sadalom miuden terén! Megyei közegészség-ügyünk a hivatalban. Szak- és nem szaklapoknál napirenden van a köz­egészségi ügy felett való szóváltogatás. Meddőnek lát­szik ugyan ez egyelőre; mert nehéz alapokai vannak a vádolt mostoha viszonyoknak, amelynél fogva az elhárí­tás majdnem lehetetlennek tüDik fel. De azért, mint a folyton csepegő viz kimossa lassankint a sziklát, UXX gyengíti a szóra jövő szó az akadályok csökönös állását. Szabolcsmegye kormánya sem marad e tekintet­ben épen az apró napi rendeletek mortsolgatása mellett, hanem igyekezik felfogni és áthatni a nagy kérdés álta­lánosságát és mélységét. És hogy mi történik e tárgy­ban a coulissák megett (bár már régibb megpenditésü tárgy), helyén valónak látszik annak nyilvános szellőzte­tése a következőkben : „Velemenyes jelentés a kórponti egészségügyi bizottságnak f. évi májushó 4-*n tartott gyűléséből, Szabolcsmegye közönségének ez idei ell> évnegyedei gyulétiben kelt 1. it.imu határozatá­ra, mtly at alitpáni jelentet által felmerült 1881. évi mottoha egJtuégi vittonyok ét igen kedvezőtlen halálo­táti arány következtében hozatott ét a bízott tágnak ki­adatott avt'grt, hogyan ét mimádon lehetne a megyében elüdUott nagymérvű halálozást meggátolni. Nem ringatja magát a bizottság azon erős remény­ben, hogy a kitűzött tárgy feletti tanácskozásban forga­tott e.zmék és az ezekből tisztelettel előadandó ajánla­tok ebbeli bajaiukon gyökeresen segíteni fognak; annál inkább pedig nem, mivel már ugyanezeu tárgyban, az IStiO-diki szintén mostoha közegészségi viszonyok alkal­mával adott véleményes nyilatkozatára, a m*g sokkal mostohább 1881 lett az eredmény. Azonban igyekszik mégis feladatának híven megfelelni, és komolyabb ta­nácskozás után, tudományos és tapasztalati bebizonyított tényekre támaszkodva, van szerencséje a következő" nyi­latkozatot, nagyobb részben ismételve, tiszteletteljesen elő­terjeszteni. Ha a kártékonyabban és terjedtebben ható bete­gedési alkalmakra, mint távolabbi kór-okokra, melyek Szabolcsmegyében felötlenek, és amelyekből azután, mint természetes forrásokból eredő, nagyobb mérvű halandó­ságra, vizsgáló figyelemmel gondolunk: számos e félék tűnnek fel előttünk Ezek pedig majd eredetükre nézve, megfejthetetlen légi származásúaknak, majd a talaj furtő­zöttségének, majd elemi rakonczátlanságoknak, majd végre a nagy társadalmi élet kóros kinövéseinek ismer­tetvén fel: egyszersmiud országos hatása is csak állami hatalommal orvosolható bajokul tapasztaltatnak. Vannak azután még szűkebb körre, inkább csak a megyére szo­rítkozó, egészségfelforgató bal viszonyok, amelyekuek elhárítására, vagy orvoslására a törvény hatóság erélyesen közreműködő fellépése van hivatva. Ezen különféle ter­mészetű halandósági okok. melyek különösen 1831-ben szilajon szerepeltek, amelyek az akkori arányú halandó­ság okaiul vádolhatók, név szerint felszámlálva: az ural­kodott járványok, az árvizek, az általános szegénység, a nép miveletlensége és a józan gyógyítástól való vonakodása és a gyermekek nagyobb számától való veleszületett iszo­nyodása; valamint népünk lakóhelyeinek czéltalansága, a pálinkával való igen elterjedt visszaélés és az egész­ségügyi személyeknek rendezetlen volta. Ezekről egyen­ként előadjuk a mi illustrálásukra tartozik, és koczkáz­tatjuk egyszersmind korlátozásukra, illetőleg elhárításukra vonatkozó alázatos véleményünket. 1. Első helyen tüntetendő itt ki ezen évnek a he­veny-fertőzési kütegekre nézve, uralkodó járványos volta. A járványok, a statisztika kimutatásai szerint, a halan­dóságnak legsúlyosabb közvetlen tényezői. Itt pedig majd a vörheny, majd a hólyagos himlő, majd a kanyaró, mig a megyénel; legnagyobb részében szórványosan 24 népe­sebb községében súlyos járványosán, az egész évben ural kodott és főkép a népség kiskorúi között, nagy számmal szedte áldozatait. Ily körülmények közt, szemben a nép szokásos el­fogultságával és fatalis mozdithatlanságával, a magára hagyott hivatalos orvosnak legbuzgóbb törekvései sem esz­közölhetvén kivánt sikert, jövőre nézve csak a küzegész­ségi törvénynek ragályos járványokról szóló 80 és 81 §§. és az ide vonotkozó óvó és gyógyeljárást illető rendsza­bályoknak pontos foganatosittatása hozhat eredményt. 2. Nem elég volt a járványok dühöngése, de te­tézte azok csapását, vagy több helyen okozta is azokat a temérdek csapadék által felduzzasztott Tiszának mind­járt kora-tavaszszal történt kitörése, melynek zabolátlan árjai, egyesülve a belvizek tömérdekségével, nagy darab föld lakosainak kezéből a kenyeret és feje fe­lől a hajlékot pusztították el, é3 teszik kérdésessé a meg­élhetést még a jövőre is; miután a rakonczátlan elem biztos fékezésére a vidékbeli erő elégtelen. Igy történt azután, hogy a lakosság, mindentől, vagy nagyobb részétől annak, ami az egészség óvására és megtartására okvetlen szükséges, megfosztatván : az elcsenevészett ínséges emberek közt tág kapu nyilt a tengéleti betegségeknek és halálozásnak. Az ingatag ál­lású vizek pedig, amilyen az árviz és a mindenfelé meg­gyült belvizek, amint a talajt eláztatták, későbben a mindenféle szerves életi maradványok rothadéka által megfertőztetett talajlég fejlődésével és kiáramlásával, elő­állott a malaria kártékonysága, mely az egész megyében roppant módon elterjedve, csigázta az emberi ^életerőt és készítette elő és vitte is sok választottait a sírba, igen változatos alakok mellett, sok izben hirtelen, szám nélkül pedig még a következő idő számára is készítve elő egyé­neit az enyészet martalékául. Ezen nyomorúságnak és az ennek következtébeni nagyobb halandóságnak akadályozására, vagy elhárítására egyetlen mód a kártékonykodó vizek minélelőbbi sza­bályozása, ami a talajt fertőztelenitené és a sikeres szor­galomnak az életfentartási eszközök megszerzésére s egy­szersmind a levegő javítására biztos tért eszközölne. Ezen igen nagy feladat azonban, a benszülött erőfeszítésen kivül, még pótló országos segélyért kiált annál jogosab­ban pedig, mivel az elhárítandó baj országra szóló. (Vége köv.) ÚJDONSÁGOK. (b.) Szabolcsmegye nagy bizottsága folyó évi no­vemberhó 28-án közgyűlést tart a szokott helyiségben. * A belügyminiszter, mint a »Nemzet* irja, kör­rendeletileg utasította a törvényhatóságokat, hogy az 1883-dik költségelőirányzataikat legkésőbb folyó évi no­vemberhó 15-ig terjeszszék fel. f. Az aradi 13 vértanú emlékére, folyó évi no­vemberhó 2-odikán délelőtt 11 órakor tartandó gyász­isteni tisztelet alkalmával, mint az illető rendezőség tudatja, gyászravatal fog felállíttatni nyíregyházai ágost. evang. imaházbau. Az egyesektől a rovataira szánt ko­szorúk a rendezőséghez küldendők. X A szabolcsmegyei agarászati társulat rendes évi versenye folyó évi novomberhó 19-én és következő napjain fog megtartatni A dij egy antik-alaku értékes serleg lesz. (rl.) Főtisztelendő Györgyényi Ignácz űrjegri kanonok őnagyságát, aki Nagy-Bányáról, hol arany-miséjét tar­totta, — mint levelezőnk irja, — folyó hó 10 én nagy óváczióval fogadták a vasúti állomásnál kisvárdai tiszte­lői, akik közt 28 éven át viselte a lelkipásztori hivatalt A várkertben fénye* banquette rendeztetett tiszteletére. (a) Szomorúan vettük tudomásul a budapesti ál­lami közép ipartanoda első három évi működéséről szóló »Értesítő*-bői, hogy Szabolcsmegyéből emez intézetbe egy, mond egyetlen egy tanuló járt. Ez egy tanuló Sil­berniaun Zsigmond KisTárdáról, aki a debreczeni reál­iskola IV. osztályából lépett a budapesti ipartanodába. Megáll az ember esze e hallatlan, mondhatni bűnös kö­zöny láttára, s kénytelenek vagyunk bevallani, hogy mi­dőn az idegen fajnak az ipar és kereskedelem terére való tolakodása ellen zugolódunk: nem egészen az az idegen faj az oka; hanem nokünk, magyaroknak magunknak is szép részünk van benne. Mig a magyar középosztály az urhatnámtásról le nem mond ; mig az ipar éa ke­reskedelmi tanodákat kerüli; mig a munkától és számí­tástól irtózik: ne álmodjunk boldog Magyarországról I V Megyei közmunka-váltsag fejében, e folyó köz­igazgatási évre befizettetett: a dadai altó járásból 1973 frt 60 kr, hátralékban maradt 3692 frt 70 kr; a dadai felső járásból 1811 frt 24 kr, hátralékban van 2691 frt 86 kr; a bogdnnyi jár ítból 1099 frt, hátralékban ma­radt 2558 frt 10 kr; a kisvárdai járásból befizettetett 1078 frt 22 krt, hátralék 1231 frt 69 kr; a tiszai járás­ból 2937 frt 35 kr, hátralékban van 2948 frt 65 kr; a nyirbáthori járásból 3460 frt 36 kr, hátralékban van 2727 frt 34 kr; a nagykálló járásból 1582 frt 50 kr, hátralékban maradt 5814 frt; Nyíregyháza város befize­tett 942 frt, hátralékban maradt 3991 frt 80 krral. Ösz­szesen befizettetett 15,3S4 frt 27 kr. Hátralékban van 25,656 frt 33 kr. A pénztár folyó évi e nemű bevétele tett 34055 frt 26 krt, s igy a régibb hátralékok tör­lesztésére 18670 frt 99 kr, folyt be; amely összeg azon­ban, az előirányzatba felvett 25,000 forintnyi remélhető hátralék-bevételnél, még mintegy 7400 forinttal kevesebb. (!!) A Petőfi-szobor leleplezéséről, amely f. hó 15-én világra szólló ünnepélyességgel ment végbe Budapesten, nemével a pirulásnak kell megemlékeznünk. Ott volt a leleplezésnél a nemzet szine, java; a nemzet nagyja, ap­raja. Képviselve volt a magyar kormáuy, az osztrák-ma­gyar tábornoki kar, a főrendiház, a képviselőház, az aka­démia, a Kisfaludi társaság, a Petőfi-társaság, a királyi kúria, a királyi tábla, a zeneakadémia, a képzőmüvé­ti társulat stb. stb. 23 megye, 11 város, kőztük még Páncsova és Temesvár is. Képviseive volt a segesvári kaszinó, a marosvásárhelyi houvédegylet, a Bem-szobor bizottmány. Erzsébet Románia királynéja koszorút küldött a szoborra ... De Szabolcsmegye és Nyíregyháza nem volt ott.' Megvalljuk, szándékunk volt Szabolcsme^yét és Nyíregyháza városát jó eleve figyelmeztetni emez or­szágos ünnepélyre; de nem akartuk megsérteni hazafiúi kötelességérzetét egyiknek sem. Most átlátjuk, bogy hall­gatásunkkal nagy hibát követtünk el ugy nipgunk, mint a megye s a város irányában. Szolgáljon e mulasztás ta­nulságul mindnyájunknak, hogy jövőre hasonló hibába ne essüuk. Az ünnepély megtörtént ugyan náluuk és más elmaradt megye ós város nélkül is; rövid időn el is fe­ledhetjük az egész dolgot: de a történet nem feledi el megbocsáthutlan mulasztásunkat. Vau még e mulasztás­nak egy másik tanulságos oldala is. Az tudni illik, hogy nem kell a sajtót ignorálni. íme ez egyszer kíméletből hallgatott és hallgatásának egy tustestül-lelkestlll ma­gyar megye és egy lelkes, áldozatkész város jó hírneve lett beárnyékolva. Ne báutsuk tehát a sajtót. A sajtótól sokat lehet várni, A sajtó sok nemes és szép tényeknek lehet rugója; sőt kell is, hogy legyen; csak támo­gatni kell. (kb.) A megyei árvaszék negyedéves tevékenységé­rőli kimutatásból folyó évi julius-augusztus-szeptember hónapokra terjedő leg, a következő adatokat veszszük át és hozzuk köztudomásra. Juniushóról elintézetlenül átjött 1 286 ügydarab, ehez beérkezett juliusuó 1-től szeptem­berhó 30-ig 3126. Lett összesen: 4412 darab. Ebből elin­téztetett 3210 drb, elintézetlenül átmegy októberre 1202 drb. A 3210 elintézett darabból kiosztatott Básthy Barna ülnöknek 998 darab, feldolgozott belőle 749-et, hátrá­nya maradt 246 ; Péchy Gyula üluöknek kiosztatott 1028 darab, feldolgozott belőle 782-őt, marad 246 ; Böször­ményi Kornél ülnöknek kiosztatott 1112 darab, feldol­gozott belőle 722-őt, maradt 390; Okolicsányt Géza pót­ülnöknek kiosztatott 776 darab, feldolgozott belőle 625-öt, maradt hátráay 154 drb; Nóvák Gyula előadó-jegyinek kiosztattott 495 drb, feldolgozott belőle 332-őt, maradt hát­rány 163 drb. Rendes ülés tartatott a fentebb jelzett év­negyedben 26, rendkívüli 22, összesen 48. Pénztári állás f. évi szeptemberhó végén készpénzben és értékben 531,649 frt 62 4/s kr Az összes szolgabiróságoknál, a főügyésznél, alügyésznél, pénztáritoknál és alszámvevő­nél jelentési tartozás van '223 ügyből. (fo.) Közegészségügy. Az egészségi állapotok f. é. szeptemberhóban kedvezőknek mondhatók. Nemcsak hogy járvány nem mutatkozott, de egyes betegségek is csak nagyon gyéren léptek fel. A váltó-láz is ritkábban jelentkezett, mint augusztusban. Az augusztusi dysenteriás járványok is megszűntek szeptemberhó beálltával. Komo­róban 25 betegségi eset fordult elő 4 halálesettel. Túrán 5 beteg közül 1 halt meg egy családbau. Kemecsén, ahová a ragály ugy hurczoltatott, két szomszéd háznép­nél 8 gyermek betegedett meg 5 uek elhalálozásával; de az erélyes orvosi közbelépésnek sikerült a járvány útját bevágni. Ibrányban is merült föl 6 vörheny eset. Orvos-rendőri eset csak egy fordult elő, Mándokon egy fiatal férfinek villanymsrgezési öngyilkosságában. (kk) A megyék 1833. évi közigazgatási kiadásainak fedezéséről szóló törvényjavaslat, indokolásával együtt, már szövegezés alatt van, és valószínűleg nem sokára be fog terjesztetni a képviselőházhoz A folyó évre e czimén 4.600,000 forint hitel volt megszavazva; a jövő évre pe­dig kerekszámban 4.480,000 frt irányoztatik elő. Szem­ben azon körülménynyel, hogy a folyó évre megszavazott czimekhez viszonyítva 1883-ra csak 4.235,000 írt lenne előirányzandó, a fentebb kitett 4.480,000 forintban a megyék javadalmazása, a jelen évihez képest 245,000 forint emelkedést mutat ; ami az egyre szaporodó köz­igazgatási teendőkben, a csendőrség felállítása folytán, a szolgabírói hivataloknál szükségessé vált némely hiva­talszolgai és lovadegényi állomások rendszeresítésében leli indokolását. Egy pénzügyőr viselt-dolgai. A Nyiregyházáu székelő m. kir. pénzügyőrség egy Neinzinger Fülöp nevű élelmes kö­zege, beront ma egybete nyomdai hely iségünkbe, a mi távol­létünkbeo, ahol is az általunk mintául félretétetui szo­kott falragaszok közzül egy legújabban nyomottat zsebre vágva, ellenünk a hivatalos leletet nagy önteltten föl­veszi ; holott sem a falakon, sem a nyilvános helyeken, a legnagyobb erő'eszités daczára sem volt képes csak egy bélyegteieu falragaszt is fölfedezni: pedig mint tud­juk a megrendelőnél is járt s a még ki nem hordott hir­detménypéldányokat mind előkérte. Valóságos hajtóvadá­szatot tartott ellenünk az élelmes pénzügyőr ur; mert minden áron lelet kellett neki. Ezért rontott be üzleti helyiségünkbe vasárnap délután, amikor hivatalos mű­ködés semmi féle hivatalban nincs, s minden hivatalnok az ünnepnapi nyugalmát élvezi. Talán még azt is ki­leste a nagyra törő pénzügyőr ur, hogy épen a mi tá­vollétünkben csináljon kontrabandot. Busgalmában el­feledte az ünnepnapot sem respectáló »finánczwachter« ur, hogy eme tulajdonjog elleni merényletével a bünte­tő törvénykönyv §§-ai alá, eső cselekményt követett el. Mi tiszteljük a fennálló törvényeket, mert tudjuk, hogy azok nem csak az állam, hanem az egyesek érdekeit is védik; de fellázad beunünk az érzés, amidőn épen a törvény őrei mellőzik a törvényt s járnak el törvény­ellenesen hivatalos működésük közben. A nagyérdemű

Next

/
Thumbnails
Contents