Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

A SBabolcsmegyei felekezet nélküli tanitoegylet Mfcgjrüléséböl. A szabolcmegyei lelekozet nélküli tantó-egylet í. é. azaptemberkó 9 éu tartá 7 ik közgyűlést Nyiregjházán a megyeház nagy termében. A* egylet tagjai reggeli 8 óra uun a rom kath. népiskolai belyug -gyík terméén jött-k W '• 1'axAr István egyleti alelnök meleg szavakkal üdvözölte a jelca tollakat. E közben gr. Dtmmtj Aurél elnök őméltósága megérkezvén: felhívta Kuhmann AmAor tanítót, hogy az előlegesen bejelentett gyakorlati előadásit a számtanból kezdené meg. A számtani siAadás utáu Wichs Lipót tauitó a bázi ip*r egyik ágit, a loiubfürészetet mutatta be gyakorlatilag. Mindkét előadás lelke* él|enzé«el jutalmaztatott. E« utáu maga a közgyűlés a megyeház nagy-termében nyitUtott meg 10 óra után. A közgyOléseu mintegy 60 tanitó vett részt. Gr. DeiMwffy Aurél elnök őméltósága, a népuevelésOgy iránti lelkesedéitől áthatva, szivélyeseu üdtözlé ál egybegyűlt Ugokat és vendégeket; örömét fejezvén ki a fölött, bog) Szabolcsmegye néptanítói nemes feladatuknak ée hivatásuknak fontosságát átérezve, a jelen közgyűlésen ily -zép számmal jelentek meg. Végül azon óhajinak adott kifejezett, hogy vajba a jövőben tartandó gjülésen, az egylet magasztos czélját tekintve, még a rauetaninál is nagyobb számban jelennének meg és horakoz nádik a megyei Umtó urak az egylet tagjai közé. Ez után a szabolcsmegyei fölekezet nélküli tanitó egylet 7ik közgyűlését ineg iyitottnak jelenté ki elnök őméltósága. Első helyen olvastatott a központi választmány évi jtlentise az egylet, illetőleg a közp. választmány ós a vidéki járáskörök működéséről. A jelentés a következő részleteket tartalmazta. Előre bocsátása után annak, hogy a központi választmány, mint az egylet végrehajtó és előkészítő közege, ez évben is miudeut megtett, hogy az egylet magasztos hivatásának megfeleljen, előterjesztetett : 1. Mult éri juliushó 2-án tartott közgyűlésünk határozata folytán, a nagy inéit. vallás és közokt. ügyi miniszter ur ő exelencziája által, 1881 évi augu-zt. 20 ra egybehívott országos képviseleti tanító-gyűlésre, egyletünk képviielőjeöl Leftler Sámuel gyruuáziumi tanár ur lett megválasztva. Közgyűlésünk e határozatát azonban a nagymélt. miniszter urnák 12196 sz. a kiadott reudelete meghiúsította; mivel annak értelmében, a hazti ta- I nitó egyletek, a magas korminy által egybehívott or- í s/águs tanítói testület képviseleti gyűlését illetőleg, csak- j is a közoktatásügyi miniszter utasítása alapján hozhatnak érvényes határozatot. A választmány, tehát, az egyleti alapszabályok 9§-ának g., pontja értelmében. 1881 évi julius 20 ik napján tartott rendkívüli gyűlésében, a miniszteri utasítás szerént, Pazár István egyleti elnököt választotta képviselőül; Leffler Sámuel megválasztatását pedig, az 1881-ben netalán egybehívandó IV. egyetemes tanítói gyűlésre tartotta fenu. l'azár István egyleti képviselő ezen megbízásáról, faladatához uiveu, megtette beszámoló jelentését, amelyet is a választmány a mélyen tisztelt közgyűlés becses figyelmébe ajánl. 2. A központi választmány, beismerve, hogy a népnevelés is a tanítók tekiutélyének emelése a tanítók önművelődésétől függ, ez irányban vélt tenni, amidőn egy határozata folytán ar. éveukint tartatni szokott egyleti gyűlésekre meuendo megyei néptanítók utazási és napi kóltségoiknek fedezéso tárgyában, Szabolcsmegye közigazgatási bizottságát megkereste. A bizottság azonban, az 1868 évi népiskolai törvény 168 §-a értelmében, csak a községi, oép és polgáriskolai felekezetnélküli tanitók érdekében mondta ki, hogy azok a szükséges fuvarral és 2 frt napdijjal a községi pénztárból láttassanak cl. Minthogy azonban Szabolcsme^ye néptanítóinak túlnyomó száma felekezeti: e rá nem illő határozat vétele után, ujabb kérvényt iutézett a közigazgatási bizottsághoz. Es ujabb kérvényt a közig, bizottság egyletünk tagjai érdekében intézte ugyan el; de amit a megyei nagybizottság azzal a megjegyzéssel küldött vissza, bogy a kért rendelet kibocsátása az önkormányzat hatáskörébe Qtkötvén; a központi választmány kérelmével az illető községekhez vagy egyházakhoz lorduljoD. A sokak előtt rejtélyesnek, sőt több tekintetben regényesnek tetsző diákélet ez oldaláról némileg eloszlat v&n a fölötte borongó homályt: tekintsük iu"g most annak egy érzékenyebb oldalát. As egész, tanév folyamában három igen nevezetes időpont van a diákra és mendikánsra nézve egyaránt: a karácson, busvét és pűnköst, vagyis műnyelven a három Ity itio, amikor könoyQ móddal tehet szert egy kis pénzmagra Ezek hassák ki a fülig adósságban lubiczkoló diákot a sárból; a mendikásnak is ezek adják jó részben a garaskááat. hogy stiblijének tátongó sebeibe a sár belé na hatóiba saon ; hanem azokat, néhány tisztességes csizmadia folt által, bizonytalan terminusig elnémítsa. Az űnnopre-járásnak axon egy. de nagy hibája van hogy kevésszer "sík meg egy esztendőben. Sok diáknak agyában foga miott már meg és még fog is olyatén ke net.s elmélkedés, hogy miért is nem történt Krisztus urunkkal legalább is kétszer annyi megünneplésre méltó káius, mmt a mennyi valósággal ? Igy aiután a lelki haszon mellett, anyagi is kétszer annyi báramlanék a szegény kálvinista diákra; ami minden bizonynyal számot tevő dolog, minthogy nem csak batavel él az ember . . . Az ilyenforma gondolatok létrehozására legalkalmasabb azon időpont, mikor a diák magába száraz marczit vagy brugót dörmöl; amikor is az a száraz valami eszébe juttatja, hogyha többször lehetne ünnepre mennie, több pénxe lenne, amiből sikerülne a kenyeret csuszósahbá tennie. Azonban ne feszegessük tovább a dolgot; a legácziók még úgyis jó messze vannak. Addig elmélkedhetünk róla. Beszéljük el inkább egymás után szünidői élmenyeinket, mig a tanuláshoz koinolvabban hozzá nem láttunk. Berkeszl Tivadar. E véghatározatot a választmány sajnálatul vette tudomásul s azt a jelen közgyelés elé terjeszti. 3. A központi választmány azon czélból, bogy a szabolcsmegyei néptanítók munkásságát fokozza s ez által különösen megyénk nevelés-tanitási ügyének előhaladá>át lehetőleg emelje, 4 magyar arany-dijt tűzött ki egy »Szabolc,megye földrajza« czimü s a népiskolák III. osztálya számára írandó iskolai tankönyvre. 4. Szintén üdvösnek találta a választmány a nyíregyházai járáskör azon indítványát, melyszerint e jelen közgyűlést megelőzőleg, lanszerkiállitás rendeztessek, s tekintettel az egylet csekély vagyonára, a kiállítás az elemi felső, nép- és polgári iskola körén tul ne terjesztessék. Továbbá a III. egyetemes tanitógyülés végrehajtó bizottsága által fölvetett, s a tanítótestületeknek vélemény adás végett megküldött 4 következő kérdésre, a kozp. választmány kővetkezőkben válaszolt: а) a szövetség eszméjét, az országos képviseleti tanitógyülés mellett, fenUrtja mindaddig, mig ez ügyben a IV. egyetemes tanitógyülés végleg nem határoz ; következéskép ezen első kérdést levétetni kérte a gyűlés napi rendjéről; б) és c) az országos képviseleti tanitógyülés mellett, az egyetemes tanitógyűlések tartását szükségesnek tartja, és pedig a IV. egyetemes tanitógyülés 1884-ben tartassék meg Budapesten ; d) az »Eötvös-alapot pedig, a IV. egyetemes tanitógyülés meghallgatása nélkül, semmi szin alatt sem tartja átadhatónak. Ezen véleméuy, megbízó levél kíséretében, Radvánszki Károly fővárosi tauitóuak oly kéréssel küldetett meg, miszerint a III. egyetemes tanító-gyűlés végrehajtó bizottságának pünkösti közgyűlésén Unitóegyletünket képviselje, s a központi választmány e tárgybani véleményét érvényre juttatui törekedjék. (Folyt, köv.) Utasítás a közgazdasági előadók számára. (Két közlemény.) Az 1882. évi XX, t.-czikk értelmében a közigazgatási bizottságban ezentúl »közgazdasági előadók,* mint a földmivelés ipar-és kereskedelemügyi minisztériumnak a törvényhatóságban levő szakközegei, fognak működni. A közgazdasági előadóknak feladata lesz tehát, a közgazdasági ügyek és általában a közgazdasági érdekek képviselete; miből önkényt következik, hogy azokuak a födmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi minisztériummal folytonos érintkezésben kell állniok, hogy a közgazdaság terén előforduló míudeu nevezetesebb mozzanatról tájékoztatva legyenek és az említett minisztériumnak érdekét, az általa nyilvánítandó irányelvekuek megfelelőleg, képviselhessék. E czélból a közgazdasági előadóknak a minisztérium szaklapja, a » Közgazdasági Értesitőc és mindazon leiratok és körrendeletek, melyek őket állásukban érde lilik, hivatalból megküldetnek. A közgazdasági előadók nem rendes tisztviselők, hanem a földmivelés-,ipar-és kereskedelemügyi minisztériumnak a törvényhatóságban levő bizalmi férfiai, kik tehát mint ilyenek rendes bürokratikus ügykört nem látnak el, hanem az említett minisztérium ügykörébe vágó —minden fontosabb szakkérdésben jelentést tesznek Hogy pedig a működési körökül kijelölt közigazgatási bizottságban előforduló miuden eseményről tudo mással birjanak, első feladatát képezi a közgazdasági előadóknak, a közigazgatási bizottság üléseiben való részvétel és azoknak lefolyásáról való rövid jelentéstétel. Az itt előadott általános feladaton kivül, a közgazdasági előadók részletes kötelezettsége a következőkre terjed ki: 1. Az erdészetet illetőleg, minthogy a minisztériumnak a törvényhatóságokban rendes szakközegei vannak, a közgazdasági előadók különös feladattal nem bizatuak meg. 2. A mezőgazdasági és ezzel kapcsolatos eg\éb ügyeket illetőleg, a közgazdasági előadó figyelemmel kiséri a gazdasági állapotot és annak hiányait; ezeknek orvoslása iránt pedig esetleg konkrét javaslatokat tesz. A gazdaság előmozdítására czélszerü törvények és rendeletek pontos végrehajtását figyelemmel kiséri és az e részben tapasztalt mulasztásokról jelentést tesz. Ellenőrzi a minisztériumnak a törvényhatóság területén működő közegeit, nevezetesen a vándortanítókat, kultúrmérnököket, állandó gazdasági tudósítókat, filloxera biztosokat. A közgazdasági előadó a gazdasági egyesületek működését kiváló figyelőmmel kiséri. Ellenőrzi az adott segélyek helyes, esetleg előirt leihasználását. Ezen feladatának kivitele czéljából, az egyletnek adott segélyekről tudomást nyer; ezek iránt esetleg véleménye előzetesen kikéretik. A segélycett egyleti titkárnak működését kiváló figyelemmel kiséri. A gazdasági egyesületek álul rendezett és segélyzett kiállításokon, versenyeken, díjazásokon, hacsak a minisztérium külön nem intézkedik, mint a minisztérium megbízottja, a bírálatban részt vesz. A működési területen fennálló állami és segélyezett földmivelési és ipari szikiskolákat működésükben ellenőrzi és ez okból azokat bármikor meglátogathatja. A vándortanítók működésére felügyel és különösen a fölött őrködik, hogy azok a közönség, illetőleg a kisgazdák értelmi fokának megfelelőleg okUtUssanak. A közgazdasági előadó a gazdaközönséget a talajjavítások előnyére, a kultulmérnöki intézmény üdvös voltára figyelmezteti és lehetőleg oda hat, bogy ezen előnyök minél szélesebb körben felismertetvén, Ulajjavitási Ursulatok és szövetkezetek alakuljanak. A kultúrmérnököket működésükben támogatja és tevékenységüket figyelemmel kiséri és az általuk a törvényhatósághoz benyújtott tervek tárgyalását azok gyors és kedvező ebntézését erélyesen előmozdítja. Figyelemmel kiséri a tejgazdaság hiányait, a tejgazdasági szövetkezetek létesítésére hat és a UkarmAnyteruie- | lés előmozdítására alknlmaB intézkedéseket keresztülvinni igyekszik. Borászati, pincze és szüretelő egyletek és szövetkezetek alakítását előmozdítja, a feltüuö borhamisításokról a minisztériumot vagy az illető törvényhatósági közeget értesiti és lehetőleg oda törekedik, hogy hegyreudőri szabályok alkotUssanak. A törvényhatóság területén kedvező viszonyokra találó kereskedelmi növények teruielesének előmozdítására irányítja igyekezetét, a létesített idevágó intézményeket, okszerű keuderáztatókat, leukészitő iutézeteket figyelemmel kiséri. A selymészét érdekében tett intézkedéseket támogatja. A törvényhatóság területén lévő vizek hal-állományának fenUrtása érdekében felügyel arra, hogy a tiltott időheu és módou való halászat megakadályoztassuk és a vadászati ügyet olyformáu kiséri figyelemmel, hogy a közgazdasági tekintetekből netáu szükségeseknek mutatkozó intézkedések iránt javaslatokat tesz. A községi faiskolák, ültetvények, fasorok kezelését figyelemmel kiséri és az e részbeni mulasztások orvoslását eszközli. (Vége. következik.) »K. K.c Vidéki levelezés. Sokan vanuak, akik a falusi élet naturális egyszerűségét égig magasztalják; pedig ha jobban megtekintik azt, legott felismerhetik a mindenre homályt vető szellemi pangást. Igaz, hogy a természet templomának díszét, amelynek állandó lakosa a falusi ember, távolról sem közeüthetik meg a világvárosok mesés ókitményü theatrumai; Liszt játéka, Blaha Luiza bájos hangja, Munkácsy ünepelt ecsetje leirhatlauul kicsinyek a lóg szárnyasainak fenséges chorusához, a mezők tavaszbimzette halmaihoz és virágos völgyeihez. Ha ezeket testi szemeinkkel vizsgáljuk csak, tudatlanságuuk érzete feltámad s égetően követeli a lelkiek megszerzését; de erre legtöbbször sem alkalom, bem anyagi tehetség nincs... Mig a városok lakói kevés pénzért az irodalom legbecsesebb termékeit olvashatják és lauulmányozhatják a kaszinóban ; addig a falusiak, heti, vagy drága uapi lapok és házasságtórésről, bukott szerelmesek kalaudjairól írott regények olvasásával űzik üres idejök unalmas óráit, amely ölő méreg különösen az ilju nemzedék erkölcsére nézve. Es ha ily körülmények között hire kél, hogy itt vagy amott egy jótékouy czélu összejövetelt reudezuek, mely ugy a rendezőkre, mint a résztvevőkre erkölcsi haszonnal jár, osztatlan örömmel fogadja azt a nép. Bár átlátnák eunek sok javát 8 többen lépnének a kezdeményezők sorába: hogy a résztvevők ártatlan örömén, kellemes szórakozásán kívül, tanintézetek, vagyontalanok, községek lennének jutalmazva az anyagi nyeremény által. Megmutatta Balkány, hogy mit tehet egyesek buzgolkodása, a legközelebb tartott táuczvigalommal össze kötött, műkedvelői előadással; amely a község részérő beszerzendő tüzfecskendő javára 50 forintot jövedelmezett. Morinaux Errich* Süketnek kell lenni* czimü egy felvonásos vígjátékát adták közép sükerrel, az eaős idő daczára is szép számú közönség előtt. Kifogástalanul oldotta meg fontos szerepét mint Euglautine Weisz Berta k. a. és a jó humoru Boniíáczot Dr. B. F. ur. Egy reálista L. V. szavalta Arany János » Honvéd özvegyet czimü költeményét, de én a széles gestikulátióhoz inkább Petőfi »őrültjétc ajánlottam volna. (S — 8.) 1321. ez. Szabolcsmegye kir. tanfelügyelóségétdl Felhívás. Reje pusztán (szabolcsm.) gr. Andrássy Aladár ur által fentartott s kellőkép felszerelt elemi népiskolánál, 300 frt évi fizetés, 3 szekér tűzi fa, kert, vagy egy hold föld, az uradalmi tiszttartónál külön tanításért ebéd lakás és nyáron át a gazdaságbani alkalmaztatásáért rendes napdij élvezete mellett, egy tanítói állomásra, pályázat nyittatik, az állomást elnyerni óhajtók, törvény kellékeinek megfelelő okmányaikkat felszerelt kérvényükkel tlulirt kir. tanfelügyelőséghez f. évi szept. hó 30-ig okvetlenül beterjeszszék. Jelzett allomásra csak nőtleu tanítók pályázhatnak Nyíregyháza 1882 évi szept. hó 10-én. Velkey Pál, szsljolcsm. kir. tanfelügyelő. ÚJDONSÁGOK. (ni.) Szabolcsmegye nagy bizottsága holnapután, azaz folyó szeptemberhó 19-dikén, tartja reudes évnegyedes közgyűlését a szokott helyiségben. (k) A nyirviz szabályozó társulat érdekeltségét, Kauzsay Károly koreluök folyó évi oktoberhó 18-adik napjára hivja össze a Nyíregyházán a megyeháza nagy termében tartandó közgyűlésére: hogy az ügyek intézése tekintetében mulhatlanul szükséges folytonosság, a gr. Károly Tibor őméltósága lemondásával megürült elnöki szék betöltése s a választmánynak ujbol való megalakiUsa által, helyre állíttassák, és a társulat további teendői véglegesen megállapittassanak, működésének iránya kijelöltessék és egyéb társulati ügy elintézést nyerjen. (!!!) Kossuth Lajos hazánk nagy fia születésének 80-ik évfordulója alkalmából, folyó hó 19-én Nyíregyházán esetleg tánczmulatsággal összekötendő fényes ünnepély van készülőben. A terv szerint a társas vacsora a nagyveodéglő táncztermében fog felterittetni. A rendezőség felhívja a nyíregyházai hölgy-közönséget, hogy az ünnepély fényének és részben sikerének emelése czéljából, szíveskedjenek a rendezőséghez (?) kokárdákat küldeni, amelyek közül a legszebb 4-el a négy rendező diszittetik fel, a többi pedig elárusittatván, a bejöveudő összeg a helybeli ev. ref. egyház tornyában alkalmazandó óra alapjára fordittatik. A nyilvános épületek felügyelői felkéretnek, hogy nagy hazafi iránti tisztelet méltó kife-