Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-10 / 37. szám

„N Y í R V I D É K." A felső tiszavidéki gazdasági egylet közgyűléséből. (Szepttmb. 3). (Jróf Uttficffy Aurél elnök őrnélti-ága a megje­lent tagokat ödrötölrén, a gyűlést megnyitotta s titkár ai elnöki jelentet olvasta fel. A jelentéit a közgyűlés tudomásul vette s örömmel értesült az igazgatóságnak több üdrös intézkedéséről, ugyimi* a tenyészállatok dijaxisáról, retömagok ki­oaztásárúl sat. Az elnöki jelenté* felolraaiaa után elnök ő méltó ­•iga rövid elíterjasztéat toaz >zóral is az egylet viszo­nyairól, mlködéeéuek akadályairól. Hangsúlyozza a többi közt, hogy az egylet működése iránt még 'mindig nagy a közöny a gazdaköxönség részéről, amit csak az okatarO gazdilkodáa • a mezőgazdasági tudományoknak a népiskolákban való kötelezőre tétele által hisz némileg lo­hasztani. A Tindor és magiu tanárok eljárását nem lát­ja ciélhoz vezetőnek ; behatóbb, alaposabb terjeszteséről kell gondoskodni a mezőgazdasági ismereteknek a kisebb gazdák közt. Fraltr Sándor köszönetet szavaz az eluökségnek buzgó működéséért; amit a közgyűlés élénk éljenzéssel oszt Az adminiutriczióra nézve, a deczentrálizácziót kívánja alkalmazni, a centralizáczió helyett fejleszteni a gazdasági ismereteket, állattenyésztést, takarmány-terme­lést vidékenkint. Már érőkkel ez előtt kimoudta az or­szágos szerrezet, hogy rendszer nélkül nincs jövője a gazdasági egyleteknek. Nem hiányzik nálunk sem a jó­akarat, sem a munkásság; de ezek magukban nem ele­gendők; összerágó működés kell, szellemi és anyagi erőre ran szükségünk hogy feladatunkat megoldhassuk. Szóló óhajtaná: hogy e szellemben kerestetnék, illetőleg hiratnék fel az országos gazdasági egylet a vidéknek szervezésére néxre. Elnök: f. é. novemberhóban épen e tárgyban jő össze határozni az orsz. egy I. Én nem sokat várok e tekiutetben az országos gazd. egylet kezdeményezésétől. Ez az au­tonómiába vágó dolog. Ilyesmi, decentralizáczió mellett kivihetetlen. Tudomásommal a békésmegyei, vasmegyei fehérmegyei gazd egyletek sem barátjai az egyöntetű szervezésnek, taláu épen azért, mort gazdasági viszonyaik eléggé kedvezően fejlődnek a mostani rendszer mellett. Nyíri János azon kérdést teszi fel, hogy minő szellemben kiránja az egylet magát az országos gazda­sági gyűlésen képviseltetni? Kivánja-e páldánl a ceutra­hzácziót, vagy a decentralizác/.iót ? Óhajtaná, hogy az egész országban egyöntetű eljárás hozassék be. Frdt*r Sándor nem lehet egy véleményben azokkal) akik a centralizácziót, az autonómiával ellentétbe helyezik. A közszabadságaak alig van nálánál melegebb barátja ; de a szabadság uem lehet érvényes ott, ahol rend nincs. Ez az alap. Az üres formaságok mellett a lélek, a szellem elvész; uta-itást, irányt azonban mindig lehet elfogadui a központból. Elnök ő méltósága közbeszól és kéri vitatkozó urakat, hogy az eszme-csere érdekes ugyan, de czélhoz most nem vezet Az elintézendő tárgy sok féle, hogy ki fogy a gyűlés az ibőből. Azt azonban igen czélsserünek találja, hogy a fenn forgó kérdés megbeszéltessék s az országos központi gazdasági egyleti gyűlés, ez egylet részéről, kerestetnék meg egy elaboratummal. Erre nézve megbízható volna a választmány is, hogy az őszi közgyűlés elé ily reform javaslatot terjeszen. Elnök ő méltósága ajánlata folytán megbízatnak egy ily kidolgozás beadásával: Fráter Sándor, Nyíri János és Pscherer József urak. Következett az 1882-ik évi pénziári zárlat bemu­tatása. E szerént alapítványi tőke: 32,701 frt Bevétel; 6«06 frt 52 kr. Kiadás; 6186 frt 21 kr. Helyesléssel tudomásul vétetett. Ezt Körétté az 1882 évi költségelő iráuyzat ('/, évi) Bevétel: 1957 frt, 35 kr. Kiadás: 1770 frt 45 kr. »Ni ni, még a Hudák Pankáéknél fenn vannak*! — »Az ám, menyaszony a Panka, neki készítik most a sok holmit.*— »Biz a nem igaz, hát nem tudjátok, hegy a F icsor Pesta lemondott Pankáról, mert az apja nem akarta ráíratni fertály földjét. * - »Ugyan ug)-e?«— >Olyan igaz, minthogy itt állok .c— »Csitt « — - A szobából keserves zokogás hallatszik ... • Szegény Panka, beh megjárta. « — Hallgatva mennek tovább a leányok, még a nóta is megkeseredik ajkukon. ... »Soba ilyent! » ... Csak menjetek, ti boldogok, Isten őrizzen titeket basonlétól. Emitt meg nagy lélektelenül cipel egy fiatal ember egy éltes asszonyságot Kész rolna az ölébe vinni, ha tehetné. Az asxony — természeténél fogra — nagymérvű beszélgetésre rolna hajlandó, de az ember kegyetlenül, wet A nála lerő etiközökről biztosra Tehetjük, hogy az asszony bába, a férfi nedig egy reménybeli apa. Oh bodog halandó! >f«leséged házadban, minta sxülővesxsxő, gyü­mölcsöt hox,» ahogyan Szent Dárid énekli. Meg se hallja » n»«y Igyekezetben, amint ralaki az olrasókör ablaká­ból nerén uólitja. — Csak ngy füle mellett réredeznek a baugok, amint áttörnek az ablakon: »tartoui« >adom« • mit rissta ?« Egy pillanatot nem késne most az egész világ cukasznájáért. Azonban hit a helység nyele nagy komótosan el­reri a tizet. Oldalt mindenfali riz-szintesen elnyúlt halan­dók ölelgetik Morphemt A hold is fölebb higott megnézni, ami megnézni való, olyan nagy udvara ran, mintha holnap lakadalmat akarna tartani rálátni tnlriligi poetáral, pM­diul a nedres Medárddal. Egy-egy félő* kutya rakkantja el magát - bizonyosan rosszat álmodott »Lakos urai­mék » bizton alusznak azon hitben, hogy a falu bátort,i­gai — a bakterek mindennemű romlást és kárt tárol tartana hajlékaiktól. Mort hát olyan együgyűek ragyunk mi falusiak, hogy még a bakterben is bízunk. Pedig a »8*mmite< zsidó kocsmájában most is áll a duhaj. Ki hallatszik a mulatók pajzán nótája: .Nem uabatl a papnak házasodni...« — Elég baj az annak.* Kajnbuse. Ez után Kálnay László egyleti ügyész egy módo­sitrányt olvas fel az alapszabálynak a tagsági dijak behajtására ronatkozó egyik pontját illetőleg. E módosí­tás abból áll, hogy a benerlésnél felmerült, de a bíróság álul csak igen ritkán, vagy soha meg nem itélt költsé­geket azok viseljék, akik arra alkalmat szolgáltattak. E módosítás egyhangúlag elfogadtatott Bejelenti torábbá egyjeti ügyész, hogy Ercsey Lajos. Nagy Adám és Petrovay Akos beperesitése az egyletnek ha-zontalau kiadást okozna, miután az illetőknél nincs alap. Kéri a gyűlést, hogy e tekintetben határozzon. A gyűlés a nevezett 3 adós tartozását törlendőnek mondta ki. Elnök ő méltósága felhívja a közgyűlést, hogy Groák Zsigmond elhalt albizottsági tag helyébe mást választana, mielőtt a tisztviselőség lemondana állásáról. Kálnay L. az albizottsági tag megválasztatását a választmány jogköréhez tartozónak hiszi; tehát annak itteni megválasztása felesleges. Elnök most. azonnal óhajtja az albizottsági tag megválasztását, minek folytán albizottsági tagokul meg­választattak ; Ferenczy Emil, Jármy Ödön és Szamuely Lajos Elnök ó méltósága bejelenti, hogy Kisvárdán egy gazdasági kör alakult; egyszersmind bemutatja annak alapszabályát is. Az alapszabályoknak csak az a része olv istatott fel, amely kizárólag a gazdakör, mint ilyen speezliális érdekeit érinti; egyéb részében pedig az egyleti­hez mindenben hasonló lévén, azok felolvasása szükség­telennek találtatott. Következvén a választmány és tisztikar újjáalakí­tása : Elnök ő méltósága kijelenté az általános lemondást. Erre a közgyűlés az elnököt egyhangúlag újból magvá­lasztá, amit az elnök meleg szavakkal köszönt meg. Al­elnökül Nyíri János választatott meg, aki a benne helyezett bizalmat és megtiszteltetést szintén megköszön­vén ; kérte a-közgyülést, hogy hivatalos teendői közt ezen tul buzgóbban támogassák. A tiszti kar megalakításából kifolyólag elnök figyel­mezteti a közgyűlést Kállay Jenőnek választmányi taggá leendő megválasztatása tárgyában; miután ő atyjának, aki már különben is tehetetlen törvényes örököse; atyja nyilatkozata alapján talán uiegválasztathatnék! Ez azonban az alapszabály világos érteimébén el­esett ; atnenyiben az egyleti alapitói jogot a fiu, csak atyja halála után örökölheti. Miután elnök felhívására uj indítvány nyal senki sem lépett fel, elnök ő méltósága felhívja a közgyűlés figyelmét a magyar leszámítoló és váltó-bank igazgató­ságának azon ajánlatára melyszerint ha vagy a város, vagy az egylet 150 Cl00—100 frtos)részvénvt elvállalna: a társulat kész Nyíregyházán közraktárt állítani fel. Hosszabb vita után e kérdést illetőleg, amelynek előnyös voltát kétségbe senki sem hozta, abban történt megállapodás, hogy miután a kérdéses raktár felállítása ez évre nézve meghaladott dolog, nem veszt az egylet semmit, ha most ezzel nem siet, hanem beható megfon­tolás és szigorú számítás után bocsátkozik csak a vállalatba, amely az illető részvényesekre nézve, csak oly fontos ügyleti dolog, mint a bank részéről; következéskép az aláírási felhívás elkészítésével Dessewffy Aurél elnök ő méltósága. Nyíri János, Haas Mór és az egyleti titkár bízattak meg. —y.— A szafoolcsniegyei népoktatás viszonyai. Az orvos ügyes és szerencsés gyógykezelése előse­gítheti a betegség gyorsabb lefolyását. A kertész mester­kérdéssel a növények növekedését előmozdíthatja; egyszó­val : a társadalmi életben a művészet, az ipar, a keres­kedelem, a gazdászat világában kémiai technikai ezkö­zökkel lehet a munkát gyorsítani; a gyarapodást előre­siettetni. Egyedül a nemzetségek a népek általános köz­mivelődé9ét, elhamarkodott munkával törvényekkel, fény­mázzal bevont kontárkodással elösiettetni nem lehet éB nem szabad. Ellenkezőleg proletárizmus és pauperizmus rovására történik az. Hazánk közmivelődése, tanügye és népoktatása az utolsó évtizetben nagy haladást tett. Ezen előhaladáshoz tagadhatlan, hogy a nép maga is uagvmérvben járult; de viszont az is tagadhatlan, hogy a kormány is sokat tett. De ha mindamellett tanügjünk mégsem áll a tökéletes­ségnek azon magaslatán, mint pl. Schvájczban, Belgiumban és más országokban; annak sem a nemzet szükkeblüsége va^y mintha nem volna még ahhoz eléggé érett, fem pe­dig a kormány hanyagsága, vagy rosz akarata az oka. Azt egyedül az idő hozza inajd magával. De térjünk át czikkünk tulajdonképeni tárgyára. A »Nyirvidék«-ben, mely sokat foglalkozik a tanügy­gyei, sokszor volt hangoztatva megyénk tanügyének né­mely kalamitása. Ezen kalamitásokért majd a kormányt, majd a megyei tanfelügyelőséget okolják.; Néztük hát megyénk tanügyi állását, viszonyítva azt a szomszéd és más megyékkel: Szabolcsban 33.432 tanköteles gyermek közül, isko­lába jár 20,101, Uugban 21880 t. k. közül 12 658, Beregben 25,018 t k. közül 30,779, Bihar. 57747 t. k. közül 9914, Mármaros 34,343 t. k közül 9895, UgOcs. 9813 t k. közül 3941. Szabolcsban képesített tanitó van 81% Szatmárban 79®/., Bereg 68%, üng 75-8%. Szabóidnak egyedül 2 köz­ség nélkülözi az iskolát u m : Kis Báka és Ontelek, de hát ott ran a szomszéd két község N. Báka, Óutélek, 0-8 kl. távolságra, horá iskolába járhatnak a gyermekek. Biharban 113 községnek nincs iskolája; Szatmár­ban 16, Beregben 57, TJngban pedig 26 községben nincs iskola. Szabocsban ezelőtt pár érvel csak egy tanyai isko­la volt Királyteleken, jelenleg 11 van. Izraelita hitfelekezetű iskola is csak egy-kettő volt; í most 7 ran, amelyek minden tekintetben megfelelnek a czélnak és törvénynek. Czikkiró, aki e nyáron Ung-, Bereg-, Ugocsa- stb, megyéknek nagyobb részét bejárta, alkalma volt tapasz­talni menyivel előhaladóttabh megyénk tanügye, mint a nevezett és Bihar, Borsod szomszédmegyéké. Hogy me­gyénkben a hitfelekezetü tanitók roszul vannak dotálva, | arról sem a kormány, sem pedig a tanfelügyelőség nem tehet. Megyénk tanfelügyelője a jogkörében álló intentóit, tekintélyét, befolyását és ahol kellett szigorú oljárását mindenkor felhasználta. Tankerületében lévő tanítónak mindenkor buzgó pártolója és mondhatni nemeskeblü ba­rátja volt és reméljük, hogy ezentúl is az lesz. Volt alkalmam föntérintett megyékben tapasztalni, hogy 1000—1500 lélekkel biró községekben 25—30 ta­nuló járt fel az iskolába. Megyénkben pedig vannak 400 lélekkel biró községek, melyekben az iskolába járók szá­ma az 50—60 at is meghaladja. A tek. szerkesztő ur szives engedelmével, még visz­szatérek erre a tárgyra. *) Schönbrunn Zsigmond. ÚJDONSÁGOK. — Kozma kir. főügyész szeptember 7-én érkezott városunkba. Havas Imre pestmegyei kir. ügyész pedig szeptemberhó 8-án, a melléje rendelt Szerónyi alügyész­szel; kikre a tisza eszlári bonyodalmas büuper vizsgálata bízatott. — Lázár Kálmán székes fehérvári kir. alügyósz nyíregyházai kir. ügyészszé neveztete ki. Hír szerint Eg­resi Nagy László pedig, a pestmegyei kir. ügyészséghez lett áttéve, kir. alügyészi minőségben. — A katonai beszállásolással járó terhek mikénti viselése tárgyában alkotandó szabályrendelet elkészítésével megbízott küldöttség, folyó szeptemberhó 13 áu d. e. 10 órakor a megyeház nagytermében illést fog tartani. — A megyei kóuton felállítandó vámsorompó tár­gyában folyó szeptember hó 13 án d. u. 3 órakor, a megyeháza nagy termében, küldöttségi ülés fog tartatni — Pscherer József bogáti nagybirtokos s megye-bi­zottsági tag, a földm. ipar és kereskedelmi minister ur őmltsága által, Szabolcsmegye közigazgatási bizotságá­ba,az 1882, évi XX. törv. czikk alapján, közgazdasági előadóvá neveztetett ki. (!) Nt. Lukács Ödön felső szabolcsi főesperes és nyí­regyházai ref. lelkész urnák Debreczenben a külvárosi pa­róchiára leendő megválasztatását, a debreczeni lapok bi­zonyosnak állítják. A Debreczenből Lukács ur meghall­gatása végett Nyíregyházára utazott hallgatók nagy lel­kesedéssel szóltak küldőiknek. Ebben mi egy perczig sem kétkedtünk. Ha a gondviselés ugy rendelte, hogy a derék lelkészt, költőt ós barátot csakugyan el kell vesz­tenünk: lelkünkből sajnáljuk ugyan, de azért meg kell nyugodnunk benne. Még ma azonban semmi bizonyost sem moudhatunk távozásáról. (!!) A nyíregyházai városi leányiskolára vonatkozó s Krasznay Gábor iskolaszéki elnök és Poroszlay Adél tanítónő által aláirtt értesítésből megérthették lapunk olvasói, hogy emez intézetben ez idén már a 2-'k osztály is megnyílik. Megérthették e tanintézet üdvös czélját. És mégis alig hiheti az ember, hogy a beiratkozási ha­tárnap lejártáig, az első osztályba 17. a második osz­tályba csak is 3 növendék leány iratkozott be. Ugy lát­szik, hogy a szülők nem sokat gondoluak leánygyerme­keik hivatásszerű kiképeztetésóvel. Miért tehát az áldo­zat a város részéről: ha annak jótéteményeit nem akarják igénybe venni a szülők, akik egyedül maradnak felelő­sök Isten,haza és a társadalom előtt gyermekeik helyes és alapos kiképeztetéseért ? ! — Scharf Móritz az eszlári események főtanuja, köztudomás szerint, Nyiregyházán, a megyei várnagynál gondos ellátás és ápolásban részesül s igen jól érezvén magát, sorsával teljesen meg van elégedve. Szellemi képeztetéséről akként gondoskodott a megyei kormányzó alispán ur, hogy egy tanítót járat be hozzá, ki a nyelv­tan, számtan történelem, földrajz, természetrajzból napon­ként órákat ad neki, s gyors és élénk felfogás és atanulás­bani szorgalma által szép előmenetelt ígér tenni. Amint halljuk a péteken itt járt Kozma m. kir. állami főügyész ur is meglátogatta s több kérdést intézett hozzá. — A »Szabolcsmegyei felekezet nélküli tan. egyes.* által a róm. kath isk. tantermeiben rendezett csinos, és különösen a tanügyi téren működő egyénekre nézve ta­nulságos tanszerkiállitás szép számú látogatóknak örvend ugy helyből, mint vidékről. Különösen a vidékről jött lá­togatásokból látszik, hogy a megyei kir. tanfelügyelőség által, a községek elüljáróihoz ez ügyben szétküldött lel­kes felhívás, nem volt a pusztában elhangzó szó. Kár, hogy a tanév beálltával, e hosszabb időre méltó kiállításnak, a mai nappal oly hamar végét kellett szakítani. Holnap már a vidékről jött tárgyak csomagolása és szétküldése fogja kezdetét venni. Reméljük azonban, hogy mielőbb második kiállítást kell jeleznünk, mely, ismerve már né­mileg e téren is a talajt s részben meg törve az utat, a jelen bezártnál fényesebb lesz az. Különben a legna­gyobb elismeréssel adózunk a buzgó kezdeményezők, és rendezőknek. X A magyar leszámítoló és pénzváltó-bank igaz­gatósága, a közraktári és árúüzletének közvetítésével, Szabolcsmegye területére nézve, Flegmaun Lipót nyír­egyházai kereskedőt és bankigazgatót bizta meg. E megbízatás alkalmából tudatjuk olvasóinkkal és a ter­melő közönséggel, hogy addig is, amig a felső tiszavidéki gazdasági egylet utján, a nyíregyházai közraktár létesít­tetnék, saját jól felfogott érdekükben, egész bizalommal forduljanak nevezett bizományos úrhoz, aki a magyar leszámítoló és pénzváltó banktól nyert megbízatás és felhatalmazás folytán, a bank fővárosi közraktárai czimé­re föladott termények és árukra, a föladó vevény bemu­tatása mellett, azok értékének legalább Vs-» d, sőt több része erejeig is olcsó pénzelőleget fog adni. Tájékozásul tudatjuk azt is, hogy a termények és áruk eladása irán­ti rendelkezés és elszámolás, rendszerint közvetlenül a magyar leszámítoló és pénzváltó bank igazgatóságával történhetik ugyan; miudazáltal Flegmann Lipót ur, kívá­natra, ennek közvetítését is teljes készséggel elvállalja mégpedig minden díjazás nélkül. •) Az, hogy az iskolába járás Szabolcsmegyében kedvezőbb lábon áll, mint a szomszédmegyékben, még nem teszi jó bb;í taniigyi viszonyaikat. E tekintetbe még mindig nagy a mulasztás. Tehát ne legyezgessük ősi magyar szokás szerint a hibákat; hanem mutassunk rájuk és orvosoljuk azokat. Ily irányban kérjük foly­tatását. Szerk

Next

/
Thumbnails
Contents