Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-22 / 4. szám

,NYÍBVIDÉ Ti." Ha azonbau ily követetelés csak a valósággal adott érték s annak 8%-ot felül nem haladó kamata (1877. VIII. t. ez. 2. §-a) erejéig érvényesíttetik : büntet/5 eljárásnak sem a hitelező, sem jogutóda elten nincs helye. 5. §. Ha a zálogüzlet tulajdonos az 1881. XIV t. cz. 11 §-a szerint megállapított dijaknál magasab bakat követel vagy szed oly körülmények között, ame lyek ezen cselekményét uzsora vétséggé minősítik: elle ne a 6-ik §-ban kijelelt bíróság, a jelen törvényben meg határozott büntetésen felül, az 1881. XIV t. cz. 23 §-ának második bekezdésében megállapított mellékbünte tűst is alkalmazni tartozik. 6. §. Az uzsora vétsége felett az illető kir. törvényszék ítél, mint büntető bíróság. 7. §. Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli: Ítéletében semmisnek kell nyilvánítania azon üzletet, mel) ben az uzsora tényálladékát ismerte fel s egyszersmind meg kell állapítania a megsemmisítés jogkövetkezményeit. 8. §. Az üzlet megsemmisítésének jogkövetkezményei a következő szabályok szerint állapitandók meg. A hitelező visszakövetelheti azon értéket, a melyet valósággal hitelezett és azon érték 6®/o"Os kamatát, és ha ezen követelései még ki nem elégíttettek, megtarthatja már létező és őt illető biztosítékot; különösen érvényben tartandó az eredeti követelés biztosításául szolgáló zálogjog, a megítélt érték és 6% kamat erejéig akkor is, ha a zálogjog a telekkönyvbe be vau jegyezve. 9. §. Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak csak a sértett fél indítványára vau helye. Az indítvány azonban az 1. §. 3. bekezdésének eseteiben vissza nem vonható. 10 §. A büntető biróság megkeresésére a-polgári bíróság azonnal felfüggeszti a bünvizsgálat tárgyát követelés érvényesítésére vagy behajtására vonatkozó, előtte folyamatban levő eljárást, s ha a per a felsőbb bíróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett s az összes periratokat átküldi a megkereső bírósághoz. 11. §. Ha a büntető eljárás más okból, mint az uzsora vétség tényálladékának, vagy a bizonyítékoknak hiánya miatt, nem tétethetik folyamatba, vagy szüntettetik meír: a sértett fél keresete folytán a polgári biróság itél az ügylet érvénye felett s ha az 1. §-ban foglalt feltételek fennforgása bebízonyittatik, az ügyletet megsemmisíti és ennek jogkövetkezményeit a 8. §-ban foglalt szabályok szerint megállapítja. Ez esetben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozó ügyekben is, a kir. járásbíróságok járnak el. A kir. tvszékek elé tartozó ügyekben, a jegyzőkönyvi eljárásnak van helye. 12. §. Az előző szakasz esetébon az ott megjelölt polgári bíróság határoz az iránt is, hogy a követelés behajtása egészben felfüggesztendő-e, vagy a végrehajtás Csupán-^r-, a biztosítási intézkedésekig engedélyezendő ? 13. Az ezen törvény alapján itélő, büntető és polgári bíróságok, a bizonyítékok bizonyító erejét csak megvizsgálása és mérlegelése alapján nyert szabid meggyőződésük szerint állapítják meg. 14. §. A jelen fejezet határozatai nem alkalmazhatók oly keieskedelmi üzletekre, amelyek bejegyzett kereskedők. mint hitelt nyerők által köttetnek. II. Fejezet. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról. 15. §. A ki valamely hitelezési ügyletből eredő kötelezettség teljesítésére vonatkozó s a becsület zálogával, becsületszóval vagy hasonló kifejezésekkel erősített Ígéretet az adós ellen bármely uton felhasznál, kihágást követ el s a kir. járásbiró által 100—300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel s a behajtatlauság esetén megfelelő időtartamú elzárással bünteteudő. Ha a kötelezettség uzsora üzletre vonatkozik : a törvényszék az uzsora vétségre kiszabott büntetés megállapításánál, a jelen szakaszban kijelölt hihágásra, mint ez által előállott halmazatra, tekintettel leend. 16. §. Az előző § ban meghatározott büntetés alkalmaznndó arra is, aki ily módon biztosított követelést szerezve, az ilynemű biztosítást az adós ellen, a jelen törvény életbelépte után bármely uton felbasznál. III. Fejezet. A kamatokról. 17 §. A kölcsön szerződésben bármely időtartamra köttetik is az, a kamat miudig világosan évi százalékban fejezendő ki. Ha az ekként határozottan ki nem tétetik, a kikötött kamat, ha rövidebb időre köttetik is ki, egv évre megállapítottnak tekintendő. 18. §. Ha h hitelező a kamatot a kölc«önzött tőke mennyiségéig megintés nélkül haeyta növekedni, elveszti azon jogát, hogy a tökétől további kamatot követelhessen. A perindítástól kezdve azonban ismét lehet kamatot követelni. 19. §. Kamatok kamatja nem köthető ki. A beperesités napjától a kamattól is követelhető késedelmi kamat A két éves vagy régibb kamathátralékok közakarattal uj töke gyanánt köteleztetnek. 20. A 18. és 19. §-ok határozatai nem alkalmazhatók azon pénzintézeteknél elhelyezett betétekre, amelyekre nézve a pénzintézet alapszabályaiban eltérő intézkedések foglaltatnak; a 19. §. határozmányai pedig nem érintik az 1877. XX. t. cz. 290. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezést. IV. Fejezet. A korcsmai hitelről. 21. §. A vendéglőkben, korcsmákban vagy bármely italmérési helyiségekben a vendégeknek kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések be nem perelhetők, ha az adós, a hitelező irányábau fennálló korábbi hasonló- I nemű tartozását a szeszes ital kiszolgáltatása előtt nem törlesztette. Ily követelések az adós követeléseibe való beszámítás utján sem érvényesíthetők. 22. §. Érvénytelenek azon zálog- és kezességi szerződések, melyek oly követelések biztosítása végett köttetnek, a melyektől az előző §-ban a beperelbetési jog elvonatott. 23. §. A ki a 21. és 22. §-ok határozatai kijátszása czéljából, valamely érintett ügylet, vagy váltó alakját használta fel, kihágást követ s a járásbíróság által 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 24. § Szállodákban, vendéglőkben vagy korcsmákban szálló vendégek ellen, a szállást adó által támasztható követelésekre, a jelen fejezet határozatai nem alkalmazandók. 25. §. Ezen fejezet szövege miuden italmérési helyiségben a vendégek által könnyen látható helyen magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó. Azon vendédlős, korcsmáros vagy italmérő, aki ezen §. reudeletét nem teljesiti, az illetékes közigazgatási hatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 26. §. A jelen törvény végrehajtásával a belügy- és igazságügyminiszterek bízatnak meg. Budapest, 1882-ik január 11-én. Pauler Tivadar. Távírda sodronyok mérsékelt ároni beszerzése gazdasági czélokra. A mezőgazdaság, szőlészet és kertészet terén a sodronyok használata naponta kiterjedtebb alkalmazást talál, részint olcsósága, tartóssága, részint a könnyű és egyszerű felhasználási módnál fogva. — Mezőgazdaságban előnynyel alkalmazható borju-kifutók létesítésére, nevendék állatok számára külön szakított legelő területek elkülönítése s más egyszerűbb kerítések felállítására szőlőszeti czélokra az úgynevezett drót-mivelésnél, megbecsülhetetlen pl. lúgosok alkotásánál s a Quiot-féle rendszer szeriuti mivelésuél, de még kertészeti czélokra is használható, ha valaki díszítésül törpe kerítéseket akar, — főleg séta utak szélein-létesiteni, vagy különböző fa-alakokat növelni. A földmivelési minisztérium ezen sodronyokat olcsó áron adja át a gazdaközönségnek a feutebb említett czélokra. — Midőn ezt az érdekeltek figyelmébe ajánljuk: következő tudni valókat hozzuk köztudomásra. »A sodrony három féle vastagságú, 3, 4 '/

2 és 5 milimeter átmérővel. A 3 m. m. vastag sodronyból 100 folyó meter 5 klgr. sulyu a 4'/

2— 5 m. m. sodronyból 100 folyó meter 12—15 klgrammot nyom. A 3 m. m. sodrony ára 100 klgrammonként 10 frt, a4'/j—5m. m. sodronyé 100 klgrammonként 9 frt, E szerint a 3 m. m. sodronyból 100 folyó méter 50 krba kerül, a é'/

2 és 5 m. m. sodronyból 100 folyó meter mintegy 1 frt 8 kr. — 1 frt 35 krba. A sodronyt venni szándékozók, a kivánt sodrony vastagság és mennyiség megjelölése mellett, a m. kir. távirdai központi raktár—hivatalához (Budapesten VIII k. József u. 617.) kell, hogy forduljanak.* De minthogy csak hiteles bizonyítvány mellett adatnak ki a sodronyok, felhivatnak az illetők, hogy bizonyítvány nyerése végett —, »a felső-ti=zavidéki gazda sági egyesület* titkárságához forduljanak. — Ha a bizonyítvány levél utján kéretik, egy drb. 50 kros bélyeg és a posta dij mellékelendő s egyszersmind világosan megjelölendő azon czél, a melyre a sodronyt használni óhajtják. A fentebb emiitett raktári hivatalhoz küldendő a beadványnyal egyidejűleg a sodrony ára is. — A sodrony az ár befizetése után a raktárban azonnal átvehető; ha azonban a vevő'a sodronynak a budapesti vasúti indóházak valamelyikéhez, vagy a gőzhajó állomáshoz szállítását óhajtja: a távírda raktárhivatal a vevő költségére közvetíti, mely esetben 100 klgrammonkínt 55 kr. küldendő be. Figyelmeztetés. Azon t. gazda urak, akik a »felső-tiszavidéki gazdasági egyesület* által részökre díjtalanul beszerezni kivánt Göndőcs-féle kettős gyékény méh kaptárakra magokat előjegyeztették: figyelmeztetnek, hogy ezen kaptárak még a tél folyamán átvehetők lesznek, a miről annak idejében magán uton is értesíttetni fognak. Nyíregyháza 1882. január 17 én. A titkárság. Vidéki levelezés. Bűd- Sz*. n t - Mi h nly 1682. jan. 16 Az itteni olvasókör helyiségében f. hó 8-áu tartatott meg az olvasókör tisztviselőinek választása e jeleu évre következő eredraénynyel: Elnökuek újra megválasztatott M. Lakatos Károly rector. aleluöknek Kalmár Péter kántor, pénztárnoknak Oláh Dániel helybeli polgár, könyvtárnoknak Illés Süttő Imre ref. tanitó ; választmányi tagoknak: Ső^és János ref. s. lelkész, Sári M. Gábor, Pap Ferencz, O Nagy András, Horváth Péter és Szabó F. Károly helybeli polgárok-. Tiszteletbeli elnökuek újból megválasztatott Nagyt. Tóth Miklós re£. lelkész ur. A pártoló tagok becses figyelmébe ajánlva a czivilizáczió e jóltevő intézetét — kitartást, szorgalmat kívánunk ugy a tisztviselői karnak, mint a rendes tagoknak! Folyó hó 12-én a kávéház dísztermében •zártkörű tánczvigalom* tartatott »a büdszent-mihályi kuglizó társaság* által, alaptőkéjének gyarapítására. A mulatság, zene és szavalati müvek előadásával vette kezdetét. Elsőben is Major Gyula ur «Nök panasza* czimü költeményt átérezve szavalta el Losonczy Lászlótól. Ezután Kalmár József ur fuvolán »Egyveleg* czim alatt magyar dalokkal gjönyörködtette a szép számmal öszegyült közönséget. Majd Kö9ztler Etelka k. a. zongorán »Hectograph* Strausz polkájával, és »Rosen aus dem Süden* Strausz valczerjével nyerte meg a hallgató közönség szeretetét. E müdarab eljátszása után Major Gyula ur »A divat* cziraü költeményt szavalta el Szabó Endrétől, köztetszés nyilvánítása mellett; mignem végre tek. Kösztler Lajos uruő zongorán magyar dalok szabatos előadásával teljes jókedvre derítvén a balgató közöuséget, a concert véget ért, s a tánczmula'ság kezdetét vette, s tartott az élvezetes mulatság egész hajnali 5 óráig. A tánczvigalomban ott láttuk vidékről Pap lika k. a. Bűdről, Kurzweil Mariska k. a. Dobról, Boruzs Ilonka k. a. Lökről, ugy-zinte tek. Takács Gézáné szül. Bittó Paulina úrhölgyet, tek. Keresztesi Istvánué szül. Frauk Vilma úrhölgyet Királytelekről. A helybeliek közül ott láttuk a Deák nővéreket," Csurgai Etelka k. a. Rédei Fanni k. a. Fazekas Mari k. a. Kösztler Etelka k. a. Slich Irén k. a. tek. Frank Iiuréné szül. Wéniuger Luiza úrhölgyet és tek. Lukács Ferenczné szül. Deák Ilona úrnőt másokat, kikről, ha jelenben nem emlékszem bocsánatot kérek, ugy szinte bocsánatot kérek a mélyen tisztelt női közönségtől általában, hogy ruháikat itt le nem irtain, a mai divat törvényének hódolva — miután ahhoz az én tollam nem szokott. E mulattság valóban élvezetes volt mindnyájunkra nézve, s annak kedves emléke sokáig fenn fog maradni nálunk. r. I. Tüskék. (A megyei celebritás válaszára.) Nagy. No komám, kelmeduek ugyan oda vágott L. bátyáuk a »Közl.*-ben. Olvasta-e jeles nyilatkozatát, melyben oly finomul bizonyos állatokról beszél és magát jellemzőleg holdnak nevezi? Kis. Hogyne olvastam volna komám, sőt gyönyörködtem is benne. Gyönyörködtem, mert ugy látom, hogy nemcsak mások találták élethüuek azt a fény-, akarom mondani árnyképet, amelyben lepingáltuk, hanem ő is eltalálva érezi magát, mert különben nem védekeznék. Nagy. Lehet a komám, mert látja, az szokott vakaródzni, akinek viszket. Hanem én egy dolgon csodálkozom nagyon. Azon, hogy komám egész fáintosan és szőrmentében bánt el a vén talmi kurucz érdemeivel és ő mégis annyira kijött e miatt a sodrából. Kis, Szja komám! én ezen egy csöppet sem csodálkozom. L. bátyánk és az önuralom két különböző dolog. Aztán meg vannak elmék, a melyek a józanság disciplináját, valamint a gondolkozás komolyságát és mélységét és a csendes, ártatlan humort teljességgel nem birják meg. S ki tudja, hogy a mi L. bátyánké nem ezek közzé tartozik-e?! ÚJDONSÁGOK. (§) Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága 1882-re következőkép alakult meg. Elnök: Graefl József főispín. Megyei közegek: Zoltán János alispán, Bégányi Ferencz főjegyző, Szikszay Pál t. ügyész, Fintor József árvaszéki elnök, dr. Szabó Dávid m. főorvos. Állami közegek : Böhm Hugó kir. adófelügyelő, Pap László kir. adófelügyelői helyettes, Koczok László kir. mérnök, Velkey Pál kir. tanfelügyelő, Both Menyhért kir. ügyész, Ambrózy Mihály kir. ügyészi helyettes, dr. Novothny Károly kir. posta s távirdai kerületi igazgató, Huszár Ferencz kir. posta s távírda ker. igazgatói helyettes. Választott tagok 1882-re: Kauzsay Károly, Szoboszlay József, Miklós Ferencz, Kállay Jenő, Liptay Károly. Választott tagok 1882-dik és 1883-dik évekre jogosulttak: Bodnár István, Borbély Gáspár, Kállay András, Kállay Leopold, Gaál Elek. Fegyelmi választmány: Lipthay Károly, Miklós Ferencz, Koczok László Velkey Pál. Póttagok Kállay Jenő, Böhm Hugó. (s) A szabolcsmegyei árvaszéknél hátralékban levó ügydarabok feldolgozása czéljából. engedélyezet 1 kisegítő előadó működési ideje mult évi deczemberhó végével lejárván, ez a megye kérelmére, folyó 1882-dik évi február végéig meghoszabbittatott (—) Azon megyei és városi csendbiztosok számára, akik a magyar kir. csendőrségnél mint tisztek óhajta náuak szolgálni mint a »K. K.*-ből olvassuk, folyó évi február 1-től 5-6 hétre terjedő magán tanfolyamot szándozik a kormány életbe léptetni. A tanfolyam annyira magántermészetű akar lenni, hogy az illetőknek minden el látásról maguknak kell gondoskodni. * Szabolcsmegye községjegyzői nyugdíj-intézetének választmánya, folyó 1882-ik évi februárhó 20-án délelőtt 10 órakor, Nyíregyházán a megyeház termében, ülést tart. (i) Nádassy Lajos nyíregyházai ügyvéd, mint a hivatalos lapokból olvassuk, a debreczeni ügyvédi kamara névlajstromából, saját kérelmére, kitörültetett. (b) Dombrád községben Szobonya Nándor részére engedélyezett személyes jogú gyógyszertár, Dr. Szabó Dávid megyei főorvos ur által folyó hó 14-én megvizsgáltatott, s minthogy berendezése a kívánalmaknak teljes mértékben megfelelt, a községi elöljáróság jelenlétében, a közforgalomnak átadatott. X Közelgetvén a lovak osztályozásának ideje, figyelmeztetjük a lótenyésztő gazdákat, inikép igyekezzenek ugy lovaikat, mint istállóikat a legtisztábban és rendben tartani; miután a lovak egészségére nézve a tisztaság és rend a legiiatalinasabb gyógyszerek. Ha pedig a lovakon valami változást vesznek észre : azonnal siessenek azt az illető járási vagy városi állatorvosnak értésére adui: hogy a szükséges óvrendszabályokat rögtön megtehessék. * (Beküldetett.) A nyíregyházai kaszinó választmánya közelebb tartott gyűlésében Czincz Jenőt, az »Európa« czimü vendéglőben viselt dolgaiért, nem tartotta érdemesnek a kigolyózásra. Két szó ellene, 9 pedig mellette nyilatkozott. A többség tehát határozott. A nagy közönségnek szintén joga van határozni 1 Meghívó a nyíregyházai ifjúság által, helybeli nőegylet védnöksége alatt álló »árvaház« javára, 1882. évi február 11-én, Benczy Gyula zenekara mellett, a nagyvendéglő táncztermében tartandó jótékonyczélu zárkörü tánczvigalomra. Bálbizottsági tagok : Angyalosi Pál, Bogár Lajos, Balázs Ödön, Báthy Kálmán, Haas Ignácz, Kertész Bertalan, Kálnay Zoltán, László János, Moesz Béla, Nóvák Gyula, ^Sigetváry László, Tahy Miksa, J