Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-06-02 / 22. szám
„N Y í B V I D É K.“ idők következtében nem igen örvend haladásnak, a zugiskolák bezáratása több helyen elrendeltetett. Legélénkebb vita fejlődött ki a Nyíregyháza városában felállítandó kövezeti vámsorompók fölötti kérdés megoldásánál, amely 2 óránál tovább tartott. Az úgynevezett tokaj-kolozsvári kő-utvonalnak Nyíregyháza városán átvonuló részének közös volta egyhangúlag elfogadtatott; a kövezet vámdijak kezelése fölött azonban nem történt megállapodás. Főispán ur ő méltósága indítványa, mely szerint a vámdijak kezelési mikéntjének megállapítása czéljából küldöttség bízassák meg, egyhangúlag elfogadtatott. (Folyt, köv.) A község-jegyzői képesitvény. Angyalossy Pál segédszolgabiró, a múlt hó 31-én tartott megyebizottmányi évnegyedes nagygyűlés elé, egy igen érdekes és korszerű javaslati indítványt terjesztett; melyben a jegyzői qualifikáczió eddigi elégtelen voltának megváltoztatását szorgalmazza. Az indítvány következőleg hangzik: »Van szerencsém a következő indítványomat a te- kiutetes megyebizottsági közgyűléshez tisztelettel elő terjesztem. Kérelmezze ugyanis a megye közönsége az ország- gyűlés előtt feliratilag, az 1871 XVIII törv. czikkuek a községi jegyzőkre vonatkozó §§-ai oly képpeni módosítását, 1. hogy a községi jegyzők qualifikátiójául nemcsak a szakbizottság képességi bizonylata, hanem a fedhet len előélet is mulhatlau megkivántassék, 2. hogy jövőre nézve a jegyzői szigorlatra csak oly egyének bocsáttathassanak, akik a 6-ik gymnasiumnak kellő sikerrel lett elvégzését, valamint bármely községi jegyzői hivatalnál segédként előzőleg már eltöltött 1 évi praxist okmányilag be igazolják.« Indítványozó javaslatának indokolásául e következőket terjeszti elő. Az állami életben nem jelentéktelen azon végrehajtó hatalom, mely a községi elöljáróság, s igy közvetve a községi jegyzők törvény-szabta hivatalos cse- lekvényeiben foglaltatik; mert majdnem minden törvény-, kormány- vagy megyei rendeletek végrehajtásának vég- foganatositása, a községi elöljáróság s legkivált a községi jegyzők által eszközöltetik. Ezen csekélynek látszó ugyan, de az administrativ gépezetében nagy fontosságú s nélkülözhetlen rugót képező hivatal közegeiuek alkalmazásánál, sem a törvény-, sem a kormány-rendeletek nem felelnek meg teljesen a község jegyzői intézmény intentióinak. Mert az 1871 XVIII t. ez. 74 §-a, a községi jegyzői állomás viselésére, mindenkit megválaszthatónak jogosít fel, aki a jegyzői szigorlatot sikerrel tette le, s valamely bűntény miatt elmarasztalva nincs. A törvény ily általános rendelkezése mellett, nincs kizárva az eset, hogy a deliquens a börtön porát mint községi jegyző fogja már ruhájáról lerázni ; mert aki büntetését kiállva, ma-nap szabadul a börtönből, holnap már, ha képességi bizonylattal bir, községi jegyzővé megválasztható. Továbbá korunkban; midőn mindennemű állomások betöltésénél qualifikátiót követelnek, miért ne kellene a községi jegyzőktől qualifikatiót követelni ? Részemről még a szakbizottság által kiállított bizonylatot is csak részbeli képesítésnek tartom. Teljes qulifikatiót, morális képesség nélkül, nem képzelhetek. Pongyolaság jellegét viseli magán az 1871 XVIII törv. czikk már azért is; mert a községi jegyzői vizsga letételére minden nagykorú honpolgárt feljogosít, aki Írni és olvasni tud anélkül, hogy a felsőbb nép-iskolákban tanitni kötelezett tantárgyaknak csak elemi alapismereteivel is bírna; s igy a jelen mostoha indu- strialis viszonyok köztt, midőn az ipar pang, megérhetjük, hogy a községi jegyzői kart nagy részben despe- rált iparos-segédek fogják képezni, mely körülmény a közügyek menetére minden esetre kétségtelenül bénító kihatással lesz.“ \ * * * A közgyűlés a felolvasott inditványt átalánosságban egyhangúlag elfogadta; a javaslatba hozott 6 gymna- siális osztályú képesitvényt azonban, 4 középiskolai osztályra szállította le. A fővárosban, illetőleg a pestpilis-solt kiskunmegyei községi jegyzők körében, szintén indult meg egy hasonló mozgalom; de ott még a 6 osztályt is kovesellik; hanem egyenesen ki akarják mondaui, az országgyűlés elé terjesztendő kérelmükben azt, hogy a községi jegyzőségért pályázó, a szak-képesitésrőli bizonyítvány mellett, az érettségi vizsga letételét is igazolja. Ha elgoudoljuk, hogy egy idő óta, úgy megyénkben, mint az egész országban, mily gyakori a községi jegyzők felfüggesztése és figyclmi vizsgálat alá vonása: nincs okunk az országos központi érettségi szogorlat- hoz kötött képesitvényt sokallani. A legtöbb felfüggesztésnek egyik főoka kétségtelenül, a képesség hiánya. A mai fejlettebb politikai megyei és községi élet kívánalmainak, egy elemi vagy 3—4 gymnasiális osztályt végzett jegyző nem felelhet meg. Oly fontosak, oly sok oldalú képzettséget igénylők a község jegyzői teendők, hogy azok helyes megoldásához még a jogi ismeretek sem fölöslegesek, sőt sokszor szükségesek. A községi jegyzői hivatal egyike a legkényesebb közhivataloknak. A jegyzőnek nem egy hivatali főnökkel, hanem tízzel is van dolga. Nem csoda, ha néha oly zavarba jő, hogy csaknem fejét veszti. Ha pedig még ezekhez gondoljuk a jegyzői szövetkezetbe tartozó községekuek katona-ügyi, adó-ügyi, szolgabirói, törvényszéki sat. egymással ellenkező beosztását és a jegyzők alárendelt helyzetét: csodálkoznunk kell. hogy akad községi jegyző, aki a fegyelmi vizsgálatot kikerüli. A kellő képzettség, a kellő tiszteletet és tekintélyt, sőt az anyagi kedvezőbb javadalmazást is meg fogja hozni. Kívánatos tehát, hogy a községi hivatalok, mielőbb törvényhozásilag rendeztessenek; hogy a jegyzők önálló hivatalnokok vagy tisztviselők, ne pedig a falusi bírók iró diákjai legyenek ! (y.) Vidéki levelezés. Budapest májushó 26-án 1881. Tisztelt szerkesztő ur! A »Nyirvidék« folyó évi 17-ik számában egy czikk jelent meg ezen czím alatt. »Miként emelhetjük a nyíregyházi gymnasiumot teljes gymnasiummá?« melyben többi között, az is foglaltatik, hogy én, mint Nyíregyháza város országgyűlési képviselője, sokat tehetuék a nyíregyházi gymásium érdekében az államsegély megnyerésének eszközlésében. Én olvastam a fentebbi czikket s mindjárt annak elolvasása után felkiáltottam magamban: vajha úgy volna! — Láttam mindjárt, hogy a tisztelt czikkiró, kit kétségtelenül a legjobb szándék vezérelt, nem jártas az országos alapok ismeretében, s nem ismeri eléggé sem az ország nyomorult pénzügyi helyzetét, sem az uralkodó politikai rendszer természetét. A legjobb akarat és szándék rószaszíuben láttatta vele a nyomorult jelent. Tudtam a priori, hogy, ha hajlandó leszek is a fentebbi felhívás folytán valami lépések megkisértésére, a gymnasium érdekében az országos segély kieszközlésében, jelenleg legalább — semmi sikeres lépést nem tehetik. De mellőzve obbeli legjobb tudomásomat, tettem még is lépéseket illetékes helyen aunak bővebb megtudása végett: lehet-e kilátás a fentebbi csikkben említett országos segélyezésre ? — S megtudtam újból azt, amit már ezelőtt is tudtam, hogy t. i. kellő alap és kütforrás uem létében arra kilátás nincs, és hogy a kormáuy felekezeti iskolákat általában nem segélyez. De továbbá az éveukiut körülbelül 25 -30 millióra rugó költségvetési deficzit mellett mikép is lehetne erre kilátás? mikép lehetne erre kilátás akkor, midőn az ország, illetőleg az országgyűlésen uralkodó többség, mely évenkint milliókat szór ki a nemzettől idegen czélokra s inproductiv kiadásokra a közoktatás ügyével általában oly mostohán bánik ? — Lónevelés ie költünk évenkint két millión felül: népneveié i czélokra 860,000 irtot. Ez tény. Tessék megnézni Magyarország költségvetését a törvéuykönyvben. Ilyen a szelleme azon rendszernek, mely uralkodó. Nézetem szerint csak egy mód vau, mely szerint némi igen csekély kilátás nyílik nemis annyira országos, mint inkább az alább megnevezett országos segély alapján felekezeti segélyre. Az evaugelicus superintendentiák részére, azok egyházi czéljaira, megszokott szavaztatni a költségvetésben évenkint 34,200 frt. — Erről az illető superintendeu- tiák rendelkeznek. Ha az evangélikus superintendentiák jónak találnák ezen 34,200 frtból a uyiregyházi gymnasium részére évenkint bizonyos összeget átengedni — bár ezen gymnasium feuállása nem szorosan egyházi, hanem iskolai czél — ezt a közoktatási minisztériumnál — gondolom — elnéznék. Más kilátás — legalább ez időszerint — nincs. Én uem ellenzem ugyan, hogy a tiszt, szerkesztőség jelen soraimat becses lapjában akár ki is adja, — de nem kérem: amit kérek csak az: legyen szives a tisztelt szerkesztőség jelen soraimat czikkiró M—i úrral mielébb, lehetőleg mindjárt közölui. Egyébiránt mihelyest haza megyek, beszélni fogok e tárgyról a gymnasium igazgatóságával, de aunak sem mondhatok egyebet, mint azt, amit jelen levelem a fentebbiekben tartalmaz. Személyes dolgot mondhatok többéi is, de erre jelen levelenben nem akarok kiterjeszkedni. Hazafiui üdvözlettel kész szolgája Vidliczkay József. Megyei és városi újdonságok. * Boldog pünkösd ünnepeket kívánunk tisztelt olvasóinknak. A béke, jólét és közbecsültetés fénysugarai derengjenek hajlékainkban e szép ünnepen, s maradjanak hű és elválhatlan kísérőik az élet egész pályáján 1 — Lapunk múlt számában, a múlt hó 28-án megtartott zártkörű tavaszi tánezvigalomról előzetesen megjelent újdonság, amennyiben mi akkor családi ügyeink rendezése végett több napon át távol voltunk, nem a mi akaratunkkal lett úgy közzé téve, különben utánna jár- váu, meggyőződtünk, hogy ama helyi hir, a társadalom magasabb szempontból méltatott érdekében, a legjobb szándékból volt Írva. * (k.) Az országgyűlési képviselők választására jogosultak névsorának összeírásával megbízott küldött ségek elnökei közzül, mint halljuk, néhányan visszautasították ez alkotmányos megtiszteltetést. E visszautasítás által nemcsak az összeirási munkálat egyöntetű és idejű befejezését nehezitették meg; hanem a közügyek iránti közönyüknek is erős kifejezést adtak az illető urak. Az alispán ur, az idő rövidsége s az ügy fontosságánál fogva, az illető járásbeli szolgabirókat volt kénytelen megbízni az összeírások foganatosításával. * (m.) A jövő országgyűlésre szóló kegyelmes királyi megbivó levél kihirdetésének eszközlése végett, folyó évi juniushó 11-én, rendkívüli közgyűlés fog tartatni Nyíregyházán a megyeház termében. * A nyíregyházi adófelügyelőség székhelyén alakítandó »adófelszóllamlási bizottság« elnökéül Bodnár István alelnökeül Molnár Pál nyíregyházai ügyvédek neveztettek ki a belügyminiszter álal. * Kimutatása a nyíregyházi nőegylet 1880-ik évi vagyoni állásának. Bevétel: Pénztári maradvány 1879- ről 41 frt 63 kr., jótékony adomány s előadásokból 1136 frt 11 kr., régi tagsági dij 102 frt 71 kr., rendes évi tagsági dij 466 frt 20 kr., 568 frt 91 kr., az árvák kézi munkájából 17 frt 75 kr., egyleti tőke kamatából 200 frt 51 kr., Draskóczy hagyományból 117 frt, összesen 2081 frt 91 kr, Lovonva a kiadást 1920 frt 47 kr, pénztári maradvány 161 frt 44 kr. Kiadás: az árvák élelmezésére 539 frt 58 kr., Az árvák ruházatára 82 frt 72 kr., szegények segélyezésére 143 frt 50 kr., vegyes beszerzés s épület javítás 116 frt 92 kr., kezelés és ápolóué fizetése 183 frt 67 kr., Pénzintézetekbe elhelyezve ezon évi bevételekből 854 frt 8 kr., összesen 1920 frt 47 kr., pénztári maradvány 161 frt 44 kr., egyenleg 2081 frt 91 kr. Egyleti vagyon: a) betéti könyvekben: Szabolcsi bitelbauknál 754 frt 8 kr., ugyauott Szakay Endre alapítvány 100 frt. Ennek kamatából a legjobb magaviseletü árvák közül 5 frt. Az Iparbanknál Ilauszki Mária árva javára tett alapítvány 5 frt, Tomasovszki Zsuzsáuná-é 5 frt, Tomasovszki Zsuzsánná é 5 frt, az Iparbanknál 760 frt, a nyíregyházi Takarékpénztárnál 552 frt 39 kr., összesen 2181 frt 47 kr. b) Nyíregyháza városnál kötvényen 349 frt 30 kr., c) tagsági dijak hát- ráuyában 142 frt, összesen 2672 frt 77 kr., Az 1879-ik évi számadás szerint volt egyleti vagyon 1118 frt 65 kr., e szerint 1880-ik évben szaporodott az egyleti vagyon 1554 frt 12 kr., mely tőke szaporodást a n. érdemű közönség múlt évben tanúsított nagymérvű adakozásán kívül azon körülmény is előmozdította, hogy az 1879-ik évi tagok száma: 158 az 1880-ik évben 236-ra emelkedett ; s az említett tőkeszaporodás tette lehetővé, hogy a uőegylet az eddig gondozott 12 árvához ez évben 5-öt vehetett fel árvaházi intézetébe. Szesztay Ká- rolyué mint a nyíregyházi nőegylet pénztáruoka. * Értesítés. A helybeli összes hitfelekezetü népiskolai tauulók májushó 19-ikén tartott majálisa alkalmával, úgy a közös költségek, mint a szegény sorsú s árva gyermekek élelmezési költségeinek fedezésére, következők járultak kegyes adományaikkal; Nyíregyháza városa 20 frt, a nyíregyházai takarékpénztár 10 frt, a nyíregyházai ipar- és kereskedelmi bank 10 frt, és a szabolcsi hitelbank 10 frt. Készpénzben összesen begyült 50, azaz: ötven o. é. frt. Továbbá adakoztak még: Fábri Tóbiás, Kovács Ferencz, Palicz János, Palicz Lajos és Gabos János 5-5 kilogramm — Rotaridesz János, Farkas Péter, Osernik András és Hreukó Lajos 4—4 kilogramm — Brassay N., Karner Vilmos és Karner N, 2—2 kilogramm — végre Tomasovszky Gyula 1 */a és Prok Lajos 1 kilogramm húst, összesen 49 V2 kilogrammot. Mely kegyes adományaikért fogadják a szíves adakozók, a szegény szülők és szülétlen árvák nevében a tanítói testület hálás köszöuetét. — A begyült 50 forinton felül még 23 frt 74 kr. adatott ki, mely összeg a négy telekezet külön—külön gyűjtéséből, a szegény sorsú s árva gyermekek létszáma Után lett fedezve. Étkezett pedig ág. evangélikus vallásu 134, róm. kath 51, helv. vall. 23 és gör. kath. 12 összesen 220 szegény sorsú s árva gyermek. A 23 frt 74 kr. töblet — kiadás fedezésére egy gyermek után 11 kr. lett számítva: eszerint az ág. ev. felekezet 134 gyermek után fizetett 14 frt 74 krt, a róm. kath. 51 után 5 frt 61 kr. a helv. vall. 23 után 2 frt 53 krt és a gör. kath. 12 után 1 frt 32 krt,, összesen lett fizetve 24 frt 20 kr. miből levonva a 23 frt 74 kr. töblet — kiadást felmaradt, 46 kr., mely a tanítói testület által az »Eötvös alap« javára adatni határoztatott a rendező-bizottság névé- beu Orsóvszky Gyula tanító. * Alföldy Károly táneztanitó ur, juuius l-ére hirdetett próba-bálját, — ugyaucsak juuius 1-én, a helybeli nőegylet által, védnöksége alatt álló árvabáza javára reudezett jótékonyczélu színi előadás megtartása miatt, — e hó 7-ére azaz pünkösd harmadnapjára halasztotta el. Ajánljuk e szorgalmas és tevékeny táneztanitót n. ó. közönségüuk becses figyelmébe: aki e tette által is csak irányunkban tanusitott előzékenységének adta jelét. * Felhívás. Folyó év juuius hó 12-ik napjának d. e. 11 órájára a nyíregyházi Sóstó-helyiségbe a választmányi tagokat előleges értekezletre, nem különben minden községbeli elvtársakat a d. u. 3 órakor tartandó képviselő beszámoló beszéd utáni közösértekezletre van szerencsém felhívni, s kérem a t. czimet oda hatni, hogy pártunk miuél több tagja jelenjen meg az értekezleten. Nyir-Bogdány, 1881. május 30-áu. Székely Benedek, a nyir-bogdányi kerület függetlenségi párt elnöke. * A nyíregyházai ág. ev. népiskolák nyári vizsgái június 16-t.ól bezárólag 22-ig fognak az ev. templomban nyilvánosan megtartatui. * A bogdányi választó-kerület függetlenségi pártja gyűlést tartott május 25. a Sóstón. A tagok szép számmal jelentek meg Elnök: Székely Benedek meleg hangon üdvözölve az elvtársakat, az ülést megnyitott- nak nyilvánította. Majd kijelentvén, hogy a pártelnökségről lemond, s a választmányi tagok lemondását is nyilvánítván, a gyűlést uj választásra hívta fel. Megválasztattak felkiáltás utján a következők. Elnökül: Székely Benedek, alelnökül: Borbély Gáspár, választmányi tagokul: Szikszay Pál, Bakó István, Czomba István, Hejczey László, Horváth József, Ormós László, Porkoláb József, Uray Béla, Kosa Imre, ifj, Biró József, Takács János, Dobránszky Pál, Tót .Lajos, Váradi Pál, Mikecz Miklós, Pethő Jáuos, Géczy Adám, Sutka István, Bu- daházi Pál, Vatter Ferencz, ifj. Lasltay István, Garay Miklós, Farkas Boldizsár, Gergelyt! Mihály, Szalánczy Ferencz, Hajnal Mihály, Nagy váthy Ferencz, Kriston Náu- dor, Pap Imre, Balogh Ferencz, Bírta János, Grósz Mór, Termei Pál. Zoltán Imre, Czukor Ig- uácz, Kállay Leopold, Som János, Kornis József, Vályi Ferencz, Mezősy László, Bentek Pál Orosz Pál, Zoltán Ödön, Harsányi Sámuel, Rádi Ferencz, Fried Dániel, Kiár Dávid, Fodor Adám, Mozga Gergely, Horváth József, Vágó Lajos, Csajkos Miklós Pethe György, Vidovicb Antal, Wirthochafter Bernát, Angyal Gyula, Batta Ignácz, Galgóczi Gyula, Propper Samu, Mikó Albert, Mikó Dániel, Düs György, Kállay Dénes, Nagy István, Nagy Sándor, Major Ferencz, Vas Imre, — Szóba hozatván azután, ha a kerület jelenlegi képviselője megtartsa-e ez alkalommal beszámoló beszédét ? azon okon, mert ő nemcsak a gyü- lésező pártnak, hanem az egész választó kerületnek képviselője, a beszámoló beszéd megtartására egy más szinte a Sóstón tartandó gyűlés fog egybehivatni, mely gyű iés idejéről és tárgyairól a kerülethez tartozó minden községek értesitendők lesznek, s e gyűlésen leend, a választmány előleges tanácskozmányának közbejöttével, a képviselőjelöltség is megállapítva. — A gyűlés folyamában némi kellemetlenség is adta elő magát, midőn egy a párthoz nem tartozó egyén azon kérdést vetette fel, ha váljon más pártbeliek jeleu lehetnek-e a gyűlésen ? s e
