Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-04-21 / 16. szám
,1V Y í B V I D É K« 99 bizottságnak; — elismeréssel adózom a szabolcsmegyei takarékpénztár igazgatóségának nagymérvű adományaiért; kalapot emelek Tokaji Níygy* Lajos, dr. Bleuer Miklós s a többi urak ügybuzgalqja előtt a reáliskola létesítése, fejlesztése és betetőzése tárgyában és a tisztelt szerkesztő ur beleegyezésével a magunk háza előtt, sepergetve felkiáltok: nyiregyházaiak vegyünk példát, a kállóiaktól, és a mily mértékben munkálkodnak ők-rjáliskplájuk érdekében, oly buzgalmat fejtsünk ki mi, gymnasiumunk mellett 1 Hogy Szabolcsmegyének szüksége van egy főgym- nasiumra, és *Jbogy e főgymnasiumnak engedőimet kérek Káliótól, Nyíregyházán van illetékes helye: az kétségen kívül áll. Szabolcsmegye, a magyar elem e fő lészke — figyelembe véve tekintélyes vidékét is — méltán buzoghat egy főgymnasium felállításán, erkölcsi reputa- tiója kívánja ezt meg tőle, sőt állami ^egély.fcbis Jpggal igényelhet; de az is tény, hogy Nyíregyháza nemcsak' a megye főközlekedési és kereskedelmi helye, és * fontos vasúti csomópont, hanem a felső tiszavidék emporiuma is, és így első helyen hiyatortt, arra, hogy kebqléjjen egy teljes középtanodávaí bírjon. -Nyíregyházán székel továbbá a megye, itt a törvényszék, itt lakik intelligentiájá- nak nagy része; e mellett Szabolcsnak legnagyobb népességgel "bíró városa úgy, hogy magának a városi tanköteles fiú gyermekeknek száma meghaladja, az v 1,500;at; és ez oly' szám, mély tekintélyes contigenst szolgálhat égy teljes középtanodának. Erezte is Nyíregyháza egy ,kpzéptanoda szükségét a városban s nemes Telkeaésében 1861. évi okt. 29-én kelt alapitó-levele által a .nyíregyházai ágost. evang. egyháznak százezer forintot adopa^nypzott egy, a kebelében felállítandó gymnasium alaptőkéjéül, ami által a a nyíregyházai ág. év. gymnasium első osztijya még, ugyan azon évben meg is nyílt. Hjah! (Jíi.anem a nemes lelkesedés tüze, ha nem is al,iidt ki a városnál, de alvó félben van; a nyíregyházai ág. ev. egyház pedig, melynek kedyps gyermeke kellet volna, .hogy legyen a gyipqasium — hiszen a város az ő gondjaira, ápolására és fejlesztésére bízta! •— nem azzal az édes anyai gonddal és odaadással munkálja gymnasiumunk ügyét, .miként az azt megérdemelné. Igaz, hogy a nemes egyház elhatározásáyal emeltetett a város által 4 osztályúnak tervezett gymnasium 6 osztályúvá, de erre . nézve is az impulsust magok az érdekelt szülék adták, írás* ban kötelezvén magokat oly magas tandijak fizetésére, hogy az osztály, illetőleg osztályok felállításával előállott szükséglettöblet a tandíjból lett fedezve. (De mulasztást követnék el akkor, ha egyesek (áldozatkészségét ki népi emelném. Voltak, vannak, sonkán vannak, kik nemesen, lelkesülve áldoztak, áldozni készek a gymnasium javára, annak fejlesztése ózdijából. És éppen azért, mert sokakat ismerek, kikben a jóakarat, ügybuzgalom és, (áldpzatkészség .meg vau, birt engem arra, hogy Bleuer Miklós úr leveleinek benypjnása alatt elmondjam : miként vélom én a »nyíregyházai« 6, osztályú gymnasiumot fejleszteni, illetőleg a tanügy és az egészség követelményeinek teljesen megfelelő .épületet - állitván, 8 osztályúvá emelni. Azon tényezők között, melyek 'hivatva vannak gymnasiumunk ügyét azon az. alapon, melyen.az manapság áll előbbre vinni, — az álammal :való szövetkezés eszméjéről, fáskor szólok — első helyen említendő a középtanoda élén álló u. n. iskolai tanács. Teljes meggyőződésem, hogy mindaddig, míg a gymnasium és a népiskolák élén egy és ugyanazon kormányzó testület áll, a gymnasium nem képezheti , öntudatos, kizárólagos czélját az iskolai tanács ^működésének. Collisio of- ficiorum s vajmi gyakran egy neme az órdekösszeüt- kö^esnek az, mi zsibbas^tólag- hat az iskolai tanács működésére. De meg kérdem: 21 népiskola ennyi ág. ,evf népiskola van Nyíregyházán — neip,vepné-.e eléggé Igénybe egy »népiskolai« tanács ügy buzgalmát ? vagy nem ér<jemji-fe meg elemi iskolába járÓ£ m&jdngm két ,ezer.gyermek neyelés,ügye, hpgy azzal külön koripáqyzó- testület tüzetesen foglalkozzék? És viszont: egy^kö^ép-^ .tanodának felvirágoztatása nem kép,e^hetl-e|ismét, külön egy másik igazgató-testjiletpek kiváló ; nemes ambitóját, képező gondját? Arra, néz ve, hogy gymnasiumunk ügyét előbbre vigyük, ennélfogva először szükséges, hogy a megejtett canonica visitató alkalmával a superintended ur által indítványozott s jegyzőkönyvbe is vett azon — Ah? ;—kórdó.— a .fekete ,-rr tqh/Lf, mindkettőt követte más? Az elbeszélő ajkain egy mosoly vonult el — volt abban az önelégültségnek is egy gyengeár nyal atas felelt: — Az elsőt igen,«r de a másodikat nem, — sót ellenkezőleg, — nyomban akkor én csaltam . . . .nem! ez hely télén, kifejezés. De folytatom inkább, s ám ítéljenek .önök magok. — Atyja házához gyakran jártam — vévé fel ismét elbeszélése fonalát — s megszerettem őt. Fiatal, tapasztalatlan voltam, s nem vevém észre, hogy ő mosolyg felettem, ha látta szemem mély tüzét s hogy sóhajomért csak szánni tud . . . mert nevette szerénységemet, mely értelmemet titkolni késztetett. — De végre is csak megmondta neki? — kérdé a fekete utas. — Bevallottam igen! Már magam sem tudom hol vettem a bátorságot hozzá — 8 ő? egyet kaczagotl. — Bohó maga! — szólít s oly kedvesen nézett szemembe, hisz itt még csak meg sem csókolhat ? El voltam ragadtatva, s az ellkezőt bebizonyítandó egy édes csók csattant el ajkaién ,— s aztán megkérdezzen}, hogy: — Hát miért népi ? — Menjen maga hamis 1 — felelt a kis gonosz, dur- czáa .ajkait pajkosan felbidgyesztve . . . s aztán ein evette magát: — No hát-azért, mert a mama meglátja ! Meg a papa, meg a Zsuzsi — aki aztán megmondja a mamának s én akkor rosszul járok! Elismertem, hogy argumentumai közül egy is sok. határozatot foganatosítjuk, mely egy külön »gymnasí- umi« tanács *) szervezését szükségesnek mondja. Ézt meg- tévén, tettünk eleget az alapító Nyíregyháza városa által kiadott alapító-levél 2 -dik pontjának is, mely a * gymnasium élére egy 12 tagból álló tanácsot rendel. Nem léhet közönbös aztán az, hogy kik legyeuek e tanácsnak tagjai ? Nagy baja az sok embernek^ hogy annyi mindenféle; hivatalt vállal magára, miszerint az az idő hiánya miatt is, teljesen képtelen becsületbeli kötelességének emberül megfelelni. .AHogy ez kellemetlen- fenséggel jár az illetőre magára nézve is, az nem. szenved kétséget, az érdemleges ügyre nézve meg éppen ^szerencsétlenség. Hát ha q^ég az illető, up m a legbensőbb buzgalommal Viseltetik a azon ügy iránt, amelyet szolgálni volna tiszte ?! A gymnasiumi tanács tagjaivá oly egyének választandók tehát, kik« legjobbszándékuk és, tehetségök szerint,• lelkök egész hevével munkálnák a gymnasium ügyét, — kik meg vaunak győződve, hogy a gymnasiumügyét ápolva^ közművelődési, hazafiul,. nemzetiségi erényt is gyakorolnak egyszersmind, melynek hatása túl tprjed -e város, a megye szűk határain. A nemes lelkesedés, a higgadt megfontolás után kitűzött/ derékIczél ismerése, a|férfias erő -és «»kitartó akarat ha csodát nem művelnek is,.de nagy eredményt mutathatnak fel. Például .szolgál a káliéi reáliskolai »érdekeltség«. E tulajdonokat feltételezve a gymnasium tanács tagjaiban: erős , hitem, hogy gikerülend' a 3-ik, 4-ik, 5-ik stb. ;tényezőket is érdéKKÖzösségbe hozni; erősen hiszem, hogy »ilyen« gymnásumi *kormányzőitéstti- letnek sikerülend úgy Nyíregyháza, yárQsánál,a. nyíregyházai -ágost. ev. egyháznál valamint a nyíregyházai takarékpénztár-egyesületnél oda hatni, hogy nevezett tes- ttiletek azon ezer—ezer, összesen 3000 írtról .^középiskola javára lemondanak, «mely ezer forintokat a gymnasium alapját képező százezer forintnak .kamatjaiból, még ez idő szerint, saját czéljaikra fordítanak. Kétségtelenül szép áldozatot hozott már Nyíregyháza városa a nevelés ügyépek, de nyíltan kimondom, hogy a ,gymnasiumra hozott nagybecsű adománya akkor teljes, vagyis : akkor . adományozott valóban 1Q0,000 forintot, ha intézkedik, hogy a szóban levő alapítvány »összes« jövedelme gymnasiumi czélra fordittassék, — ha lemond az előbb említettem előnyről, melyet már 20 év óta élvez a gymnasiumi alapítvány után. Ugyanez áll a nyiregyházi ágost. év. nemes egyházra nézve is. Nem vonhatja józanul senki kétségbe azt, hogy egyházunknak-sok a kiadása, s nagy . áldozatot igényelnek több . páptebplái it a?onban; legyen qqkem megengedve kimondani, hogy mig a nyíregyházi népiskolák, — miként általában a népnevelés adózó híveinek létszámában bírja biztosítékát, addig a gymnasiumnak létfeltétele van megtámadva akkor, ha a positió alapul szolgáló , alapítványok jövedelmei cso.n kit tatnakAmi a nyíregyházi • .takarékpénztárát illeti: tudom, hqgy bizonyos risicpyal* vQtjte,,át Nyíregyháza városától az u. n. alapítványi pénzeket; elhiszem, hogy ennek kezelése időt, költséget, kiyáű;.. ,ső.t _elismerés§elw említem még «azt'is, bogy.,a Nyíregyházán létező, s ösz- ;iszesen milliókat forgatmányozó három pénzintézet közül éppen a Takarékpénztár-egyesület egyedül <az, mely évpnkéfit kise'fyb-nagyobb Öszszeget szokott a gymnasium részére megszavazni: de azi^ is tudom, hegy volt idő, mikór a pénzintézetek kénytelenek voltak a tisztanye- reség egy bizonyos részét: jótékonyozélra fordítani, a mit ,iqa tenni nem kénytelenek, de -továbbá azt isrállifom, .hogy 50,.— mondjuk: 100 frtal .befizetett részvényjegy után 30-7-40 frtuyi évi osztalék oly tekintélyes kamat, melynek főjében a közművelődésnek .áldopatQt hozni nem lekét. vétek; — vágy nevezzük rieVén a gyermekét! oly jövedelem, mely melle,ft a gymnasimn sz^ezer frtnyí alaptőkéjét ezer frt lefizetése néjkül, is. kezelni nem vplna oly cselekmény, mély a részvényeseknek, réjzyényenként egy írtnál sokkal nagyobb.kárt okozna; s végül, ismerem a szabolcsmegyei, — és sok -más takarékpénztár eljárását, mely a kallói »állami« reáliskolának, tiz • év alatt, .3903 frt 93 krt. juttatott. Vágy a. nyíregyházi takarék- pénztár egyesület nem volna képes oly magas álláspqptra helyezkedni, a minőn a szabolcsmegyei takarékpénztár áll ?! *) Bizony kívánatos volna -úgy a népiskola, valamint a gym- nasium érdekében is. Tudtunkkal ez mindenütt és mindegyik egy külön álló testületét képez., ’ W' Szerk. — Már belátom, .qzőUt közbe ,a szőke, hogy Ilonkája csakugyan különös eleven kié teremtés lehetett, — hiszen to vezette pptj — Aztán nekem is megjött ü bátorságom egyszerre ;— felelt az elbeszélő — s rögtön azon indítvánnyal léptem fel, hogy hát szökjünk meg a holnap reggeli hajón. Ilona tapsolt ez düdíbványra s há jól emlékezem meg is csókolt érte minden:(további felszóllitás nélkül, — nem igen latolgatva, (n)£g ;látjg,-,e, a^mama ? — De kérem, hol törtet, mindég? — Biz .ez ßz ő kjs szobájában történt, midőn kissé gyengélkedett s mamája,eugem kfildött érette, hpgy.ebédre hívjam., — Hosszan tartott a meghívás az igaz 1 — A mama is igy vélekedett, mert Zsuzsit? a félelmes szobaleányt abban a pillanatban küldötte éntünk, m|dŐn .Ilona kedvesebb fényképeit, válogatta, bogy azt is magával viszi. — A nagyságos asszony már türelnietlen —> jelenté Zsuzsi. — Aztán miért?-).— kérdé. Ilonka, mert biz• én megfeledkeztem az ebédről. — Már régen tálalva van. Tyhü! Igaz is azl engem azért küldött a mama — szólít am én. Ilona reám nézett aztán oly kedvesen kaczagotfc, hpgy Zsuzsi nipcs ott ... de b&t ,otfc volt,,s igy nem tehettünk mást, s mentünk ebédelni. Másnap 8 órára útra készen voll am s a hajóállomásnál már ott; találtam Ilon^. (Folyt, köv.) Midőn a szabolcsmegyei takarékpénztár áldozat- készségére felhívni bátor voltam a nyiregyházi hason- czimü pénzintézet figyelmét, magyar »példaszóval élve : lányomasszonynak szóltam, de amxenyómasszonyis értsen róla. Az »ipar- és kereshedefárii) bank,? a »Szabolcsi Hitelbank« igazgatóságai sem fognák: rossz utón haladui akkor, ha áldozatkészségben a Szabolcsmegyei Takarék- pénztár szellemében haladnak. Es itt egész őszintén megjegyzem; hogy bár kötelessége az iskolának minden leg* csekélyebb adományt is szívesen fogadni és hálásan megköszönni, de engedje meg/a két utóbbi pénzintézet ha kijelentem, hogy tudtommal a gymnasium részesült ugyan részükről »alamizsnábande tekintélyesebb adományban nem. Ha a t. Szerkesztő ur megengedi, folytatom. MTk Vidéki levelezés. Igen tisztelt:szerkesztő úri A rakonczátlan Tisza vize végelpusztitással fenyegette, a 3 év óta igy is folyton sújtott községünket. . Élcsüggedyp, .. kétségbe. esve már-már szegedihez hasonló katastrófának néztünk elébe. De ahol legnagyobb a veszély ott legközelebb az létén. .Isten után ■ dér^k ^és^lánkádatlán szörgálhiu szol- gabiránkuak, Erdőhegyi Barnabás főszolgabíró és Dió- szeghy Pál segédszolgabiró uraknak köszönhetjük menekülésünket. . .iApwl l'Sőjéii, mihelyt a Tisza veszélyes mérveket kezdet ölteni, sietett közzénk ;Diószeghi Fái szol- gabiró ur. A helyszínét körülmény esen megvizsgálván, első teendője az volt, hdgy egy egészen uj védgátat kezdett építtetni oly irányban, a melyben veszélyt nem is sejtettünk, mely irány felől soha árvíz hozzánk nem közeledett és amely ennélfogva egészen védtelen állapotban volt. És él kell ösmertiünk, hogy a T.-Szt.-Már- ton felől vissza toluló víz, az éjszaki heves szelek, által is korbácsoltatva, ézeh ' irányban fénj^őgette legjobban községünket, minél fogva fentirtnák mély belátása és buzgalma mentett még bennünket / a* biztos /vésztől. Erdőhegyi Barnabás > főszol gab iró < ur, kit < más köz - ségek védelmi, munkálatai vettek igénybe, <a - midőn értesült, hogy községünkben .April 5-dikén a veszély tetőpontjára, hágott rögtön közzénk sietett egy mérnök kíséretébeu, és a főszolgabíró ur 4, a segédszolgabiró ur - pedig - 11 ; napig tartózkodott 'költünk.1 Minden napra •IDŐ—15.0 ember ■ és < 25—730 fógáitött rendeltek1 a kö- (Zel-fekvő .Mándok, i Fálpza. és.Őrmező községekből a véd munkálatokhoz. J^jjel é|4 ,nappal,.t szakadó: eső .és metsző szélben erélyesen és fáradhatlanul sarkalták a munkálkodó népet, a csüggedőket lelkesítvén, a hanyagokat pedig megdorgálván. Egy—két falat enni valót" jc^ak akkor fejvén magukhoz M mikor már az éhséget tovább.fnpm bírták; ..álomba csak akkor hajtották, fejüket 1—2 órára,, a 'mikor az őket. .tökéletesem lenyomta. .Ittlétük, álatt ruhájukat sem Vetvén le és •'ágyba nem háltak Soha, És csakis ézeü, emberi erőt meghaladó 1 önfeláldozásnak 'köszönhetjük, hogy községünk még áll és -hogy kétségbeesés helyett a nemes emberbarátok iránti bála tölti el szivünket. Hogy hála érzetünknek, amelyet máskép ki, nem fejezhetünk mégis némi elégtételt, „adhassunk, elhatároztuk tehát t. lapja utján a megyei t. közönség tudomására hozni mikép jártak él e derék szólgábirák kötelességük végrehajtásában. — Kötelességük; — De mily >nemes kötelesség 300 (embert, az öryény biztos torkából kiragadni!' És mily önfeláldozóan teljesittettek e kötelességek! Ha > egy ' hadvezér büszkén- tekinthet müvére — a rombolásra; mily büszke, de : egyszersmind tiszta ön- tudattáí ! tekinthetnek ezen urak müveikre — a mentésre. Meg vagyunk ró)a győződve, hqgy megyek .*• közönsége, a midőn ezen sorokat elolvasandjá; velünk együtt fogja tiszta szívből ezen Óhajt'felkiáltani: soká, soká tartsa meg az Isten a tiszai járás derék szol- gabiráit. Kelt Benken, az 1881. évi ápril 13-án tartott közgyűlésen. A község lakossága Malmos Péter, , főbíró. G. Danes “Ferencz, törvénybiró. nevében: Malmos József, m. k. b. tag. 'Rfochlltz Ábr. Dávid, b. tag, mint tollvezető. Szőllössy András, b. tág. Egy fel ujult mozgalom. Nehány «év előtt egyes lelkészei a felső szabólesi ref. egyházmegyének1 felvetették a kérdést, ha nem volna-e czélszerübb az említett terjedelmes, akkor még 93 anyaegyházból állott egyházmegyét két részre osztani, kimondva egyszersmind, hogy nézetük szerint csak is akkor mehetnek' mindenek »ékesen és jó renddel«, ha az egyházmegyéből két egyházmegye alakul. Leszavaztattak. Utóbb, -sajátságos esemény! épen azok, kik elébb őket leszavazták, léptek fel ugyan azon indítvánnyal, s akkor aztán, a mint ők .mértek egykor másoknak, úgy mértek nekik is,- — leszavaztattak. Azóta úgy látszik,1 változtak az idők és nézetek, a mennyiben e napokban az egyházmegye egyik tekintélyes vezérférfia maga újítja fel a két egyházmegyévé alakulás mozgalmát, kimondja, hogy számos éveken keresztül részt vévén az egyházmegye kormányzásában, teljes meggyőződésre jutott arra nézve, hogy egyházmegyénket úgy, a mint az be van osztva, kormányozni, a lehető legnagyobb feladatok közé tartozik«, s a kisebb egyházak mégmenthetése érdekében nem a
