Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-12-29 / 52. szám
sának helyességéről. És azt hiszem, hogy nem győz meg egyetlen számitó főt sem. Egyenlő képesség, egyenlő munkakör, egyenlő fizetés. Ez az igazság és méltányosság. De meg ha szigorú bonczkés alá vesszük eme törvényjavaslatot, vagyis ha összehasonlítást teszünk egyes megyék területi, népességi, ügyforgalmi és ár-viszonyai közt: nem kis ellenmondásra találunk a törvényjavaslati indokolás és a tisztviselői fizetés megállapítása közt. Még nagyobb ellenmondást és következetlenséget találunk, az egyes tisztviselői és segéd-hivatali állások rendszeresítésénél. Ha már a megyék osztályzásánál fogva, az egyes tisztviselői és segédhivatali állások általános száma különbözik is: ennek van értelme. De hogy az egy és ugyanazon osztályba sorozott megyék tisztviselői és segédszemélyzete közt, miért van az a szembe szökő különbség: valóban meg nem foghatom. Tegyünk egy kis összehasonlítást. Szabolcsvármegyének ez idő szerint van, s az országgyűlési közigazgatási bizottság által változatlanul hagyatott: 2 aljegyzője, akiknek| egyike a köz- igazgatásnál, másika az árvaszéknél fungál. Van továbbá 1 iktatója, aki a közigazgatási és árvaügyek iktatását teljesiti, és egy kiadója, aki a köz- igazgatási és árvaügyi kiadmányozásnál alkalmaz- tatik s aki egyszersmind irodavezető is. Azért szólok csak az aljegyzői és iktatói állásokról, s azért akarok összehasonlítást tenni más, Szabolcsmegyével egy osztályba sorozott megyék és megyénk közt ; mert az országgyűlési közigazgatási bizottság, Szabolcsmegye e tárgyú kérvényét egyszerűen, hidegen, mereven elvetette. A bizottság ez eljárása helyesen semmivel sem indokolható, s lehető legigazságtalan abb volt; amit az országgyűlésnek lesz feladata helyreütni. De térjünk az összehasonlításhoz. Szabolcsmegyével egy osztályba tartoznak a 21 megye közöl a többi közt: Abaujmegye, ahol 2 aljegyző, külön árvaszéki jegyző, 2 iktató (köz- igazgatási és árva-széki) és 2 kiadó (közig, és árvaszéki) van ; Szathmármegye, ahol 2 aljegyző, külön árvaszéki jegyző, 2 iktató és 2 kiadó; Hunyad- megye, ahol 3 aljegyző mellett, külön árvaszéki jegyző, 2 iktató és 2 kiadó van; Trencsénmegye, ahol 2 aljegyző, külön árvaszéki jegyző, 2 iktató, 2 kiadó van; Hevesmegye, ahol 2 aljegyző, külön árvaszéki jegyző, 2 iktató és 2 kiadó van: Szilágymegye, ahol 2 aljegyző külön árvaszéki jegyző, 2 iktató és 2 kiadó van; Gömör és Kishont-megye' ahol 2 aljegyző, 2 iktató és 2 kiadó van ; Szépés- megye, ahol 2 aljegyző, külön árvaszéki jegyző, külön közig, iktató és kiadó s egy árvaszéki iktató van ; Komárommegye, ahol 2 aljegyző, külön árvaszéki jegyző, 2 iktató és 2 kiadó van. Ha a népességi arányt vesszük és hasonlítjuk össze: a következő eredményre jövünk, ugyanis : Szabolcsmegye 218,791 lakossal, Abaujmegye 134,978 lakossal, Hevesmegye 207,253 lakossal. Szilágymegye 170,627 lakossal, Gömör és Kishont t. e. megyék 175,991 lélekkel, Szepesmegye 175,061 lakossal, Komárommegye 138,629 lakossal bir, a legújabb népszámlálás szerint. íme az összehasonlított 9, hasonló osztályú megye közt, Szabolcsmegye hatnál jelentékenyen több lelket számlál. Igen valószínű, sőt csaknem „N Y í B T I D É K." bizonyos, hogy ügyforgalmi tekintetben sem áll hátrább megyénk, egyiknél sem. Ugyanis f. é. deczem- berlió 23-ig beiktattatott: alispáni ügydarab 10,115, közigazgatási bizottsági 1447, kihágási 6 8. központi választmányi 169, — árvaszéki ügydarab 9342. E számok eléggé begyőzőleg beszélnek Szabolcsmegye ügyforgalmának jelentékeny volta mellett. És mégis a bemutatott 9 megye, mindegyikének van legalább 2 aljegyzője, külön árvaszéki jegyzője, külön közigazgatási és árvaszéki iktatója s kiadója. Csak Szabolcsmegye az a kevésbbé szerencsés megye, akitől a 3-ik aljegyzői és az árvaszéki iktatói és kiadói állás rendszeresítése, úgy maga a törvényjavaslat, mint az országos közigazgatási bizottság által meg- tagadtatott. Miután pedig minden megye központi közigazgatásának ügyforgalmára, a megye lakosainak száma lényeges befolyással van: az elősorolt körülményekből világos, hogy Szabolcsmegye közigazgatásának jól felfogott érdeke szempontjából, a két közigazgatási jegyzői és külön árvaszéki jegyzői, nem különben a külön közigazgatási és árvaszéki iktatói, kiadói állás rendszeresítése: égető szükségesség. Kérdezem most a tisztelt országgyűlési köz- igazgatási bizottságot: hol itt a méltányosság, hol az osztó igazság, hol a törvényjavaslati indokolás következetessége ? Nem maradt tehát egyéb hátra Szabolcsme- gyének, mint az országgyűlésre apellálni. Szabolcsmegye minden reményét az ország- gyűlés igazságérzetébe s méltányosságába helyezi. Bízik továbbá országgyűlési képviselőinek erélyes- ségében; akikről fölteszi a megye, sőt elvárja, miszerint pártkülönbség nélkül, mindent el fognak követni, hogy Szabolcsmegye eme méltányos és jogos kérelmének hely adassék. K—y. A szabolcsmegyei adófeiszóllamlási bizottság üléséüől. Nyíregyháza, 1881. deczember 15. A szabolcsmegyei adófeiszóllamlási bizottságnak f- évi decz. 15-én Zoltán János elnöklete alatt tartott ülésében, a következő ügyek intéztettek el. Elnök, az 1881. IV. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasításra való hivatkozással, felhiván Török Péter kereskedelmi és iparkamarai megbízottat a fogadalom letevésére : a felhívott tag a fentebb jelzett utasítás 69 §-ában körvonalozott fogadalmat letette. * Friedmann József nyíregyházai lakos által, a reá kivetett 206 írt 25 kr. serfogyasztási adó ellen beadott föllebbezés, mely szerint ő, miut nagyban eladó, az 1881. IV. törv. czikk értelmében, nem tartja magát adófizetésre kötelezettnek, felülvizsgálat alá vétetvén: határoztatott: Miután a föllebbező állítását okmányilagbe nem igazolta az adókivető bizottság határozata, a szavazó bírák egyhangú véleménye alapján, helybenhagyatott. * Groák Zsigmond nyíregyházai terménykereskedő, a reá kirótt 55 frt 62 kr. czukor-, kávé- és sör fogyasztási adó fizetésének kötelezettsége alól, — amennyiben a kérdéses áruczikkek elárusitásával, az 1881. IV. t.-oz. életbe lépése alkalmával már nem foglalkozott, egyhangúlag feloldatott. * A Baum Móricz nyíregyházai kereskedőre kivetett 418 frt 50 kr. fogyasztási adó, Török Péter előterjesztése, a méltányosság elvénél, s föllebbezési indokainál fogva, 209 frt 25 krra szállíttatott le.A Grosz L. H. nyíregyházai kereskedő terhére kiszabott 677 frt, 40 kr., ozukorfogyasztási adóösszeg, Török Péter indokolása s az elnöklő alispán javaslata nyomán, 500 forintra szállíttatott le. * Éger Márk a rá czukor- és kávéfogyasztási adó czi- men 882 frt, 18 krnyi adót kiszabó határozatot fölleb- bezvén: előadott indokai, az iparkamarai megbízott s az elnöklő alispán által kifejtett érvek s az 1881. IV. t, ez. végrehajtása tárgyában kiadott »Utasítás« 66-ik §-a alapján, föllebbező Éger Márk 1881-re 500 frt, fogyasztási adóval rovatott meg. * A Rosenthal Gáborra kiszabott 213 frt 57 kr. czukor-, kávé- és sörfogyasztási adóösszeg ; amennyiben az, hogy Hibján Sámuel Rosenthaltől veszi a ezukrot, beigazoltatott, Rosenhtal Gábor fogyasztási adója 1881-re 180 forintban állapíttatott meg. * Goldberger Emánuelre a nyíregyházai sörfogyasztási adókivető bizottság által kivetett 206 frt, 25 kr., az előadott és valónak lenni bizonyult indokok alapján, 158 frt, 28 krra szállíttatott le. * A Figeczki Lajosra, 1882-re czukor- kávé- és sör-fogyasztási czimen kivetett 4 frt, 80 kr., adó, szavazat- többséggel helybenhagyatott. * A Guttmann Henrik szatócsra kiszabott 2 frt, 93 kr. ezukorfogyasztási adó, a föllebezett határozat indokai alapján, egyhangúlag helybenhagyatott. * Glück Ignácz fogyasztási adója, amely az adókivető bizottság által 547 frt, 43 krajezárban állapíttatott meg, a felszóllamlási bizottság által, 500 írtra szállíttatott le. * A Hoffman Adolf fűszer-kereskedő terhére kirótt 128 frt, 60 kr., fogyasztási adót, a felszóllamlási bizottság, az 1881 -ik év 9 hónapjára 120 írtra szállította le. (O 0.) Az 1881. évi LX. törvényezikk ismertetése. A közelgő 1882-ik év január 1-ső napjáuuj törvény lép életbe, az 1881. évi LX. törvény. E törvény az uj törvénykezési rendtartás és az uj végrehajtási eljárás. E törvénynek alaki része, habár a perlekedő felekre nézve fontos is; de bizonyára nem bir annyi érdekkel a nagy közönségre nézve, mint a végrehajtás. A végrehajtás egyaránt érdekel hitelezőt és adóst, felperest és alperest. Ezt tudui illik, a végrehajtás gyakorlati részét, kívánom én e sorokban megismertetni a »Nyirvidék« t. olvasóival. Különösen érdekeseknek és megismertetendőknek találtam, a mai viszonyok között, az említett törvény következő pontjait. Kérem azokat figyelemre méltatni, elolvasni és emlékbe vésni. Az uj törvény szerént le nem foglalható az iparosnak feldolgozás alatt álló anyag-készlete 50 frt erejéig. Végrehajtás tárgyát nem képezheti »a végrehajtást szenvedő és báznépe eltartásához szükséges egy tehén, vagy e helyett, a végrehajtást szenvedő választásához képest, négy juh, vagy négy kecske ; úgyszintén ezen állatok részére egy hónapi időtartamra szükséges takarmány.« Le nem foglalható a végrehajtást szenvedő tulajdonához tartozó s általa házilag müveit szántóföldek bevetéséhez szükséges 5 hektoliternyi vetőmag. Az állami, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok; egyházközségi lelkészek és segédlelkészek; állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézetekben alkalmazott tanárok és tanítónők; a véderőhöz tartozó személyek;; a" vasúti hivatalnokok ; a nemzeti színház tisztviselői s tagjai; s végül a börtönőrök, állam és vasúti hivatalszolgák rendes fizetéseiknek, ills— Fiatal barátom ! — kezdé atyai hangon, ma guk közt roppant különbség van. Azok a nők praenume- ránsaiin, maga pedig csak tárczairó. Azok fizetnek, maga meg nem kap belőle semmit ! — Köszönöm kegyes jóakaratát ! — mondtam neki — azután elsomfordáltam azon parancscsal, hogy hétfőre egy tisztességes tárczát Írjak az uj évről. Most hát Írni kellene tisztességesen I Hm, ez nagy feladat. Aha I jutott valami eszembe 1 Elő veszek egy photographiát ; azután arról írok czikket. Igen ám! De újévről kell Írni 1 Úgy Begitünk a dolgon, hogy írok a fényképről is, meg az újévről is. Oh! mily elragadó alak . . . Mily fényes, piros ajkak ! Mint igyekszik kifelé a piros ajkak közt az a kis (?) nyelvecske 1 . . . Mily felségesen áll rajta az a drága selyemruha ! ”. . Hát azok a tündér fényben égő olaj szinü szemek! Az újévben is épeu anynyi álezát használnak el az emberek, mint az idén. Az újévben kitűnő minőségű Kármin lesz kapható Szopkó Alfréd gyógy- tárában. Különben az újévben is igen sok és édes eper terem a kertekben, a mezőkön és a szép nők ajkain. No meg az emberszóllásban sem lesz nagy szükség. Kálnaynál a jövő évben még különb selyem szövetek lesznek kaphatók, mint eddig. A szemes emberek az újévben is könnyebben megélnek, mint áz alamuszink. Azonban legjobban fog menni a szemteleneknek. Hát az a ragyogó Kubassy Gusztáv éknyakláncz a Junói nyakon! szerész vevői ez idén is tul- Az az izlésteljes medaillon nyomóan férfiak lesznek, a hullámzó kebleken 1 . . . De ni ni! most veszem észre, hogy újévi tárcza helyett reclamot Írok Kálnaynak, Szopkónak és Kubas- 8ynak. Még azt hiszi az olvasó világ, hogy adósuk vagyok. Maradjunk tehát csak az újévi thémánál. Az újév, mint minden uj portika, eleinte jó leend, csillogó fényes és kedves. Lesz bál annyi, mint a kontó és a sóhajtás. Lesz kereskedő bál, iparos bál, kaszinó bál, egyleti bál, agarászati bál, lovászati bál, korcsolyázó bál, batyu bál, pinezér bál, cseléd bál, gazdák bálja sat. — Ohó barátocskám! — mondja az én szerkesztőm — ennek fele sem igaz. — De igaz lehetne, ha volnának leányok, akikkel tánczolna az ember, de nincs. — Hát fiatal ember van? — Van, de nem tánczol. — Ne Ígérjen tehát akkor annyi sok mindenféle bált, hanem beszéljen valamit a jövő évi divatról. — Pah! Tessék megnézni az ezelőtt 50 évvel rajzolt divatképeket, s meg fogja látni a jövő évi diva- tott. Különben a divat mindig korának Ízlését, erkölcseit szeszélyeit és hóbortjait tükrözi vissza. — írjon tehát az időjárásról. — Az időjárás minden évben egyforma, csak a léghőmérséklet és az öltönyök változnak. Télen hideg van, nyáron meleg ; ellenkezőleg a hölgyvilág időjárásával. A hölgyek télen leplezetlen kebellel röpülnek a táuczban, nyáron pedig nyakig begombolózkodnak. — Jó lesz talán a termésről is szólni valamit. — Néhol bő, néhol szűk termés lesz. — Ejh 1 ez mitsem ér. Nevezze meg a helyeket, vidékeket ahol bő termés lesz. — Ha én ezt meg tudnám mondani, nem Írnék én ennek tárczaczikkekót. Hanem megmondom azt, hogy hol nem fog teremni semmi. — ügy is jó I S azok ? — A megyeház előtti téren, a taligások terén, a blazirt ifjúság fejében és szivében s a szívtelen hölgyek mellfodrai közt............ Csak ennyit tud ön 1 ? Ez nem ér semmit. Menjen barátocskám sétálni. Majd Írok én magam tárcza- czikket 1 A szerkesztő ur le is ült, s kezdte : Újévkor. Mikor ezt leírta, elgondolkozott, hogy is lesz hát újévkor, s mire én visszatértem, találtam ott egy hosszú költségvetést : Kéményseprő . . . Levélhordó . . . Inas. . . Cseléd . . . Pinezér . . . Munkatársak . . . Szakácsnő . . . meg a jő ég tudja mi minden, s miudenik után egy összeg volt oda jegyezve. Mohón néztem, hogy az én nevem után mennyit irt? Egy láda 2 kros Kerkápolyi-féle szivart. A manóba is 1 én ezért nem írok egész évben tárcza-czikket. Felmondom a barátságot! Ezt ugyan még újévig meggondolom. Terefere.
